1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/<!-- wp:paragraph --> <p><strong>Alex Garland ú</strong>j <a href="https://www.imdb.com/title/tt8134186/">sorozata</a> kifejezetten érdekes. Aki a <a href="https://www.imdb.com/title/tt1334260/">Never Let Me Go</a> című remekmű rendezője. Különösen az keltette fel bennem az érdeklődést, hogy sok volt róla a kezdeti negatív vélemény. Nyilván negatív azoknak, akik dinamikus, akciódús, speciális hatásokkal teli sci-fi-re számítottak. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Én akkor kezdtem el nézni, amikor éppen kijött a 3. rész, s már az első rész közepén rájöttem: kiváló <strong>ötlet</strong>, kiváló történet, onnantól már csak abban reménykedtem, ne legyen valami olyasmi, mint a Westworld, mely a 2. évadban elkezdett akciósodni (hozzáteszem: a jelenleg menő 3. évad már jobb, mint a 2.), s persze végképp ne legyen olyan, mint a Mátrix, ahol az 1. kiváló filmnek semmi köze a 2. és 3. dögunalmas részekhez.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:image {"align":"center","id":24038} --> <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/04/mth1.png" alt="" class="wp-image-24038" /></figure></div> <!-- /wp:image --> <!-- wp:paragraph --> <p>A <strong>történet </strong>lényege: a gyerekét elvesztő milliárdos <strong>programozó</strong>, egy hatalmas számítástechnikai cég tulajdonosa titkos projektet fejleszt ki, mellyel mind a múlt, mind a jövő teljesen belátható lesz. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Az alap a determinisztikus világkép, azaz minden előre elrendelt, mindennek van oka, s minden ok egy okozathoz vezet. A kvantumelmélet se változtat ezen. A kvantumelmélet <strong>lényege </strong>az történetileg, hogy hatalmas fejtörést okozott a fizikusoknak, hogy a fény részecske vagy hullám-e. A vita megoldódni látszott a XVIII. sz. során - nem emlékszem pontosan mikor -, amikor be lett bizonyítva, hogy a fény hullám. Azonban kb. 200 évvel később jött a fordulat: a fény mégis részecske, de egyben hullám is. Majd lassan kiderült: ugyanez igaz a világ minden anyagára is, csak az elemi részecskéknél nagyobb testek esetében a hullámtulajdonság olyan minimális, hogy nem is kell figyelembe venni. Viszont minden elemi részecske - azaz nem csak a foton - egyszerre hullám és részecske, s emiatt a világ mint olyan bizonytalanságra épül, a meghatározatlanság az úr, tehát az akarat szabad. A kísérletek viszont oda vezettek, hogy a meghatározatlanság határozottsága válik egy adott pillanatban. Tulajdonképpen ez az, amikor a hullámból részecske lesz. Ennek aztán született számtalan <strong>magyarázata</strong>.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A filmben elhangzik, hogy a <strong>klasszikus</strong> koppenhágai magyarázat, mely a legrégebbi kvantumelmélet-magyarázat szimplán "marhaság", ez az a magyarázat ugyanis, melyben nincs determinizmus, éppenhogy kvantumszinten törik meg az ok-okozat, ott a megfigyelés okozza az ilyen vagy olyan kimenetet, azaz a világ alapja a véletlen.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A cégtulaj a De Broglie-Bohm magyarázatot <strong>favorizálja</strong>, mely szerint nincs befolyása az eseményeknek egymásra, s minden meghatározott. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A másik elméletértelmezés, ami elhangzik a <strong>sokvilág </strong>érttelmezés, mely szerint minden lehetőség megvalósul, folyamatosan világegyetemek jönnek létre, nincs szabad akarat itt se, hiszen számunkra mindig csak egyetlen világegyetem adott, a szabadság illúzió.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Visszatérve a filmre, a végén mégis kiderül: <strong>van </strong>szabad akarat. Persze hogy van, sose értettem azokat a kvantumelméleteket, melyek szerint nincs. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Kiderül, a projekt neve - DEVS - nem angolul olvasandó (ahol a "developers" fejlesztők rövidítése), hanem <strong>latinul </strong>(ahol egyszerűen "devs", azaz Isten). A valós világ is hasonló ahhoz, ami a rendszeren belüli világ.</p> <!-- /wp:paragraph -->rich