1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/Mivel <a href="http://alex-ujbaloldal.nolblog.hu/archives/2015/10/22/A_demokratikus_szocializmus_utopiaja/">Alex kolléga súlyos téveszmékben szenved</a> a népszuverenitást illetően, íme pár rövid tisztázó gondolat a témát illetően.<!--more--> A népszuverenitás egyetlen jelentése: a nép az egyetlen forrása a jogrendnek, az alkotmányos rendnek egy adott országban. Azaz a nép - akár közvetlenül népszavazás útján, akár szabadon és demokratikusan választott képviselők útján - az egyetlen jogforrás. Nincs népszuverenitás, ha: <ul> <li>nem a nép az egyetlen jogforrás, hanem pl. Isten, vagy a király,</li> <li>a nép nem képes megválasztani szabadon és demokratikusan a képviselőit.</li> </ul> Részleges vagy korlátozott népszuverenitásról beszélhetünk akkor, ha a nép mellett van más jogforrás is, ill. a nép sem jogosult változtatni a jogrenden. Magyarországon 1848 előtt nem létezett népszuverenitás, mert a jogforrás a király volt, ill. - az Aranybullától kezdődően - a király és a rendek. A népszuverenitás kezdete <strong>1848</strong>. Ekkortól az egész nép és a király a jog forrása együttesen. A teljes népszuverenitás Magyarországon pedig 1918-tól indult (de ez vitatható, lásd lejjebb), ekkortól a nép az egyetlen jogforrás. Ez tartott 1944-ig. Aztán visszállt a népszuverenitás 1990-ben. Mindenképpen <strong>kulcselem</strong> a szabad és demokratikus választás. Ha ez a jog súlyosan sérül bármely oldalon, azt nemlétezővő teszi az egyébként formálisan létező népszuverenitást. A szabad választójog aktív oldalának korlátozása <strong>önmagában nem teszi a választást nem-demokratikussá</strong>, ha a korlátozó elvek egységesek. Ma is korlátozott a szabad választójog: hiszen életkori és állampolgársági cenzus van, emellett bírósági ítélet is foszthat meg szavazópolgárokat a választás jogától. Korábban Magyarországon 1918-ig adócenzus is volt, 1939-ig pedig műveltségi cenzus is. Magyarország a mai értelemben vett <strong>általános választójog tehát 1939 óta van</strong>. A szabad választójog passzív oldalának komoly korlátozása viszont <strong>szinte mindig megszünteti a demokráciát</strong>. Pontosan ezért vitás, hogy a Horthy-korszak demokratikus volt-e: ugyanis a jelöltállítás szabályai olyan bonyolultak  és legfőképp költségesek voltak, hogy ez szinte lehetetlenné tette az ellenzék számára, hogy jelölteteket indítsanak a választásokon. Ugyanez volt 1945-1948 között is: a hatalom csak egyes pártokat engedélyezett. S végképp megszűnt a szabad választás a kommunista diktatúra alatt: akkor eleve <strong>tilos volt másnak jelöltet indítania</strong>, mint a hatalom szervezetének, azaz eleve el se indulhatott ellenzéki jelölt a választásokon. A helyzet <strong>1990 óta </strong>tiszta:<strong> mind az aktív, mind a passzív választójog teljesen demokratikus</strong>, s a nép az egyetlen jogforrás, s a nép e jogát semmi sem korlátozza. Manapság is vannak országok, ahol a nép alkotmányozási joga korlátozott, azaz a hatályos alkotmány kimondja, hogy vannak örökre szóló, megváltoztathatatlan szabályok. Pl. az olasz alkotmány kimondja: a köztársasági államforma nem változtható meg. Az történelmi magyar alkotmányban hasonló szabály volt a Habsburg-ház örökös joga a magyar trónhoz - ezt Horthyék törölték el <strong>1921</strong>-ben, természetesen alkotmányellenesen, hiszen másképp nem lehetett. Érdekességképpen: a hatályos kubai alkotmány kimondja, hogy az ország szocialista berendezkedése sosem változtatható meg, az alkotmány e tekintetben nem változtatható meg, de ez most lényegtelen, hiszen Kubában eleve nem létezik népszuverenitás. A parlamenti szuverenitás NEM ellentétes a népszuverenitással, amennyiben a parlament megválasztása <strong>szabad és demokratikus választások</strong> eredménye. A parlamenti szuverenitás csupán azt jelenti: a parlament bármit megtehet a hatályos jogi, alkotmányos rend keretein belül, megváltoztathat bármilyen korábbi jogszabályt, sőt magát az alkotmányt is, természetesen ezt is csak az alkotmány által meghatározott keretek között. A parlamenti szuverenitásnak van szűk és széles értelmezése is. A jellemzőbb a szűk értelmezés (ez van Magyarországon is), mely szerint a parlamenti szuverenitás nem abszolút, azaz azt korlátozhatja az Alkotmánybíróság, sőt a hatályos nemzetközi szerződések is. Más országokban (pl. Hollandia, Finnország, Egyesült Királyság) viszont a széles értelmezés hatályos. Pl. a holland alkotmány kifejezetten tiltja az alkotmánybíráskodást, abból kiindulva, hogy egyetlen bíróság sem lehet jogosult a nép akaratát kifejező parlament döntéseinek felülvizsgálatára. A népszavazás témája nem keverendő a népszuverenitás kérdéséve. A népszavazás a népszuverenitás kifejezésének egyik, de nem egyetlen formája. <strong>A magyar alkotmányos rend 1990 óta a teljes népszuverenitáson alapszik. </strong>Azaz nincs miért "visszaállítani" a népszuverenitást.rich