1.0BircaHanghttps://maxval.cafeblog.humaxval bircamanhttps://maxval.cafeblog.hu/author/maxval1967gmail-com/A cirill ábécét a IX. században találták ki, Bulgáriában. Aztán innen terjedt el más országokba is.<!--more--> A legszélesebb felhasználást természetesen Oroszországban kapta, ma is az orosz a legnagyobb cirill írásos nyelv a világon. Amikor beindult a könyvnyomtatás, szükségessé vált az egyes betűk egyszerűsítése. Ezt I. Péter orosz cár tette meg a XVII. sz. elején. Így alakult ki a mai orosz ábécé, a későbbi változtatások csupán a betűk számát érintették, a legutóbbi változtatás 1942-ben történt, amikor a betűk száma 33 lett a korábbi 32 helyett. A Péter-féle reform egyik lényeges pontja, hogy a kisbetűk szinte minden esetben a nagybetűk kicsinyített változatai: kivételеk csak a következő betűk: <blockquote><a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/05/cyrdf2.png"><img class="alignnone size-full wp-image-9454" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/05/cyrdf2.png" alt="cyrdf2" width="629" height="293" /></a></blockquote> - ezeknek a kisbetűknek saját alakjuk van. Еzzel szemben a cirill írás bolgár változatában, bár szintén megtörtént az egyszerűsítés, nem teljesen ugyanez a módszer lett alkalmazva. A legfontosabb különbség: a bolgár verzióban a kisbetűk jóval nagyobb része önálló, azaz nem a illető nagybetűk kicsinyített verziója. A bolgár ábécében 30 betű van, a legutóbbi reform 1946-ban történt, amikor a betűk száma 32-ről 30-ra lett csökkentve. Így egyes cirill kisbetűk másképp néznek ki az orosz és a bolgár verzióban, íme a különbségek, elől az orosz, hátul a bolgár verzió: <a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/05/cyrdf1.png"><img class=" size-full wp-image-9451 aligncenter" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/05/cyrdf1.png" alt="cyrdf1" width="581" height="531" /></a> A bolgár betűalakok az oroszban is ismertek, de kizárólag kézírásban ill. a dőlt betűknél használatosak. Szintén hagyományosan eltér egymástól két nagybetű alakja: <a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/05/cyrdf3.png"><img class=" size-full wp-image-9456 aligncenter" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/05/cyrdf3.png" alt="cyrdf3" width="400" height="128" /></a> Bulgária ismételten függetlenné válása (1878) után az orosz hatás igen erős volt, így az orosz betűalakok erősen terjedni kezdtek. Csak a XX. sz. 70-es éveiben indult meg a "harc" a sajátos bolgár betűalakokért. Elkezdték a nyomdák használni mindkét verziót, bár az orosz jóval elterjedtebb ma is. Mára a helyzet az, hogy a bolgár újságok egy része a bolgár betűalakokat használja, viszont a könyvnyomtatásban az orosz betűalakok dominálnak. A fő gond persze az internet: jelenleg egyszerűen nem lehetséges a bolgár alakokat használni, a Microsoft pl. az összes szabványát az orosz alakokra alapozza. Sokszor mind a kettőt egyszerre használják a bolgár nyomtatott médiák. Íme egy napilap, ahol az egyes sorok más-más betűverziót használnak:<a href="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/05/sega.jpg"><img class="alignnone size-full wp-image-9458" src="http://bircahang.org/wp-content/uploads/2015/05/sega.jpg" alt="sega" width="1200" height="910" /></a>- a főcím a bolgár verziót használja, az alatta levő meg az oroszt. Azaz itt stílusverziókként szerepel az orosz és a bolgár betűváltozat. Jelenleg ez a kettős használat a legelterjedtebb.rich