Kárlosz

Öt kölyke született az anyakutyának. Egyet megtartottak, négyet meghirdettek két hónapos korukban.

El is vitték mind a négy kutyát, köztük Kárloszt is.

Az elvitel ellen tiltakozó kölyköt megsimogatták a gazdák és búcsúként nyugtatgatták:

• Ne félj, Kárlosz, jó dolgod lesz!

Aztán Kárlosz pár hónap múlva elszökött új otthonából. Kiment a főútra, ahol egy furgon elgázolta. Nem halt meg  a helyszínen, de többet nem tudott mozdulni, csak nyűszített fájdalmában.

Az új gazdák csak egy óra múlva vették észre, hogy a kutya nincs a kertben. Elmentek keresni, megtalálták a szenvedő állatot. A családnak nem volt autója, nem tudták elszállítani orvoshoz, így ismét időt vesztettek, míg sikerült kihívni egy állatorvost. A kutya már alig nyűszített, majdnem komában volt. Már csak az eutanázia és a temetés maradt.

Mégsem lett jó dolga Kárlosznak.