1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/Okság
<!-- wp:paragraph -->
<p>Miután már <a href="https://bircahang.org/elmeletek-a-tudatrol-i/">írtam</a> a egyik filozófiai alapkérdésről, a tudat és test (szellem és anyag) kérdéséről egy vázlatot, íme egy vázlat egy másik <strong>alapkérdésről</strong>, az okságról és a szabad akaratról.</p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:paragraph -->
<p>A <strong>determinizmus </strong>az jelenti: minden ami történik, azt megelőző ok miatt van.</p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:paragraph -->
<p>A <strong>szabad akarat</strong> azt jelenti: az adott cselekvést végrehajtó entitás dönthetett volna a cselekvés nem megtétele mellett is.</p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:paragraph -->
<p>Az <strong>alaptétel</strong>: ha van determinizmus, akkor nincs szabad akarat, s fordítva: ha van szabad akarat, akkor nincs determinizmus.</p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:paragraph -->
<p>Ha ezt az alaptételt <strong>elfogadjuk</strong>, akkor a két lehetséges értelmezés:</p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:list -->
<ul><li>van determinizmus, tehát nincs szabad akarat,</li><li>van szabad akarat, tehát nincs determinizmus.</li></ul>
<!-- /wp:list -->
<!-- wp:paragraph -->
<p>Ha az alaptételt <strong>nem fogadjuk el</strong>, akkor azt állítjuk:</p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:list -->
<ul><li>a determinizmus és a szabad akarat nem zárja ki egymást.</li></ul>
<!-- /wp:list -->
<!-- wp:paragraph -->
<p>A fő gond magának a két alapfogalomnak a <strong>meghatározása</strong>.</p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:paragraph -->
<p>A determinizmus által mondott okság nem magától értetődő, tulajdonképpen szabad akarattal alkottuk meg ezt a fogalmat. Továbbá, a <strong>véletlen </strong>is lehet tényező, bár ez nyilván nem érv a szabad akarat mellett se, viszont nehezen egyeztethető össze a véletlenszerűség a szoros értelemben vett determinizmussal.</p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:paragraph -->
<p>A másik oldalon még nagyobb a probléma. A szabad akaratos döntés mögött is okság van. Ha nincs is mögötte külső ok (azaz elvetjük a materialista determinizmust), akkor is <strong>van </strong>belső ok. </p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:paragraph -->
<p>Viszont ha a szabad akaratot úgy határozzuk meg, mint azt, ami nem függ külső októl, akkor az <strong>állatoknak </strong>is van szabad akaratuk, ahogy egy beszámíthatatlan elmebetegnek is.</p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:paragraph -->
<p>Megoldás lehet, hogy szűkítjük a fogalmat, a szabad akaratot nem a cselekvésre, hanem a <strong>döntésre </strong>vonatkoztatjuk, a döntés megfontolására. Ebben az esetben az állatok szabad akarata megszűnik mint probléma, de a rögeszmés bűnözők, a kényszeres cselekvők esetét is kizárjuk.</p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:paragraph -->
<p>A fogalmak értelmezése miatt is <strong>sokféle </strong>alváltozat lehetséges.</p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:paragraph -->
<p>A <strong>determinizmus </strong>fő változatai:</p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:list -->
<ul><li>materializmus (fizikalizmus): minden jövő a múlt eredménye, meghatározott törvények alapján,</li><li>fatalizmuzs, predestináció: a nagy események előre meghatározottak, a mindentudó Isten hiszen nem lehet tudatlan a jövőt illetően se, az azokhoz vezető utat azonban esetleg szabadon meg tudjuk választani, de nem magát az eredményt - a keerszténység zöme elutasítja ezt, lásd Boethius <a href="http://bircahang.org/boethius/">magyarázatát</a>, </li><li>logikai szükségszerűség: bármely jövőbeli esemény vagy lesz vagy nem lesz, azaz a mai állítás igazságtartalma adja a jövőt - Arisztotelész cáfolta meg, lásd. </li></ul>
<!-- /wp:list -->
<!-- wp:paragraph -->
<p>A szabad akaratot <strong>elfogadók </strong>fő váltoatai:</p>
<!-- /wp:paragraph -->
<!-- wp:list -->
<ul><li>alternatíva megléte: lehetett volna más cselekvés a cselekvő által,</li><li>a cselekvést előidéző döntés megfontolhatósága.</li></ul>
<!-- /wp:list --> rich