{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"K\u00e9t rend Latin-Amerik\u00e1ban","html":"<!-- wp:paragraph -->\n<p>A spanyol gyarmatos\u00edt\u00e1s Latin-Amerik\u00e1ban azzal az \u00e9rdekes fejlem\u00e9nnyel p\u00e1rosult, hogy k\u00e9t katolikus <strong>szerzetesrend <\/strong>eg\u00e9szen m\u00e1s eszmei alapot adott hozz\u00e1, \u00edgy maga a politika is v\u00e1ltozott a gyakorlatban.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>A <strong>domin\u00e1ns <\/strong>szerepet a dominik\u00e1nusok \u00e9s a ferencesek j\u00e1tszott\u00e1k. Mindkett\u0151 XII. sz\u00e1zadi katolikus szerzetesrend, a dominik\u00e1nusok f\u0151 szerepe az oktat\u00e1s volt, m\u00edg a ferencesek\u00e9 a szoci\u00e1lis szf\u00e9ra.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>A k\u00e9t elm\u00e9let \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9s\u00e9re \u00edme egy-egy k\u00e9pvisel\u0151je. A dominik\u00e1nus oldal k\u00e9pviselet\u00e9re direkt nem a k\u00f6zismert Bartolom\u00e9 de las Casast (\"az indi\u00e1nok apostola\") v\u00e1lasztottam, ink\u00e1bb egyik f\u0151 elvt\u00e1rs\u00e1t.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>Amerika spanyol gyarmatos\u00edt\u00e1sa 1492-ben kezd\u0151d\u00f6tt, az els\u0151 ter\u00fclet a Karib-t\u00e9rs\u00e9g nyugati r\u00e9sze volt (a mai Kuba, Haiti, Dominika, Puerto Rico), befejez\u00e9se pedig Mexik\u00f3 keleti r\u00e9sz\u00e9nek megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa 1697-ben. Ami ezut\u00e1n maradt h\u00f3d\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, az m\u00e1r csak egyes \u00e1llamtalan t\u00f6rzsek (l\u00e1sd Argent\u00edna \u00e9s Chile d\u00e9li r\u00e9sze, egyes \u0151serd\u0151k), melyek nem jelentettek kih\u00edv\u00e1st a spanyol <strong>hatalom<\/strong> sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>Francisco de Vitoria (1483-1546) dominik\u00e1nus szerzetes, teol\u00f3gus \u00e9s filoz\u00f3fus azt \u00e1ll\u00edtotta, a spanyol hatalomnak nincs joga gyarmatos\u00edtania Amerik\u00e1t, mivel a ter\u00fclet m\u00e1r lakott, s lak\u00f3i emberi l\u00e9nyek. Szerinte a kereszt\u00e9nyek egyetlen joga a kereszt\u00e9nys\u00e9g terjeszt\u00e9se az indi\u00e1nok k\u00f6z\u00f6tt, ill. azon indi\u00e1nok v\u00e9delme, akik \u00f6nk\u00e9nt elfogadt\u00e1k a kereszt\u00e9ny hitet. Az er\u0151szakos t\u00e9r\u00edt\u00e9st is elfogadhatatlannak tekintette. <\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>Szembe ment a k\u00e9t f\u0151 spanyol <strong>\u00e9rvvel <\/strong>is a gyarmatos\u00edt\u00e1s igazol\u00e1s\u00e1ra:<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:list -->\n<ul><li>az indi\u00e1nok nem civiliz\u00e1ltak - azt mondta erre, az indi\u00e1n \u00e1llamok val\u00f3di \u00e1llamok, nem rosszabbak az eur\u00f3pai \u00e1llamokn\u00e1l,<\/li><li>az indi\u00e1n szok\u00e1sok emberis\u00e9gellenesek, \u00edgy a civiliz\u00e1lt vil\u00e1gnak k\u00f6teless\u00e9ge bevatkoznia (ismer\u0151s ez, ez volt a mostani \"bomb\u00e1z\u00e1ssal demokr\u00e1ci\u00e1t\" liber\u00e1lis elv akkori verzi\u00f3ja), meg kell menteni az indi\u00e1nokat saj\u00e1t magukt\u00f3l, hiszen l\u00e1m embereket \u00e1ldoznak, hamis vall\u00e1suk miatt - de Vitoria erre azt mondta, b\u00e1r val\u00f3ban emberis\u00e9gellenes cselekedet az ember\u00e1ldozat, ez m\u00e9g \u00f6nmag\u00e1ban nem elegend\u00fa jogalap a h\u00f3d\u00edt\u00e1sra<\/li><\/ul>\n<!