<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>BircaHang</provider_name><provider_url>https://maxval.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maxval bircaman</author_name><author_url>https://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/</author_url><title>Sztálin jótette</title><html>&lt;p&gt;Az oroszországi kommunisták számára a legnagyobb ellenfél az orosz nép és az ortodox vallás volt.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A vallással gyorsan sikerült elbánni: papok, szerzetesek és apácák tömeges legyilkolása Lenin parancsára, tempomrombolás, minden vagyon elvétele, stb.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Dehát az orosz nép maradt. Mit lehet tenni? Mindenképpen csapást kell mérni  identitásának fő elemére, a nyelvre!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Már 1919-ben döntés született az oroszországi kommunista kormány által, hogy a népművelési kampány keretein belül az ország területén élő összes írásbeliséggel nem rendelkező nép számára írásbeliséget kell létrehozni, mégpedig a LATIN ÁBÉCÉ felhasználásával. 1921-ben ezt a döntést kiegészítették: a már saját írásbeliséggel rendelkező népek írását meg kell „reformálni”, azaz átalakítani a latin ábécé alapján.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A tervezet azonnal át is lett ültették a gyakorlatba. Legelőször a kevésbé fejlett, azaz nagyobb mértékű írástudatlansággal küzdő népek kerültek sorra, azaz azok, melyek írása arab ábécé (abdzsad) alapú volt. Így lett latinbetűs pl. az azeri, a kirgiz, a tatár, stb. nyelv.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Következtek a cirillbetűs nem-szláv nyelvek: pl. abház, jakut, komi, oszét. Majd minden más nyelv.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A 20-as évek közepére a cirillbetűs szláv nyelvek, a jiddis, a grúz, az örmény, s pár cirillbetűs finnugor nyelv (pl. a mari, mordvin és az udmurt) kivétel ével minden hivatalosan elismert szovjet nép latinbetűs írással rendelkezett.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az utolsó lépés ezeknek a nyelveknek a latin ábécé alapján való írásreformja volt. 1929-ben született meg a hivatalos javaslat az orosz nyelv írásreformjáról.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;1930-ban Sztálin adott ki utasítást a reformtervezet leállításáról. A pontos oka ennek nem ismert. Az egyik változat szerint a fő ok pénzügyi volt: hatalmas összegbe került volna pl. új írógépek beszerzése, új nyomtatványok legyártása, utcai feliratok cseréje. A másik szerint megérezte, hogy ez hatalmas ellenállást fog kelteni. A harmadik szerint egyszerűen hazafias érzései támadtak: nem akarta, hogy saját anyanyelvét (a grúzt) is elérje a „reform”.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Érdekességképpen a latinbetűs orosz írás. Több tervezet is volt, de ez volt a fő változat.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az А Б В Г Д З И К Л М Н О П Р С Т У Ф Э betűk helyett azok logikus latinbetűs változata lett volna, azaz: A B V G D Z I K L M N O P R S T U F E.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Х maradt volna formájánál, azaz latin X lett volna.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Ч-ből C lett volna. A Ы betűből pedig Y.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mellékjeles betű lett volna a Ж, a Ц és a Ш – Ƶ és Ç és Ş.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az Щ betűkombinációvá változott volna: SC.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Ь egyesítve lett volna a Й betűvel, mindkettő J lett volna.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az Е betű kettévált volna: szó elején, valamint magánhangzó és kemény- vagy lágyságjel után JE lett volna, más helyzetben viszont egyesült volna az Э betűvel: E. Ez gondot okozott volna, mivel így egyes esetekben nem lehetett volna tudni, hogy az E-vel jelzett hang E vagy Э.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Ъ betű megszűnt volna, ez azonban nem okozott volna problémát, mivel az oroszban ez a betű csak egyes magánhangzók előtt fordul elő, s használata kiküszöbölhető lett volna az új magánhangzó betűkkel.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Érdekes módon a Ё, Ю és Я betűket meghagyta volna az új rendszer. Szó elején, valamint magánhangzó és kemény- vagy lágyságjel után JO, JU, JA lett volna belőlük, más helyzetben viszont saját mellékjeles betűt kaptak volna: Ö, Ü és Ä.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Azaz  a jelenlegi 33 orosz betű helyett 29 maradt volna.&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>