BircaHang

Magyar szemmel nagyon furcsa persze eleve az érthetőség másik nyelvvel, hiszen a magyarnak nincs egyetlen közeli rokonnyelve se. Amikor felhozzák a témát valamennyire ismerők a magyar-finn, magyar-észt rokonságot, mindig igyekszem türelmesen elmagyarázni: ez a rokonság iszonyúan távoli. Bolgároktól jelllemzően vissza szoktak kérdezni “te mennyire érted a norvég nyelvet?”, majd a csodálkozásra megjegyzem: “na ahogy egy… Tovább »

Nyelvi gyarmatosítás Afrikában – érdekes téma. Leszámítva arab Afrikát – ami egy egészen más világ – a kép az, hogy az európai gyarmatosítók nyelve idegen nyelvként maradt meg, kényszerből, mert az afrikai országok túlnyomó többsége multietnikus, erős túlsúlyban lévő helyi nyelv nélkül. Az alábbi térképen sárga színben azok az országok, ahol a volt gyarmatosító nyelve… Tovább »

Korábbi cikkemhez, íme pár kifejezetten érdekes nyelvi kategória. Mindenhol meg fogom írni, mi a helyzet az általam beszélt 5 nyelvvel (magyar, bolgár, spanyol, orosz, angol) és további 10 nyelvvel, melyből rendelkezem valamilyen szintű ismeretséggel (latin, ógörög, héber, koreai, szuahéli, szerb-horvát-bosnyák-montenegrói, szlovén, finn, baszk, asszír). Kiválasztottam 8 kategóriát: 4 hangtanit és 4 nyelvtanit. Hangsúly A világ… Tovább »

A politikailag korrekt nyelvészet állítása az, hogy minden nyelv egyformán nehéz, nincsenek könnyű és nehéz nyelvek. Ez azonban csak abból a szempontból igaz, hogy egy anyanyelvi környezetben felnövő kisgyerek bármely nyelvet képes azonos idő alatt megtanulni anyanyelvi szinten. Viszont amint az idegennyelv tanulást nézzük, azaz egy már anyanyelvvel rendelkező – azaz legalább hat éves –… Tovább »

Többször írtam már a cirill ábécéről, de most egy egészen más szemszögből. Hozzáteszem: leegyszerűsítve, a teljesség igénye nélkül. A cirill ábécét eredetileg a szlávra találták ki, pontosabban a bolgár nyelv alapján találták ki a morvák közti hittérítésre a IX. században. Hozzáteszem, máig vitás, hogy a IX. században kitalált 2 szláv ábécének – glagolita és cirill… Tovább »

Az orosz kisebbségi politika mai helyzete alapvetően a történelmi előzmények fényében érthető meg. Az orosz állam alapítása 862-ben történt. Kezdetben az állam lakossága kb. fele-fele arányban lehetett szláv és finnugor, vékony viking uralkodó réteggel. A vikingek azonnal, míg a finnugor lakosság pár nemzedék alatt elszlávosodott.  A XII. században az orosz állam meggyengült, majd három részre… Tovább »

Jelenleg a világon beszélt nyelvek száma 6000-7500, az eltérő szám oka: nem egyértelmű, hogy egy adott beszélt nyelv mikor önálló nyelv, mikor nyelvjárás. Korunk sajátossága: a nyelvek száma drasztikusan csökken. A XXI. sz. végére a mai nyelvek kétharmada ki fog halni. Ami furcsa látszólag: a műszaki fejlődés és az oktatás általánossá válása segíti a nyelvek… Tovább »

Magyar szempontból egzotikus dolog két nyelv kölcsönös érthetősége. Nem létezik nyelv, mellyel a magyar kölcsönösen érthető lenne, semmilyen szinten. A magyar ember már annak is borzasztóan örül, ha egy idegen nyelvi szövegben egyes szavakat felismer. Pedig a kölcsönös érthetőség gyakori jelenség a világban. Pl. az összes szláv nyelv alacsony szinten kölcsönösen érthető – az alacsony… Tovább »

A 3,4 milliárd anyanyelvi beszélőt egyesítő indoeurópai nyelvcsalád legnagyobb ága – 1,1 milliárd fős – az indo-árja ág, a nyelvcsalád legkeletibb ága. Az őshazában az elterjedési arány a következő: Banglades – 98 %, Bhután – 30 %, India – 70 %, Maldív-szk. – 99 % Nepál – 82%, Pakisztán – 75 %, Sri Lanka –… Tovább »

Egy kis saját gyűjtés 18 éven aluli, magyar anyanyelvű fiatalok nyelvhasználatából. A bölcsész lélek sose alszik, szóval az ember az egyébként dögunalmas munkája során is rácsodálkozik dolgokra bölcsész szemmel. Hozzáteszem: mivel én magam másfél nemzedékkel idősebb vagyok a célkorosztálynál, valószínűleg olyasmire is rácsodálkozom, amire nem kellene. Én magam teljesértékű és nem felsőfokú magyar diákközösségben kizárólag… Tovább »