1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/ <!-- wp:paragraph --> <p>A Fidesz-Néppárt viadal kapcsán érdemes <strong>aláhúzni </strong>a konzervatív téma fontosságát.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Először is, én kb. 10 éve nem vagyok konzervatív. Konzervatív korszakom 1999-2008 között volt nagyjából (nyilván se a kezdet, se a vég nem éles szakadás). Amikor konzervatív voltam, Magyarországon nem a Fideszre szavaztam, hanem az <strong>MDF</strong>-re, mely sokkal hitelesebben, pontosabban képviselte a modern konzervatív eszmét.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Hozzáteszem, a Fidesz "polgár" szövege nem kevésbé <strong>taszított </strong>annak idején, mint a ballibek "Európa" szövege. Pedig akkor még elvileg egyet kellett volna értenem ezzel.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Érdemes a <strong>történelmi </strong>alapokra röviden kitérni. A konzetvatívizmus mint eszme eleve nem egy fő eszmeáramlat. A 3 modern fő eszmeáramlat elsősorban a liberalizmus, valamint majd az annak ellenében megszületett két ellenválasz: a szocializmus/kommunizmus (marxizmus) és a liberalizmustól immár elszakadt nacionalizmus (melynek szélsőséges alakja a fajelméleti alapú náci eszme). </p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A konzervatívizmus ezekhez képes másodlagos jelenség. Már a modern konzervatívizmus alapítójának tekintett <strong>Edmund Burke</strong> (1729-1797) ír politikus és filozófus munkássága is arról szólt, hogy hogyan kell megvalósítani a liberalizmus céljait, de azt a liberális fősodorral szemben szerves módon, szélsőségek nélkül kell megtenni. Burke fő mondanivalója, hogy az angol polgári forradalom ráépítve a korábbiakra, lassan, nem rombolva tette meg mindazt, amit a száz évvel későbbi francia polgári forradalom hirtelen, mindent eltörölve tűzött ki, s az előbbi a helyes út. Persze valószínűleg tényleg az angol út a kisebbik rossz a franciához képest. viszont a kettő között csak <strong>módszertani </strong>eltérés van, nem lényegi. Távlatokban nézve pedig valószínűleg a francia megoldás szimplán őszintébb az angolnál. Mert egy egyszerű példát véve: nem jobb a monarchiát egyszerűen megszűntetni, mint azt formailag fenntartva kiüresíteni, valamiféle, a múzeum és a cirkusz közé eső izévé téve?</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Szóval a modern konzervatív eszme csak egy <strong>reakció </strong>a liberalizmusra. Önálló mondanivalójuk a konzervatívoknak nincs, ugyanazt akarják, mint a liberálisok, csak szeretnének közben <strong>úgy tenni</strong>, mintha picit mást akarnának.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Mára teljesen világos, hogy a középjobb és a középbal között <strong>semmi </strong>lényegi eltérés, s mindkettő ugyanazt akarja, amit a liberálisok.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A Néppárt tipikus kereszténydemokrata, konzervatív szövetség, azaz <strong>ugyanazt </strong>akarják, mint a liberálisok. Ennyi az egész.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>A Fidesz pedig valahol <strong>középúton</strong> áll. Egy lábbal még a liberális-konzervatív múltban, eggyel meg már az újjobb populista jövőben. Ennyi az egész. Ami konzervatív a Fideszben, az rossz. Ami pedig populista benne, az jó.</p> <!-- /wp:paragraph --> <!-- wp:paragraph --> <p>Azon meg jót <strong>mulattam</strong>, hogy Manfred Weber az ultraliberális Néppárt-vezér képes Budapestre zarándokolni, könyörögve Orbánnak. Magyarország 1956-ban rendelkezett utoljára ilyen nemzetközi politikacsináló szereppel, mint amivel ma. Ez a szerencsétlen, nyomorult Néppárt olyan agyilag másodlagos frissességű elmékkel rendelkezik, hogy nem veszik észre: bármit is tesznek, mennek a történelem szemétdombjára. Kb. mintha 56-ban könyörgött volna Hruscsov Nagy Imrének, röhej!</p> <!-- /wp:paragraph --> rich