Uráliak

• maxval bircaman
• 2015-02-17

Az egyes uráli nyelvek státuszáról

Ami a nyelv társadalmi státuszát illeti, érdekes itt az Ethnologue nevű nyelvészeti honlap felosztását használni az egyes nyelvek státuszát illetően, ugyanis ez az információ segít az egyéni nyelvhasználat megértésében is. Nos, az Ethnologue a nyelvhasználatot illetően 13 kategóriát sorol fel, 0-10 skálát használva:

• 0 – “nemzetközi nyelv” – olyan nyelv, mely széleskörű használatban van különböző nyelvű emberek között kereskedelmi, politikai kapcsolatokban,
• 1 – “nemzeti nyelv” – olyan nyelv, mely széleskörű használatban van egy adott országban országos szinten, a politikai, üzleti életben, az oktatásban, a médiákban,
• 2 – “regionális nyelv” – olyan nyelv, mely széleskörű használatban van egy adott országban, az illető ország egy bizonyos régiójában a politikai, üzleti életben, az oktatásban, a médiákban,
• 3 – “széleskörűen használt nyelv” – olyan nyelv, mely széleskörű használatban van emberek közötti az üzleti életben és/vagy a médiákban,
• 4 – “oktatási nyelv” – olyan nyelv, mely széleskörű használatban az oktatásban,
• 5 – “fejlődő nyelv” – olyan nyelv, melynek létezik sztendertizált normája és irodalma,
• 6a – “erőteljes nyelv” – olyan nyelv, mely széleskörű használatban van emberek között, minden nemzedékben,
• 6b – “veszélyeztetett nyelv” – olyan nyelv, mely széleskörű használatban van emberek között, minden nemzedékben, azonban csökkenő mértékben a fiatalabbak között,
• 7 – “változó nyelv” – olyan nyelv, mely széleskörű használatban van emberek között, azonban a fiatal szülők már nem adják át a nyelvet saját gyerekeiknek,
• 8a – “félholt nyelv” – olyan nyelv, melyet csak a nagyszülői korosztály használ egymás között,
• 8b – “majdnem kihalt nyelv” – olyan nyelv, melyet csak a nagyszülői korosztály használ egymás között, csökkenő mértékben,
• 9 – “alvó nyelv ” – olyan nyelv, melyet egy adott közösség identitása egyik jelképének tekint, azonban a nyelvet a közösség egyetlen tagja sem beszéli a jelképes használaton túl,
• 10 – “kihalt nyelv” – olyan nyelv, mely nincs senki által használatban.

Ez jól bemutatja az egyes fokozatokat. A teljesértékű nyelv használatban van az élet minden terén, a közösség minden tagja által. Aztán lassan szorul ez vissza, végül csak családi nyelvként, majd már csak az identitás távoli emlékévé válik, s végül teljesen kihal.

Jelenleg uráli anyanyelvű ember a világban összesen 21 millió van. A magyar túlsúlyát mutatja, hogy ezek 65 %-a magyar anyanyelvű.

Az uráli nyelvcsalád felosztása kisebb nyelvcsaládokra:

• balti-finn: észt, finn, izsóri, karéliai, lív, lüd, vepsze, vót, võro,
• déli szamojéd: szölkup,
• északi szamojéd: enyec, nganaszán, nyenyec.
• lapp: 9 külön nyelv (déli lapp, északi lapp, inari, kildini, kolta, lulei, pitei, ter, ume),
• permi: komi (2 irodalmi nyelv), udmurt,
• magyar: a magyarnak nincs közeli rokona, itt csak a magyar van,
• obi-ugor: hanti, manysi,
• volgai: mari (2 irodalmi nyelv), modvin (2 irodalmi nyelv).

A beszélők számát illetően a 32 élő uráli nyelv megoszlása a következő:

• 1 millió felett: 3,
• 500 ezer és egymillió között: 1,
• 100-500 ezer között: 3,
• 50-100 ezer között: 2,
• 10-50 ezer között: 4
• 10 ezer alatt: 19.

