1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/A spanyol nyelv elterjedése és nyelvjárásai.<!--more--> <p style="text-align: center">A spanyol a világ harmadik legnagyobb nyelve, anyanyelvi beszélőinek számát tekintve.</p> <p style="text-align: center">Európa:</p> <p style="text-align: center"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2016/06/speuropat.png"><img class="aligncenter size-full wp-image-11990" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2016/06/speuropat.png" alt="speuropat" width="800" height="386" /></a></p> <p style="text-align: center">Afrika:</p> <p style="text-align: center"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2016/06/spafricat.png"><img class="aligncenter size-full wp-image-11988" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2016/06/spafricat.png" alt="spafricat" width="500" height="500" /></a></p> <p style="text-align: center">Amerika:</p> <p style="text-align: center"><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2016/06/spamericat.png"><img class="aligncenter size-full wp-image-11989" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2016/06/spamericat.png" alt="spamericat" width="1000" height="1498" /></a></p> <p style="text-align: center"><em>a spanyol nyelv státusza: </em></p> <p style="text-align: center"><em>sötétzöld - hivatalos nyelv és a lakosság 90-100 %-a anyanyelvi beszélő (Argentína, Costa Rica, Chile, Domikai Közt., Honduras, Kolumbia, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Puerto Rico, Salvador, Uruguay, Venezuela)</em></p> <p style="text-align: center"><em>világoszöld - hivatalos nyelv és a lakosság 75-90 %-a anyanyelvi beszélő (Ecuador, Peru, Spanyolország)</em></p> <p style="text-align: center"><em>narancssárga - hivatalos nyelv és a lakosság 50-75 %-a anyanyelvi beszélő (Bolívia, Guatemala, Paraguay)</em></p> <p style="text-align: center"><em>citromsárga - hivatalos nyelv és a lakosság kevesebb mint 10 %-a anyanyelvi beszélő (Egyenlítői Guinea)</em></p> <p style="text-align: center"><em>barna -  nem hivatalos nyelv, a lakosság legalább 10 %-a anyanyelvi beszélő (Amerikai Virgin-szk., Andorra, Belize, Gibraltár, USA)</em></p> A nyelvjárásokat illetően 10 fő nyelvjárás határozható meg, ezek közül 4 spanyolországi, 6 pedig amerikai: <ul> <li><strong>közép-spanyolországi</strong>: Kasztília La Mancha és Madrid tartományok,</li> <li><strong>dél-spanyolországi</strong>: Andalúzia, Extramadura, Murcia tartományok, Ceuta és Melilla városok, valamint Gibraltár,</li> <li><strong>észak-spanyolországi</strong>: a többi spanyolországi tartomány, valamint Andorra,</li> <li><strong>kanári</strong>: Kanári-szigetek,</li> <li><strong>karibi</strong>: a karibi szigetek, Mexikó karibi partvidéke, Panama, valamint Kolumbia és Venezuela karibi partvidéke, s Belize,</li> <li><strong>mexikói</strong>: Mexikó, a karibi partvidék nélkül, valamint ez a legelterjedtebb az USA-ban,</li> <li><strong>közép-amerikai</strong>: a középamerikai államok, Mexikó és Panama kivételével,</li> <li><strong>andoki</strong>: Ecuador, Peru, Bolívia nyugati része, valamint Kolumbia és Venezuela andoki része,</li> <li><strong>argentín-uruguayi</strong>: Argentína, Paraguay, Uruguay, valamint Bolívia keleti része,</li> <li><strong>chilei</strong>: Chile.