-- \/wp:list -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>De Vitoria azt is tagadta, hogy a <strong>cs\u00e1sz\u00e1rnak <\/strong>- aki abban az id\u0151ben azonos volt a spanyol kir\u00e1llyal - vagy a r\u00f3mai p\u00e1p\u00e1nak joga lenne d\u00f6ntenie Amerik\u00e1r\u00f3l, egyed\u00fcl a r\u00f3mai p\u00e1pa szellemi hatalm\u00e1t ismerte el a k\u00e9rd\u00e9sben.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>V\u00e9g\u00fclis de Vitoria egyetlen legit\u00edm okot l\u00e1t az indi\u00e1nok megt\u00e1mad\u00e1s\u00e1ra a jogos \u00f6nv\u00e9delmen k\u00edv\u00fcl: ha tiltj\u00e1k a kereszt\u00e9ny misszi\u00f3s tev\u00e9kenys\u00e9get.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>Az ellenkez\u0151 \u00e1ll\u00e1spont jelent\u0151s k\u00e9pvisel\u0151je Juan Gin\u00e9s de Sep\u00falveda (1490-1573) ferences szerzetes, filoz\u00f3fus \u00e9s jog\u00e1sz volt. \u0150 azt mondta, az indi\u00e1nok emberi l\u00e9nyek ugyan, de alacsonyabbrend\u0171ek, s sz\u00fclet\u00e9s\u00fckt\u0151l fogva szolg\u00e1k. \u00c1llamaik nem igazi \u00e1llamok, hanem csak amolyan vadember-szervez\u0151d\u00e9sek. Mivel teh\u00e1t jelenlegi \u00e1llapotukban k\u00e9ptelenek a teljes emberi \u00e9rtelemre, \u00edgy megh\u00f3d\u00edt\u00e1suk \u00e9s er\u0151szakos t\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00fck j\u00f3 cselekedet, egyfajta kisgyerekekk\u00e9nt kell tekinteni \u0151ket, akikkel szemben ak\u00e1r k\u00e9nyszerrel is j\u00f3t kell tenni. A spanyol h\u00f3d\u00edt\u00e1s pedig csak j\u00f3t tesz az indi\u00e1nokkal, hiszen elind\u00edtja \u0151ket a fejl\u0151d\u00e9s \u00fatj\u00e1n, mely sor\u00e1n k\u00e9pesek lesznek id\u0151vel teljes\u00e9rt\u00e9k\u0171 kereszt\u00e9ny emberekk\u00e9 v\u00e1lni.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>Ami \u00e9rdekes: egyik \u00e1ll\u00e1spontban se voltak <strong>rasszista <\/strong>elemek, ez idegen volt a spanyol gondolkod\u00e1st\u00f3l. Az indi\u00e1nokat alacsonyabbrend\u0171knek tekint\u0151k is pl. \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k a h\u00e1zass\u00e1got spanyolok \u00e9s indi\u00e1nok k\u00f6z\u00f6tt, a kereszt\u00e9ny indi\u00e1nok oktat\u00e1s\u00e1t, alkalmaz\u00e1s\u00e1t a spanyol gyarmati igazgat\u00e1sban.