<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>BircaHang</provider_name><provider_url>https://maxval.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maxval bircaman</author_name><author_url>https://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/</author_url><title>Nyelvi gyarmatosítás</title><html>&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Nyelvi &lt;strong&gt;gyarmatosítás &lt;/strong&gt;Afrikában - érdekes téma.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Leszámítva arab Afrikát - ami egy egészen más világ - a kép az, hogy az európai gyarmatosítók nyelve &lt;strong&gt;idegen &lt;/strong&gt;nyelvként maradt meg, kényszerből, mert az afrikai országok túlnyomó többsége multietnikus, erős túlsúlyban lévő helyi nyelv nélkül.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Az alábbi térképen sárga színben azok az országok, ahol a volt gyarmatosító nyelve ma a lakosság minimális - 10 % alatt - részének anyanyelve. Elsősorban egyes nagyvárosokban fordul elő, hogy egyes helyi lakosok átvették a gyarmati nyelvet, az az anyanyelvük lett.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Zölddel ahol az arány 10-20 % közötti. Példa erre Nigéria, ahol a tengerparti részén sokan angol vagy angol alapú kreol anyanyelvűek, ennek oka, hogy nagyobb kapcsolat volt a gyarmatosítókkal.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;A &lt;strong&gt;portugál &lt;/strong&gt;gyarmatok esete is ilyen, a portugálok kifejezetten asszimilálni akartak, s ez részben sikeres is volt, így minden volt portugál gyarmaton van jelentős portugál anyanyelvű lakosság.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Pirossal azok az országok, ahol &lt;strong&gt;20 % feletti&lt;/strong&gt; a lakosság:&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:list --&gt;
&lt;ul&gt;&lt;li&gt;Seychelle-szk. és Mauritius: nyelvileg francia alapú kreol és francia gyakorlatilag a teljes lakosság,&lt;/li&gt;&lt;li&gt;Zöld-foki-szk. és São Tomé és Príncipe: portugál alapú kreol és portugál anyanyelvű gyakorlatilag a teljes lakosság, &lt;/li&gt;&lt;li&gt;Angola: a lakosság fele portugál anyanyelvű, gyakorlatilag a városi lakosság 100 %-a.&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;
&lt;!-- /wp:list --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Dél-Afrika és Namíbia esetében a kép &lt;strong&gt;csalóka&lt;/strong&gt;, mert ez a 2 egyetlen afrikai ország, ahol a volt gyarmatosítók jelentős része helyben maradt, nem ment &quot;haza&quot;. Mindkét országban van kb. 10 % fehér lakosság, Dél-Afrikában ugyanennyi kevert fehér-néger lakosság is. A dél-afrikjai és namíbiai fehérek nyelvileg kétharmadban afrikaans nyelvűek, egyharmadban angol nyelvűek.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Namíbiában &lt;/strong&gt;vannak nagyvárosi négerek, akik szintén átvették a fehérek nyelvét, &lt;strong&gt;Dél-Afrikában&lt;/strong&gt; is ez a jellemző a kevert lakosságra, valamint az ország nyugati felében a néger lakosság egy részére is.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:image {&quot;id&quot;:28357,&quot;sizeSlug&quot;:&quot;large&quot;} --&gt;
&lt;figure class=&quot;wp-block-image size-large&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://bircahang.org/wp-content/uploads/2021/02/africamy-800x800.png&quot; alt=&quot;&quot; class=&quot;wp-image-28357&quot; /&gt;&lt;figcaption&gt;szürke - arab államok és európai országok területei&lt;/figcaption&gt;&lt;/figure&gt;
&lt;!-- /wp:image --&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url></thumbnail_url><thumbnail_width></thumbnail_width><thumbnail_height></thumbnail_height></oembed>