<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>BircaHang</provider_name><provider_url>https://maxval.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maxval bircaman</author_name><author_url>https://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/</author_url><title>A munka rabsága</title><html>A munka nem felszabadít, ahogy ezt a nácik és a liberálisok egybehangzóan állítják, hanem rabbá tesz. Ebben a kérdésben a kommunistáknak van igazuk, akik a munkát a szabadsággal &lt;strong&gt;ellentétes&lt;/strong&gt; dolognak látják.&lt;!--more--&gt;

&lt;a href=&quot;http://bircahang.org/wp-content/uploads/2017/01/amf.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignleft size-full wp-image-12899&quot; src=&quot;http://bircahang.org/wp-content/uploads/2017/01/amf.jpg&quot; alt=&quot;amf&quot; width=&quot;750&quot; height=&quot;350&quot; /&gt;&lt;/a&gt;

Egy hazug jelszó &quot;a munka szabaddá tesz&quot;, a volt &lt;strong&gt;auschwitzi koncentrációs tábor&lt;/strong&gt; is büszkén hirdeti ezt a hamis tézist.

Persze a fogalmat &lt;strong&gt;pontosítani&lt;/strong&gt; kell. Aki dolgozik önmagában az nem feltétlenül nem szabad ember. Az önként, önérdekből végzett munka nem rabosít. Viszont ha valaki másnak alávetettként dolgozik, az az ember nem lehet szabad.

A másnak alávetettként dolgozó ember, aki kénytelen így dolgozni a saját megélhetése céljából nem szabad ember, azaz az ilyen ember rab, akkor is, ha történetesen megvan a szabadsága, hogy válasszon hol és kinek dolgozik. Ez azonban csak a &lt;strong&gt;börtön megválasztásának szabadsága&lt;/strong&gt;, semmi egyéb.

De jelenti-e ez azt, hogy megoldás vállalkozónak lenni? Semmiképpen! A vállalkozóság feltétlen erkölcsi rossz. Míg a munkás elnyomott ember, erkölcsileg nem negatív jelenség, addig a vállalkozó az. Alapvetően vállalkozónak lenne &lt;strong&gt;erkölcstelen&lt;/strong&gt; dolog. Igen, valakinek ezt is csinálnia kell, de ez olyan, mint a narkódiller, a prostituált, a hóhér, a vallatóember, a bérgyilkos: nem rendes elfoglaltság.

S ebben nincs &lt;strong&gt;semmi személyes elem&lt;/strong&gt;. Egyénként lehet egy vállalkozó nagyszerű ember, pozitív példa, foglalkozása akkor is erkölcstelen.

Kellenek a társadalomban a vállalkozók, nem tudunk nélkülük meglenni, de szerepük &lt;strong&gt;alantas&lt;/strong&gt;. Az a társadalom pedig, ahol a vállalkozóság erkölcsi jónak van kikiáltva &lt;strong&gt;romlott társadalom&lt;/strong&gt;. Nem más ez, mint az egynemű házasság dicsőítése. Nem más, mintha az állítanánk, társadalmunkat ezentúl vezessék prostituáltak, hiszen ők sikeres nők, s mint ilyenek a legalkalmasabbak a feladatra.

Van normális férfi a világon, aki örülne, ha a felesége prostituáltként dolgozna? Aligha. Viszont sokan hiszik, hogy helyes, ha vállalkozók vezető szerepet játszanak egy társadalomban. Pedig ez sokkal rosszabb az előzőnél.

A történelem során lassan felbomlott a természetes hierarchia. és az magánhatalom lett részben. Ennek végső alakja a kapitalizmus, mely ezt nyíltan és büszkén be is vallja: a liberalizmus büszkén hirdeti, hogy a gazdaságnak kell irányítania a politikát, s nem fordítva. Innen kezdődik a vállalkozóság indokolatlan és perverz kultusza. Szellemi &lt;strong&gt;megalapozásában&lt;/strong&gt; pedig a nyugati protestantizmus a ludas Európában.</html><type>rich</type></oembed>