1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/Trianon 98. évfordulója alkalmából jelent meg egy <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180604_trombitas_kristof_ez_az_igazi_tragediaja_trianonnak">érdekes cikk</a> a Mandineren.<!--more--> <a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2018/06/trnon.jpg"><img class="alignright size-medium wp-image-16779" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2018/06/trnon-300x161.jpg" alt="" width="300" height="161" /></a>Bár a szerzővel ellentétben nem vagy tradicionalista <strong>legitimista</strong>, sokban egyetértek vele. (Tradicionalista vagyok, de nem legitimista, hanem populista.) Alapvetően a <strong>kétféle</strong> nemzetkoncepció különbözősége a kulcs: a nyugati (kb. francia) és a keleti (kb. német). A nyugatiban a nemzet a liberális állam mesterséges, jogi, politikai intézménye, a keletiben meg szerves fejlemény, melynek alapja egy már kulturálisan homogén közösség. Másképpen: az egyik politikai közösség, a másik etnikai közösség. Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy a nyugati modell abszurd. Ez éppen az jelzi, hogy még a ténylegesen mesterségesen kialakított politikai nemzetek is <strong>etnizálódnak</strong>. Erre a legjobb példa az amerikai kontinens államai, ahol bevándorlók hoztak létre új államokat, különösebb saját kulturális identitás nélkül. Látható: a gyakorlatilag azonos háttérű latin-amerikai államok önálló identitást alakítottak ki, ma már etnikai közösségek lettek belőlük. Az USA szintén jó példa: amint kialakult már az amerikai identitás, az újabb bevándorlók immár idegennek számítanak, pedig ennek nem így kellene lennie, ha tényleg ez csak egy tisztán politikai nemzet lenne. A magyar helyzet <strong>abszurditása</strong> az volt, hogy a magyar elit, már Kossuthtal az élen egyszerre akart magyar etnikai nemzetet és magyar politikai nemzetet. Erre természetesen semmi reális esély nem létezett. Hiszen mik a lehetőségek? Kettő van. Az <strong>egyik</strong> a német modellt alapul véve a magyar államot etnikailag is magyarrá tenni. Azaz Magyarország nem magyar lakosságát <strong>elmagyarosítani</strong>. Csakhát ehhez nem volt meg a megfelelő erő. A <strong>másik</strong> a francia modell, azaz létrehozni egy legalábbis látszólag nem etnikai alapú nemzetfogalmat. Csakhát ez esetben meg felmerült a kérdést: miért akarnak a magyarok egy új, saját nemzetfogalmat, miért nem akarnak inkább maguk is beletagozódni egy nagyobb, osztrák nemzetfogalomba. Azaz <strong>kilógott</strong> a lóláb. Nem volt lehetőség a kérdést megoldani, ezt alá kell húzni. Azt hiszem,<strong> Tisza Kálmán</strong> ismerte fel a legjobban a helyzetet a magyar elitből: a nemzetiségekkel való kiegyezés nem hozna semmit pozitívet, negatív hatása viszont lehet, míg a nem- kiegyezés pont ugyanezt eredményezi, így a legracionálisabb döntés a nem-kiegyezés. Az idő őt igazolta. Trükközni egyébként lehet, de ehhez sokkal jobb etnikai arányok kellettek volna. A balkáni államok nemzetiségpolitikáját ez az állandó trükközés jellemezte mindig. Pl. a francia modell hivatalos hangoztatása és a német modell megvalósítása. A bolgár politika mind a mai napig ezt teszi. A bolgár alkotmányjog kifejezetten <strong>tiltja</strong> az autonómiát, nem beszél kisebbségekről, helyette "etnikai hovatartozásról", kimondja mindenki egyenjhjogúságát, s ezzel együtt megállapítja az egyetlen hivatalos nyelvet (ebből következtetve, többek között a választási törvény kimondja, csak bolgárul folytatható választási kampány, s a közoktatásban is az egyetlen használható nyelv a bolgár), továbbá kinyilvánítja az ortodoxia <strong>hagyományos</strong> jellegét. Mindezzel párhuzamosan vannak bolgár hivatalos szervek, a határon túli bolgár kisebbségekkel való törődésre. Azaz egyszer így, egyszer úgy. De ehhez megvan az alapfeltétel: a lakosság 85 %-a ténylegesen bolgár, míg Magyarország ez a szám még a Kiegyezés utáni magyarosítási kampányt követően is csak 55 % volt a magyarok arányát illetően.rich