{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"Nagy Etika","html":"Bizonyos \u00e9rtelemben ez a m\u0171 a m\u00e1sik k\u00e9t etikai t\u00e9m\u00e1j\u00fa m\u0171 \u00f6sszefoglal\u00e1sa<\/strong>. Nem akarom elk\u00f6vetni az olvashatatlans\u00e1g hib\u00e1j\u00e1t, melyet azt hiszem elk\u00f6vettem az egyik m\u0171<\/a>n\u00e9l, \u00edgy itt maxim\u00e1lisan t\u00f6m\u00f6r\u00edteni fogok. Aki nem akarja elolvasni a m\u00e1sik k\u00e9t m\u0171vet, olvassa el mindenk\u00e9ppen ezt: igen j\u00f3l igyekszik \u00f6sszefoglalni<\/strong> Arisztotel\u00e9sz etikai n\u00e9zetrendszer\u00e9t.\n\n\"\"<\/a>\n\nAz erk\u00f6lcs az \u00e1llamtudom\u00e1ny r\u00e9sze, mert \u00e1llami \u00fcgyekben semmit se tehet\u0151 er\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl..\n\nMik az er\u00e9ny forr\u00e1sai?\n\nAz er\u00e9ny nem lehet<\/strong> tud\u00e1s, mert a tud\u00e1s \u00f6sszes fajt\u00e1ja k\u00f6vetkeztet\u00e9ssel p\u00e1rosul, a k\u00f6vetkeztet\u00e9s pedig a l\u00e9lek gondol\u00adkod\u00f3 r\u00e9sz\u00e9ben keletkezik. M\u00e1rpedig az er\u00e9nyek a l\u00e9lek \u00e9rtelemmel nem rendelkez\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben vannak.\n\nMinden k\u00e9pess\u00e9gnek a c\u00e9lja j\u00f3, nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a legjobb k\u00e9pess\u00e9g c\u00e9lja a legjobb. A legjobb k\u00e9pess\u00e9g az \u00e1llamtudo\u00adm\u00e1ny<\/strong>, \u00edgy az \u0151 c\u00e9lja a legjobb.\n\nAz \u00e1llami \u00e9letben megnyilv\u00e1nul\u00f3 j\u00f3r\u00f3l kell teh\u00e1t besz\u00e9lni. Ezt hogyan hat\u00e1rozzuk meg?\n\nA j\u00f3 nem idea<\/strong>, hanem k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151, mely megvan az egyes j\u00f3 dologban. Az a j\u00f3 egyetemes \u00e9rv\u00e9ny\u0171, amelyet \u00f6nmaga v\u00e9gett<\/strong> v\u00e1lasztunk.\n\nMinden azonban ami j\u00f3 csak az adott ter\u00fclet r\u00e9szj\u00f3j\u00e1val foglalkozik, az \u00e1llamtudom\u00e1ny eset\u00e9ben is ez a helyzet: a j\u00f3r\u00f3l mint saj\u00e1t c\u00e9lj\u00e1r\u00f3l kell besz\u00e9lni.\n\nEnnek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz a t\u00e1rgyhoz tartoz\u00f3 kiindul\u00f3pontokat<\/strong> kell v\u00e1lasztani.\n\nVannak felt\u00e9tlen<\/strong> \u00e9s felt\u00e9teles<\/strong> javak. A felt\u00e9tlenek azok, melyek v\u00e1laszt\u00e1sa mindig \u00e9s minden k\u00f6r\u00fcl\u00adm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9lt\u00f3<\/strong>, ilyen pl. az igazs\u00e1goss\u00e1g. M\u00edg felt\u00e9teles az, ami haszn\u00e1lhat\u00f3 m\u00e9lt\u00f3an \u00e9s azzal ellent\u00e9tesen is, ilyen pl. a gazdags\u00e1g<\/strong>.\n\nA m\u00e1sik lehets\u00e9ges feloszt\u00e1s: c\u00e9ljavak<\/strong> \u00e9s nem c\u00e9ljavak<\/strong>. Az eg\u00e9szs\u00e9g p\u00e9ld\u00e1ul c\u00e9lj\u00f3, m\u00edg az eg\u00e9szs\u00e9get l\u00e9trehoz\u00f3 eszk\u00f6z nem az.\u00a0Mindig a c\u00e9l a jobb<\/strong>, ahogyan az eg\u00e9szs\u00e9g jobb, mint az \u0151t l\u00e9trehoz\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k.