{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"Fasiszt\u00e1k \u00e9s kommunist\u00e1k","html":"\n

A fasiszta \u00e1llamok eg\u00e9sz m\u00e1sk\u00e9pp <\/strong>\u00e1lltak hozz\u00e1 a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia int\u00e9zm\u00e9nyeihez, mint ahogy a kommunista \u00e1llamok tett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

A kommunista rendszerek nem t\u00f6r\u00f6lt\u00e9k el <\/strong>a parlamentarizmust, legal\u00e1bbis jogilag nem. A korai szovjet rendszer 1922-1936 k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9g pr\u00f3b\u00e1lkozott ugyan m\u00e1s alternat\u00edv\u00e1val, az \u00fagynevezett tan\u00e1cs rendszerrel (tan\u00e1cs oroszul szovjet), ahol v\u00e1laszt\u00e1sok helyett deleg\u00e1l\u00e1s volt, azaz a tan\u00e1csok piramisszer\u0171en kialak\u00edtott\u00e1k saj\u00e1t felettes szerveiket, bele\u00e9rtve a legfels\u0151bb szervet, a Legfels\u0151 Tan\u00e1csot. <\/p>\n\n\n\n

De ezt a rendszert Szt\u00e1lin 1936<\/strong>-ban felv\u00e1ltotta hagyom\u00e1nyos polg\u00e1ri demokratikus rendszerrel, azaz a szovjet \u00e1llampolg\u00e1rok is imm\u00e1r parlamenti k\u00e9pvisel\u0151kre szavaztak, k\u00f6zvetlen\u00fcl, ahogy a nyugati \u00e1llamokban volt ez. Megmaradt a \"Legfels\u0151 Tan\u00e1cs\" n\u00e9v, de tartalmilag ez m\u00e1r egy m\u00e1sik rendszer eleme lett.<\/p>\n\n\n\n

Magyarorsz\u00e1gra <\/strong>persze m\u00e1r az 1936-os modell lett bevezetve: azaz a tan\u00e1csok helyi szinten vannak, ezek az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok, m\u00edg az orsz\u00e1g vezet\u00e9se parlament\u00e1ris, nem tan\u00e1cs alap\u00fa.<\/p>\n\n\n\n

A val\u00f3s tartalomr\u00f3l nem besz\u00e9lek, nem ez a l\u00e9nyeg most, hanem a liber\u00e1lis joghoz val\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s<\/strong>. Sz\u00f3val semmi k\u00e9ts\u00e9g: term\u00e9szetesen a Szovjet\u00fani\u00f3ban a t\u00e9nyleges <\/strong>hatalom mindig a P\u00e1rt kez\u00e9ben volt, 1936 el\u0151tt \u00e9s ut\u00e1n is. <\/p>\n\n\n\n

B\u00e1r hozz\u00e1 kell tenni: a 20-as \u00e9vek elej\u00e9n a kommunista p\u00e1rt m\u00e9g nem volt egy az egyben egyenl\u0151 az \u00e1llamhatalommal, voltak - persze k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb s\u00faly n\u00e9lk\u00fcl - m\u00e1s hangok is. M\u00edg a 20-as \u00e9vek elej\u00e9n \"csak\" a k\u00e9pvisel\u0151k 90 %-a volt a kommunist\u00e1k \u00e1ltal kiv\u00e1lasztva, m\u00edg a h\u00faszas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l ez az ar\u00e1ny felment 100 %-ra, s 1936-t\u00f3l imm\u00e1r teljes k\u00e9ptelens\u00e9g lett, hogy b\u00e1rki is beker\u00fclj\u00f6n a test\u00fcletbe p\u00e1rtakarat n\u00e9lk\u00fcl<\/strong>. Ahogy ez Magyarorsz\u00e1gon is volt, val\u00f3ban spont\u00e1n jel\u00f6ltek csak 1985-t\u0151l lehettek, persze \u0151k se ellenz\u00e9kiek, hanem szimpl\u00e1n nem a P\u00e1rt \u00e1ltal kijel\u00f6ltek.<\/p>\n\n\n\n

