1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/ <!-- wp:paragraph --> <p><strong>Robert Grosseteste</strong> (1175-1253) angol teológus és filozófus írása: <em>A fényről (De Luce</em>).</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Próbálkozás arra, hogy tudományosan írja le a teremtést.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Az első testi forma a <strong>fény</strong>. A fény képes magát korlátlanul tejeszteni. Az anyag terjedésének következménye a testiség. Azonban sem a testiség, sem az anyag nem rendelkezik önmagától kiterjedéssel. A forma önmagában nem képes terjedni, se az anyag, kivéve ha önmaga nem növekszik. Ezért a fény lehet az, de legalábbis annak valamilyen sajátossága, mely magát a terjedést jelzi. Viszont egy forma önmagában nem tud terjedni, így a fény nem forma, hanem maga a testi forma, a testiség. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A fény tehát az a testi forma, mely végtelenül kiterjesztette magát, így magával <strong>húzva </strong>az anyagot. Ez a folyamat egy kiterjedés nélküli véges dolog végtelen terjedése kell, hogy legyen. A véges dolog végtelenszeri sokszorítása azonban véges dolgot eredményez. Egy véges dolog azonban nem lehet végtelenszer nagyobb egy másik véges dolognál. Csak egy véges mennyiség lehet végtelenszer nagyobb egy véges egyszerű dolognál. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Tehát a fény, mely <strong>egyszerű </strong>dolog, végtelenszer sokszorosodik, a szintén egyszerű anyagot végesen terjeszti el.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:quote --> <blockquote class="wp-block-quote"><p> Azt hiszem, itt hozzá kell tenni, ez a 900 évvel később megfogalmazott ősrobbanás elmélete, ami igencsak érdekes dolog. S aki azt mondaná, a modern fizika szerint a fény nem végtelen, hanem véges sebességű, annak megjegyezném, ez a modern fizika szerint se érvényes a fénysebesség mint korlát az univerzum terjedési sebességére, sőt az ősrobbanás utáni időszakban a terjedés sebessége a több százezerszerese volt a fény sebességének, sőt az első másodpercben a fénysebesség 30 milliószoroasa!</p></blockquote> <!-- /wp:quote --> <!-- wp:paragraph --> <p>Két végtelen mennyiség között lehet nagyságbeli eltérés, lásd a páros számok összege nagyobb a páratlan számok összegénél. S lehetséges arányosság a véges és a végtelen között. </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A fény tehát végtelen kiterjedt minden <strong>irányban</strong>, a legkülső részek egyeznek az eredetivel, ezek a legkevésbé sűrűek, míg egyre beljebb sűrűsödik, a határt elérve a fény visszafelé terhedt már. A legkülsőbb határ a 9. szféra, egyre beljebb további szférák vannak. A legalsó szféra alatt jött létre a négy alapelem: tűz, levegő, víz, föld. Minden azonban végsősoron a fényből van, különböző módon.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A 9 szféra tökéletes és változatlan, mert teljesen megvalósult minden bennük lévő lehetőségszerűség. Ezek kizárólag <strong>körkörös </strong>mozgást produkálnak. Míg a négy alapelem változó, múlandó.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A <strong>legtökéletesebb </strong>test: forma, anyag, összetétel, tartalom:</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:list --> <ul><li>forma: az egységet adja.</li><li>anyag: befogadóképesség, sűrűség (kettősség),</li><li>összetétel: az előbbi kettő és a tartalom (hármasság),</li><li>tartalom: az előző három, s saját maga (négyesség).</li></ul> <!-- /wp:list --> <!-- wp:paragraph --> <p>A lehetséges kombinációk száma, leszámítva a legtökéletesebbet, <strong>10</strong>. Ahogy a szférák száma is annyi, ha 4 alapelem egységet tekintjük a legalsó, 10. szférának.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:quote --> <blockquote class="wp-block-quote"><p> Isten tehát egyetlen pontnyi fényt teremtett, s minden ebből lett természetes módon. </p></blockquote> <!-- /wp:quote --> rich