A pékség

1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/A pékség <p>Apai nagyapám 1925-ben költözött Bulgáriából Magyarországra, <strong>12 éves </strong>korában. Mai szemmel elég furcsa, hogy egy gyerek a szülei nélkül idegen országba költözik, iskolába járás helyett. Hozzá kell azonban tenni 2 fontos kiegészítést:</p>   <ul><li>akkoriban Bulgáriában 4 osztály volt a kötelező tanulás, nagyapám pedig ezen akkor már éppen 1 évvel túl volt,</li><li>legidősebb bátyja, aki nála 17 évvel volt idősebb (ez a báty volt a 6 testvér közül a legidősebb, míg nagyapám a legfiatalabb), szóval nagyapám tulajdonképpen nem a semmibe ment, hanem 29 éves bátyjához.</li></ul>   <p>Nagyapám ezután <strong>péksegédként </strong>dolgozott, majd 1940-ben saját pékséget hozott létre - Miskolcon, a Vörösmarthy Mihály u. 86. alatt - ez egy háromszintes ház volt, a pince volt a pékség, a földszint az ület, az emeleten meg lakott a család: nagyapám 1939-ben házasodott meg, felesége szintén bolgár bevándorlók gyereke, s pont 1940-ben született meg első gyerekük, az apám.</p>   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter size-large"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2021/02/msklc4.jpg" alt="" class="wp-image-28011" /><figcaption>korabeli újsághirdetés</figcaption></figure></div>   <p>Sokáig nem tudta élvezni a saját pékséget, 1947-ben <strong>államosítva </strong>lett.</p>   <figure class="wp-block-image size-large"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2021/02/msklc5-800x518.jpg" alt="" class="wp-image-28018" /><figcaption>a két Marinov közül a Miklós a nagyapám, a Jordán pedig a nagyapám idősebb bátyja</figcaption></figure>   <p>Az ő péksége is része lett 1949-ben a <strong>Miskolci Sütőipari Vállalat</strong>nak. Viszont legalább nem érték őt retorziók, sőt kinevezték a saját volt üzlete üzletvezetőjének. A családi legenda szerint ebben a "zsidók" segítsége volt benne: ugyanis amikor 1942-ben hatályba lépett a 4. zsidótörvény, alig maradt Miskolcon pékség, ahol zsidó ételeket lehetett készíteni, viszont nagyapám ekkor elvállalta ezt a feladatot - a miskolci zsidók körében ő lett a megbízható keresztény pék. Aztán amikor fordult a kocka, a háború után, valamelyik immár fontos kommunista pozícióba került zsidó úgy fejezte ki a háláját nagyapám iránt, hogy elintézte "antifasisztaként" való elismerését, így mentesült a kitelepítés alól.</p>   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter size-large"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2021/02/vslom-499x800.jpg" alt="" class="wp-image-28013" /><figcaption>nagyapám (a hosszúnadrágos férfi) az üzlet előtt, 50-es évek eleje</figcaption></figure></div>   <p>Nagyapám hamarosan <strong>rokkantnyugdíjas </strong>lett, sose volt képes az üzlet elvesztését lelkileg feldolgozni. De maga az üzlet még működött a 60-as évek végéig, mikoris le lett rombolva az egész környékkel együtt - a Budapest felé vezető autópálya miskolci bevezető szakaszának építésével kapcsolatban.</p>   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter size-large"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2021/02/msklc1-800x800.jpg" alt="" class="wp-image-28016" /><figcaption>60-as évek vége, valamikor a lerombolás előtt</figcaption></figure></div>   <p>Én egyébként jártam még a helyszínen, csak <strong>semmilyen </strong>emlékem nincs róla. Az ember nemigen emlékszik 1-2 éves kora élményeire.</p>   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter size-large"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2021/02/vsgstm-800x240.png" alt="" class="wp-image-28020" /><figcaption>az üzlet helye ma, 4-sávos utca (Google Street Map szerint)</figcaption></figure></div>   <p>Nagyapám <strong>1973</strong>-ban halt meg, 60 évesen.</p> rich