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>S b\u00e1rmelyik \u00e1ll\u00e1spont mellett is \u00e1llt az \u00e9ppen aktu\u00e1lis spanyol hatalom, a v\u00e9gc\u00e9l mindenesetben az indi\u00e1nok <strong>integr\u00e1l\u00e1sa<\/strong>, s nem likvid\u00e1l\u00e1sa volt. Szemben mondjuk az angol logik\u00e1val, mely alapvet\u0151en ter\u00fcletet akart lakoss\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl. <\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>De mi is volt a t\u00e9nyleges gyakorlat? Azt lehet mondani, hogy a gyarmatos\u00edt\u00e1s els\u0151 50 \u00e9v\u00e9ben a tot\u00e1lis h\u00e1bor\u00fa, azaz a felt\u00e9tlen t\u00e1mad\u00e1s. Azok a ter\u00fcletek, melyek a legkor\u00e1bban ker\u00fcltek spanyol ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s al\u00e1, gyakorlatilag az ind\u00e1n lakoss\u00e1g teljes <strong>megsemmis\u00fcl\u00e9s\u00e9t <\/strong>kapt\u00e1k sorsukk\u00e9nt. Tal\u00e1n erre j\u00f3 p\u00e9lda Kuba, ahol nulla az indi\u00e1nok sz\u00e1ma, csak halv\u00e1ny genetikai nyomaik maradtak: a modern kutat\u00e1sok szerint a mai kubai lakoss\u00e1g 4 %-\u00e1n\u00e1l tal\u00e1lhat\u00f3k meg indi\u00e1n \u0151s\u00f6k.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>A XVI. sz. 40-es \u00e9vei viszont komoly <strong>v\u00e1ltoz\u00e1st <\/strong>hoztak. \u0410 katolikus papok el\u00e9rt\u00e9k, hogy az indi\u00e1nokra ne vademberekk\u00e9nt tekintsenek a h\u00f3d\u00edt\u00f3k, hanem megkeresztelend\u0151 emberekre. Ebben egyet\u00e9rtettek a ferencesek is term\u00e9szetesen.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>A spanyol hatalom a dominik\u00e1nus \u00e9rveket fogadta el a XVI. sz. k\u00f6zep\u00e9n, azaz es\u00e9lyt adott a b\u00e9k\u00e9s misszi\u00f3knak, ez egyes helyeken t\u00e9nylegesen is sikert hozott. Guatemala d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n Luis C\u00e1ncer de Barbastro dominik\u00e1nus szerzetes misszi\u00f3ja ott is sikert \u00e9rt, ahol kor\u00e1bban az \u0151slakosok fegyveresen \u00e1lltak ellen a spanyoloknak. Term\u00e9szetesen a kereszt\u00e9nys\u00e9g \u00f6nk\u00e9ntes felv\u00e9tele is mindig azt az eredm\u00e9nyt hozta, hogy v\u00e9g\u00fcl a spanyol hatalom lett az <strong>egyetlen<\/strong>. <\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>Mindenesetre szimpla t\u00e9ny, hogy az amerikai kontinensen ott maradt meg m\u00e1ig a <strong>legt\u00f6bb <\/strong>indi\u00e1n, ahol egykor spanyol uralom volt. S sokkal kevesebb ott, ahol angol, francia, holland, portug\u00e1l uralom volt. A 19 volt spanyol amerikai gyarmat k\u00f6z\u00fcl 13-ban m\u00e1ig 80 % feletti az indi\u00e1n \u00e9s kevert indi\u00e1n-feh\u00e9r lakoss\u00e1g ar\u00e1nya (ahol nem: Argent\u00edna, Chile, Dominika, Kuba, Puerto Rico, Uruguay).<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:image {\"id\":26373,\"sizeSlug\":\"large\"} -->\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img src=\"http:\/\/bircahang.org\/wp-content\/uploads\/2020\/11\/americaind-600x800.png\" alt=\"\" class=\"wp-image-26373\" \/><figcaption>a 19 volt spanyol gyarmat: piros - indi\u00e1n \u00e9s indi\u00e1n-feh\u00e9r t\u00f6bbs\u00e9g, z\u00f6ld - feh\u00e9r t\u00f6bbs\u00e9g<\/figcaption><\/figure>\n<!-- \/wp:image -->","type":"rich","thumbnail_url":null,"thumbnail_width":null,"thumbnail_height":null}