BircaHang

A kitörés napja kapcsán ismét kiderült, a ballibek nem értik a “hős” szó jelentését katonai kontextusban. Pedig egyszerű: katonai hős az, aki katonaként meghal. A szó nem jelenti azt is, hogy feltétlenül támogatandó az az ügy is, melyért az illető katona harcolt. A ballib Ungváry kezdeményezése viszont támogatandó, szinte egyedüliként kibeszélt a ballib kórusból. Ez… Tovább »

A későkommunizmusban, a 80-as években, a későkamaszok előtt nem sok választási lehetőség állt. Ez talán még jobban kimutatta az egyéni jellemet. Akiket a legjobban utáltunk: a karrieristák. Ők voltak azok, akik komolyan vették a KISZ-t, de legalábbis úgy tettek, mintha komolyan vették volna. Összesen 3 ilyen embert ismertem. Az egyikről aztán kiderült, valójában nem is… Tovább »

Mai szemmel hihetlennek tűnik, de a kommunista rendszerben voltak a felsőoktatásban úgynevezett kötelező ideológiai tárgyak. A témát csak személyesen szeretném érinteni, azaz azt leírni amin személyesen is keresztül mentem. Kubában az első évben volt egy Marxista-Leninista Filozófia nevű tárgyunk. Ezen 1985-1986 közt vettem részt. Magyarországon az 1986-1987-es tanévben tanultam, de még az első félévben évet… Tovább »

Januárban láthattuk a gyakorlatban is mit jelent a kettős liberális mérce a személyes sorsokban. Bauer Tamás DK-s politikus dicshimnuszt ad elő saját gyilkos apjáról, aki a kor szelleméhez képest is kiemelt kegyetlenkedésekben vett részt személyesen, mindez a ballib tábor egy jelentős résznek vastapsa mellett. Bedobja a zsidó kártyát is, azzal a közismert ballib hazugsággal, mintha… Tovább »

Apai nagyapám 1925-ben költözött Bulgáriából Magyarországra, 12 éves korában. Mai szemmel elég furcsa, hogy egy gyerek a szülei nélkül idegen országba költözik, iskolába járás helyett. Hozzá kell azonban tenni 2 fontos kiegészítést: akkoriban Bulgáriában 4 osztály volt a kötelező tanulás, nagyapám pedig ezen akkor már éppen 1 évvel túl volt, legidősebb bátyja, aki nála 17… Tovább »

Magyar diplomaták a Kádár-korban – személyes emlékeim. Bár apám sose volt diplomata a szó szoros értelmében, értsd sose volt a Külügyminisztérium alkalmazottja, de kétszer is diplomata státuszban volt. A magyarázat: Kádár alatt minden magyar hivatalos kiküldött kvázidiplomata volt, függetlenül attól, hogy a kiküldő szerv a Külügyminisztérium volt vagy más intézmény. Akkoriban minden külföldi tartózkodáshoz engedély… Tovább »

Írtam már a “téli háborúról”, azaz az 1939-es finn-szovjet háborúról. lásd korábbi cikkemet. De most azt szeretném bemutatni, a hivatalos állami tankönyvek hogyan mutatják be ezt az eseményt. Ugyanis a mindenkori állami iskolai tankönyvek mutatják be mindig a legjobban mi az éppen “hivatalos” álláspont egy adott országban, akkor is, ha hivatalosan nem is létezik hivatalos… Tovább »

A spanyol gyarmatosítás Latin-Amerikában azzal az érdekes fejleménnyel párosult, hogy két katolikus szerzetesrend egészen más eszmei alapot adott hozzá, így maga a politika is változott a gyakorlatban. A domináns szerepet a dominikánusok és a ferencesek játszották. Mindkettő XII. századi katolikus szerzetesrend, a dominikánusok fő szerepe az oktatás volt, míg a ferenceseké a szociális szféra. A… Tovább »

A karabahi vizály ismételt kiújulása miatt érdemes írni arról mi is Karabah, más nevén Arcah, amit csak az örmények használnak. Magyar szemmel úgy lehet elképzelni, hogy Karabah amolyan örmény Székelyföld volt egészen a XX. sz. 80-as éveinek végéig, azaz egy örmény abszolút többségű terület (az örmény lakosság aránya sose volt 75 % alatt) teljesen azeri… Tovább »

Thuküdidész: A pelloponeszészi háború című művéhez. Jelölés: 01 – Athén (Athinai, Atina) 02 – Spárta (Szparté, Szparti) 03 – Potidaia (Potidea) 04 – Plataiai (Platea) 05 – Peiraieusz (Pireasz) 06 – Oinoé (Oinoi) 07 – Mütiléné (Mitilini) 08 – Korfu (Korküra, Kerkira) 09 – Délosz (Dilosz) 10 – Büzantion (Bizantion, Isztanbul) 11 – Megara 12… Tovább »