Hány nyelv?

1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/Hány nyelv? Jelenleg a világon beszélt nyelvek száma 6000-7500, az eltérő szám oka: nem egyértelmű, hogy egy adott beszélt nyelv mikor önálló nyelv, mikor nyelvjárás.   Korunk sajátossága: a nyelvek száma drasztikusan csökken. A XXI. sz. végére a mai nyelvek kétharmada ki fog halni. Ami furcsa látszólag: a műszaki fejlődés és az oktatás általánossá válása segíti a nyelvek kihalását.   A nyelvek életerősségére van egy 13-fokú skála, ezt érdemes használni, röviden a skála fokozatai:   <ul><li>A - az illető nyelv életerős, nincs veszélyben, terjedése biztosított:<ul><li>0 – a nyelvet széles körben használják a nemzetközi életben,</li><li>1 – a nyelvet országos szinten használják, az élet minden területén,</li><li>2 – a nyelvet regionális szinten használják, az élet minden területén,</li><li>3 – a nyelvet széles körben használják, az élet minden területén, a hivatalos állami használat kivételével;</li></ul></li><li>B - az illető nyelv állapota sérülékeny, azaz terjedése biztosított, de a nyelvhasználat nem általános:<ul><li>4 – létezik az adott nyelven széleskörű oktatás, irodalom, a nyelvnek van sztendertizált változata,</li><li>5 – létezik sztendertizált nyelvváltozat, de elterjedése csak részleges, viszont nyelvfejlesztési politika van,</li><li>6a – a nyelvet széles körben használják, de csak személyes célokra;</li></ul></li><li>C - veszélyeztetett nyelv, átadása csökkenőben:<ul><li>6b – a nyelvet széles körben használják, de csak személyes célokra, s beszélők aránya az életkorral csökken,</li><li>7 – a gyerekek még megtanulják a nyelvet szüleiktől, de már nem adják át azt saját gyerekeiknek;</li></ul></li><li>D - erősen veszélyeztetett nyelv:<ul><li>8a – csak az idősebb nemzedék használja a nyelvet,</li><li>8b – csak az idősebb nemzedék használja a nyelvet, s csak egymás közt;</li></ul></li><li>E - kihalt nyelv:<ul><li>9 – a nyelv tudata van csak meg a közösségben, azt csak mint identitásuk elemekét használják néha, de a nyelv már senkinek se az anyanyelve,</li><li>10 – teljes kihalás állapota.</li></ul></li></ul>   Európára jellemző a legkevésbé a nyelvek kihalása. A világ 203 országából Európában van 56. Összesen alig 6 európai ország van, melynek van olyan hivatalos nyelve, mely nem A kategóriájú, azaz nem életerős nyelv a fenti kategorizáció szerint:   <ul><li>Abházia - az abház nyelv B kategóriájú, azaz sérülékeny, ennek oka, hogy bár az abházok szinte 100 %-a beszéli, a családi életen kívül az orosz teljesen átvette a szerepét, csak a legidősebb nemzedék körében akadnak emberek, akik nem beszélnek oroszul is anyanyelvi szinten, viszont az abház állam legalábbis igyekszik terjeszteni a nyelvet, </li><li>Belarusz - a belarusz nyelv B kategóriájú, azaz sérülékeny, ennek oka, hogy bár a belaruszok legnagyobb része beszéli, a családi életen kívül szinte egyáltalán nem használják, sőt a nagyvárosokban a családi élet is oroszul zajlik,</li><li>Dél-Oszétia - az oszét nyelv, C kategóriájú, azaz veszélyeztett, ennek oka, hogy bár az abházok szinte 100 %-a beszéli, a családi életen kívül az orosz teljesen átvette a szerepét, csak a legidősebb nemzedék körében akadnak emberek, a fiatalok még kétnyelvűek, azaz oszét-orosz nyelvűek, de ma már a többség az oroszt jobban beszéli, </li><li>Írország - az ír nyelv D kategóriás, azaz erősen veszélyeztetett, ennek oka, hogy az írek nagy többsége egyáltalán nem beszéli, használata egyes falvakon kívül abszolút ünnepélyes csak,</li><li>Luxemburg - a luxemburgi nyelv B kategóriájú, beszélői hagyományosan nem használják mindenre, viszont erős identitásképző szerepe van,</li><li>Svájc - a romans (rétoromán) nyelv D kategóriás, azaz erősen veszélyeztetett, ennek oka, hogy bár a közösség beszéli, de ez közösség kis létszámú (kb. 40 ezer ember), s mindenkinek van másik anyanyelve is, a német vagy az olasz.</li></ul>   Az állami kampány egy nyelv érdekében egyébként ritkán sikeres. Az egyetlen példa, hogy egy nyelvet visszahoztak a pusztulásból Izrael esete a héber nyelvvel. Ha viszont nem pusztulásból kell visszahozni egy nyelvet, hanem csökkent státuszát növelni kell, ott van példa több sikerre is. Például a velszi nyelv D-ből fel lett hozva C-státuszba, miközben a rokon skót nyelv esetében ez nem volt sikeres.   Ami az egyes európai országok regionális hivatalos nyelveit illeti, ott már sok a nem A-státuszú, sőt az kivételes, ha egy regionális nyelv A-státuszú. Íme a teljes lista:   <ul><li>D-státuszú: alsó-szorb, fruliai, isztro-román, kasub, ladin, lapp, normand, ruszin, skót, északi-fríz, keleti-fríz, nyugati-fríz, szárd,</li><li>C-státuszú: alnémet, felső-szorb, gagauz, jiddis, limburgi, mirandai, velszi,</li><li>B-státuszú: baszk, feröeri, galíciai, luxemburgi. </li></ul>   Az oroszországi regionális hivatalos nyelveket külön írom le nagy számuk miatt:   <ul><li>D-státuszú: krími tatár, mari,</li><li>C-státuszú: abaza, burját, kalmük, hakasz, komi, mordva, nogáj, udmurt,</li><li>B-státuszú: altáji, baskír, csecsen, cserkesz, csuvas, ingus, kabard, karacsáj-balkár, tatár, tuvai.