</li> </ul> A spanyol - hatalmas kiterjedése ellenére - rendkívül egységes nyelv, sosem volt próbálkozás saját helyi szabvány létrehozására. Manapság pedig a könnyű és gyors kommunikáció még inkább erősítik a nyelv egységét. Az egyes nyelvjárások között a legnagyobb különbségek a szóhasználatban vannak, a különböző szavak jellemzően egymás szinonímái. A kiejtés meglepően egységes. A helyi sajátosságok párt pontban foglalhatók össze: <ul> <li>az s és a d szóvégeken és mássalhangzók előtt gyakran eltűnik egyes esetekben, míg másokban nem,</li> <li>az ll és a y ejtése egyes régiókban ugyanaz, másokban eltérő - eredetileg az előbbi ejtése a magyar ly eredeti ejtésével volt azonos, míg az utóbbi a mássalhangzó utáni szóvégi vagy mássalhangzók közti magyar j-nek felelt meg: érdekes, hogy a két hang a magyarban is egyesült (a palóc nyelvjárást leszámítva),</li> <li>a y ejtése régiónként változó: az előbbi pontban leírtól a magyar zs-hangig terjedően,</li> <li>a j ejtése kétféle lehet: akár lehet olyan, mint a magyar h ejtése magánhangzók között, akár olyan, mint a ch a magyar technika szóban,</li> <li>nagyon jellemző, hogy a z és az s ejtése (valamint az e vagy i előtti e ejtése) azonos-e vagy sem,</li> <li>végül talán a legjellemzőbb: az s ejtése, azaz a magyar sz-szel egyező ejtése, vagy a magyar selypített sz-ként való ejtés.</li> </ul> Íme ezekről egy táblázat: <a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2016/06/spanyol.png"><img class="aligncenter size-full wp-image-12025" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2016/06/spanyol.png" alt="spanyol" width="1303" height="463" /></a> Ami érdekesség még, hogy a spanyol anyanyelvű átlagember hogyan érzékeli az egyes nyelvváltozatokat. A /θ/ hang Spanylországon kívül nem fordul elő, a latin-amerikaik számára kifejezetten vicces ez a hang. A d és s hangokat nem elharapó nyelvjárások beszélői számára a d és s hangokat elharapása "parasztosnak", azaz műveletlen ejtésnek tűnik. A tú személyes névmás (te) helyettesítése a vos névmással Dél-Amerikán és Közép-Amerika egy részén kívül ismeretlen, ennek használata így azonnal elárulja a beszélő eredetét. Fordítva ugyanez igaz a vosotros személyes névmásra (ti), ennek használata Spanyolországon kívül teljesen hiányzik, azaz aki ezt használja, az azonnal elárulja magáról, hogy ő spanyol. Ugyanez igaz a többes számú második személyű igaragozásra is: ennek használata teljesen hiányzik Latin-Amerikában, ez latin-amerikai füllel sznob beszédnek tűnik. Az s ejtése annak selypítős változatában Spanyolországon kívül csak Chilében fordul elő, ez a hang a "normál magyar" sz-t ejtők számára kifejezetten komikus, míg fordítva meg a "normál magyar" sz ejtése "parasztos". Kerestem direkt pár videót, az egyes nyelvjárások bemutatására. Élő beszédet igyekeztem keresni, nem nyelvi tanítóanyagokat, mivel szerintem az előbbiek jobban kifejezik a nyelvet. A 4 legtipikusabb nyelvjárásra kerestem példát. https://www.youtube.com/watch?v=PtVm83f2vmk <p style="text-align: center"><em>a spanyol államfő tavalyi karácsonyi beszéde - tipikus közép-spanyolországi nyelvjárás: /θ/ és selypített sz, a d-k és s-ek ejtése, erős /x/, nincs zs hang</em></p> https://www.youtube.com/watch?v=7bZ7szVdXyk <p style="text-align: center"><em>a volt argentín elnök 2010-es újévi beszéde - argentín-uruguayi nyelvjárás: nincs se /θ/, se selypített sz, a d-k és s-ek laza ejtése, gyakori kihagyása, gyenge /ɦ/, zs hang</em></p> https://www.youtube.com/watch?v=Pigd_V4y_Rs <p style="text-align: center"><em>a mexikói elnök tavaly újévi beszéde: mexikói nyelvjárás: nincs se /θ/, se selypített sz, a d-k és s-ek pontos ejtése, erős /x/, nincs zs hang</em></p> https://www.youtube.com/watch?v=4t51pT0xzLg <p style="text-align: center"><em>a kubai vezető beszéde: karibi nyelvjárás: nincs se /θ/, se selypített sz, a d-k és s-ek laza ejtése, gyenge /ɦ/, nincs zs hang</em></p>  rich