Sokan, sokszor kérdezik mi okból nevezem Norvégiát köztársaságnak, mikor az az enciklopédiák szerint monarchia.
Nos, most elmagyarázom.
Lássuk mi értelme lehet egy monarchiának.
Monarchiából alapvetően 3 FŐtípus lehet: hagyományos, alkotmányos, parlamentáris.
Mi egy hagyományos monarchia célja? Az ország vezetése, az ország vezetése ez esetben teljesen a monarcha dolga.
Mi egy alkotmányos monarchia célja? Az ország vezetése együtt a néppel, az ország vezetése ez esetben meg van osztva a monarcha és a nép között.
Mi egy parlamentáris monarchia célja? A hagyományok védelme uralkodás nélkül, az ország vezetése ez esetben teljesen át van hárítva a népre.
(Most ne jöjjön senki a rendi és az abszolút monarchiával, ez a kettő besorolható a fenti főtípusok alá.)
Ha egyik sincs, akkor az egy álmonarchia. Ha befesti magát feketére egy fehér ember, néger lesz belőle? Ugye nem? Pontosan ugyanígy nem lesz monarchia az a köztársaság, melynek örökletes államfője van, ha az nem tölti be szerepét. Ugyanis nem az örökletesség a monarcha fő vonása, sőt vannak választási monarchiák is.
Mert abban egyet lehet érteni, hogy az nem tipikus monarcha szerep, hogy az államfő idétlenkedik a bulvármédiákban – erre ott vannak a celebek, felesleges állami pénzből fizetni erre még egy embert vagy egy egész parazita családot.
Miféle monarchia az pl., ahol az uralkodó szentesíti az egyneműek házasságát, pedofíliát, más perverz dolgokat?
Ugyanez ez a helyzet, mint egy olyan demokrácia, melyben nincsenek szabad választások. Miféle demokrácia ez. Demokrácia csak azon az alapon, hogy annak nevezi magát?
Tehát az európai látszólagos monarchiák zöme köztársaság, csupán 2 kivétel van (a Vatikánt nem számítva): Liechtenstein és Monaco.
Ezen feketére mázolt fehérség egyik jó példája pedig Norvégia, a Norvégiai Köztársaság.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: