Óceánia

1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/Óceánia  Az átlagos művelt magyar ember kiválóan ismeri Európa térképét, de jó erős alapismeretei vannak Amerikáról és Ázsiáról is. Afrika már csak nagy vonalakban ismert. S van egy kontinens, Óceánia - más néven Ausztrália -, mely jellemzően még a művelt emberek számára is fehér folt.   Róla tehát részletesebben.   Mint minden más kontinensnél, itt is vitatott mi tartozik a kontinenshez és mi nem?   A legszélesebb meghatározásban Óceániához vesznek minden, az ázsiai és az amerikai partoktól kissé távolabb eső csendes-óceáni szigetet:   <ul><li>Ecuador Galapagos-szigetcsoportját: 8 ezer km2, 23 ezer lakos,</li><li>Chile 3 Dél-Amerika partjaitól 600-800 km-re esú szigetcsoportját: 100 km2, 1 ezer lakos (ezek egyike arról híres, hogy itt élt az igazi Robinson Crusoe, aki alapján a regény született),</li><li>Japán pár szigete: 70 km2, 3 ezer lakos,</li><li>Franciaország egy szigete, Mexikó partjaitól 1300 km-re: 6 km2, lakatlan,</li><li>Indonézia teljes keleti része, délen egészen Baliig, s így a független állam Kelet-Timor is: összesen 710 ezer km2, 26 millió lakos.</li></ul>   Ezek a fenti területek azoonban sokkal inkább tartoznak Ázsiához vagy Amerikához - kulturálisan mindenképpen -, így kihagynám a cikkből.   Tehát magán Ausztrálián kívül csak a három óceániai régió - Melanézia, Mikronézia, Polinézia - hagyományos alakotórészeit veszem figyelembe. Ez összesen kb. 9 millió km2, 47 millió lakossal.   A hatalmas aránytalanságot érzékelteti, hogy ennek területileg a 98 %-a, lakosságilag pedig a 94 %-a a következőkre esik:   <ul><li>Ausztrália: 7,7 millió km2, 24,9 millió lakos,</li><li>Új-Zéland: 270 ezer km2, 4,8 millió lakos,</li><li>Pápua Új-Guinea: 460 ezer km2, 8,6 millió lakos,</li><li>Indonézia óceániai része (Pápua-sziget nyugati fele): 460 ezer km2, 4,2 millió lakos,</li><li>az USA óceániai része (ebből szerves országrész: Hawaii, Palmyra, a többi pár kis sziget, fele lakatlan): 18 ezer km2, 1,7 millió lakos.</li></ul>   <figure class="wp-block-image"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/indns.png" alt="" class="wp-image-23380" /><figcaption>Indonézia régiói: mindenképpen Ázsia. Jáva (sárga(, Szumátra (kék), Borneó (piros) mindenképpen Óceánia: Pápia (világoszöld) vitatott: Kis-Szunda-szigetek (sötétzöld), Celebesz (rózsaszín), Maluku-szk. (lila)</figcaption></figure>   A többi területen a következő független országok vannak:   <ul><li>Fidzsi - 18 ezer km2, 890 ezer lakos,</li><li>Kiribati - 810 km2, 120 ezer lakos, </li><li>Marshall-szk. - 180 km2, 60 ezer lakos, </li><li>Mikronézia - 700 km2, 120 ezer lakos, </li><li>Nauru - 20 km2, 10 ezer lakos,</li><li>Palau - 460 km2, 18 ezer lakos, </li><li>Salamon-szk. - 28 ezet km2, 650 ezer lakos, </li><li>Szamoa - 3 ezer km2, 200 ezer lakos, </li><li>Tonga - 750 km2, 100 ezer lakos, </li><li>Tuvalu - 30 km2, 12 ezer lakos,</li><li>Vanuatu - 12 ezer km2, 300 ezer lakos. </li></ul>   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/fgoceaniatz-800x584.png" alt="" class="wp-image-23363" /><figcaption>a 14 független óceániai állam rözsaszínnel jelölve, soronként felülről, nyugatról keletre: Palau. Mikronézia, Marshall-szk. Pápua Új-Guinea, Nauru, Kiribati Salamon-szk., Tuvalu, Szamoa Ausztrália, Vanuatu, Fidzsi, Tonga Új-Zéland</figcaption></figure></div>   Miről híresek ezek? Csak olyasmit írok le, ami kevéssé ismert. Ausztráliáról, Új-Zélandról, Indonéziáról,s Pápua Új-Guineáról nem írok semmit, ezek közismertek.   