Példabeszédek IV.
Folytatás. s... Tovább »
Példabeszédek III.
Folytatás. A felebarát szeretetének félrértelmezése gyakori. Utálom Lars von Trier munkásságát, egyetlen filmjét bírtam végignézni, a Dogville–t, ami persze szintén egy iszonyúan rosszul megcsinált “film” – idézőjelben, mert az egész valójában egy színdarab próbája, nem film -, de legalább a mondanivalója értelmes. (Egyébként Trier haverja és elvtársa, Thomas Vinterberg valamivel jobb filmeket készít, de azért… Tovább »
A víz művészete
Születésnapomon könnyedebb téma. Már említettem az ógörög szobrászat kapcsán a “nedves ruhás” szobrászati ágat, mely a női meztelenség elfogadása előtt alakult ki. (Korábban a görögök nem láttak semmi kivetnivalót az emberi meztelenségben, ennek bizonyítéka a temérdék meztelen szobor, melyek a nemi szerveket is teljesen élethűen ábrázolják, de mivel a nőket hibás férfiaknak tekintették, a mezyelenség… Tovább »
Példabeszédek II.
Folytatom a gondolatmenetet. A virtuális világban élő lény nem tud kilépni belőle. A teremtés és a teremtő viszonya ugyanaz, mint a mi világunké és egy számítógépes játék virtuális világé. A mi világunk szempontjából nemlétező, kitalált a számítógépes virtualitás. A virtuális világ filozófusa lehet sokféle. Mondhatja, hogy minden tűz, arra utalva, hogy az áramörökök teremtik a… Tovább »
Hogyan buliztunk?
Hogyan buliztunk a 80-as években? Az akkori későkamasz és fiatalfelnőtt nemzedék, nagyjából 16-25. de inkább 18-22 között Előrebocsátom: sose voltam egy nagy bulizós ember, azaz valószínűleg az én visszaemlékezéseim nem tipikusak. A bulizás célja alapvetően valaminek a megünneplése, esetleg – ha nincs semmi ürügy – a szimpla szórakozás. Milyen emberek jártak buliba? Az egyes archetípusokat… Tovább »
A guruság népszerű
Az oktatásra való vágy mindenklben megvan, talán csak a legmarginalizáltabb, leglumpenebb réteget leszámítva. A modernitás, különösen annak technológiailag fejlett része viszont nem tűri meg a lassú fokozatosságot, hanem minden azonnal és gyorsan akar, ráadásul teljeskörűen. Ezt az igényt ki lehet elégíteni azonban jó és rossz módon is. A jó mód az ismeretterjesztő előadás. Ez érthető… Tovább »
Példabeszédek I.
Eckhart mester (1260-1328) kapcsán, Példabeszédei alapján, szabadon. Nincs mit adni annak, akitől kaptuk azt, amit adnánk neki, s akinek úgyis megvan mindene, hogy adott nekünk. Ezért is tévesek a természeti vallások, s az azokból maradt elemek, melyek máig hatnak egyébként keresztény hívőkre is. Téves az az alapgondolat, mely máig általános, hogy anyagira és szellemire osztjuk… Tovább »
A későkommunista bimbózó nemiség
Mivel kamaszkorom fő szakaszát, a 80-as évek legnagyobb részét Kubában töltöttem el, de nemzetközi környezetben, érdekes volt megtapasztalnom, mennyire más volt az egyes népek fiataljainál a kamaszkor legjelentősebb ügyének, a szexnek a megélése. Iskolai tanulásom utolsó 5 évét (1985-ben érettségiztem) olyan iskolában töltöttem el Havannában, ahol a nemzetiségi felosztás kb. ez volt: 80 % szovjet… Tovább »
Színek és fények
Annak idején mi volt a nyugat legfőbb csábító ereje a kommunista átlagember számára? Nem az életszínvonal, hiszen abban a különbség megvolt ugyan, de nem volt drasztikus (legalábbis Kelet-Európához képest). Nem is a nagyobb szabadság, ez csak az értelmiségieket izgatta igazán. A posztsztálini Kelet-Európában már szabadon lehetett élni sok szempontból, nyilván ha az ember nem kérdőjelezte… Tovább »
Emberpróba
... Tovább »
