Latinosítás Közép-Ázsiában

1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/Latinosítás Közép-Ázsiában Azt írom, Közép-Ázsia, de ez alatt csak a volt szovjet Közép-Ázsiát értem. Viszont csak a térség 4 türk hivatalos nyelvét nézem (azaz kihagyom Tadzsikisztánt, a tadzsik nem türk nyelv), de hozzáveszem a szintén türk Azerbajdzsánt.   Ez tehát 5 nyelv: azeri, kazah, kirgiz, türkmén, üzbég, az 5 hivatalos nyelv.   Minf az ötre igaz:   <ul><li>hagyományosan az arab ábécével voltak írva, s máig ez az ábécé van használatban a volt Szovjetúnión kívül (Irán, Afganisztán, Kína),</li><li>a szovjet kormányzat a 20-as évek végén mindegyik nyelv esetében az arab írást lecserélte latinbetűs írásra,</li><li>a szovjet kormányzat a 40-es évek elején meggondolta magát, s mindegyik nyelvre új, cirillbetűs alapú írást vezetett be,</li><li>a Szovjetúnió megszűnése után az 5 állam közül 4 elhatározta a latinbetűs írás bevezetését, ez a folyamat különböző állapotban van.</li></ul>   A példa jellemzően a török nyelv, hisz ez mind az 5 nyelv legnagyobb rokonnyelve:   <ul><li>az azeri és a török kölcsönösen érthetőek, sokan egyenesen török nyelvjárásnak tekintik az azerit, </li><li>a türkmén és a török esetében is van jelentős kölcsönös értés, bár jóval kisebb fokú,</li><li>a kazah, a kirgiz, s az üzbég esetében csak alapfokon van kölcsönös érthetőség a törökkel, ezek távolabbi nyelvek.</li></ul>   A török példa az oka, hogy nem az arab írás visszahozása volt a cél. Hiszen a török nyelv is áttért a XX. sz. 20-as éveiben az eredeti arab írásról a latinra. Az ok politikai is: az arabbetűs írás visszahozását jellemzően a helyi iszlamista ízű ellenzék szorgalmazta, míg az elit számára a cél a szekuláris Törökország utánzása volt inkább.   Ami a latinosítást illeti a konkrét helyzet:   <ul><li>Azerbajdzsán 1991-ben elhatározta a latinosítást, s az azeri nyelv hivatalosan teljesen át is tért a latinbetűs írásra 2001-ben, minden hivatalos anyag így van írva, az oktatásban is kizárólag ez használatos, de az oroszországi azeri kisebbség máig párhuzamosan használja a hivatalos latinbetűs ábécé mellett a cirillbetűset is, továbbá az iráni azeri kisebbség máig kizárólag az arab írást használja (s Iránban több azeri él, mint Azerbajdzsánban),</li><li>Kazahsztán a legkésőbb, 2017-ben döntött a latinosítás mellett, a kitűzött végleges áttérés időpontja 2025, máig sokkal nagyobb a cirillbetűs írás aránya, mint a latinbetűsé,</li><li>Kirgizisztán az egyetlen mely nem latinosított, bár most, a kazah példa hatására a téma ismét a bekerült a viták terébe,</li><li>Türkmenisztán 1993-ben vezette be a latinbetűs írást, azonnali hatállyal, a valóságban évekig tartott a folyamat, a türkmének kb. 20 %-a Afganisztánban és Iráűnban él, ők máig az arab írást használják,</li><li>Üzbegisztán szintén 1993-ben döntött a latinbetűs írásról, de máig párhuzamosan használatos a cirill és a latin írás, sőt máig nagyibb a cirillebetűs írás aránya az állami szférán kívül, további az afganisztáni üzbég kisebbség - az üzbégek kb. 10 %-a - máig az arab írást használja.</li></ul>   Ami magukat a betűket illeti, érdekes, hogy a nyelvek rokonsága ellenére nem sikerült egységes áncét kialakítani. Bár minden esetben a török ábécé a minta, az átvétel nem volt egységes elvek alapján.   A török ábécé: a, b, c, ç, d, e, f, g, ğ, h, ı, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, r, s, ş, t, u, ü, v, y, z. A magyarhoz képest a fő eltérések:   <ul><li>a = röviden ejtett magyar á, esetenként magyar e,</li><li>c = dzs,</li><li>ç = cs, </li><li>e = röviden ejtett magyar é,</li><li>g = g vagy gy,</li><li>ğ = eredetileg közelítőhang "g", a mai törökben sokszor néma,</li><li>ı = magyar ü és i között, mint a román î vagy â (ez tehát egy pont nélküli "i" betű),</li><li>j = zs,</li><li>k = k vagy ty,</li><li>s = sz,</li><li>ş = s,</li><li>y = j.</li></ul>   A törökhöz legközelebbi azeri nyelvnek volt a legkönnyebb dolga, mivel az összes török betű által jelölt hang megvan náluk, így csak 3 plusz betűt alakítottak ki a törökből hiányzó azeri fonémákra: ə, x, q, ezek jelentése sorrendben: e, erős h (ch), g (azaz nem gy).   A türkmén írást a törökhöz és az azerihez képest érdemes nézni:   <ul><li>azeri ə = türkmén ä,</li><li>török/azeri c = türkmén j,</li><li>török/azeri ı = türkmén y,</li><li>török/azeri j = türkmén ž,</li><li>török/azeri v = türkmén w,</li><li>török/azeri y = türkmén ý;</li></ul>   speciális jelenség a türkménben:   <ul><li>ň betű = veláris n (lásd magyar "n" ejtése szó végén k/g előtt),</li><li>s = nem sz, hanem mint az angol th a "thin" szóban,</li><li>z = nem z, hanem mint az angol th a "the" szóban.</li></ul>   Ugyanezt a módszert alkalmazom az üzbég bemutatásához:   <ul><li>üzbég a = török a,</li><li>üzbég i = török i vagy török ı,</li><li>üzbég q = uvuláris k,</li><li>üzbég x = azeri x,</li><li>üzbég ʼ = azeri/török ğ;</li></ul>   van 5 betű melynek kétféle írásmódja is létezik:   <ul><li>ts = c = magyar c,</li><li>sh = ş = magyar s,</li><li>ch = ç = magyar cs,</li><li>oʻ = ó= mint a magánhangzó az angol "bird" szóban,</li><li>gʻ = ǵ = mint a francia uvuláris "r".</li></ul>   Ami a kazahot illeti, a mai napig nem létezik hivatalos ábécé-verzió, pontosabban több változat van használatban, az egyetlen hiavatalos változat kiválasztása folyamatban van.   <figure class="wp-block-image size-large"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/05/uzbsd-727x800.png" alt="" class="wp-image-24553" /><figcaption>üzbég pénzek: a kisebb címlet régebbi, még cirillbetűs. a nagyobb címlet újabb, latinbetűs</figcaption></figure> rich