\u00a0\u00c1ltal\u00e1nos igazs\u00e1g, hogy mindig az a jobbik, ami v\u00e9gett cseleksz\u00fcnk, annak pedig eszk\u00f6zeik\u00e9nt l\u00e9tezik a t\u00f6bbi dolog.\n\nA c\u00e9lok k\u00f6z\u00fcl mindig jobb a teljes c\u00e9l<\/strong> a nem-teljesn\u00e9l. Teljes c\u00e9l az, amelyet ha el\u00e9rt\u00fcnk, semmi egy\u00e9bre nincs sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, nem-teljes az, amelyet ha el\u00e9rt\u00fcnk is, sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van egy\u00e9bre is. Pl. ha az igazs\u00e1goss\u00e1got el\u00e9rt\u00fck is, sok mindenre van m\u00e9g sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, \u00e1m ha a boldogs\u00e1got<\/strong> \u00e9rt\u00fck el, nincs m\u00e1r sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk semmi egy\u00e9bre.\n\nTeh\u00e1t ez a sz\u00e1munkra legjobb, melyet keres\u00fcnk: a teljes c\u00e9l. A teljes c\u00e9l pedig a j\u00f3 \u00e9s a javak c\u00e9lja. Ez pedig a boldogs\u00e1g<\/strong>.\n\nVannak t\u00f6bbf\u00e9le javak:\n
    \n \t
  • lelki javak<\/strong>: bel\u00e1t\u00e1s, er\u00e9ny, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g,<\/li>\n \t
  • testi javak<\/strong>: pl. az eg\u00e9szs\u00e9g, a sz\u00e9ps\u00e9g,<\/li>\n \t
  • k\u00fcls\u0151 javak<\/strong>: pl. a gazdags\u00e1g, a kit\u00fcntet\u00e9s.<\/li>\n<\/ul>\nEzek k\u00f6z\u00fcl a legjobbak azok, amelyek a l\u00e9lekben<\/strong> vannak.\n\nA c\u00e9l kifejez\u00e9s azonban kett\u0151s \u00e9rtelm\u0171: haszn\u00e1lat<\/strong> \u00e9s birtokl\u00e1s<\/strong>. A haszn\u00e1lat \u00e9rdemesebb<\/strong> a v\u00e1laszt\u00e1sra, mint a birtokl\u00e1s, hiszen az igazi c\u00e9l a haszn\u00e1lat: pl. senki sem k\u00edv\u00e1nn\u00e1, hogy legyen szeme, ha nem l\u00e1tni akarna vele.\n\nAzon dolgok eset\u00e9ben, amelyeket haszn\u00e1lhatunk \u00e9s birtokolhatunk is, mindig jobb \u00e9s v\u00e1laszt\u00e1sra \u00e9rdemesebb a haszn\u00e1lat<\/strong>, mint a birtokl\u00e1s.\n\nAhogy nem az egyik fajta tud\u00e1s alkotja meg a h\u00e1zat \u00e9s a m\u00e1sik fajta meg a j\u00f3 h\u00e1zat, hanem mindkett\u0151t a h\u00e1z\u00e9p\u00edt\u0151 mesters\u00e9g, \u00fagy van ez minden m\u00e1sban is, a j\u00f3 oka ugyanaz<\/strong>\u00a0- mesters\u00e9ggel, derekass\u00e1ggal megt\u00f6ltve.\n\nUgyanaz alkotja a lelket \u00e9s a l\u00e9lek kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g\u00e1t, de a l\u00e9lek kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1ga k\u00f6vetkezt\u00e9ben<\/strong> fogunk helyesen \u00e9lni. A \u00e9let pedig nem m\u00e1s, mint a boldog \u00e9let. Helyesen<\/strong> az \u00e9l, aki az er\u00e9nyek szerint \u00e9l. Ez teh\u00e1t a c\u00e9l is, meg a boldog\u00ads\u00e1g is \u00e9s a legf\u0151bb j\u00f3<\/strong> is.\n\nA boldogs\u00e1g egy bizonyos fajta haszn\u00e1latban \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9gben van benne. Hiszen ahol l\u00e9tezik birtokl\u00e1s \u00e9s haszn\u00e1lat is, ott az ut\u00f3bbi a c\u00e9l. A l\u00e9lek haszn\u00e1lata<\/strong> az er\u00e9ny birtokl\u00e1sa. A boldogs\u00e1g teh\u00e1t az er\u00e9ny szerinti \u00e9letben<\/strong> van.