BircaHang

Augustin Cochin ultrakonzervatív francia történész (1876-1916) Les sociétés de pensée et la démocratie – Etudes d’histoire révolutionnaire című művében a 1789-es francia forradalmat revizionista módon közelíti meg. Szerinte a forradalom oka nem gazdasági vagy politikai. A forradalom ugyanis csaj a modern kor jellemzője. Jellemzője: az univerzalitás, a váratlanság, s a terror vagy a háború. 1789 valódi… Tovább »

Most, hogy eltelt 10 év a múlt évtized egyik liberális slágerkönyvének megjelenése óta, érdemes elővenni újra. Friedman György (született Budapesten, 1949-ben) magyar-amerikai futurulógus A következő 100 év című könyvére utalok. Kicsit olyan ez a könyv, mint a Cion bölcseinek jegyzőkönyve. Az ilyesmik ritkán jósolják meg a jövőt, sőt leginkább tévednek, s ha valamiben igazat is… Tovább »

A liberális demokráciák előre menekülni készülnek. A következő 2 lépés várható a közeljövőben a néptömegek semlegesítésére. Az egyik már folyamatban van: a szólásszabadság korlátozása, különösen az internet liberális karámba terelése. Mindez természetesen úgy lesz eladva, hogy küzdelem a felelőtlen álhírek, a szakmaiatlan félretájékoztatás ellen, egyfajta fogyasztóvédelem. Hiszen ha nem szabad mondjuk bármilyen élelmiszert piacra dobni, kell ehhez engedélyezés, miért lehetne… Tovább »

Filozófiai tematikájú sorozatomat időben nem folytatom. Az idővonal véget ért a korai keresztény filozófiai végével. Ennek oka, csak arról írok, amit olvastam személyesen is. Az időben következő kor immár hatalmas. Viszont, mint ezt már megtettem a liberalizmus kapcsán – lásd itt és itt -, ismertetni fogok műveket, melyek szerintem alapvetőek a világ megértéséhez. * Most René… Tovább »

A későbbi időszak. Folytatás az előző cikkből. Kihagytam Aurelius Augustinust (Ágostont) a korábbi cikkből. Miért? Mert őt úgyis mindenki ismeri, hiszen a nyugati kereszténység máig legfőbb alakja. Akit érdekel a tanítása részleteiben az száz helyen olvashat róla. Meghatározó személyiség mindenképpen, keleten is elfogadják, de messze nem számít ott alapvetőnek a tanításának bizonyos része. Én 2… Tovább »

A IV. és az V. század. Folytatás az előző részből. A kappadókiaiak (a mai Törökországban). A 3 testvér: Baszileiosz (Vaszileosz) (329-379) (a magyar egyházi irodalomban: Nagy Vazul), Grégoriosz (Grigoriosz)  (335-395) (a magyar egyházi irodalomban: Nüsszai Gergely) , Makrina (330-379), s barátjuk Grégoriosz (Grigoriosz)  (329-390) (a magyar egyházi irodalomban: Nazianzi Gergely). Folytatják azt a hagyományt, hogy a racionális tudás segíti a… Tovább »

A téma a legtöbb könyvben erősen nyugatcentrikusan van feldolgozva, ha egyáltalán fel van dolgozva. Sokak szerint a téma ugyanis nem filozófiai, hanem teológiai. (Birtokomban van 4 magyar filozófiatörténeti mű, közülük 1 szentel komoly figyelmet a kérdésnek.) Most kísérletet fogok tenni röviden összefoglalni azt, amit vélek e témáről. Bár valóban a korai keresztény filozófia értelmezhetetlen a… Tovább »

Három időszakot szoktak megkülönböztetni, de talán jobb lenne 4-ről beszélni. A korai időszak magával Platónnal kezdődik, s az i. e. I. sz. elején ér véget. Ez azonban felosztható az eredeti és a szkeptikus időszakra. A szkeptikus időszak e korai időszak utolsó kb. másfél százada volt. A középső időszak a szkepticizmus elvetésével kezdődött és tartott az… Tovább »

A nyugati politika tudja: Oroszország nem vehető be kívülről, csak gyengíthető. Erről szól az Oroszország bekerítésére vonatkozó régi terv. Az ennek részét képező Obama-Soros terv lényege Ukrajna kiszakítása volt az orosz érdekzónából. Ukrajnából oroszellenes felvonulási területet akartak csinálni, ezt megfinanszírozva német pénzből és az ukrán nép kisemmizéséből. A terv csődöt mondott. A németek inkább az… Tovább »

Mint már többször meséltem, szeretem a felesleges pillanatokat is felhasználni. Munkába menet és jövet olvasni nemigen lehet, de hangoskönyvet és előadást hallgatni igen. Nos, a szovjet összeomlás történetéről hallgattam egy előadást a napokban. Egy orosz, elkötelezetten marxista, azon belül is sztálinista történész szájából. Az illető kb. azt a szovjet történelemkoncepciót adja elő, ami “hivatalos” volt… Tovább »