Giovanni Pico della Mirandola (1463-1494) m\u0171ve. <\/p>\n\n\n\n
A m\u0171 c\u00e9lja Plat\u00f3n \u00e9s Arisztotel\u00e9sz ellent\u00e9teinek <\/strong>egyeztet\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n Arisztotel\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra az egy \u00e9s a l\u00e9tez\u0151 ugyanaz. az \u00fajplat\u00f3nikusok sz\u00e1m\u00e1ra az egy a kor\u00e1bbi, Isten is Egy <\/strong>sz\u00e1mukra. nem L\u00e9tez\u0151. Azt mondj\u00e1k: a kett\u0151nek m\u00e1s-m\u00e1s az ellent\u00e9te: az egynek a sok, a l\u00e9tez\u00e9snek viszont a neml\u00e9tez\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n A szerz\u0151 szerint azonban Plat\u00f3n azonosnak tekintette az egy \u00e9s a l\u00e9tez\u00e9s ellent\u00e9t\u00e9t, \u00edgy k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk arra is: az egy \u00e9s a l\u00e9tez\u0151 ugyanaz<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n A l\u00e9tez\u0151 egyik jelent\u00e9se: ami nem semmi. Ebben az \u00e9rtelemben azonos <\/strong>az eggyel.<\/p>\n\n\n\n M\u00e1sr\u00e9szt, a nem l\u00e9tez\u0151 az semmi, aligha lehet Isten <\/strong>semmi. A l\u00e9tez\u0151 mindent mag\u00e1ban foglal, csak a semmit z\u00e1rja ki.<\/p>\n\n\n\n A l\u00e9tez\u0151 teh\u00e1t a lehet\u0151 leg\u00e1ltal\u00e1nosabb. Lehet-e valamilyen \u00e9rtelemben olyan, ami felette <\/strong>\u00e1ll? <\/p>\n\n\n\n A dolgok lehetnek absztraktak vagy konkr\u00e9tak. Absztrakt <\/strong>az, ami \u00f6nmag\u00e1ban az ami, m\u00edg konkr\u00e9t <\/strong>az, ami valami m\u00e1s j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l az (l\u00e1sd: feh\u00e9rs\u00e9g \u00e9s feh\u00e9r). Eset\u00fcnkben a l\u00e9tez\u0151 konkr\u00e9t, m\u00edg az absztrakt a l\u00e9tez\u00e9s. Ahogy a feh\u00e9rs\u00e9get nem szok\u00e1s feh\u00e9rnek nevezni, \u00fagy a l\u00e9tez\u00e9st se l\u00e9tez\u0151nek. Isten aki a l\u00e9tez\u00e9s a legt\u00f6k\u00e9letesebb m\u00f3don \u00edgy nem is l\u00e9tez\u0151nek van mondva, hanem l\u00e9tez\u00e9sfelettinek. Csakis ebben az \u00e9rtelemben \u00e1ll\u00edthat\u00f3 az, hogy az egy a l\u00e9tez\u0151 felett van.<\/p>\n\n\n\n A t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g <\/strong>jelenthet k\u00e9t dolgot. Egyszer a nemen bel\u00fcli t\u00f6k\u00e9letess\u00e9get, az a faj a legt\u00f6k\u00e9letesebb, mely legink\u00e1bb adja az adott nem l\u00e9nyeg\u00e9t. De ez ilyen faj nem t\u00f6k\u00e9letes abszol\u00fat \u00e9rtelemben, hiszen m\u00e1s nemek l\u00e9nyege tekintet\u00e9ben nem b\u00edr t\u00f6k\u00e9letess\u00e9ggel. Az abszol\u00fat t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g viszont az, ami minden nem felett \u00e1ll, \u00edgy se kijelenteni, se tagadni nem lehet r\u00f3la semmit.<\/p>\n\n\n\n A felt\u00e9telezett alapanyag nem lehet egys\u00e9g, hiszen Plat\u00f3n azt mondja r\u00f3la, hat\u00e1rtalan, \u00edgy ink\u00e1bb l\u00e9tez\u0151. Az \u00fajplat\u00f3nikusok m\u00e9gis egys\u00e9gnek \u00e1ll\u00edtj\u00e1k. Val\u00f3j\u00e1ban nem hi\u00e1nyzik bel\u0151le se az egys\u00e9g, se a l\u00e9tez\u0151. Att\u00f3l a form\u00e1t\u00f3l kapja meg a befejezett <\/strong>egys\u00e9get, mely l\u00e9tez\u00e9st ad neki.