1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/<!-- wp:paragraph --> <p>Nemrég napokig vitáztam egy fanatikus ballibbel, aki váltig állította, Kádár alatt a külföldre utazás <strong>szabad </strong>volt. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Csak emlékeztetőül a <strong>valóság </strong>röviden.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>1972 előtt a külföldre utazás nem számított jognak, hanem <strong>kiváltságnak</strong>. Az ember kérelmezte, majd vagy kapott engedélyt vagy nem, a pontos szabályok nem is voltak ismertek.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>1972-ben az a könnyítés következett be, hogy 5 kommunista országba való utazáshoz már nem kellett útlevél: az NDK-ba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, Romániába, Bulgáriába <strong>személyi igazolvánnyal </strong>lehetett utazni, ahhoz úgynevezett "betétlap" kellett, ennek igénylése pár napot vett igénybe, míg az útlevéligénylés 1 hónap volt.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A Kádár-rendszer liberalizációjának első lépése 1978 volt. Az 1978. évi 20. tvr. kimondta, az utazás jog. Ekkor lett a piros útlevél a "szocialista" utazásokhoz, s a kék útlevél a nyugati utazásokhoz. A piros útlevéllel szabadon lehetett utazni a már említett 5 országba, legfeljebb 30 napra, míg a kék útlevélhez külön kiutazási engedélyt kellett igényelni minden egyes utazáshoz.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>1984-ben meg lett szüntetve a piros útlevél, immár minden utazáshoz kék kellett, de minden kék útlevélbe bele lett pecsételve az az NDK-ra, Lengyelországra, Csehszlovákiára, Romániára, Bulgáriára érvényes állandó kiutazási engedély, míg mindenhová máshová továbbra is utazásonként kellett <strong>külön </strong>kiutazási engedély.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Létezett általános állandó kiutazási engedély is az <strong>egész világra</strong>, ehhez magasrangú tisztség kellett azonban. S jellemzően ilyet magánútlevélhez nem is adtak, hanem csak egyes szolgálati és diplomata útlevelekhez.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A kiutazási engedélyt az <strong>1987. évi 25. tvr.</strong> szüntette meg, 1988. január 1-jei hatállyal, a korabeli köznyelv szerint ez volt a "világútlevél" bevezetése. Gyakorlati szempontból nézve ez a teljesen szabad utazást jelentette az emberek 99,9 %-a számára. Apró korlátozások maradtak csak, melyeket már a rendszerváltozás szüntetett meg.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:image {"align":"center","id":29095,"sizeSlug":"large"} --> <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter size-large"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2021/03/tlvel.png" alt="" class="wp-image-29095" /></figure></div> <!-- /wp:image --> <!-- wp:paragraph --> <p>Viszonylag kevesen tudják, hogy "ellenőrzési közösség" volt 6 kommunista ország között a 70-es és 80-as években. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, s Románia között kölcsönös <strong>egyezmény </strong>volt hatályban az állampolgáraik ellenőrzéséről. Ennek 2 fő gyakorlati következménye volt:</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:list --> <ul><li>pl. a magyar kiutazási engedély hatályát vesztette Magyarországon kívül is, ha az ember egyszer már felhasználta: ha pl. egy magyar kiment Ausztriába, majd onnan átment Csehszlovákiába, már nem utazhatott ki Csehszlovákiából ismét nyugatra, ehhez új magyar kiutazási engedélyre volt szüksége,</li><li>más országba élőkre is vonatkoztak a helyi szabályok, ha pl. egy magyar állampolgár letelepedett Csehszlovákiában, külföldi utazásához szüksége volt csehszlovák engedélyre is, nem csak magyarra.</li></ul> <!-- /wp:list -->rich