1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/<!-- wp:paragraph --> <p>A tradicionalizmus ellen gyakori vád, hogy politikailag <strong>szélsőjobb</strong>. A vád részben igaz, de erősen el van túlozva.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Az igaz alap a közös gyökerek: a tradicionalizmus és a fasizmus-nácizmus egyaránt annak az általános <strong>kiábrándultságnak </strong>az eredménye, mely az I. vh. után jelent meg. A fasizmus-nácizmus azok politikai alternatívája lett, akik nem fogadták el a másik létező alternatívát, a kommunizmust. A tradicionalizmus viszont székesebben szemlélte a képet, a problémákat mélyebben kereste. De a közös igyekezet sokszor összehozta a két ügyet, bár mindig csakis marginálisan.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Íme a <strong>nácizmussal </strong>való kapcsolat, ez a legfontosabb, mármint mai szemmel nézve, hsizen ez számít ma a leginkább kompromitálónak.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A <strong>náci ideológia</strong> szellemileg nagyjából három irányzatot jelentett:</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:list --> <ul><li>nacionalizmust, melyben a vallás nem játszik különösebb szerepet - maga Hitler is ezt támogatta, egyfajta teljesen szekuláris koncepciót,</li><li>pogányságot, mely szerint a kereszténység idegen fajok tanítása, idegen a németségtől - ez az irányzat hajlamos volt egyfajta európaisott keleti ezotérikus tanokra,</li><li>kijavított kereszténység, mely szerint a kereszténység fontos, csak egyes hibáit ki kell gyomlálni, ez kb. az "árja Jézus, akit megöltek a zsidók" narratíva.</li></ul> <!-- /wp:list --> <!-- wp:paragraph --> <p>Végül maradt az első, az utóbbi kettő <strong>marginális </strong>maradt. A náci Németország nem kockáztatta meg, hogy nyíltan kiálljon a kereszténység ellen, ehelyett megelégedett a kereszténység politikai szerepének korlátozásával, ill. kontrolljával.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p><strong>Rudolf von Sebottendorf </strong>(1875-1945) német misztikus, függetlenül Guénontól, már a I. vh. előtt felvette az iszlám vallást, s a tradicionalizmushoz közeli tanokat hirdetett. A legnagyobb sikere a Thule Társaság megalapítása volt 1918-ban, melyben több később híressé váló náci vezető is tag volt. A Thule Társaság lapja volt a későbbi náci pártlap, a Völkischer Beobachter, sőt a náci párt jogelődjének alapítása is a Thule Társaság közreműködésével zajlott. Azonban hamarosan viszály támatd von Sebottendorf és a fő náci személyiségek között, von Sebottendorf továbbra is szellemi útmutatást szeretett volna adni a párt és a lap segítségével, míg a többiek politikai tevékenységet szerettek volna. 1919-ben Adolf Hitler a párt tagja lett, majd hamarosan a vezetője, a korábbi vezetés vele egyet nem értő részét kizárta, marginalizálta, 1920-ban a pártot átnevezte később ismert nevére - Német Munkáspártról Német Nemzetiszocialista Munkáspártra -, a lap felette irányítást is átvette, majd 1921-től a lap egyedüli tulajdonosa is Hitler lett.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Von Sebottendorf kilépett a pártból és a Thule Társaságból, majd kivándorolt Törökországba. A náci antiszemitizmust nevetségesnek minősítette, egyébként a náci eszmét továbbra is <strong>támogatta</strong>. Az 1933-as náci hatalomátvétel után azonban von Sebottendorf úgy gondolta, most ismét esély lehet eszméire Németországban, így hazatért. Könyvet adott ki, melyben megírta saját szerepét a náci mozgalom alapításában. A könyvet végül a hatóságok betiltották, von Sebottendorft pedig börtönbe zárták. 1934-ben ismét kivándorolt Törökországba, ezúttal véglegesen.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:image {"id":27461,"sizeSlug":"large"} --> <figure class="wp-block-image size-large"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2021/01/rudolfadolf.png" alt="" class="wp-image-27461" /><figcaption>Sebottendorf és Hitler 1918-ban</figcaption></figure> <!-- /wp:image -->rich