1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/<!-- wp:paragraph --> <p>A spanyol gyarmatosítás Latin-Amerikában azzal az érdekes fejleménnyel párosult, hogy két katolikus <strong>szerzetesrend </strong>egészen más eszmei alapot adott hozzá, így maga a politika is változott a gyakorlatban.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A <strong>domináns </strong>szerepet a dominikánusok és a ferencesek játszották. Mindkettő XII. századi katolikus szerzetesrend, a dominikánusok fő szerepe az oktatás volt, míg a ferenceseké a szociális szféra.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A két elmélet érzékeltetésére íme egy-egy képviselője. A dominikánus oldal képviseletére direkt nem a közismert Bartolomé de las Casast ("az indiánok apostola") választottam, inkább egyik fő elvtársát.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Amerika spanyol gyarmatosítása 1492-ben kezdődött, az első terület a Karib-térség nyugati része volt (a mai Kuba, Haiti, Dominika, Puerto Rico), befejezése pedig Mexikó keleti részének meghódítása 1697-ben. Ami ezután maradt hódítás nélkül, az már csak egyes államtalan törzsek (lásd Argentína és Chile déli része, egyes őserdők), melyek nem jelentettek kihívást a spanyol <strong>hatalom</strong> számára.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Francisco de Vitoria (1483-1546) dominikánus szerzetes, teológus és filozófus azt állította, a spanyol hatalomnak nincs joga gyarmatosítania Amerikát, mivel a terület már lakott, s lakói emberi lények. Szerinte a keresztények egyetlen joga a kereszténység terjesztése az indiánok között, ill. azon indiánok védelme, akik önként elfogadták a keresztény hitet. Az erőszakos térítést is elfogadhatatlannak tekintette. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Szembe ment a két fő spanyol <strong>érvvel </strong>is a gyarmatosítás igazolására:</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:list --> <ul><li>az indiánok nem civilizáltak - azt mondta erre, az indián államok valódi államok, nem rosszabbak az európai államoknál,</li><li>az indián szokások emberiségellenesek, így a civilizált világnak kötelessége bevatkoznia (ismerős ez, ez volt a mostani "bombázással demokráciát" liberális elv akkori verziója), meg kell menteni az indiánokat saját maguktól, hiszen lám embereket áldoznak, hamis vallásuk miatt - de Vitoria erre azt mondta, bár valóban emberiségellenes cselekedet az emberáldozat, ez még önmagában nem elegendú jogalap a hódításra</li></ul> <!-- /wp:list --> <!-- wp:paragraph --> <p>De Vitoria azt is tagadta, hogy a <strong>császárnak </strong>- aki abban az időben azonos volt a spanyol királlyal - vagy a római pápának joga lenne döntenie Amerikáról, egyedül a római pápa szellemi hatalmát ismerte el a kérdésben.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Végülis de Vitoria egyetlen legitím okot lát az indiánok megtámadására a jogos önvédelmen kívül: ha tiltják a keresztény missziós tevékenységet.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Az ellenkező álláspont jelentős képviselője Juan Ginés de Sepúlveda (1490-1573) ferences szerzetes, filozófus és jogász volt. Ő azt mondta, az indiánok emberi lények ugyan, de alacsonyabbrendűek, s születésüktől fogva szolgák. Államaik nem igazi államok, hanem csak amolyan vadember-szerveződések. Mivel tehát jelenlegi állapotukban képtelenek a teljes emberi értelemre, így meghódításuk és erőszakos térítésük jó cselekedet, egyfajta kisgyerekekként kell tekinteni őket, akikkel szemben akár kényszerrel is jót kell tenni. A spanyol hódítás pedig csak jót tesz az indiánokkal, hiszen elindítja őket a fejlődés útján, mely során képesek lesznek idővel teljesértékű keresztény emberekké válni.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Ami érdekes: egyik álláspontban se voltak <strong>rasszista </strong>elemek, ez idegen volt a spanyol gondolkodástól. Az indiánokat alacsonyabbrendűknek tekintők is pl. üdvözölték a házasságot spanyolok és indiánok között, a keresztény indiánok oktatását, alkalmazását a spanyol gyarmati igazgatásban.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>S bármelyik álláspont mellett is állt az éppen aktuális spanyol hatalom, a végcél mindenesetben az indiánok <strong>integrálása</strong>, s nem likvidálása volt. Szemben mondjuk az angol logikával, mely alapvetően területet akart lakosság nélkül. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>De mi is volt a tényleges gyakorlat? Azt lehet mondani, hogy a gyarmatosítás első 50 évében a totális háború, azaz a feltétlen támadás. Azok a területek, melyek a legkorábban kerültek spanyol irányítás alá, gyakorlatilag az indán lakosság teljes <strong>megsemmisülését </strong>kapták sorsukként. Talán erre jó példa Kuba, ahol nulla az indiánok száma, csak halvány genetikai nyomaik maradtak: a modern kutatások szerint a mai kubai lakosság 4 %-ánál találhatók meg indián ősök.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A XVI. sz. 40-es évei viszont komoly <strong>változást </strong>hoztak. А katolikus papok elérték, hogy az indiánokra ne vademberekként tekintsenek a hódítók, hanem megkeresztelendő emberekre. Ebben egyetértettek a ferencesek is természetesen.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A spanyol hatalom a dominikánus érveket fogadta el a XVI. sz. közepén, azaz esélyt adott a békés misszióknak, ez egyes helyeken ténylegesen is sikert hozott. Guatemala déli részén Luis Cáncer de Barbastro dominikánus szerzetes missziója ott is sikert ért, ahol korábban az őslakosok fegyveresen álltak ellen a spanyoloknak. Természetesen a kereszténység önkéntes felvétele is mindig azt az eredményt hozta, hogy végül a spanyol hatalom lett az <strong>egyetlen</strong>. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Mindenesetre szimpla tény, hogy az amerikai kontinensen ott maradt meg máig a <strong>legtöbb </strong>indián, ahol egykor spanyol uralom volt. S sokkal kevesebb ott, ahol angol, francia, holland, portugál uralom volt. A 19 volt spanyol amerikai gyarmat közül 13-ban máig 80 % feletti az indián és kevert indián-fehér lakosság aránya (ahol nem: Argentína, Chile, Dominika, Kuba, Puerto Rico, Uruguay).</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:image {"id":26373,"sizeSlug":"large"} --> <figure class="wp-block-image size-large"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/11/americaind-600x800.png" alt="" class="wp-image-26373" /><figcaption>a 19 volt spanyol gyarmat: piros - indián és indián-fehér többség, zöld - fehér többség</figcaption></figure> <!-- /wp:image -->rich