A választási rendszert nagyvonalakban sem ismerő elemző “érdekes” elemzése jelent meg ma a NolBlog-on.
Csak a tájékoztatás érdekében:
- a háromból vagy annál több pártból álló koalíciók számára a bejutási küszöb egységesen 15 %,
- az egyfordulós, listás választási rendszer kifejezés teljesen értelmetlen, egy listás választási rendszer mindig egyfordulós,
- hamis beállítás, hogy a Fidesz azért nyer, mert 40 %-a van és a többi 60 % nem egységes, valójában az nyer, akinek a legtöbb szavazata van, s a Fidesz 40 %-a nem Isten csapása, hanem a választói akarat,
- félrevezető az “országossá tett listás rendszer” kifejezés, valójában eddig is volt országos lista a területi listák mellett.
Lássuk mik a valódi változások az idei választási rendszerben a 4 évvel ezelőttiekhez képest:
- az egyéni választókerületek száma 176-ról 106-ra csökkent,
- az egyéni választókerületekben eddig második forduló volt, ha egyik jelölt sem szerezte meg az abszolút többséget, most már csak egy forduló van, melyben a relatív többség mandátumot ad,
- megszűnt a 20 területi lista, melyre eddig szavaztuk, helyett egyetlen országos listára szavazunk,
- a listás mandátumok száma 210-ről 93-ra csökkent,
- a nemzeti kisebbségek kedvezményes mandátumra jogosultak: ezzel akkor élhetnek, ha meg tudják szerezni az normál mandátumhoz szükséges szavazatszám negyedét – ez a mandátum a 93 listás mandátumból kerül kiosztásra, gyakorlatilag ez szinte biztosan egy darab mandátumot jelent a cigány kisebbségnek (pontosabban a fideszes Lungo Dromnak), a többi 12 elismert kisebbségnek nincs elegendő szavazója a kedvezményes mandátumhoz sem,
- töredékszavazat eddig csak az egyéniben vesztes pártoknak járt, most a győztesnek is jár már, “felesleges” szavazatai után.
Nem igaz, hogy az egyfordulós egyéni körzeteknek köszönhetően az összes egyéni helyet a legnagyobb párt viszi el, ez csakis a körzet erőviszonyaitól függ. Mivel a Fidesz jelenleg gyengébb, mint 2010-ban, szinte kizárt, hogy minden körzetet megnyerjen. Valójában a ballib ellenzék szövetségese e játszmában a Jobbik, hiszen ahol erős a Jobbik (magyarul: ahol sok a cigány), ott a Jobbik elvesz szavazatokat a Fidesztől, ami miatt a ballib szövetség jelöltje győzhet.
Ami a választási rendszer aránytalanságát illeti, DIREKT ilyenre lett tervezve a magyar választási rendszer 1989-ban a kerekasztal-tárgyalásokon, a stabilitás érdekében. Így a német választási rendszer lett bevezetve, de a német rendszer arányosítási eleme NÉLKÜL. Emiatt pl. 1994-ben volt az eddigi legnagyobb aránytalanság, amikor a győztes MSZP a szavazatok 31 %-ával megszerezte a mandátumok 54 %-át.
A mostani, új választási rendszer kb. 5-10 %-kal tovább növelte ezt az aránytalanságot.
Továbbra is az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja, azaz téves minden olyan következtetés, hogy a Fidesz legyőzhetetlen a választási rendszer miatt.
Értem én hogy egy arányos rendszerben nehézkesebb, döntésképtelenebb a kormány, kompromisszumokra kényszerülnének a kormánypártok, de a fidesz bebizonyította hogy visszatartó erő híján elszalad velük a ló (a másik oldallal ugyanígy elszaladna fordított helyzetben). Mivel jelenleg nincs olyan párt, akinek ilyen aránytalanul nagy hatalmat a kezébe adhatunk, legyünk csak igazságosak és mindenkinek annyi jusson, amennyit megszavaztak neki.
Kérdés mi a cél. Az arányosság a cél? Mert eddig sosem az volt.
“az egyfordulós, listás választási rendszer kifejezés teljesen értelmetlen, egy listás választási rendszer mindig egyfordulós,”
Egyáltalán nem értelmetlen, mivel ellentmondást nem tartalmaz. Legfeljebb túl részletes és terjengős.
Valóban továbbra is az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja, viszont a jelenlegi erőviszonyok mellett egyértelműen mégjobban a fidesz felé billent a mérleg nyelve. Továbbá elég nagy baj az, hogy tovább nőtt az aránytalanság.
A választási rendszer rossz volt, és valóban hozzá kellett nyúlni. Azonban mint minden erővel végrehajtott érdemi konzultáció nélküli fidesz intézkedés, nemhogy javított volna, csak rontott a helyzeten.