\n\nMinthogy a legf\u0151bb j\u00f3 a boldogs\u00e1g, s a boldogs\u00e1g a c\u00e9l, m\u00e9gpedig tev\u00e9kenys\u00e9g r\u00e9v\u00e9n<\/strong> megval\u00f3s\u00edtott teljes c\u00e9l, akkor lehet\u00fcnk boldogok \u00e9s rendelkezhet\u00fcnk a legf\u0151bb j\u00f3val, ha az er\u00e9ny szerint<\/strong> \u00e9l\u00fcnk.\u00a0Az er\u00e9nyek szerint val\u00f3 \u00e9let, amely a tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9rtelm\u00e9\u00adben vett \u00e9let a boldog \u00e9let.\n\nA l\u00e9leknek van egy bizonyos r\u00e9sze, amelynek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00e1pl\u00e1lkozunk, s amelyet t\u00e1pl\u00e1l\u00f3nak nevez\u00fcnk. Ha van is er\u00e9nye ennek a r\u00e9sznek, akkor sincs<\/strong> tev\u00e9kenys\u00e9ge. Hiszen amiben nincs t\u00f6rekv\u00e9s, abban tev\u00e9kenys\u00e9g sem<\/strong> lesz. Ebben a l\u00e9lekr\u00e9szben nem vehet\u0151 \u00e9szre t\u00f6rekv\u00e9s, hanem \u00f6szt\u00f6n\u00f6s. Ez a r\u00e9sz teh\u00e1t semmivel sem j\u00e1rul hozz\u00e1<\/strong> a boldogs\u00e1ghoz.\n\nAz er\u00e9ny a legjobb lelki alkat.\n\nA l\u00e9lek k\u00e9t r\u00e9szre<\/strong> oszlik: az \u00e9rtelmes \u00e9s az \u00e9rtelem n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3 r\u00e9szre. Az \u00e9rtelmes l\u00e9lekr\u00e9szben j\u00f6n l\u00e9tre a bel\u00e1t\u00e1s, az \u00e9leselm\u00e9j\u0171s\u00e9g, a b\u00f6lcsess\u00e9g, a j\u00f3 felfog\u00e1s, az eml\u00e9kez\u00e9s, stb., az \u00e9rtelem n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3 r\u00e9szben meg azok, amelyeket er\u00e9nyeknek nevez\u00fcnk: a m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9g, igazs\u00e1goss\u00e1g, b\u00e1tors\u00e1g, stb.\n\nAz ut\u00f3bbiak alapj\u00e1n mondanak ugyanis benn\u00fcnket dics\u00e9rend\u0151nek<\/strong>, m\u00edg az \u00e9rtelmes l\u00e9lekr\u00e9szhez tartoz\u00f3 dolgok alapj\u00e1n senkit sem szok\u00e1s dics\u00e9rni. Hiszen senkit sem szoktak megdics\u00e9rni amiatt, hogy pl. b\u00f6lcs. Persze az \u00e9rtelem n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3 l\u00e9lekr\u00e9szt sem szokt\u00e1k dics\u00e9rni, csak akkor, ha ez szolg\u00e1latot<\/strong> tesz, m\u00e9gpedig az \u00e9rtelmes l\u00e9lekr\u00e9sznek<\/strong> tesz szolg\u00e1latot.\n\nAz erk\u00f6lcsi er\u00e9ny a hi\u00e1ny \u00e9s t\u00falz\u00e1s \u00e1llapot\u00e1ban elpusztul. Pl. a testgyakorl\u00e1sban t\u00fal\u00ads\u00e1gosan sok gyakorl\u00e1s eset\u00e9n ugyan\u00fagy elpusztul az er\u0151, mint a t\u00fals\u00e1gosan kev\u00e9s gyakorl\u00e1s eset\u00e9ben.\n\nL\u00e1that\u00f3: ugyanazok a dolgok n\u00f6velik \u00e9s puszt\u00edtj\u00e1k el az er\u00e9nyt.\n\nAz er\u00e9nyek meghat\u00e1rozhat\u00f3k a f\u00e1jdalom \u00e9s a gy\u00f6ny\u00f6r seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel is. Hiszen a gy\u00f6ny\u00f6r miatt cseleksz\u00fcnk hitv\u00e1ny dolgokat, s a f\u00e1jdalom miatt nem cseleksz\u00fcnk erk\u00f6lcsileg sz\u00e9p dolgokat.