Művészetek és teológia

1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/Művészetek és teológia  Bonaventura - Giovanni di Fidanza - olasz teológus, filozófus (1221-1274) műve.   Minden jó oka fentről van. Az értelem fénye több részre osztható ezen belül, alulról felfelé:   <ul><li>külső, mely a mesterséges formákat érinti, céljuk valamely testi hiányosság helyrehozása, ezek a következő 7 tudáság (mesterség) alá tartoznak:<ul><li>vígasz és örömkeltés célú: a látvány művészete (mindenféle játék ide tartozik, pl. ének, színház, rajz, stb.),<ul><li>haszonkeltés célú:</li><li>öltözködés: gyapjúkészítés (ide értve minden puha öltözék készítését), fegyverkészítés (ide értve mindenféle harci védőfelszerelés készítését),</li><li>étkezés: ha növényi étel, akkor ez a mezőgazdaság, ha meg állati, akkor a vadászat (ide értve minden étel, ital elkészítésének tudását is),</li></ul></li><li>mindkettő segítése: ez a hajózás tudománya (ide értve a kereskedelmet is) és az orvostudomány;</li></ul></li><li>külső, mely a természetes formákat érinti, ez az érzekelést tartalmazza, így az 5 érzékszerv szerint osztható fel:<ul><li>látás: a teremtett dolgok tiszta felfogása, a lényeg megértése,</li><li>hallás: ugyanez a levegővel együtt, tehát a levegő elemnek megfelelő,</li><li>szaglás: ugyanez a kiáramló gázokkal együtt, tehát a tűz elemnek megfelelő,</li><li>ízlelés: ugyanez a nedvességgel együtt, tehát a víz elemnek megfelelő,</li><li>tapintás: ugyanez a földdel együtt, tehát a föld elemnek megfelelő;</li></ul></li><li>belső, mely az értelmi formákat érinti, a tudományok és a természetes igazaság szerint képes felfogni a dolgok rejtett természetét:<ul><li>racionális: a szavak igazságát nézi, vagy másképp, a megértés alapjait (logika):<ul><li>nyelvtan - kifejezés, felfogás,</li><li>logika - tanítás, ítélkezés,</li><li>retorika - késztetés, szépség,</li></ul></li><li>természetes: a dolgok igazságát nézi, vagy másképp, a dolgok okát (fizika),<ul><li>szűk értelemben vett fizika,</li><li>matematika,</li><li>metafizika,</li></ul></li><li>erkölcsi: az erkölcsök igazságát, vagy másképp, az élet alapjait (morálfilozófia);</li></ul></li><li>belső, mely az isteni igazságot érinti:<ul><li>hit,</li><li>erkölcs.</li><li>a kettő célja.</li></ul></li></ul>   Összegezve hat fény (a harmadiknak a három elemét önállóan számolva) - ez hatféle tudás. A cél ezek után annak megállapítása, hogy ezekben a fénytípusokban hogyan jelentkezik Isten hatása.   A legfelső formában - isteni igazság fénye - ez nyilvánvaló: ez maga a Szentírás tudása.   Az érzekelés fényét illetően a megnyilvánulása a tudás átvitele, annak módja, s a folyamat felett érzett öröm. Az előbbi az isteni ige (logosz) folyománya. A második a helyes élet következménye, hiszen a helyelen mód oka csak rendetlenség, vagy téves vágy, vagy önteltség lehet. A harmadik pedig Isten hatása a lelkekben.   A mesterségeket illetően a minta az isteni teremtés. Ahogy Isten teremtette a mindenséget, űgy teremt a mester, nyilván tökéletlenebb alakban,   A racionalitás fénye: a szó kimondója, a tartalma, s célja. Itt mintha az Atya, a Fiú, s a Szentlélek viszonya lenne.   A természetet illetően: a dolgok formai okai. Itt mintha az Atya és a Fiú viszonya lenne meg.   Az erkölcsöt illetően: a szentek, s különösen Szűz Mária példája az alap.   A végkövetkeztetés: mindenben megtalálhato az isteni fény.  rich