1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/A közös vitákról.<!--more--> <a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2018/05/prlmnt.png"><img class="alignleft size-full wp-image-14380" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2018/05/prlmnt.png" alt="" width="500" height="250" /></a>Hogyan lehet összegyűlni és vitázni olyasmiről, amiben <strong>nem adható</strong> helyes tanács? Ha pedig adható is tanács, de nincs meg a hozzávaló <strong>szaktudás</strong>, akkor is mire fel a gyűlés? Hiszen ha vannak szakemberek, miért kellene nekik nem-szakemberekkel összegyűlni és vitázni? Ha van egy darab hozzáértő ember, már ő <strong>elegendő</strong>, s semmi szükség tanácskozásra. Ahogy <strong>megszavaztatni</strong> is értelmetlen egy nagy gyűlést, hiszen több hozzá nem értő ember se tud többet, mint kevés hozzá nem értő ember. Mintha az emberek száma <strong>valahogy</strong> szaktudást lenne képes adni! Ha pedig a gyűlés meghallgat egy szakértőt, majd az alapján dönt, akkor meg a szavazás <strong>felesleges</strong>, hiszen valójában a szakértő szava döntött. Továbbá még a szakértő <strong>kiválasztása</strong> is probléma. Honnan tudhatná ugyanis egy nem-szakértő, hogy az, aki szakértőnek mondja magát valóban az-e. Már ennek megítéléséhez is szakértői tudás <strong>szükséges</strong>. Esetleg az értelem képes <strong>valahogy</strong> helyes véleményt formálni a kérdésekrtől? Ez csakis <strong>nyilvánvaló</strong> kérdésekben lehet igaz, ahol nem szükséges szaktudás. Ezek után 3 történet leírása következik: <strong>Első</strong>. Lehet-e véleményt alkotni <strong>két fél vitájában</strong>, mindkét fél meghallgatása nélkül? Azt mondják, hogy könnyebb megtalálni az igazságot, azt megkülönböztetni a hazugságtól, ha mindkét fél jelen van. Márészt, a felek nem tudnak egyszerre beszélni, csak egymás után. Kinek fogunk hinni? <strong>Második</strong>. Egy ember panaszkodik az ismerősére, hogy az nem adott neki <strong>kölcsön</strong> pénzt. Valójában a hibás a kölcsönkérő, mert vagy nem tudta ismerősét meggyőzni, vagy annak nem volt lehetősége kölcsönt adni. Aki nem adott kölcsönt, az csak abban hibás, hogy ismerősét nem kezelte tisztelettel. <strong>Harmadik</strong>. Kell-e <strong>hinni</strong> bárkinek? Azt mondják, csak baráratainknak és ismerőseinknek higgyünk, idegeneknek ne. De hát ezek az idegenek is barátai és ismerősei másoknak. Valójában a körülményektől függ, hogy kinek higgyünk és kinek ne.rich