\n\n\u00c1ltal\u00e1ban lehetetlen<\/strong> er\u00e9nyre \u00e9s erk\u00f6lcsi hitv\u00e1nys\u00e1gra szert tenni f\u00e1jdalom \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r n\u00e9lk\u00fcl. Az er\u00e9ny teh\u00e1t gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6kkel \u00e9s f\u00e1jdal\u00admakkal kapcsolatos.\n\nAz erk\u00f6lcsi er\u00e9ny alapja a szoktat\u00e1s, nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy az \u00e9rtelemmel nem rendelkez\u0151 l\u00e9lekr\u00e9sz er\u00e9nyei nem term\u00e9szett\u0151l fogva<\/strong> j\u00f6nnek benn\u00fcnk l\u00e9tre. Hiszen egyetlen olyan dolog sem v\u00e1ltozik meg szoktat\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra, mely term\u00e9szett\u0151l fogva l\u00e9tezik, pl. a k\u0151 nem szoktathat\u00f3 r\u00e1, hogy ezent\u00fal felfel\u00e9 essen.\n\nLelki jelens\u00e9gek<\/strong>: az \u00e9rzelmek, a k\u00e9pess\u00e9gek, a lelki alkatok. Vil\u00e1gos, hogy az er\u00e9ny ezek egyike.\n\n\u00c9rzelmek<\/strong>: az indulat, a f\u00e9lelem, a gy\u0171l\u00f6let, a v\u00e1gy\u00f3d\u00e1s, a f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9g, a sz\u00e1nalom, stb., melyeket f\u00e1jdalom \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r szokott k\u00eds\u00e9rni.\n\nK\u00e9pess\u00e9gek<\/strong>: melyek r\u00e9v\u00e9n az \u00e9rzelemre k\u00e9pesnek mondanak benn\u00fcnket, melyek r\u00e9v\u00e9n k\u00e9pesek vagyunk p\u00e9ld\u00e1ul haragudni, b\u00e1nk\u00f3dni, sz\u00e1nakozni, stb.\n\nLelki alkatok<\/strong>: melyek r\u00e9v\u00e9n az \u00e9rzelmek tekintet\u00e9ben helyesen vagy helytelen\u00fcl viselked\u00fcnk. Ha nagyon harag\u00adszunk, akkor helytelen\u00fcl viselked\u00fcnk a harag tekintet\u00e9ben, ha meg egy\u00e1ltal\u00e1n nem haragszunk, amikor kellene, akkor is helytelen\u00fcl viselked\u00fcnk a harag tekintet\u00e9ben.\n\nA k\u00f6z\u00e9p szerint<\/strong> val\u00f3 viselked\u00e9s az, amikor az ember sem nem t\u00fal haragos term\u00e9szet\u0171, sem nem teljesen \u00e9rz\u00e9ketlen. Amikor \u00edgy viselked\u00fcnk, akkor lelki\u00e1llapotunk megfelel\u0151.\n\nA lelki alkattal kapcsolatos az \u00e9rzelmek tekintet\u00e9ben tan\u00fas\u00edtott helyes<\/strong> \u00e9s helytelen<\/strong> viselked\u00e9s.\n\nA helyes viselked\u00e9s az \u00e9rzel\u00admekkel szemben az, mely nem mutat sem t\u00falz\u00e1st, sem hi\u00e1nyoss\u00e1got, hanem a k\u00f6z\u00e9ps\u0151re ir\u00e1nyul<\/strong>.\u00a0Az erk\u00f6lcsileg helytelen viselked\u00e9ssel kapcsolatos lelki alkat pedig a hi\u00e1nyra \u00e9s a t\u00falz\u00e1sra ir\u00e1nyul.\u00a0Az er\u00e9ny az ezekkel az \u00e9rzelmekkel kapcsolatos k\u00f6z\u00e9p, az \u00e9rzelmek pedig: f\u00e1jdalmak vagy gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6k, vagy legal\u00e1bbis nem f\u00e1jdalom vagy gy\u00f6ny\u00f6r n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3 dolgok. Az er\u00e9ny teh\u00e1t f\u00e1jdalmakkal \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6kkel kapcsolatos.