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/nr.gif" alt="" class="wp-image-23368" /><figcaption>Nauru zaszlaja</figcaption></figure></div>   Nauru volt brit gyarmat, a világ 3. legkisebb országa (Vatikán és Monaco után). A sziget sajátossága, hogy közepén hatalmas lyuk van, ugyanis a naurui foszfátbánya terült el ott, mely elfoglalta az ország területének több mint felét. tehát az ország egy hatalmas gödör, peremmel, s az emberek a peremen élnek.   Nagyon viccesen néz ki, különösen 20 éve nézett ki így, amikor még semmilyen helyreállítási munkálat nem zajlott. Érdemes megnézni régebbi műholdképen az országot.   Mára kifogyott a foszfát, maradt a lyuk, éppen azon elmélkednek hogy kellene betemetni. Amíg ment a foszfátbányászat, addig abból jutalékot kapott minden lakos, így a skandináv életszínvonalnál magasabb volt a szigeten. Mára a pénz elfogyott, a mostani életszínvonal a magyarnak kb- a fele, de ez is jóval több, mint a környéken a szokásos, szóval nem panaszkodik a lakosság. Jelenleg a negyedik leggazdagabb óceániai ország így is.   Amikor Nauru szupergazdag lett pár évtizedre, a hirtelen jött pénz mellékhatásaként az ország világelső lett a cukorbetegek arányát illetően.   A foszfáthiány miatt immár beállt elszegényedést ofsór bankolással próbálják pótolni. A másik bevételi forrás: az Ausztráliába nem beengedett illegális migránsok számára börtön fenntartása, ausztrál pénzből.   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/fj.gif" alt="" class="wp-image-23367" /><figcaption>Fidzsi zászlaja</figcaption></figure></div>   Fidzsi a térségben a katonai puccsok országa, többször is előfordult ilyesmi.   Az ok mindig etnikai. Amikor az ország brit gyarmat volt, a gyarmattartók tömegesen telepítettek be indiaiakat, akik lassan többen lettek, mint az őslakosok. Amióta az ország független - 1970 - folyamatos problémák voltak a 2 fő etnikum: az őshonosok leszármazottai és a bevándorlók leszármazottai között. Ma a helyzet stabilabb, az őslakosok immár többen vannak az indiai származásúaknál, de sokáig speciális választási rendszer működött az országban: minden fidzsi állampolgár fajilag is regisztrálva volt, s a választáson való részvétel is faji alapon történt, mind aktív, mind passzív oldalon. A cél az volt: mind a megválasztott képviselők közti arány, mind a választói akaratban lévő arány tükrözze az etnikai arányokat.   <ul class="wp-block-gallery aligncenter columns-3 is-cropped"><li class="blocks-gallery-item"><figure><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/fm.gif" alt="" class="wp-image-23371" /></figure></li><li class="blocks-gallery-item"><figure><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/mh.gif" alt="" class="wp-image-23372" /></figure></li><li class="blocks-gallery-item"><figure><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/pw.gif" alt="" class="wp-image-23373" /></figure></li></ul>   Mikronézia, Marshall-szk., Palau   Több térségbeli ország is furcsán néz ki a térképen: hatalmas vízterület, benne apró szigetekkel. Jó példa Mikronézia - a Mikronéziai Szövetségi Államok -, mely többszáz sziget, a legnyugatibb és a legkeletibb rész egymástól 2700 km-re van, viszont a teljes földterület alig 700 km2.   A terület északnyugati részének története a következő. Az USA megszerezte a Mariana-szk. legdélibb szigetét, Guamot a XIX. sz. végén Spanyolországtól. A szigetek többi részét Németország megvette ugyanekkor szintén Spanyolországtól, majd az I. vh. után, amikor a Népszövetség elkobozta az összes német gyarmatot, Japán gyámsági területe lett, együtt a szintén volt német Marshall-szigetekkel, Palau-szigetekkel, s Karolina-szigetekkel.   