1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/ <!-- wp:paragraph --> <p>Most cikkemben <strong>anyai nagyapám</strong> őseit írnám le. Ez az az ősvonalom, melyről a legtöbb adatom szerepel nyilvántartásban.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Nagyapám anyai ága teljesen <strong>sváb</strong>. A legelső adat a XVIII. század elejéről van. Név: Göncz, melyet később Érdyre magyarosítottak. Az új magyar név magyarázata, hogy a család Érden lakott. Ezen dédnagymamám minden ismert őse német volt, az összes megtalálható családnév abszolút német. Nagymamám elmondása szerint a rokonság egy része nem is beszélt magyarul, csak alapszinten nyögdécselt valamit, pedig már az I. vh. utáni időszakról beszélünk. Nagymamám mesélte, hogy nagy családi összejövetelen, pl. esküvőn, temetésen, ahová a távolabbi rokonok is meg voltak hívva, németül társalgott velük, mert azok <strong>nem értették</strong> a folyamatos magyar beszédet.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Nagyapám apai ága anyai ágon <strong>szintén </strong>sváb. Itt olyan nevek találhatók, mint Volf, Schwartz, s hasonlók. Mindenki sváb. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Nagyapám apai ága apai ágon magyar. Családnév <strong>Marussy</strong>, de előfordul Marossy alakban is. A birtokomban lévő legrégebbi okmány egy 1841-ben kiállított keresztlevél-másolat, mely egy eredeti 1758-as születést igazol. Ezen az okmányon szerepel 4-szeres ükapám, szüleivel. Azaz a legkorábbi, okmánnyal bizonyítható őseim 5-szörös ükszüleim. Az okmány szerint a család Ercsényben élt, Vas megyében, ez ma Ausztriában van, Jennersdorf város része, Burgenland legdélibb részén, pár kilométerre a magyar és a szlovén határtól. Amit tudni lehet, a család később, a XIX. század során Vas megyéből Pest megyébe, <strong>Érdre </strong>költözött. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Dédapám az egyetlen dédszülőm, aki <strong>nemesi </strong>címmel rendelkezett. Ezt persze az -ssy végződés is sejteti. A nemesi oklevél máig megvan, közvetlen egyenesági fiú leszármazottjánál, egy Budapesten élő másodunokatestvéremnél van. A nemesi oklevél sajnos nem sorolja fel a leszármazást, csak a nemesség tényét, s az első nemességet kapott ős nevét. Ami ismert: az ős vámügyi tisztviselő - a korabeli sóbánya vámhivatalában dolgozott - volt Alsóváradján, Maros megyében (ma: Oarda, Alba megye, Románia), s latin nyelvű újévi köszöntőt írt Forgách Zsigmond országbíróhoz (később nádor 1618-1621 között), azt saját költségén kinyomtatta - ez valami olyasmi lehetett akkoribban, mint most a <strong>blogger </strong>-, amiért nemesi címet kapott II. Mátyás királytól, fejérvári (de Alba Julia) előnévvel. A mű nem maradt fenn, sajnos.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Amit tudni lehet, a leszármazottak később Vas megyébe mentek, nem tudható hogyan vesztették el a nemességgel kapott kis, Gyulafehérvár környéki birtokot, majd Pest megyébe, Érdre, majd végül Cinkotára, mely 1950-től Budapest része. Dédapám - aki még Érden született 1876-ban, de már gyerekkorában Cinkotára került - mint elszegényedett nemes egyszerű bolttulajdonos volt Cinkotán, <strong>vegyeskereskedést </strong>üzemeltett, melyben ő maga volt az üzletvezető.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:image {"id":4940,"align":"center"} --> <div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2012/12/nc16-713x1024.jpg" alt="" class="wp-image-4940" /><figcaption>dédapám ás dedanyám - esküvői kép</figcaption></figure></div> <!-- /wp:image --> <!-- wp:image {"id":23109} --> <figure class="wp-block-image"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2019/12/ogkdsz-800x521.jpg" alt="" class="wp-image-23109" /><figcaption>ugyanők 1943-ban, idősen, mögöttük két fiúk (balra a nagyapám) feleségestül, azaz balról a második személy a nagymamám</figcaption></figure> <!-- /wp:image --> rich