<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>BircaHang</provider_name><provider_url>https://maxval.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maxval bircaman</author_name><author_url>https://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/</author_url><title>Az antiszemitizmus csökkenése</title><html>Az utóbbi pár egyik pozitív fejleménye Magyarországon az antiszemitizmus drasztikus csökkenése.&lt;!--more--&gt;

Nagy részben ez &lt;strong&gt;Orbán érdeme&lt;/strong&gt;, természetesen a körülményeket nem Orbán teremtette meg, de kihasználta azokat pozitív módon. Ezért mindenképpen le  a kalappal előtte, mert ezzel az egyik fő magyar szellemi probléma kezdett megoldódni.

&lt;strong&gt;Történelmi okokból&lt;/strong&gt; a magyar nemzettudat fontos eleme a német- és zsidóellenesség. Teljesen &lt;strong&gt;természetes&lt;/strong&gt;, hogy amikor egy népet idegenek uralnak, az idegen népek ellen kialakul egyfajta zsigeri előítélet és utálat. Míg azonban a németellenesség a világháború után gyakorlatilag teljesen eltűnt, a zsidóellenesség megmaradt, még azután is, hogy - Rákosi bukásával - a zsidók hatalma a magyarok felett a &lt;strong&gt;múlté maradt&lt;/strong&gt;.

Ezt a jelenséget mindig súlyos problémának tartottam, olyasminek, ami hátráltatja a modern, mai körülményekre adandó válaszok megszületését. Ugyanis a különféle zsidó összeesküvési elméletek semmire se jók, csak arra, hogy meggátolják az embereket a valóság elemzésében.

A rendszerváltozás után természetesen ismét megjelent nyíltan az addig csak &lt;strong&gt;lappangó&lt;/strong&gt; antiszemitizmus. Ezt nagyban erősítette az is, hogy a zsidóság szinte egy emberként állt be a&lt;strong&gt; liberalizmus&lt;/strong&gt; mögé, amit sok magyar úgy értékelt mint a zsidóság magyarellenességét igazoló tényt. Ez persze tévedés, a világon mindenhol jellemző tény, hogy a kisebbségek igyekeznek mindig olyan erőket támogatni, melyek a legkevésbé támogatják a többség nemzeti ébredését - ennek oka azonban nem valamiféle gonoszság, hanem egyszerűen &lt;strong&gt;önvédelmi reakció&lt;/strong&gt;.

Orbán második kormánya - 2010 - óta az állami vezetés azonban &lt;strong&gt;sikeresen megosztotta&lt;/strong&gt; az addig monolit tömbként szereplő zsidó hangadókat, ami rádöbbentette lassan a magyar többséget: a magyarországi zsidóság különböző típusú emberekből áll, s nem képeznek semmiféle egységes, szinte ellenséges erőt. Ugyanúgy nem alkotnak valamiféle titkos, felülről irányított egységes egészet, ahogy a magyarok sem. Mára a magyarországi zsidóság egyes nagy ikonemberei, mint &lt;strong&gt;Konrád&lt;/strong&gt; és &lt;strong&gt;Kertész&lt;/strong&gt;, a &lt;strong&gt;kormányzatot támogató&lt;/strong&gt; álláspontokat hangoztatnak. Más oldalról ugyanez volt az LMP megalakulása és fennmaradása, a pártelnök ott szintén zsidó, aki bátran szakított az addigi ballib tabukkal és &lt;strong&gt;zsidóként dobott kesztyűt&lt;/strong&gt; a ballib agytröszt pofájába.

Az idei &lt;strong&gt;menekültkérdés&lt;/strong&gt; hatalmas segítséget nyújtott mindenben. Több emberrel is volt dolgom, aki ennek hatására vizsgálta felül korábbi antiszemita nézeteit: vajon &lt;strong&gt;Izrael politikája&lt;/strong&gt; és helyzete nem önvédelem-e bizonyos szempontból, hasonlóan a magyar kormányzat által megépített, rendkívül hatásosnak bizonyult &lt;strong&gt;határfalhoz&lt;/strong&gt;?

Elindult tehát egy fontos, hatásos folyamat. Azt hiszem, ez így lassan az antiszemitizmus teljes &lt;strong&gt;marginalizációjához&lt;/strong&gt; fog elvezetni.

A ballib agytröszt persze mindent megtesz most az antiszemitizmus fennmaradása érdekében, hiszen nyűszítve érzi: ezzel elvesztette egyik hatalmas &lt;strong&gt;fegyverét&lt;/strong&gt;.

&nbsp;</html><type>rich</type></oembed>