\n\nVannak azonban olyan \u00e9rzelmek is, melyeknek erk\u00f6lcsileg hitv\u00e1ny volta nem valamif\u00e9le t\u00falz\u00e1sban vagy hi\u00e1nyban \u00e1ll, p\u00e9ld\u00e1ul a h\u00e1zass\u00e1gt\u00f6r\u00e9s. A fegyelmezetlens\u00e9ggel kapcsolatos gy\u00f6ny\u00f6r az alap, mely szint\u00e9n t\u00falz\u00f3 vagy hi\u00e1nyos volt\u00e1n\u00e1l fogva ilyen.\n\nMi ellent\u00e9tes a k\u00f6z\u00e9ppel: vajon a t\u00falz\u00e1s, vagy a hi\u00e1ny? Egyes esetekben a k\u00f6z\u00e9ppel a hi\u00e1ny \u00e1ll ellent\u00e9tben, m\u00e1s esetekben meg a t\u00falz\u00e1s. P\u00e9ld\u00e1ul a b\u00e1tors\u00e1ggal nem a vakmer\u0151s\u00e9g - a t\u00falz\u00e1s - ellent\u00e9tes, hanem a gy\u00e1vas\u00e1g mint hi\u00e1ny.\n\nViszont a m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9ggel, azaz a gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6kkel kapcsolatos m\u00e9rt\u00e9ktelens\u00e9g \u00e9s \u00e9rz\u00e9ketlen\u00ads\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6z\u00e9ppel nem az \u00e9rz\u00e9ketlens\u00e9g - a hi\u00e1ny - t\u0171nik ellent\u00e9tesnek, hanem a m\u00e9rt\u00e9k\u00adtelens\u00e9g, vagyis a t\u00falz\u00e1s.\n\nDe mindkett\u0151 ellent\u00e9tes<\/strong> a k\u00f6z\u00e9ppel, mind a t\u00falz\u00e1s, mind a hi\u00e1ny, a k\u00f6z\u00e9p ugyanis hi\u00e1nyosabb a t\u00falz\u00e1sn\u00e1l, de t\u00falz\u00f3bb a hi\u00e1nyn\u00e1l.\n\nNeh\u00e9z dolog<\/strong> derekasnak lenni, hiszen minden egyes esetben a k\u00f6zepet megragadni neh\u00e9z. K\u00f6rt rajzolni p\u00e9ld\u00e1ul mindenki tud, de m\u00e1r a k\u00f6r k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1t meghat\u00e1rozni neh\u00e9z dolog. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen: haragra lobbanni is k\u00f6nny\u0171 meg az ellenkez\u0151je is, de m\u00e1r a k\u00f6z\u00e9p szerint viselkedni neh\u00e9z.\n\nLehets\u00e9ges-e ennek a megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa?\u00a0Hiszen mindeni az er\u00e9nyess\u00e9get v\u00e1lasztan\u00e1.\u00a0A t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 is az\u00e9rt nem engedi meg a hitv\u00e1ny cselekedeteket, viszont buzd\u00edtja a a sz\u00e9p \u00e9s derekas dolgokat. Mi \u00e9rtelme lenne ennek, ha a dolgok meg\u00adt\u00e9tele nem rajtunk<\/strong> m\u00falna?\n\nRajtunk m\u00falik<\/strong>, hogy der\u00e9k vagy hitv\u00e1ny emberek lesz\u00fcnk-e. A dics\u00e9ret \u00e9s az elmarasztal\u00e1s se a nem-sz\u00e1nd\u00e9kos dolgok illeti. Hiszen senkit se marasztalnak el, mert betegek vagy cs\u00fanya. De elmarasztalunk embereket m\u00e9g eff\u00e9le dolgok\u00e9rt is, ha megbeteged\u00e9s\u00fcknek vagy cs\u00fanyas\u00e1guknak \u0151k maguk<\/strong> az okai.\n\nAzaz az er\u00e9nyhez \u00e9s az erk\u00f6lcsi hitv\u00e1nys\u00e1ghoz is kell cselekv\u00e9sben megnyilv\u00e1nul\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9koss\u00e1g<\/strong>.\n\nMinden szervezet k\u00e9pes arra, hogy \u00f6nmag\u00e1hoz hasonl\u00f3 l\u00e9nyeket hozzon l\u00e9tre, adott princ\u00edpiumokb\u00f3l alapj\u00e1n. A fa p\u00e9ld\u00e1ul a magb\u00f3l j\u00f6n l\u00e9tre, a mag ugyanis egy bizonyos princ\u00edpium. Amilyenek a princ\u00edpiumok, olyanok a princ\u00edpiumokb\u00f3l l\u00e9trej\u00f6v\u0151 dolgok is.