</li></ul>   <figure class="wp-block-embed-youtube wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper"> https://www.youtube.com/watch?v=SUllgngSbW8 </div><figcaption>egy idő után csak az éneklés marad</figcaption></figure>   <figure class="wp-block-embed-youtube wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper"> https://www.youtube.com/watch?v=2N991t8JFwc </div><figcaption>meg az állami tévében hírműsor jelképesen</figcaption></figure>   Mik a lassú pusztulás fő oka:   <ul><li>a beszélő közösség túl kicsi létszámú - önmagában persze a kis létszám nem ok, ha egy közösség önállóan él, hiszen vannak alig párszáz fős életerős nyelvek is, melyeket elszigetelt törzsek beszélnek csak, de ha a közösség másokkal együtt él kisebbségként, elkerülhetetlen a lassú beolvadás, erre jó példa a romans nyelv Svájcban,</li><li>az előbbi okhoz hasonló: a közösség egy adott területen többségi ugyan, de azon kívül a nyelv használhatatlan, a lakosság mobilis, így a területet elhagyás a nyelv elvesztését is eredményezi a következő nemzedékek számára, erre példa a lapp vagy a szorb,</li><li>a nyelvre annak beszélői nyelvjárásként tekintenek, így csak családi, helyi célra alkalmazzák azt, minden "komolyabb" dologra az "irodalmi" nyelvet, lásd alnémet, luxemburgi, limburgi, kasub,</li><li>történelmileg olyan domináns idegen kultúra hatása a közösségre, mely nem tudta ugyan asszimilálni a közösséget, annak identitása megmaradt, de az áttért a domináns kultúra nyelvére, erre tipikus példa az ír, lásd ír nemzeti érzés nagyon erős, csak éppen ezt angolul fejezik ki, de az orosz Kaukázusban is hasonló a helyzet egyes nyelvekkel.</li></ul>   Természetesen ezek mindig hosszú folyamatok. S nem mindig egyirányúak, megesik az is, hogy egy nyelv lassan megy lefelé, majd elindul a felfelé haladása. Erre akár a magyar is példa: a XVIII. sz. végére a magyar családi nyelv lett, a "fontosabb" dolgokhoz a latin és a német kellett, majd a XIX. sz. elejétől a folyamat megfordult, míg a magyarból teljesértékű nemzeti nyelv lett ismét.   De mik a nyelvelhalás első jelei? Azt hiszem, ez a legérdekesebb, nem a nyelvek listázása. A folyamat kb. ez:   <ul><li>idegen szavak tömeges átvétele olyan dolgokra is, melyekre már volt saját szó,</li><li>idegen szavak eredeti alakjának megőrzése, azaz nem honosítása, nem hozzáillesztése a saját nyelvhez, mondjuk mintha a magyarban hirtelen megjelenne az angol "w" hang, s így kezdenénk ejteni az ilyen szavakat, pl. viszki helyett wiszkit mondanánk,</li><li>a nyelvtan rendszerszintű változása idegen hatásra - önmagában a nyelvtan minden nyelvben változik folyamatosan, ezzel semmi gond, míg nem tömegesen idegen hatásra zajlik, lásd a magyarban az ikes ragozás lassú kihalása teljesen belső folyamat - az idegn hatás lehet egyszerűsödés, de bonyolódás is, a lényeg itt az idegen mintha, </li><li>szókincs befagyása, azaz a belső szóképzési folyamatok leállása, helyette idegen szavak vagy körülírás, pl. mintha az olyan új szavak, mint "netezik" nem jelentek volna meg,</li><li>stílusok megszűnése, azaz egyetlen egy nyelvi kifejzési szint marad meg - az élő nyelvek jellegzetessége, hogy ugyanaz megfogalmazható sokféle stílusban, lásd a "foglaljon helyet", az "üljön le" és a "csüccs le" ugyanazt jelentik, de más-más stílust jeleznek, </li><li>a nyelvi logikában egy domináns idegen nyelv módszerének átvetele, pl. mintha a magyarban megszűnne az alanyi/tárgyas ragozás, mert ez egyetlen szomszédos nyelvben sincs, viszont megjellenének nyelvtani nemek, mert ez viszont van minden szomszédos nyelvben,</li><li>a nyelvi közösség minden tagja - kezdetbecsak minden művelt tagja - beszél más nyelvet is anyanyelvi szinten,</li><li>a nyelvi közösség tagjai egyes témákban képtelenek magukat szabatosan kifejezni, így ha ilyesmi merül fel, a másik nyelvre váltanak,</li><li>a nyelvi közösség nem látja értelmét, hogy használja a nyelvet a családi életen, hagyományos kulturális szférán kívül,</li><li>a fiatal nemzedék már nem tanítja meg gyerekeit a nyelvre, </li><li>a nyelv az ősök hagyománya immár csak, aktívan nem használja senki anyanyelvként.</li></ul>   Ami a magyart illeti, természetesen semmi nyomát nem adja annak, hogy gyengülne, tért vesztene. Ugyanez igaz az európai nyelvek 90 %-ára.   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter size-large is-resized"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/12/derty01.png" alt="" class="wp-image-26597" width="400" height="600" /></figure></div>   rich