1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/<!-- wp:paragraph --> <p>Látszólag hasonló a bolgár területvesztás a magyarhoz, de <strong>mélyebben </strong>a helyzet egészen más. Ezért is másak a reakciók.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Magyarország Trianon előtt az összes magyarlakta területet magában foglalta, egyetlen kivétellel: a Csángóföld Trianon előtt is román volt.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Ezzel szemben a Bulgária számára nem Trianon párhuzama, a Neuillyi békeszerződés (1919) hozta a legnagyobb veszteséget, ez csak egy volt a sok veszteség között.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Az alábbi térképen a mai határok vannak megjelülve. A narancs, zöld, s sárga szín jelöli azt a területet, melyet a XIX. sz. 70-es éveiben közmegyezéssel bolgárnak lehetett tekinteni. Narnacssárga színnel van jelölve az a terület, melyet az 1878-ös orosz-török ideiglenes békeszerződés a visszállított bolgár állam területének jelölt meg. S <strong>sárga</strong> az a rész, melyet a Neuillyi békeszerződés vett el. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:image {"align":"center","id":24589,"sizeSlug":"large"} --> <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter size-large"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/06/bgekzssw-800x618.png" alt="" class="wp-image-24589" /><figcaption>Bulgária veszteségei</figcaption></figure></div> <!-- /wp:image --> <!-- wp:paragraph --> <p>Tehát a Neuillyi békeszerződés jóval kevesebbet vett el, mint ami <strong>korábban</strong>, 1878-1919 között már elveszett. A Neuillyi békeszerződés által elvett terület összesen 11 ezer km², ez 6 területrészt jelentett:</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:list --> <ul><li><strong>Jugoszlávia </strong>javára összesen 2600 km²:<ul><li>Kula járás nyugati része (ma Szerbiában, bolgár lakosság aránya ma: 1 %, ez a terület az elcsatolásakor román és szerb volt etnikailag),</li><li>Caribrod város és környéke (ma: Dimitrovgrad, Szerbia, bolgár lakosság aránya ma: 54 %),</li><li>Boszilegrad város és környéke (ma Szerbiában, bolgár lakosság aránya ma: 77 %),</li><li>Sztrumica város és kornyéke (ma: Észak-Macedónia, macedón lakosság aránya: 92 %);</li></ul></li><li><strong>Görögország </strong>javára összesen 8600 km²:<ul><li>a jelenlegi görög Paraneszti járás északi része (ma Görögországban, gyakorlatilag lakatlan terület, az eredeti bolgár-muszlim lakosság ki lett telepítve Törökországba a 20-as évek végén),</li><li>Nyugat-Trákia (ma: Görögország, bolgár lakosság aránya: 5 %, a békeszerződés idején a bolgár lakosság 14 % volt, a többségi lakosság török volt 68 % arányban, ez a 20-as évek végi kitelepítés miatt mára 25 %-ra csökkent).</li></ul></li></ul> <!-- /wp:list --> <!-- wp:paragraph --> <p>A Bulgária által elvesztett lakosság 1919-ben 2 millió fő volt, de ebből csak <strong>600 ezer </strong>volt bolgár nemzetiségű. Az igazán súlyos veszteséget 2 dolog okozta:</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:list --> <ul><li>Bulgária elvesztette Égei-tengeri tengerpartját, mely pedig gazdaságilag jóval fontosabb volt, mint a Fekete-tengeri,</li><li>az idegen területre került bolgár lakosság jelentős része elmenekült a megmaradt bolgár területre, sőt Görögország esetében ez egyenesen kötelező volt.</li></ul> <!-- /wp:list --> <!-- wp:paragraph --> <p>Viszont a bolgár néplélek számára volt 2 másik terület, melyet az ország nem ekkor vesztett el, hanem <strong>korábban</strong>: ez Macedónia és Dobrudzsa. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Macedónia 1913-ig török terület volt, majd a török uralom megszűnésekor Bulgária súlyos <strong>vereséget </strong>szenvedett a szerb-görög megállapodás miatt, mely két fél gyakorlatilag elosztotta egymás közt a területet, Bulgáriának csak az északkeleti csücskét hagyva a régiónak. Ez kb. 60 ezer km². A Bulgáriának adott macedóniai terület alig 6800 km².</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p><strong>Dobrudzsa </strong>északi része már 1878-ban Romániához került, annak ellenére, hogy a lakosság alig 20 %-a volt román. Ezzel kompenzálta Oroszország Romániát, amiért megtartotta magának a 75 %-ban román lakosságú Kelet-Moldovát.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Dobrudzsa déli részét Bulgária 1913-ban vesztette el <strong>Románia </strong>javára. Itt a románok nem rendelkeztek semmilyen etnikai érvekkel, a román lakosság alig 2 % (kettő) volt, a hivatkozás az volt, hogy Macedóniában jelentős román kisebbség van, de mivel ott nem kaphat a távolság miatt Románia területet, így máshol, Dobrudzsában kér kompenzációt.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Dél-Dobrudzsa 1940-ben fel lett osztva Bulgária és Románia között - kb. mint Erdély felosztása a 2. bécsi döntéssel -, a déli rész vissza lett adva Bulgáriának, az északi maradt román, ezzel együtt kötelező lakosságcsere is lezajlott. Ez az <strong>egyetlen </strong>Hitler közreműködésével kötött revíziós szerződés, melynek hatálya meg lett erősítve a háború után is.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Ami miatt a bolgár Trianon nem része a fentiek szerint a bolgár nemzettudatnak akkora <strong>mértékben</strong>, mint a magyar Trianon a magyar nemzettudatnak az tehát, hogy:</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:list --> <ul><li>nem akkor veszett el a legtöbb terület,</li><li>csak a pár tízezer fős szerbiai bolgár kisebbség maradt meg eredményeképpen, máshonnan a bolgár lakosság nagyrészt ki lett telepítve, elmenekült.</li></ul> <!-- /wp:list --> <!-- wp:paragraph --> <p>Szóval bár a Neuillyi békeszerződés bolgár <strong>történelmi </strong>sérelem, de hatása a mai időre nem jelentős.</p> <!-- /wp:paragraph -->rich