A teljes terület aztán az USA gyámsága lett a II.vh. után.   Guam maradt az USA korlátozott autonómiával rendelkező területe, az Északi-Mariana-szk. pedig az USA társult állama lett.   Az amerikai jog szerint a társult államiság amolyan majdnem államiság. A társult államok nem szerves részei az USA-nak, nem hatályosak ott automatikusan az amerikai törvények (a gyakorlatban persze igen, mert szinte mindig kiterjesztik hatályukat), nagyobb az autonómia (de a hadügy és a külügy szövetségi hatáskör), mint egy normál állam esetében, viszont lakói amerikai állampolgárok (akik nem szavazhatnak a szövetségi választásokon, kivéve ha átköltöznek az USA-ba). A gyakorlatban ez olyasmi, hogy az illető terület saját, az amerikaitól különböző nemzeti identitást tart fenn (pl. sportversenyeken önállóan, saját zászló alatt vesz rész), s jellemzően adószempontból kedvezményeket élvez a normál amerikai államokhoz képest, viszont minden másban mintha az USA része lenne.   A többi részekből független országok lettek. 1986-ban független állam lett a Marshall-szigetek és a Karolina-szigetek (ez utóbbi Mikronézia név alatt), 1994-ben pedig Palau. E három ország máig olyan szoros kapcsolatban van az USA-val, hogy az minden szempontból - kivéve a formális jogit -, a gyámság folytatásának tekinthető: az amerikai fegyveres erők látják el a védelmet, a külpolitika maximálisan egyeztetve van az amerikaival, s teljesen szabad a mozgás az USA és a 3 ország között, azaz olyan vízummentesség van, melyet az USA-ban egyedül még egyetlen más ország, Kanada állampolgárai élveznek (tehát előzetes internetes bejelentkezésre sincs szükség a beutazáshoz, ahogy ez a magyar állampolgároknak kell), valamint ez a 3 ország az egyetlen, melynek állampolgárai zöld kártya nélkül, korlátlanul élhetnek, dolgozhatnak az USA területén.   Palau a térség harmadik leggazdagabb független országa, Ausztrália és Új-Zéland után, a szint a magyar 65 %-a.   Mikronézia jelenleg 4 állam szövetsége, az egyik államban - Chuuk - jelentős függetlenségpárti mozgalom van, melynek célja Chuuk elszakadása Mironéziától. A népszavazás idén lesz erről.   Jelenleg Guam is törekszik hasonló státuszra, azaz függetlenségre, majd ugyanilyen megállapodás kötésre az USA-val, vagy társult államiságra, de pénzügyi okokból a jelenlegi korlátozott autonóm státusznak van a legtöbb híve (a terület gyakorlatilag az amerikai hadsereg által fizetett pénzekből él, valamint a helyben szolgáló amerikai katonák költéséből, a terület harmadán amerikai katonai támaszpontok vannak).   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/ws.gif" alt="" class="wp-image-23366" /><figcaption>Szamoa zászlaja</figcaption></figure></div>   Jóval délebbre, a Csendes-óceán déli részén hasonló eset a Szamoa-szigeteké. A terület a XIX. sz. végén lett gyarmatosítva, a nagyobbik nyugati rész német gyarmat lett, a kisebbik keleti rész amerikai.   Az I. vh. után a német rész brit lett, azt a britek Új-Zélandon keresztül igazgatták. Ez a rész 1962 óta független állam. A másik rész máig amerikai, státusza hasonló Guaméhoz, de annál valamivel nagyobb önállósággal.   Amerikai Szamoa kb. 3-szor gazdagabb a független Szamoánál.   Szamoa érdekessége, hogy választott parlamentáris monarchia van, 5-évenként valamelyik hagyományos szamoi törzs főnökét választják meg erre a teljesen jelképes tisztségre.   