<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>BircaHang</provider_name><provider_url>https://maxval.cafeblog.hu</provider_url><author_name>maxval bircaman</author_name><author_url>https://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/</author_url><title>Miért nem lehet megoldani?</title><html>A szíriai rendezés alapjairól.&lt;!--more--&gt;

Hogy kezdődött az egész?

Az Arab Tavasz kódnevű nyugati újgyarmatosítási akció során Szíriában is meg kellett volna dönteni a legitím, népszerű kormányzatot.

A nyugat felfegyverezte ezért az Iszlám Állam nevű szervezetet, a kormány megdöntése céljából. A nyugat arra számított: a győzelem után majd el fog tudni bánni az iszlamistákkal. Azonban a szír kormány ellenállt, visszaverte az Iszlám Államot, az Iszlám Állam pedig megharagudott a nyugatra, s megtámadta a nyugat-párti Irakot is. Azóta az Iszlám Állam harcot folytat mind  a szír kormányzat, mind a nyugatpárti terroristák, mind a kurdok ellen.

Tehát kialakult egy nyugatpárti terrorszervezet, a Szabad Szír Hadsereg, melyet a nyugat mellett támogat a legtöbb muszlim állam is. Ez a szervezet a szíriai Al-Kaidával szövetségben egyszerre próbál harcolni a szír kormányzat és az Iszlám Állam ellen.

Megjelent a Kurd Felkelés is, mely csak az Iszlám Állam ellen harcol: hallgatólagosan szövetségben vannak mind a szír kormányzattal, mind a nyugatpárti Szabad Szír Hadsereggel.

Szíria többnemzetiségű és vallású ország. A lakosság kb. 55 %-a szunnita muszlim arab. 10 %-a szintén szunnita kurd. 15 %-a siíta muszlim arab. 3 % drúz, mely egyben vallás és etnikum is. 15 % keresztény vallású arab is van (a 20 %-uk katolikus, a 35 %-uk nem-khalkedóni ortodox,  a többi khalkedóni ortodox). A további 2 % pedig szintén keresztény asszír és örmény.

A siíták, a drúzok, s a keresztények szinte teljes mértékben a szír kormány mellett állnak. (Magában a a szír kormányzatban vezető pozícióban szinte csak siíták vannak,) A szunniták nagyobb része szintén a szír kornányt támogatja. A Szabad Szír Hadsereg és a vele szövetségben lévő Al-Kaida mögött egyes szunniták állnak, ugyanez a helyzet az Iszlám Állammal. A kurdok pedig csak a saját érdekeiket nézik a konfliktusban, nem harcolnak se a szír kormány, se a nyugatpárti terroristák ellen.

Mik a küldő érdekek?

A nyugat számára az egyetlen elfogadható megoldás, ha a polgárháborúban vereséget szenved mind az Iszlám Állam, mind a szír kormányzat.

Törökország számára a szíriai kurdok megerősödése elfogadhatatlan, ehhez képest még az Iszlám Állam is kisebb rossznak számít.

Irán és Oroszország számára a fő cél a szír kormányzat győzelme, a kurdok nem jelentenek számukra problémát. Viszont e két ország számára elfogadhatatlan mind a Szabad Szír Hadsereg, mind az Iszlám Állam győzelme.

Izrael számára mindegyik fél ellenség, így nekik az az érdekük, ha a lehető leghosszabb ideig folytatódik a szíriai polgárháború.

Szaúd-Arábia és a legtöbb arab állam számára a fő ellenség a szír kormányzat.

Gyakorlatilag elmondható: az egész válság alapja az Arab Tavasz, azaz a nyugat elhibázott bevatkozása Szíria belügyeibe.</html><type>rich</type></oembed>