Valami okb\u00f3l a kommunist\u00e1k a 30-as \u00e9vekben \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek: maradhat formailag <\/strong>a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia rendje, csak azt r\u00e9szben \u00faj tartalommal kell megt\u00f6lteni, r\u00e9szben pedig virtualiz\u00e1lni. Pedig ennek semmi racion\u00e1lis oka nem volt, l\u00e1sd a k\u00e1d\u00e1ri Magyarorsz\u00e1got, ahol 2 p\u00e1rhuzamos strukt\u00fara lett ki\u00e9p\u00edtve mindenre: egy virtu\u00e1lis \u00e1llami, s egy val\u00f3s, p\u00e1rtb\u00e9li, melyek k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6z\u00e9pszinten bonyolult viszony lett kialak\u00edtva.<\/p>\n\n\n\n

Egy\u00e9bk\u00e9nt vannak mai orosz kommunist\u00e1k, akik szerint a kommunizmus buk\u00e1s\u00e1nak els\u0151 l\u00e9pcs\u0151foka <\/strong>az 1936-os szt\u00e1lini reform volt, ez kifejezetten Szt\u00e1lin-p\u00e1rtiakt\u00f3l is hallottam.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

A fasiszta rendszerek k\u00f6z\u00f6tt is volt, ahol a kommunista receptet k\u00f6vett\u00e9k. Pl. a n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1g sose <\/strong>t\u00f6r\u00f6lte el a polg\u00e1ri demokratikus form\u00e1t, mindig volt parlament, v\u00e1laszt\u00e1s is (persze azon csak a n\u00e1ci p\u00e1rt indulhatott). A fasiszta Olaszorsz\u00e1g sok\u00e1ig kitartott a liber\u00e1lis forma mellett, csak 1939-ben t\u00f6r\u00f6lte el azt. <\/p>\n\n\n\n

A leg\u00e9rdekesebb ellenp\u00e9lda Spanyolorsz\u00e1g<\/strong>. Itt k\u00f6vetkezetesen \u00e9s az elej\u00e9t\u0151l kezdve elvetett\u00e9k a liber\u00e1lis form\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Itt a f\u0151ok t\u00f6rt\u00e9nelmi. Miut\u00e1n az 1936-os v\u00e1laszt\u00e1son a baloldal nyert (a szavazatok 47 %-\u00e1val megszerezte a mand\u00e1tumok 55 %-\u00e1t), a jobboldal radik\u00e1lis r\u00e9sze puccsra hat\u00e1rozta el mag\u00e1t. A 3 \u00e9vig tart\u00f3 polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fat a puccsist\u00e1k <\/strong>nyert\u00e9k meg, s \u0151k nyilv\u00e1n nem vezethett\u00e9k be azt a rendet \u00fajra, ami ellen v\u00e9g\u00fclis fell\u00e1zadtak.<\/p>\n\n\n\n

\u00cdgy Franco rendszere eleve kimondottan <\/strong>\u00faj elveken alapult. A parlament szerep\u00e9t j\u00e9tsz\u00f3 legfels\u0151bb t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 test\u00fcletbe nem v\u00e1laszt\u00e1s, hanem deleg\u00e1l\u00e1s \u00e9s hivatal alapj\u00e1n lehetett beker\u00fclni. Egyes hivatalos szem\u00e9lyek az adott hivatal ell\u00e1t\u00e1sa alatt automatikusan k\u00e9pvisel\u0151k lettek. M\u00e1s szervezetek pedig bizonyos sz\u00e1m\u00fa k\u00e9pvisel\u0151t deleg\u00e1ltak, pl. a szakszervezetek. Franco csak utols\u00f3 id\u0151szak\u00e1ban, 1967-ban fogadott el egy olyan v\u00e1laszt\u00f3jogi reformot, mely a k\u00e9pvisel\u0151k egy r\u00e9sz\u00e9t k\u00f6zvetlen v\u00e1laszt\u00e1s alapj\u00e1n d\u00f6nt\u00f6tte el.<\/p>\n\n\n\n

S ahogy Magyarorsz\u00e1gon, \u00fagy Spanyolorsz\u00e1gban se volt forradalmi <\/strong>rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s. Ahogy Magyarorsz\u00e1gon jogilag az utols\u00f3 k\u00e1d\u00e1rista - az 1985-\u00f6s \u00e1lv\u00e1laszt\u00e1sokon megsz\u00fcletett - parlament szavazta meg a rendszer v\u00e9g\u00e9t 1989-ben, \u00fagy Spanyolorsz\u00e1gban is: az 1971-ben kijel\u00f6lt, kis r\u00e9szben v\u00e1lasztott parlament szavazta meg a rendszer v\u00e9g\u00e9t 1977-ben.<\/p>\n","type":"rich","thumbnail_url":null,"thumbnail_width":null,"thumbnail_height":null}