Státuszukat illetően a legtöbb uráli nyelv a kihalás szélén van. Kevés az anyanyelvi beszélő, azok is nagy területen élnek, s a nyelv nem adódik át aktívan a következő nemzedéknek. Ez – országtól függően – az orosz, az észt, a finn, a svéd, a norvég, a lett nyelv átvételét jelenti.

A hivatalos státuszt illetően 3 nyelv államnyelv (észt, finn, magyar).

Ezen kívül a karéliai, a komi, a mari, a morvin, az udmurt az illető autonóm területek (köztársaságok) hivatalos nyelve az orosszal párhuzamosan, azonban ez minden esetben az orosz erős túlsúlyát jelenti. Itt – a karéliait leszámítva – nincs veszély, hogy az illető nyelv el fog tűnni, azonban a kétnyelvűség vált már szabvánnyá és ez egyre erősödik. A hivatalos nyelvi státusz pedig abszolút jelképes, minden oroszul történik valójában, talán ezt az ír nyelv helyzetével lehetne párhuzamba hozni Írországban: azaz az ír hivatalos nyelv, vannak rajta feliratok, oktatják is az iskolákban, de valójában minden érdemi tevékenység angolul zajlik. A különbség csak az: míg az írek zöme nem tud semmit írül, a komik/mordvinok/marik/udmurtok zöme még beszéli a nyelvet és használja is esetenként családi nyelvként az orosszal párhuzamosan. A nyenyec, a hanti, a manysi szintén hivatalos nyelv az adott régióban, (autonóm területek), de itt még a jelképesnél is jelképesebb e nyelvek szerepe. Ami a lappot illeti, a lapp nyelvek egy része hivatalos státusszal rendelkezik Norvégiában, Svédországban, Finnországban, ez azonban csak az északi lapp esetében mondható többnek a jelképes nyilatkozatnál.

Az egyes nemzetiségek zászlói. Először a hivatalos, államilag is használt zászlók (az észtet, a finnt és a magyart kihagytam, azok úgyis közismertek):

Jugria (hantik és manysik)

Karélia

Komi

Lapplandia

Mari

Mordovia

2 nyenyec zászló

Udmurtia

S a nem-hivatalos, de széleskörben használt zászlók:

2 izsór zászló

lívek

lüdök

nganaszánok

szölkupok

vepszék

võrok

vótok

A magyarhoz legközelebb a manysi nyelv áll. Az alig 10 ezres anyanyelvi közösség képes volt kitermelni magából egy nemzetközi hírű költőt. Juvan Sesztalovot, művei magyarra is le lettek fordítva, lásd pl. itt. Hozzáteszem: maga Sesztalov is kettős, manysi-orosz anyanyelvű volt, s valójában oroszul jóval többet írt, mint manysiul.

Sesztalov életrajza érdekes. Nagyapja sámán volt, apja pedig hithű marxista, aki kolhozokba kívánta szervezni a rénszarvastenyésztő, félnomád manysikat. Maga Juvan kommunistaként kezdte életét, majd a 80-as években hirtelen ellenzéki kezdett lenni, nem is annyira a politikai rendszer ellenzéke lett, hanem áltudományosnak mondott nézeteket kezdett terjeszteni. Egyik rögeszméje az volt, hogy a manysik a sumérok egyetlen megmaradt maradéka, s a manysi nyelv – meg persze a manysiból származó többi uráli nyelv is – valójában sumér nyelv.

A Szovjetúnió megszűnése után Sesztalov folytatta élete fő tevékenységét: a manysi és a hanti kultúra ápolását, ezért kitüntetéseket is kapott, de emellett váratlan dolgokba is belekezdett, az említett sumerológiai elméletek mellett, többek között visszatért nagyapja hagyományához, s sámánként is működni kezdett. 74 évesen halt meg, 2011-ben.