Kaukázusi nyelvek

1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/Kaukázusi nyelvek A 3 kaukázusinak nevezett nyelvcsaládról kizárólag, nem a Kaukázusban beszélt minden nyelvről.   <figure class="wp-block-image"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/04/map-800x379.png" alt="" class="wp-image-24059" /><figcaption>szürke - minden nem kaukázusi nyelv (indoeurópai, altáji) a kép nagy méretben <a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/04/map.png">itt</a></figcaption></figure>   Ez a 3 kaukázusinak nevezett nyelvcsalád: az ésszakkelet-kaukázusi, az északnyugat-kaukázusi, s a dél-kaukázusi.   A tudományos konszenzus szerint ez a 3 nyelvcsalád egymással nem rokon. Viszont a nyelvcsaládokat rokonítani próbáló, a nyelvészeti fősodor által nem elfogadott elméletek szerint az az ésszakkelet-kaukázusi és az északnyugat-kaukázusi rokonok, de a dél-kaukázusi nyelvcsalád szerintük se áll rokonságban az északiakkal. Ezen elméletek jellemzően azt állítják, hogy az északi kaukázusi nyelvek távoli rokonai az ibériai nyelvek (ezek mai egyetlen létező képviselője a baszk), továbbá innen származnak keleten a sino-tibeti nyelvek (itt van a kínai, a tibeti, a burmai), továbbá Amerikában a na-dene nyelvcsalád is (legismertebb tagja a navaho). Míg ugyanezen elméletek szerint a dél-kaukázusi távoli rokonai az indoeurópai nyelvek, az altáji nyelvek, az uráli nyelvek (tehát a magyar os), továbbá a dravida nyelvcsalád, a koreai, a japán, s az eszkimó nyelvek.   Ezek a távoli rokonságot magyarázó elméletek az eredeti emberi ősnyelvből - mert kétségtelenül egy az ősnyelv - másodlagos ősnyelveket vezetnek le, igyekeznek rekonstruálni:   <ul><li>kelet-afrikai ősnyelv - ma az emberiség kb. 8 %-a - ez ma egész Afrika, leszámítva Észak- és Északkelet-Afrikát, valamint Madagaszkárt,</li><li>észak-afrikai ősnyelv - ma az emberiség kb. 6 %-a - ez ma Észak- és Északkelet-Afrika, valamint Nyugat-Ázsia északról és keletről Törökország és Irán által határolt térsége,</li><li>közép-ázsiai ősnyelv - ma az emberiség kb. 60 %-a - ez Eurázsia domináns nyelve, a többi csoportnál felsorolt régiókat leszámítva, továbbá a na-dene indián nyelvcsalád, az eszkimó nyelvek, valamint a modern gyarmatosítás óta egész Amerika és Ausztrália,</li><li>kaukázusi ősnyelv - ma az emberiség kb. 20 %-a - ez - ez ma az Észak-Kaukázus, Kína, Dékelet-Ázsia nyugati része,</li><li>kelet-szibériai ősnyelv - ma az emberiség kb. 1 %-a - ezek az indián nyelvek, a na-dene nyelvcsalád kivételével,</li><li>dékelet-ázsiai ősnyelv -ma az emberiség kb. 8 %-a - Délkelet-Ázsia keleti része, egész Óceánia, az indonéz szigetvilág, Új-Guinea, s Madagaszkár. </li></ul>   De maradjunk a kaukázusi nyelveknél.   Az északnyugati kaukázusi nyelvcsaládban 2 nyelv tartozik: a kb. 1 millió fős cserkesz, s a kb. 150 ezer fős abház. Jellemzőjük:   <ul><li>kevés magángangzó: 2 vagy 3 (összehasonításképp, a magyarban 14 magánhangzó fonéma van). </li><li>sok mássalhangzó: 48 és 68 között (összehasonításképp, a magyarban 24 mássalgangzó fonéma van),</li></ul>   ennek következtében hihetetlen mássalhangzó-torlódások vannak.   Honnan ez a hatalmas többlet a magyarhoz képest? Több helyről is.   A hangkézés 10 lehetséges helye közül a magyar kevéssé használja a 3 leghátsóbb képzési helyet, veláris (hátsó szájpadlás) hangból csak 2 darabunk van (k, g), uvuláris (nyelvcsap) hangból egy sinc s, laringeális (gége) hangból pedig csak 1 darabunk van (h).gégével történik.   Ezzel szemben az északnyugati-kaukázis nyelvekben 7-17 közti veláris mássalhangzó van, 6-8 közti uvuláris mássalhangzó, laringeális mássalhangzóból pedig 2-5 darab. A sokaság titka: a "normál" ejtés mellett van palatalizált (azaz j-sített) és labilaizált (azaz u-sított) ejtés is, mindez önálló fonémaként. Palatalizáltság a magyarban is létezik, de csak 3 hang esetében (gy, ny, ty), labializáltság pedig egyáltalán nincs. Továbbá míg a magyarban a 2 veláris hang zárhang, addig ezekben a nyelvekben vannak veláris réshangok és közelíhangok is.   