1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/<!-- wp:paragraph --> <p>A magyar jobbosok egyik tévhite a kozmopolitizmus <strong>azonosítása </strong>az internacionalizmussal. Pedig a kettő egészen más.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A kozmopolitizmus a nemzeti identitások <strong>eltörlését </strong>jelenti, míg az internacionalizmus az egyes nemzetek <strong>együttélését</strong>.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A szovjet rendszerideológia annyira szükségét érezte nemzetek létezésének, hogy ha nem volt ilyen, akkor <strong>csinált</strong>. Korábban <a href="http://bircahang.org/nemzetepites-a-muszlim-ex-szovjetunioban/">említettem</a> Szovjet Közép-Ázsia példáját, ahol valójában egyfajta egységes kevert identitás volt, míg a szovjet társadalmi mérnökök nem hoztak létre külön nemzeteket, melyek máig léteznek. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>De még egy vicces példa: a <strong>hakaszoké</strong>. A hakaszok tulajdonképpen dél-jenyiszeji tatárok, de mivel messze élnek a Volga-menti Tatársztántól, a korai szovjet nemzetépítők úgy gondolták, külön kellene őket kezelni, s ki lettek találva a "hakaszok". Aztán új vélemények jöttek, hogy mégse kellene túlzásba vinni a nemzetépítést, így tervbe lett véve a hakasz nemzet megszüntetése. Ekkor jött azonban a meglepetés: a helyi vezetés már rájött, a legjobb módszer az érdekérvényesítésre a "nemzeti", így a hakasz kommunisták levelet intéztek Sztálin elvtárshoz, melyben jelezték felháborodásukat amiatt, hogy egyes körök meg akarják szüntetni a "fiatal szocialista hakasz nemzetet". Aztán Sztálin megnézte a térképen hol vannak a hakaszok, majd vállat vont, s leállította a hakasz nemzet "likvidálását", így 1930-tól nem csak "kerület", hanem egyenesen "autonóm terület" lett Hakasziából.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A szovjet logika a nemzetek közti barátságot támogatta, nem az egyének köztit. A külföldiekkel való kapcsolat pedig egyenesen <strong>negatív </strong>viselkedésnek számított.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Kubában a csúcsidőban - 80-as évek közepe - <strong>20 ezer </strong>szovjet kiküldött volt, az egész országban, de a legtöbb persze Havannában. Az egyes kiküldöttek tömbökben laktak.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A kubaiakkal való kapcsolatra nem néztek jó szemmel. S teljesen mindegy volt, hogy a kubai egy "szocialista" nemzet, ettől függetlenül az elvárás az volt, hogy a szovjet ember csak képviselőin, felettesein <strong>keresztül </strong>legyen kapcsolatban kubaiakkal. A szovjet hatóságok kifejezetten támogatták a kubai kultúra nem megismerését, a nyelv nem megtanulását. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Gyakorlatilag alig pár <strong>renitens </strong>szovjet volt, aki mégis megtanult spanyolul. S az ilyenekre a többiek mint valamiféle furcsa, zavaros, kriminogén alakokra néztek.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>De az egyénieskedés <strong>tilalma </strong>olyan szintű volt, hogy az egyes szovjet lakótömbök közti kommunikációra is rossz szemmel néztek. Diákok esetében egyenesen tilos volt a "lakónegyed" elhagyása, felnőtteknél meg nyomós ok kellett hozzá.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Ennek következménye az lett, hogy a szovjet kiküldöttek szinte semmit se ismertek meg a helyi életből, de még egymás tapasztalatait se tudták kicserélni. Persze akadtak merészebb, 16-17 éves diákok, akik a diáktilalmat megszegték, de ez kevés ember volt, s nyilván ők se állandóan tették ezt.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Amit a hatalom nem vett észre: ez az elzártság <strong>nem feltétlenül </strong>a rendszert erősítette. Mivel jellemzően az átlagembernek semmilyen tapasztalata nem volt nyugatról, egy egyaránt elhitték a legfantasztikusabb nyugatellenes és nyugatpárti álhíreket is. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Az átlag kubai szovjet kiküldött <strong>sose </strong>járt nyugaton, átutazóban se. Egyesek egyetlen nyugati élménye az volt, hogy egy időben az Aeroflot Moszkva-Havanna járata leszállt egy órára Írországban - így láthattak a szovjet kiküldöttek egy csillogó repülőtéri épületet, benne egy luxuscikkeket árusító bolttal. S igen, volt szovjet gyerek - mert elsősorban diákokkal voltam kapcsolatban, életkorom miatt - aki komolyan elhitte, hogy ilyen a nyugati élet. Gyakorlatilag úgy képzelte el a korabeli nyugatot, mint a hivatalos propagandában a kommunista jövő volt bemutatva: nem kell dolgozni, mindenki luxusban él, eszik-iszik amennyit akar, s csak akkor tesz bármit is, ha kedve van hozzá. Miután én akkor már számtalanszor jártam nyugaton, így megjegyeztem, hogy a nyugati élet jobb, mint miénk, de egyáltalán nem az, mint amit képzel, megkaptam az, hogy én a hivatalos szöveget hangoztatom, nem merem megmondani az "igazságot". </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Arra a felvetésemre pl., hogy Madridban sok a <strong>koldus</strong>, a nyugatimádó szovjet diáktársam kijelentette, ez nyilvánvalóan hazugság, mert Spanyolországban kapitalizmus van, s a kapitalizmusban mindenki gazdag!</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Egyébként érdekes <strong>fejlemény</strong>: most amikor Oroszországba immár 30 éve bármilyen nyugati infó eljut korlátlanul, szabadon lehet utazni, a nyugat népszerűsége többszörösen alacsonyabb, mint a szovjet időkben, amikor hivatalosan csak negatív infók voltak a nyugatról.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:image {"align":"center","id":28575,"sizeSlug":"large"} --> <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter size-large"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2021/03/rl87.png" alt="" class="wp-image-28575" /><figcaption>szovjet kiküldöttek újévi ünnepsége a 80-as évek közepén (forrás: cubanos.ru) - a legtöbbeknek a bikinis Hópehelyke lesz sajátos, de nekem a kép igazi kordokumentumjellegét a hosszúnadrágos fehéringes strandoló férfi adja, ez annyira tipikusan szovjet jelenség: hosszúnadrágban, cipőben strandra menni</figcaption></figure></div> <!-- /wp:image -->rich