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/ki.gif" alt="" class="wp-image-23374" /><figcaption>Kiribati</figcaption></figure></div>   Kiribati volt brit gyarmat. Hatalmas vízterület, egyműstól távoli szigetekkel. A legnyugatibb a Banaba-sz. - ez egy foszfátsziget, lásd Naurut -, a legkeletibb a Sor-szk., köztük a Gilbert-szk. és a Phoenix-szk.   Kribati a legszegényebb Óceániában. A magyar szint 8 %.án áll,   A Sor-szk. közül 3 sziget az USA-é (Jarvis-sz., Kingman-sz., Palmyra-sz.), ugyanez a helyzet a Phoenix-szk. 2 szigetével (Baker-sz. és Howland-sz.). Ezek az amerikai szigetek mind lakatlanok, az USA a XIX. sz. közepén foglalta el őket, kivéve Palmyrát mely Hawaii része volt, majd annak az USA általi belebelzézével lett amerikai.   Ugyanakkor lett az USA-é a Hawaiitól délnyugatra fekvő Johnston-sz. Szintén lakatlan. Hosszú ideig katonai cálokra volt használva.   Amikor Hawaii amerikai állam lett 1959-ben, két része ki lett véve az állam területéből: a már említett Palmyra-sz. és Midway-sz. Mindkettő lakatlan, Midway sokáig katonai támaszpont volt.   Palmyra arról is híres, hogy az USA egyetlen szerves területe, mely nem része se az 50 sz9vetségi államnak, se a fővárosnak. A valóságban persze ennek semmi jelentősége, hiszen nincs lakossága, szóval kizárhatő, hogy pl. valaki a szigeten születik, s ezzel amerikai állampolgár lesz.   Még egy amerikai sziget van a térségben: a máig katonai támaszpontként üzemelő Wake-sz., félúton van Japán és Hawaii között.   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/sb.gif" alt="" class="wp-image-23375" /><figcaption>Salamon-szk.</figcaption></figure></div>   A Salamon-szk. hatalmas ország, mármint az eddig említettekhez képest. Volt brit gyarmat. Aktualitása, hogy a földrajzi értelemben vett Salamon-szk. északi része nem hozzá, hanem Pápua Új-Guineához tartozik, itt szeparatista mozgalom működik, a terület központjába, Bougainville szigeten, itt tavaly volt egy nemkötelező érvényű népszavazás a függetlenségről, melyen 98 % a függetlenségre szavazott.   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/to.gif" alt="" class="wp-image-23376" /><figcaption>Tonga</figcaption></figure></div>   Tonga volt brit gyarmat. Az egyetlen ország a régióban, ahol örökletes monarchia van, s a monarcha nem egy idegen állam államfőjeként tölti be az államfői tisztséget.   A térség egyik sajátossága, hogy a mormonok sikerterülete. A mormon misszionáriusok tevékenysége nyomán itt szinte midenhol nagyobb a mormonok aránya, mint az USA-ban (ahol a lakosség kb. 3 %-a mormon). A rekorderek a két Szamoa és Tonga, ahol a lakosság ötöde mormon. De a legtöbb további területen is jellemző a 10 % körüli mormon arány.   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/tv.gif" alt="" class="wp-image-23377" /><figcaption>Tuvalu</figcaption></figure></div>   Tuvalu szintén volt brit gyarmat, a világ negyedik legkisebb országa.   <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/vu.gif" alt="" class="wp-image-23378" /><figcaption>Vanuatu</figcaption></figure></div>   Végül Vanuatu, imét egy helyi mércével hatalmas ország. Érdekessége, hogy közös brit-francia gyarmat volt.   