1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/ <!-- wp:paragraph --> <p>A Sztálin-kori antiszemitizmus egy hatalmas <strong>mítosz</strong>.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Sztálin állama <strong>másodikként </strong>ismerte el Izraelt, rögtön az USA után. S mindig voltak zsidók a szovjet vezetésben.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Az tény, ogy egy rakás Lenin-korabeli zsidó kommunista vezért <strong>likvidált </strong>Sztálin, csak hát nem az illetők nemzetisége miatt volt ez. Lenin idejében a zsidók a vezetés harmadát tették ki, azaz eleve felülreprezentáltak voltak. (Ennek oka, hogy az oroszországi kommunisták zöme városi értelmiségi volt, s a zsidók is ebben a rétegben voltak a legnagyobb számban.) </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Sztálin ugyanígy likvidálta a más nemzetiségűeket is, ha azokat <strong>veszélyesnek </strong>tartotta, s a veszélytelennek tartott, hozzá hű zsidókat meg nem bántotta.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A szovjet antiszemitizmus jóval Sztálin halála <strong>után </strong>jelent meg. S persze akkor se jelentett többet mint karrierbeli diszkriminációt hivatalos szinten. Természetesen népi antiszemitizmus mindig volt - talán ma a leggyengébb ez, de ma is létezik -, de az akkor is volt, amikor tilos volt.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Szóval Sztálin sose folytatott antiszemita politikát, <strong>végig </strong>voltak közeli körében zsidók.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Sztálint a nemzetiség nem érdekelte, sose ilyen alapon cselekedett. Kivéve a II. vh. idejét, amikor egyes népeket <strong>nácikollaboráns</strong>-gyanúsnak minősített, s ellenük kollektív büntetést alkalmazott, de ezek közé nem tartoztak a zsidók.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A valóságban <strong>Brezsnyev </strong>alatt kezdődött a zsidók diszkriminálása az SZU-ban, egyes területeken a zsidó nemzetiség negatívumnak kezdett számítani, pl. a hadseregben, a legfelsőbb pártvezetésben. A zsidók számára csak a tudományos karrier maradt meg nyitva.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Tegyük hozzá: a 60-as évek végétől már minden nem szláv ellen volt ilyesmi. Különösen a legmagasabb pozíciót illetően. Közismert <strong>Aliyev </strong>esete, a későbbi független Azerbajdzsán "alapítója", akit mindenki alkalmasnak tartott utódnak Brezsnyev után, de mivel azeri és muszlim volt, nem lehetett belőle soha első ember. (Pedig egyébként nyertek volna vele, Aliyev a kínai típusú utat akarta a gorbacsovi helyett.)</p> <!-- /wp:paragraph --> rich