Parlamenti választási rendszerek

1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/Parlamenti választási rendszerekParlamenti választási rendszerek az EU-ban. Úgy bemutatva, hogy a rendszer ne a rendszer technikai alapja, hanem a lényeg legyen látható. A legtöbb választási listán az egyéni választókerületes rendszer a listás rendszerrrel van szembeállítva, pedig ez így félreértés. Ugyanis az egyéni választókerületes rendszer is lehet arányos, míg a listás is lehet aránytalan. Az összehasonlíthatóság érdekében kizárólag a parlamenti választásokat vettem figyelembe. Ahol a parlament pedig kétkamarás, ott csak az alsó kamarára vonatkozó szabályokat. Hogy érthető legyen, leírom, hogy kb. mi lenne a 2014-es magyar választási eredmény, ha az az adott rendszerben került volna megrendezésre. Emlékeztetőül: a 2014-es magyar parlamenti választási eredmény, kerekítve: Fidesz - 67 %, ballib összefogás - 19 %, Jobbik - 11,5 %, LMP - 2,5 %. <a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2016/12/valuro.png"><img class="aligncenter size-large wp-image-12818" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2016/12/valuro-1024x768.png" alt="valuro" width="1024" height="768" /></a> Arányos választási rendszerek: sárga - pártlistás választás bejutási küszöbbel - Ausztria, Bulgária, Csehország, Lettország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia Ezt azt jelenti: minden választópolgár szavaz egy adott pártlistára. S minden bizonyos - jellemzően 4 - %-ot elért pártlista arányosan megkapja az adott mandátumszámot. Az aránytalanság egyetlen forrása a 4 %-ot nem elért pártok miatt van: az ilyen pártok nulla mandátumot kapnak, míg a 4 %-ot elért pártok között felosztásra kerül arányosan az összes ilyen elveszett mandátum. Elképzelt magyar választási eredmény: Fidesz - 47 %, ballib összefogás - 26,5 %, Jobbik - 21 %, LMP - 5,5 %. narancsárga - egyéni többtagú választókerületek + kompenzáló lista - Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Írország, Luxemburg, Málta, Svédország Ez azt jelenti: minden választópolgár egyéni jelöltre szavaz egy adott választókerületben, melyben több mandátum keletkezik. Azonban létezik egy kompenzáló lista is, mely helyrehozza a pártok közti aránytalanságot, azaz az egyéniben vesztes pártok erről a listáról kapnak plusz mandátumokat. Az aránytalanság nagyon korlátozott lehet csak, ez csak abban az esetben eshet meg, ha egy párt aránytalanul sokat nyer, s már a kompenzáló lista nem képes ezt behozni a vesztes pártok részére maximálisan. A kompenzációban való részvételhez itt is szükséges egy adott % elérése, ahogy az előző típusban is, jellemzően ez 4 % (de nem mindenhol), azaz itt is aránytalanság lehetséges, de ez minimális és csak a küszöb alatti pártokat érinti kedvezőtlenül. Elképzelt magyar választási eredmény: Fidesz - 47 %, ballib összefogás - 26,5 %, Jobbik - 21 %, LMP - 5,5 %. piros - vegyes választási rendszer, teljes kompenzációval - Németország Ez azt jelenti: minden választópolgár kétszer szavaz, egyéni jelöltre és pártra, azonban az egyéni jelöltek számát levonják a listából, így a mandátumelosztás arányos. Minimális bejutási küszöb a listákon itt is van, jellemzően 5 %. Elképzelt magyar választási eredmény: Fidesz - 47 %, ballib összefogás - 26,5 %, Jobbik - 21 %, LMP - 5,5 %. barna - pártlistás választás bejutási küszöb nélkül - Hollandia Ezt azt jelenti: minden választópolgár szavaz egy adott pártlistára. S pontosan annyi mandátumot kap minden párt, amennyi szavazatot. Ez a lehető legarányosabb választási rendszer. Elképzelt magyar választási eredmény: Fidesz - 46 %, ballib összefogás - 26 %, Jobbik - 21 %, LMP - 5 % + 4 párt egyenként 0,5 %-kal: Munkáspárt, SMS Párt, Zöldek Pártja, Haza Nem Eladó Mozgalom. Magyar szempontból látható: az összes arányos választási rendszer kormányválságot eredményezne. A Fidesznek nem lenne meg a többsége, a ballibeknek még kevésbé. A két kulcspárt az LMP és a Jobbik lenne. A Fidesznek elegendő lenne az LMP mint koalíciós partner, míg a ballibek csak akkor lennének kormányképesek, ha mind az LMP-vel, mind a Jobbikkal koalícióra lépnének. Természetesen lenne még egy lehetőség: egy Fidesz-ballib nagykoalíció is. Aránytalan választási rendszerek: sötétzöld - egyszerű egyéni választási rendszer - Egyesült Királyság Ezt azt jelenti: minden körzetben az lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot szerzi. Ez a lehető legaránytalanabb rendszer, hiszen egy akár 20-25 %-os párt is simán kieshet a parlamentből, mivel esetleg egyik körzetben sincs többsége. Elképzelt magyar választási eredmény: Fidesz - 91 %, ballib összefogás - 9 %, nem jutna be se a Jobbik, se az LMP. világoszöld - kétfordulós egyéni választási rendszer - Franciaország Ugyanaz, mint az előző, azzal a finomítással, hogy két forduló van: a másodikba azok a jelöltek kerülnek, akik az első elértek egy bizonyos eredményt. Az elképzelt magyar választási eredményt itt nagyon nehéz kiszámolni, valószínűleg ez Fidesz-Jobbik spontán megegyezést eredményezett volna, azaz a Fidesz eredménye lement volna 80 % környékére, míg a ballibek és a Jobbik 10-10 % körül kaptak volna. kék - vegyes választási rendszer, teljes kompenzáció nélkül - Litvánia, Magyarország Ez azt jelenti: minden választópolgár kétszer szavaz, egyéni jelöltre és pártra, azonban a listáról nem vagy csak részben kerül levonásra az egyéni mandátumok száma. Ilyen rendszer az EU-ban jelenleg 2 országban van: Litvániában és Magyarországon. Magyarországon a kompenzáció részleges, Litvániában pedig semmilyen. Az elképzelt magyar választási eredmény, ha a litván rendszer lenne: Fidesz - 70 %, ballib összefogás - 17,5 %, Jobbik - 10 %, LMP - 2,5 %. lila - speciális rendszer - Görögország, Olaszország Görögország: arányos választási rendszerrel kerül felosztásra a parlamenti mandátumok 5/6-da, az 1/6-ot viszont a nyertes párt kapja. Olaszország: arányos választási rendszer, de régiónként a nyertes erő megkapja a mandátumok kb. felét. Az elképzelt magyar választási eredmény, ha a görög vagy az olasz rendszer lenne: Fidesz - 54 %, ballib összefogás - 23 %, Jobbik - 18 %, LMP - 5 %.rich