<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>BircaHang</provider_name><provider_url>https://maxval.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maxval bircaman</author_name><author_url>https://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/</author_url><title>Szex a filmben</title><html>&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;A művészet, s különösen a tömegkultúra képes nagyon &lt;strong&gt;károsan &lt;/strong&gt;hatni azzal, hogy téveszméket terjeszt. Lásd pl. a történelmi mítoszokat: az eredmény az, hogy az emberek jobban hisznek a mítosznak, mint a valóságnak. &lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Kedvenc példám erre a Föld &lt;strong&gt;lapossága&lt;/strong&gt;. Átlag 10 Kolumbusz-filmből 9-ben benne van egy olyan jelenet, hogy a buta, gonosz spanyol katolikus főpapok nem engedték a tudós Kolumbuszt hajózni, mert az utazása csapás lett volna a katolicizmusra, mely szerint a Föld lapos. A valóságban semmi ilyesmi nem volt, sőt éppenhogy a főpapoknak volt igazuk, nem Kolumbusznak a nevezetes vitában, mely nem a Föld laposságáról szólt (akkor már 1500 éve konszenzus volt, hogy a Föld gömbölyű), hanem arról, milyen messze van India nyugat felé hajózva, s elérhető-e: a vitában Kolumbusz súlyosan tévedett, a valós távolság alig felét becsülve, míg az egyházi vezetők a tényleges adatot állították, kb. 15 ezer km-t tippelve, ami nem volt bejárható a korabeli hajókkal, egyszerűen félúton elfogyott volna a hajó vízkészlete. Kolumbusz tehát tévedett, csak mázlista volt, kiderült ugyanis, hogy félúton van egy még ismeretlen kontinens.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Kolumbusz szeptember 6-án indult el 3 hajóval a La Gomera szigetről (a Kanári-szk. egyik szigete), s terve szerint október 4. körül kellett volna megérkeznie Ázsia keleti partvidékéhez. Ekkor azonban még bőven nyílt tengeren volt. Kolumbusz ekkor úgy döntött, ad magának még 10 napot, s ha addig se ér el Ázsiába, visszafordulnak Spanyolországba. A történet vége &lt;strong&gt;közismert&lt;/strong&gt;: október 12-én elérték a Bahama-szigeteket, melyekről Kolumbusz élete végéig hitte, hogy azok Japán környékén lévő szigetek.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;De most a szexről. A szexuális illetően is hatalmas &lt;strong&gt;félrevezetés &lt;/strong&gt;van a filmekben.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Ha az ember hisz a filmeknek, a férfiak nagy többsége él-hal a szilikonmelles, szőke nőkért, különösen, ha azok ápolónőnek öltöznek, magassarkú cipőt és harisnyát húznak fel, majd a férfit &lt;strong&gt;bilinccsel &lt;/strong&gt;odaláncolják az ágyhoz, aztán pedig durván beszélnek vele.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Nemrég olvastam egy érdekes felmérést az emberi szexualitás különféle sajátosságairól, érdekes így a &lt;strong&gt;valósággal &lt;/strong&gt;összevetni a filmbéli fantáziát.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Nos, a valóságban a &quot;beöltözős&quot; fétis aránya a kutatások szerint kb. 9 %, s ebben minden benne van, nem csak az &lt;strong&gt;ápolónősdi&lt;/strong&gt;. A férfiak 91 %-a tehát egyáltalán nem igényel semmilyen beöltözést. &lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:image {&quot;align&quot;:&quot;center&quot;,&quot;id&quot;:24177,&quot;sizeSlug&quot;:&quot;large&quot;} --&gt;
&lt;div class=&quot;wp-block-image&quot;&gt;&lt;figure class=&quot;aligncenter size-large&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/04/nrse.jpg&quot; alt=&quot;&quot; class=&quot;wp-image-24177&quot; /&gt;&lt;/figure&gt;&lt;/div&gt;
&lt;!-- /wp:image --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Ami a nő öltözékét illeti, természetesen vannak &lt;strong&gt;preferenciák&lt;/strong&gt;. Az erotikus alsóneműt 12 % kedveli (ez is elég alacsony szám, a filmbéli sugalmazásokhoz képest), míg a különféle, test alsó részét fedő ruhát kedvelők aránya egyenesen 30 % (ebbe mindent belszámítva: miniszoknya, harisnya, nadrág, stb.), s ugyanennyi a cipő (elsősorban magassarkú) kedvelése is. Szóval az említett ápolónős-bilincselős jelenetből egyedül a &lt;strong&gt;magassarkú &lt;/strong&gt;cipő fedi a valóságot.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Tehát a valóságban a szilikonmelles ápolónő helyett egy normál testalkatú, magassarkú cipős, harisnyás, miniszoknyás nő többszörösen népszerűbb. Mégis a filmek nem ezt mondják, s mára oda hatottak, hogy sok nő komolyan elhitte, minden férfi a szilikonost akarja. Már olyat is láttam, hogy férfi nem meri bevallani, szerinte ronda a szilikonmell, attól félve, hogy ha ezt kimondja, &lt;strong&gt;homokosnak &lt;/strong&gt;fogják hinni.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Ha személyeskedni akarok, nekem az ápolónőről sose szex jut eszembe, hanem az, hogy mindjárt &lt;strong&gt;injekciót &lt;/strong&gt;kapok, vagy kihúzzák a fogamat. S sose szerettem a magassarkút, mert torzítja a lábat. Ugyanezért a szilikont is utálom, nemcsak mellben, hanem ajaktömésben is. Az egyetlen ami igaz rám, hogy imádom a &lt;strong&gt;testre simuló&lt;/strong&gt; nadrágos (legyen akár nadrág, akár leggings) nőket.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;

&lt;!-- wp:paragraph --&gt;
&lt;p&gt;Visszatérve a nem-személyes elemre, a kár elsősorban a fiatalok között van, hiszen - tapasztalat hiján - &lt;strong&gt;kötelesnek &lt;/strong&gt;érzik átvenni a filmbéli fantáziaképest. Én most a férfi ízlésekről írtam, de ugyanis megvan fordítva is. Sok kamasz fiú depressziós lesz attól, hogy nem felel meg a filmbéli sportos, izmos, kemény srác képének, pedig itt ugyanez van: a nők zöme nem ezt a típust kedveli.&lt;/p&gt;
&lt;!-- /wp:paragraph --&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url></thumbnail_url><thumbnail_width></thumbnail_width><thumbnail_height></thumbnail_height></oembed>