Nem független területek:   <ul><li>az USA irányítása alatt:<ul><li>szövetségi állam: Hawaii - 28 ezer km2, 1,4 millió lakos,</li><li>egyéb szerves terület: Palmyra-sz. - 12 km2, lakatlan,</li><li>társult állam: Északi-Mariana-szk. - 460 km2, 52 ezer lakos,</li><li>korlátozott autonómia: <ul><li>Amerikai Szamoa - 200 km2, 51 ezet lakos,</li><li>Guam - 540 km2, 170 ezer lakos,</li></ul></li><li>autonómia nélküli terület:<ul><li>Baker-sz. - 2 km2, lakatlan,</li><li>Howland-sz. - 2 km2, lakatlan, </li><li>Jarvis-sz. - 5 km2, lakatlan,</li><li>Johnston-sz. - 3 km2, lakatlan,</li><li>Kingman-sz. - 1 km2, lakatlan,</li><li>Midway-sz. - 6 km2, lakatlan,</li><li>Wake-sz. - 7 km2, lakatlan;</li></ul></li></ul></li><li>Új-Zéland irányítása alatt: <ul><li>társult állam: <ul><li>Cook-szk. - 240 km2, 11 ezer lakos,</li><li>Niue - 260 km2, 1 ezer lakos,</li></ul></li><li>autonómia nélküli terület: Tokelau - 12 km2, 1 ezer lakos;</li></ul></li><li>Chile szerves része: Húsvét-sz. - 160 km2, 6 ezer lakos;</li><li>Franciaország szerves része:<ul><li>Francia Polinézia - 4200 km2, 290 ezer lakos ,</li><li>Új-Kaledónia - 19 ezer km2, 260 ezer lakos, </li><li>Wallis-Futuna - 140 km2, 15 ezer lakos ;</li></ul></li><li>az Egyesült Királyság irányítása alatt: Pitcairn-szk. - 50 km2, 50 lakos.</li></ul>   Új-Zélandnak 3 terüete van, Ezek közül a Cook-szk. és a Niue társult államok, de az új-zélandi társult államiság státusza egészen más, mint az amerikaié. Ez ugyanis Új-Zélandon a formális függetlenséget leszámítva teljes autonómiát jelent, az új-zélandi hatóságoknak semmibe sincs beleszólásuk, ezek a területek a külügyeiket is önállóan irányítják, nem beszélve a belső jogrendről, pl. míg Új-Zélandon létezik egynemű házasság, addig a Cook-szigeteken nemhogy nincs ilyesmi, de maga az aktív homoszexualitás is bűncselekmény.   A harmadik új-zélandi terület, Tokelau vicces eset. Új-Zéland évizedek óta igyekszk a területnek legalább autonómiát adni, de ez minden népszavazáson elbukik: a tokelaui lakosok ugyanis ragaszkodnak a gyarmati státuszhoz, attól félve, hogy ha ezt elvesztik, le fog csökkenni az Új-Zélandról kapott segélyek összege. A lakosság számát tekintve - alig több ezer főnél - ez valós félelem, nem lenne képes a terület önellátásra.   A 3 francia terület mind Franciaország szerves része, a francia jog nem simeri a "gyarmat" fogalmát, azaz teljesen ugyanazok a jogok hatályosak, mint az európai Franciaországban, pl. Európai Parlamentbe való választások is zajlanak itt. Vannak persze eltérések, a legfőbb, hogy ez a 3 terület az egyetlen Franciaországban, ahol nem az euró a hivatalos pénznem. Egyedül Új-Kaledóniában van komoly szeparatista mozgalom, a legutóbbi függetlenségi népszavazáson 43 % szavazott a függetlenségre. Idén meg lesz ismételve a népszavazás vitás kérdések miatt, a fő vitapont, hogy szavazhassanak-e a betelepültek. Az elért kompromisszum szerint az idei népszavazáson nem lesz minden lakosnak szavazati joga, csak azoknak, akik vagy maguk a területen születtek, vagy bevándorlók ugyan, de legalább egyik szülőjük helyben született. Ezzel akarja a hatóság elejét venni annak az őslakos érvnek, hogy az európai fehér és a más idegen betelepülők döntenek az őslakosok helyett. Jelenleg az őslakos arány 40 %, az francia európai arány 30 %, a többi pedig külföldi (egyharmaduk a régióból).   A Húsvét-szigetekről nem igazán írnék, mindenki jól ismeri. Ami kevéssé ismert, egy dél-amerikai ország - Chile - része, pedig 2600 km-re van Dél-Amerika partjaitól.   Végül a Pitcairn-szk., az egykor hatalmas csendes-óceáni brit gyarmatbirodalom utolsó maradványa. Története azonban közismert: a Bounty-hajó lázadásának eredménye.   <figure class="wp-block-image"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2020/01/fgoceaniatd-800x584.png" alt="" class="wp-image-23394" /></figure>  rich