A legérdekesebbek viszont ahangszalagréshangok. Ehhez tudni kell, hogy minden emberi nyelvben 3 féle hang lehetséges:   <ul><li>tüdőhangok: ezek sok változatuk van, de mindegyikre igaz, hogy a tüdőből kiáramló levegő mozgása által képződik a hang, ilyen hangok a világ minden nyelvében léteznek,</li><li>nyelvhangok: ezek a jól ismert csettintő hangok, ahol a nyelv általi csettintés adja a hangot, csak egyes afrikai - elsősorban dél-afrikai - nyelvekben van ilyesmi,</li><li>hangszalagréshangok: itt a tüdőból való levegőáram le van zárva, csak a szájüregben levő levegő mozgatása adja az adott hangot.</li></ul>   A magyar nyelv hangtana "szegényes", se nyelvhang, se hangszalaghang nincs benne. Hangszalaghang eleve csak egyes indián és egyes afrikai nyelvekben van, plusz a 3 kaukázusi nyelvcsaládban. (Még van a Kaukázusban beszélt indoeurópai jász (oszét) nyelvben is, de ez nyilvánvalóan a körmyezet hatása.)   A hangszalaghangok 2 fő típusa közül gyakoribbak a hangszalag lefelé való mozgatásából eredő hangok, ezek vannak a kaukázusi nyelvekben. Az ilyen hangok hangzása nagyon érdekes, kb. mintha nagyon hirtelen robbanás zajlana a szájban, vagy mintha egy elzárt vízcsapból hirtelen kirobbanna a víz. Ezekben anyelvekben 8-15 közti ilyen hang van.   Mindezekben a nyelvekben az írás törekszik az egyes fonémák maximális visszaadására. Így a cirill ábécét módisították mellékjelekkel, ill. több jegyből álló betűke alakotttak (lásd ahogy a magyar is teszi, pl. cs, sz, dzs, stb.)   Az abházban pl. a palatizáltságot ь jelöli (orosz mintára), a lablializáltságot pedig az ә betű. A zárhangoknál a normál cirill betű hangszalaghangot jelöl, míg a jobboldali farokkal ellátott változat a tüdőhangot, tehát pl. т = hangszalaghang t, ҭ = tüdőhang t (kivéve a ц-t, itt ugyanis a betű már rendelkezik farokkal, így farok helyett felső vonal haználatos: ҵ).   A cserkeszben a labializáltságor a у jelöli, míg a hagszalaghangokat az |.   A dél-kaukázusi nyelvek ma gyakorlatilag csak a grúzt jelentik, a többi 3 kis nyelv mára gyakorlatilag kihalóban lévő grúz nyelvjárássá vált. Az északnyugati-kuakázusi nyelvekhez képes a grúz kifejezetten szegény hagokban: 28 mássalhangzó, s ezeket kiegészíti ki a - kaukázusi szemmel hatalmas számú - 5 darab magánhangzó. A grúzban 7 hangszalagrés-mássalhangzó van.   A grúz saját ősi ábécét használ. Pl. a tüdőhang p jele ფ, míg a hangszalagrés hang p jele pedig პ.   A grúz nyelv a legnagyobb az összes 3 nyelvcsalád között, kb. 4 millió ember anyanyelve. Írásbelisége is a legrégebbi: 1500 éves. Az összes többi itt felsorolt nyelv írásbelisége az újkorban kezdődött, sőt egyes nyelveké egyenesen a XX. században.   Az északkelet-kaukázusi nyelvek közül a legfontosabbak a csecsen, az avar, s a lezg. A csecsen az egyetlen, melynek beszélői meghaladják az 1 millió főt. Az avar jelentősége, hogy Észak-Dagesztánban nem-avarok is beszélik. azaz - az orosz mellett - egyfajta nemzetiségközti segédnyelvként is funkcionál. Ugyanez igaz a lezg nyelvre is Dél-Dagesztán vonatkozásában.   A kaukázusi nyelvek fő nyelvtani sajátossága az ergatív struktúra, Európában ez csak egyetlen nem-kaukázusi nyelvben fordul elő, a baszkban.   A mondatszerkesztési elvek alapján a nyelvek többfélék. Ha S a tárgyatlan ige alanya, A pedig a tárgyas ige alanya, s O a tárgyas ige tárgya, akkor a 2 fő lehetőség:   <ul><li>nominatív nyelvek: S=A, azaz a nyelv nem tesz külöbséget nyelvtanilag a tárgyas és a tárgyatlan igen alanya között, </li><li>ergatív nyelvek: S=0, azaz az aktív cselekvés külön jelölve van.</li></ul>   <figure class="wp-block-embed-youtube wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio"><div class="wp-block-embed__wrapper"> https://www.youtube.com/watch?v=pT5u4xSJRUc </div><figcaption>az abház elnök tájékoztatója a koronavírusról - oroszul és 1:36-tól abházul</figcaption></figure> rich