1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/ <!-- wp:paragraph --> <p>A <strong>ballib médiák</strong> szerint Magyarország jelentősen lemaradt a régióban, míg mindenki más kezd felzárkózni. E cikk célja ennek az állításnak a megcáfolása.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A valóság: az egész régió <strong>együtt </strong>mozog. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A 11 kelet-európai EU-tagállam adatai, az <strong>első </strong>sorban a nettó havi átlagfizetés, a <strong>másodikban </strong>ugyanez vásárlóerőn átszámolva, mindenkét esetben a 100 % a 11 kelet-európai EU-tagállam átlaga:</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:list --> <ul><li>Bulgária - 57,6 % - 84,1%</li><li>Csehország - 110,4 % - 105,9 %</li><li>Észtország - 138,9 % 118,3 %</li><li>Horvátország - 101,4% - 100,0% </li><li>Lengyelország - 98,8 % - 104,9 % </li><li>Lettország - 92,1 % 87,9 %</li><li>Litvánia - 93,5 % - 98,6 %</li><li>Magyarország - 89,1 % - 101,1 % </li><li>Románia - 76,7 % - 91,0 %</li><li>Szlovákia - 110,5 % - 98,3 %</li><li>Szlovénia - 131,3 % - 116,0 %</li></ul> <!-- /wp:list --> <!-- wp:paragraph --> <p>Jól látható az adatokból: jelentősebben csak Bulgária van elmaradva, de ott se igaz ez vásárlóerőn számítva. S csak 2 ország emelkedik ki jelentősebben, Szlovénia és Észtország, de ott se igaz ez vásárlóerőn számítva. S természetesen <strong>egyáltalán </strong>nem igaz se a rohamos román felzárkózás, se a magas szlovák életszínvonal.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Az persze kétségtelen, hogy Magyarország hátulról a <strong>harmadik </strong>nettó bérszintben, de vásárlóerőn számítva ennél már jobb az ország helyezése. A lényeg azonban: nincsenek jelentős eltérések a régióban, nem gazdagok és szegények vannak, hanem különböző mértékben szegények.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Összehasonlításként a <strong>nem-EU-tag</strong> kelet-európai államok:</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:list --> <ul><li>Abházia - 16,5 % - 23,7 %</li><li>Albánia - 45,8 % - 64,5 %</li><li>Azerbajdzsán - 27,1 % - 61,2 %</li><li>Belarusz - 45,2 % - 87,4 %</li><li>Bosznia-Hercegovina - 54,5 % - 73,6 %</li><li>Dél-Oszétia - 19,8 % - 28,4 % </li><li>Észak-Macedónia - 45,8 % 68,2 % </li><li>Grúzia - 33,5 % - 50,5 %</li><li>Karabah - 34,2 % - 47,5 %</li><li>Kazahsztán - 40,9 % - 71,4 %</li><li>Koszovó - 43,5 % - 64,5 %</li><li>Moldova - 31,0 % - 39,0 %</li><li>Montenegró - 59,6 % - 78,6 %</li><li>Oroszország - 57,6 % - 79,0 %</li><li>Örményország - 34,2 % - 47,5 % </li><li>Szerbia - 54,7 % - 69,0 %</li><li>Transznisztria - 24,6 % - 32,2 %</li><li>Ukrajna - 32,1 % - 49,9 %</li></ul> <!-- /wp:list --> <!-- wp:paragraph --> <p>Itt már <strong>valóban </strong>láthatunk jelentősen alacsony szintű országokat.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Az adatokhoz az EU és a Világbank <strong>adatait </strong>használtam fel, a 4 el nem ismert ex-szovjet állam esetében pedig az orosz statisztikai adatokat.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Térképen: </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:image {"id":22006} --> <figure class="wp-block-image"><img src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2019/07/ggkeuropat.png" alt="" class="wp-image-22006" /></figure> <!-- /wp:image --> <!-- wp:paragraph {"align":"center"} --> <p style="text-align:center"><em>sötétkék: 50 % szint alatt, világoskék: 50-75 % szint, piros: 75-85 % szint, sárga: 85-95 % szint, narancssárga: 95-105 % szint, világoszöld: 105-115 % szint, sötétzöld: 115 % szint felett</em></p> <!-- /wp:paragraph --> rich