<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>BircaHang</provider_name><provider_url>https://maxval.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maxval bircaman</author_name><author_url>https://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/</author_url><title>A liberális-progresszív filmcenzúra</title><html>&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Sokszor írtam már &lt;strong&gt;Kubáról&lt;/strong&gt;, ahová 12 évesen kerültem ki, s pár nappal 19 éves születésnapom után távoztam, összesen valamivel több mint 6 évet élve le ott. (Közben minden nyarat Magyarországon töltöttem.)&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;A mostani liberális-progresszív &lt;strong&gt;kultúracenzúra &lt;/strong&gt;módszere Kubában már akkor, a 80-as években megvolt. Innen jutott eszembe Kuba.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;A hagyományos szovjet és Kádár-kori magyar cenzúra módszere az volt, hogy egyes könyveket, filmeket egyszerűen nem engedett be az országba, s kész. Másokat beengedett, de részeket kivágva belőlük. Szóval igazi, &lt;strong&gt;kőkemény &lt;/strong&gt;cenzúra, amiről pl. Lendvai Ildikó sokat mesélhetne, ha őszinte lenne.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;A kubai kommunizmus sok dolgot nem vett át a szovjet elvtársaktól, ennek fő oka persze az, hogy a kubai kommunizmus &lt;strong&gt;önerőből &lt;/strong&gt;jutott hatalomra, Castróék mindig egyenlő partnerekként viselkedtek a Szovjetúnióval, sose helytartóként, bábként. &lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;A sok eltérés listája &lt;strong&gt;hosszú&lt;/strong&gt;: pl. a hadsereg szerepe, a magánélet rendezése, a felsőoktatás, talán ez a 3 leglátványosabb eltérés. Hogy ne csigázzam a kedélyeket,  röviden ez a 3 eltérés:&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:list --&gt;
&lt;ul&gt;&lt;li&gt;a hadsereg Kubában a hatalom egyik egyenrangú pillére, nem a Párt alárendeltje,&lt;/li&gt;&lt;li&gt;a kubai állam nem akarta nevelni az embereket a politikát nem érintő magánéletüket illetően, míg a szovjet rendszer pl. rossz szemmel nézte a szexuális szabadosságot,&lt;/li&gt;&lt;li&gt;a felsőoktatás Kubában meglepően szabad, az egyetlen követelmény a rendszer iránti hűség, de ennek nem kell magában foglalnia pl. a hivatalos marxista eszmével való egyetértést is.&lt;/li&gt;&lt;/ul&gt;
&lt;!-- /wp:list --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;De most egy más eltérésről, a kulturális cenzúráról. Kubában beengedtek gyakorlatilag mindent, kifejezetten antikommunista alkotásokat is akár, ha azok nem irányultak direkt módon a kubai rendszer ellen. Amit kifejezetten tiltottak az csak 2 műfaj volt: a kemény pornó és a durva horror, utóbbit állítólag azért, mert Fidel utálta ezt a műfajt. &lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Az ideológiai, politikai szempontból legrizikósabb filmeket azonban csak fő állami csatornán mutatták be egy &lt;strong&gt;Tanda del Domingo&lt;/strong&gt; (Vasárnapi műsor) nevű vasárnap délutáni műsorban, jellemzően egymás után 2-2 filmet minden vasárnap. &lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Vicces mellékes körülmény: a 80-as években a kubai tv-nek két csatornája volt: a Canal 6 (magyarul:&lt;strong&gt; 6-os Csatorna&lt;/strong&gt;) és a Tele Rebelde (magyarul: Lázadó Tévé). S sokáig csak az előbbi volt, s az volt aztán is a fő adás. A magyarázat arra, hogy miért van 6-os csatorna, mikor nincs 1-es, 2-es, stb. az, hogy a többit megszüntették a forradalom győzelme után, de a nevet meghagyták.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Ez a Tanda del Domingo úgy zajlott, hogy megjelent a képernyőn egy 60 éves körüli bácsi, neves őskommunista elvtárs (már akkor kommunista volt, amikor még Fidel Castro se volt az), hivatalosan pedig a Havannai Egyetem egyik művészettörténet professzora, név szerint &lt;strong&gt;Mario Rodríguez Alemán&lt;/strong&gt;, gúnyneve szerint Mario Rodríguez Alemán Democrático (Alemán = Német, Alemán Democrático = Német Demokratikus). Az emberke imádott beszélni, így nem ritkán képes volt minden film előtt akár 30-40 perces előadást is tartani, mintha az egyetemen lenne. Hosszasan, bonyolultan, de mindig eljutott oda, hogy a fehér az fekete, a fekete meg fehér, s minden ami van kódoltan a &quot;forradalmat&quot; igazolja.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:image {&quot;align&quot;:&quot;center&quot;,&quot;id&quot;:24910,&quot;sizeSlug&quot;:&quot;large&quot;} --&gt;
&lt;div class=&quot;wp-block-image&quot;&gt;&lt;figure class=&quot;aligncenter size-large&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/07/mra.jpg&quot; alt=&quot;&quot; class=&quot;wp-image-24910&quot; /&gt;&lt;figcaption&gt;Mario Rodríguez Alemán&lt;/figcaption&gt;&lt;/figure&gt;&lt;/div&gt;
&lt;!-- /wp:image --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Akkorákat lehetett néha ezen röhögni,, hogy sokszor a magyarázkodás jobb &lt;strong&gt;szórakozást &lt;/strong&gt;nyújtott magánál filmnél. A kubai rendszer becsületére egyébként: sose &lt;strong&gt;vágtak &lt;/strong&gt;ki semmit a filmekből.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Viszont azért a kubai rendszer se gondolta, hogy mindent magyarázni kellene. A mai liberális-progresszívek &lt;strong&gt;szintet &lt;/strong&gt;léptek, ők a legkisebb &quot;probléma&quot; esetében is tiltanak, cenzúráznak.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url></thumbnail_url><thumbnail_width></thumbnail_width><thumbnail_height></thumbnail_height></oembed>