1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/Sztálin jótette<p>Az oroszországi kommunisták számára a legnagyobb ellenfél az orosz nép és az ortodox vallás volt.</p>
<p>A vallással gyorsan sikerült elbánni: papok, szerzetesek és apácák tömeges legyilkolása Lenin parancsára, tempomrombolás, minden vagyon elvétele, stb.</p>
<p>Dehát az orosz nép maradt. Mit lehet tenni? Mindenképpen csapást kell mérni identitásának fő elemére, a nyelvre!</p>
<p>Már 1919-ben döntés született az oroszországi kommunista kormány által, hogy a népművelési kampány keretein belül az ország területén élő összes írásbeliséggel nem rendelkező nép számára írásbeliséget kell létrehozni, mégpedig a LATIN ÁBÉCÉ felhasználásával. 1921-ben ezt a döntést kiegészítették: a már saját írásbeliséggel rendelkező népek írását meg kell „reformálni”, azaz átalakítani a latin ábécé alapján.</p>
<p>A tervezet azonnal át is lett ültették a gyakorlatba. Legelőször a kevésbé fejlett, azaz nagyobb mértékű írástudatlansággal küzdő népek kerültek sorra, azaz azok, melyek írása arab ábécé (abdzsad) alapú volt. Így lett latinbetűs pl. az azeri, a kirgiz, a tatár, stb. nyelv.</p>
<p>Következtek a cirillbetűs nem-szláv nyelvek: pl. abház, jakut, komi, oszét. Majd minden más nyelv.</p>
<p>A 20-as évek közepére a cirillbetűs szláv nyelvek, a jiddis, a grúz, az örmény, s pár cirillbetűs finnugor nyelv (pl. a mari, mordvin és az udmurt) kivétel ével minden hivatalosan elismert szovjet nép latinbetűs írással rendelkezett.</p>
<p>Az utolsó lépés ezeknek a nyelveknek a latin ábécé alapján való írásreformja volt. 1929-ben született meg a hivatalos javaslat az orosz nyelv írásreformjáról.</p>
<p>1930-ban Sztálin adott ki utasítást a reformtervezet leállításáról. A pontos oka ennek nem ismert. Az egyik változat szerint a fő ok pénzügyi volt: hatalmas összegbe került volna pl. új írógépek beszerzése, új nyomtatványok legyártása, utcai feliratok cseréje. A másik szerint megérezte, hogy ez hatalmas ellenállást fog kelteni. A harmadik szerint egyszerűen hazafias érzései támadtak: nem akarta, hogy saját anyanyelvét (a grúzt) is elérje a „reform”.</p>
<p>Érdekességképpen a latinbetűs orosz írás. Több tervezet is volt, de ez volt a fő változat.</p>
<p>Az А Б В Г Д З И К Л М Н О П Р С Т У Ф Э betűk helyett azok logikus latinbetűs változata lett volna, azaz: A B V G D Z I K L M N O P R S T U F E.</p>
<p>A Х maradt volna formájánál, azaz latin X lett volna.</p>
<p>A Ч-ből C lett volna. A Ы betűből pedig Y.</p>
<p>Mellékjeles betű lett volna a Ж, a Ц és a Ш – Ƶ és Ç és Ş.</p>
<p>Az Щ betűkombinációvá változott volna: SC.</p>
<p>A Ь egyesítve lett volna a Й betűvel, mindkettő J lett volna.</p>
<p>Az Е betű kettévált volna: szó elején, valamint magánhangzó és kemény- vagy lágyságjel után JE lett volna, más helyzetben viszont egyesült volna az Э betűvel: E. Ez gondot okozott volna, mivel így egyes esetekben nem lehetett volna tudni, hogy az E-vel jelzett hang E vagy Э.</p>
<p>A Ъ betű megszűnt volna, ez azonban nem okozott volna problémát, mivel az oroszban ez a betű csak egyes magánhangzók előtt fordul elő, s használata kiküszöbölhető lett volna az új magánhangzó betűkkel.</p>
<p>Érdekes módon a Ё, Ю és Я betűket meghagyta volna az új rendszer. Szó elején, valamint magánhangzó és kemény- vagy lágyságjel után JO, JU, JA lett volna belőlük, más helyzetben viszont saját mellékjeles betűt kaptak volna: Ö, Ü és Ä.</p>
<p>Azaz a jelenlegi 33 orosz betű helyett 29 maradt volna.</p>rich