<\/p>\n\n\n\n A sokas\u00e1g nem ugyanolyan m\u00f3don ellent\u00e9te az egys\u00e9gnek, ahogy a neml\u00e9tez\u00e9s a l\u00e9tez\u00e9snek. Mi k\u00f6vetkezik abb\u00f3l, ha igaz lenne, hogy az egys\u00e9g a l\u00e9tez\u00e9s felett \u00e1ll? Az megsik, hogy k\u00e9t nem viszonya olyan, hogy az egyik \u00e1ltal\u00e1nosabb a m\u00e1sikn\u00e1l, \u00edgy lehet, hogy egy faj a magasabbhoz tartozik, de az alacsonyabbhoz nem. Ugyan\u00edgy, ha az egys\u00e9g \u00e1ltal\u00e1nosabb lenne a l\u00e9tez\u0151n\u00e9l, akkor lehets\u00e9ges lenne, hogy valami nem l\u00e9tezik<\/strong>, de egys\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n A l\u00e9tez\u0151, az egys\u00e9g, az igazs\u00e1g \u00e9s a j\u00f3s\u00e1g mindenre <\/strong>igaz. Abban az \u00e9rtelemben, mint a semmi, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g, a hamiss\u00e1g \u00e9s gonoszs\u00e1g ellent\u00e9te.<\/p>\n\n\n\n Minden, ami Istenen k\u00edv\u00fcl van rendelkezik hat\u00f3, form\u00e1lis \u00e9s c\u00e9lbeli okkal, hiszen minden <\/strong>Isten \u00e1ltal, miatta \u00e9s hozz\u00e1 ir\u00e1nyultan van.<\/p>\n\n\n\n A hat\u00f3 ok l\u00e9nyege: a dolgok r\u00e9szesei lesznek a l\u00e9tez\u00e9snek. Ha egyet\u00e9rt\u00e9sben l\u00e9teznek form\u00e1jukkal, akkor igazak, mint l\u00e9tez\u0151, egys\u00e9g, igazs\u00e1g, j\u00f3s\u00e1g, ehhez hozz\u00e1tehet\u0151 <\/strong>m\u00e9g a valami \u00e9s a dolog kifejez\u00e9s. Mivel pedig Istenhez ir\u00e1nyulnak a dolgok, ez\u00e9rt j\u00f3k is.<\/p>\n\n\n\n Abszol\u00fat <\/strong>\u00e9rtelemben minden dolog egys\u00e9g: azonos mag\u00e1val \u00e9s elt\u00e9r\u0151 minden m\u00e1st\u00f3l. Minden dolog a j\u00f3 fel\u00e9 t\u00f6rekszik, a l\u00e9tez\u00e9se szerinti j\u00f3hoz.<\/p>\n\n\n\n Istenben mind a 4 fenti jellemz\u0151 jelen <\/strong>van. Isten l\u00e9tez\u0151, \u0151 maga a l\u00e9tez\u00e9s. Egys\u00e9g, mert alap csak egy lehet. Nyilv\u00e1n igaz, hiszen \u00f6nazonos. A j\u00f3s\u00e1g 3 felt\u00e9tele: t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g, k\u00edv\u00e1natoss\u00e1g, \u00f6nelegend\u0151s\u00e9g. <\/p>\n\n\n\n A k\u00f6vetkeztet\u00e9s az emberi magatart\u00e1st <\/strong>illet\u0151en. Az emberi elme, mely k\u00e9pes az istenit is felfogni, csak \u00fagy tud boldogs\u00e1gra lelni, ha birtokolja ezt az istenit. Am\u00edg ezt nem \u00e9rj\u00fck el, nem \u00e9l\u00fcnk igaz\u00e1n, hanem folyamatos haldokl\u00e1s \u00e1llapot\u00e1ban vagyunk.<\/p>\n\n\n\n A szerz\u0151 azt mondja, a h\u00e1rom f\u0151b\u0171n <\/strong>- J\u00e1nos alapj\u00e1n - Szerintem mindenk\u00e9ppen a legnehezebb dolog a kev\u00e9lys\u00e9g. <\/em><\/p><\/blockquote>\n\t\t","type":"rich","thumbnail_url":null,"thumbnail_width":null,"thumbnail_height":null}
a testi v\u00e1gy (ez alatt \u00e9rtve a biol\u00f3giai, fizikai v\u00e1gyakat), a szem v\u00e1gya (ez alatt \u00e9rtve az eg\u00e9szs\u00e9gtelen k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1got, a birtokl\u00e1si v\u00e1gyat), az \u00e9letkev\u00e9lys\u00e9g (ez alatt \u00e9rtve azt a hamis \u00e9rz\u00e9st, hogy Istennel azonosak vagyunk).\u00a0 <\/p>\n\n\n\n