\u00a0Az ember bizonyos princ\u00edpiumok alapj\u00e1n cselekszik. Ez a princ\u00edpium lehet az elhat\u00e1roz\u00e1s<\/strong>, a k\u00edv\u00e1ns\u00e1g<\/strong>, s mindaz, ami \u00e9rtelmen alapul<\/strong>.\n\nMindig mi magunk \u00f6nk\u00e9nt<\/strong> v\u00e1lasztjuk meg az adott princ\u00edpiumot.\u00a0Teh\u00e1t rajtunk \u00e1ll, hogy derekasak vagy hitv\u00e1nyak vagyunk-e.\n\nKi ne akarna<\/strong> azonban a legderakasabb ember lenni? Viszont nem az lesz a legderekasabb, aki ezt elhat\u00e1rozza, hacsak nem ilyen a term\u00e9szete, de mindenk\u00e9ppen<\/strong> jobb lesz mindenki ahhoz k\u00e9pest, mint ami volt.\n\nMivel rajtunk m\u00falik, hogy derekasak legy\u00fcnk, sz\u00fcks\u00e9ges, hogy ezek ut\u00e1n az \u00f6nk\u00e9ntess\u00e9gr\u0151l<\/strong> besz\u00e9lj\u00fcnk.\u00a0Az er\u00e9ny szempontj\u00e1\u00adb\u00f3l ugyani a legfontosabb az \u00f6nk\u00e9ntes jelleg.\n\n\u00d6nk\u00e9ntes az a tett, melyet nem k\u00e9nyszer<\/strong> hat\u00e1s\u00e1ra cseleksz\u00fcnk.\u00a0T\u00f6rekv\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra cseleksz\u00fcnk, a t\u00f6rekv\u00e9snek pedig h\u00e1rom fajt\u00e1ja van: v\u00e1gy<\/strong>, indulat<\/strong>, k\u00edv\u00e1ns\u00e1g<\/strong>.\n\nA v\u00e1gy hat\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 cselekv\u00e9s \u00f6nk\u00e9ntes, mert minden k\u00e9nyszer hat\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9nt cselekedetet f\u00e1jdalom k\u00f6vet, m\u00edg ami ezzel ellent\u00e9tes, azzal gy\u00f6ny\u00f6r j\u00e1r egy\u00fctt, teh\u00e1t mivel a v\u00e1gy gy\u00f6ny\u00f6rre ir\u00e1nyul, \u00edgy a v\u00e1gy alap\u00fa cselekv\u00e9s csak \u00f6nk\u00e9ntes<\/strong> lehet.\n\nA fegyelmezetlen ember azonban, b\u00e1r tudja, hogy a megc\u00e9lzott dolog hitv\u00e1ny, m\u00e9gis cselekszik, m\u00e9gpedig a v\u00e1gy hat\u00e1s\u00e1ra. Azaz nem \u00f6nk\u00e9nt cselekszik. Viszont a v\u00e1gy hat\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 cselekv\u00e9s m\u00e9gse<\/strong> tekintethet\u0151 k\u00e9nyszerbeli cselekv\u00e9snek, mert a v\u00e1ggyal gy\u00f6ny\u00f6r j\u00e1r egy\u00fctt, amit pedig gy\u00f6ny\u00f6r v\u00e9gett cseleksz\u00fcnk, azt nem k\u00e9nyszerb\u0151l tessz\u00fck.\n\nAz embert \u00f6nk\u00e9ntes cselekedetei alapj\u00e1n szok\u00e1s megdics\u00e9rni<\/strong>.\n\nHa viszont a v\u00e1gyon alapul\u00f3 cselekv\u00e9s \u00f6nk\u00e9ntes jelleg\u0171, akkor a v\u00e1gy ellen\u00e9re bek\u00f6vetkez\u0151 cselekv\u00e9s nem az. Csakhogy a fegyelmezett ember \u00e9ppen a v\u00e1gya ellen\u00e9re<\/strong> cselekszik, a fegyelmezett ember teh\u00e1t mintha nem \u00f6nk\u00e9nt lenne fegyelmezett. Ez nyilv\u00e1nval\u00f3an nem igaz, teh\u00e1t a v\u00e1gyon alapul\u00f3 cselekedet nem \u00f6nk\u00e9ntes jelleg\u0171.\u00a0Ez teh\u00e1t \u00f6nellentmond\u00e1s.\n\nAz indulaton alapul\u00f3 cselekv\u00e9s eset\u00e9ben ism\u00e9t hasonl\u00f3 a helyzet. Itt ugyanaz az ellentmond\u00e1s<\/strong> alakul kil\n\nMarad a k\u00edv\u00e1ns\u00e1g \u00f6nk\u00e9ntes jelleg\u00e9nek vizsg\u00e1lata,\n\nA fegyelmezetlen emberek amire t\u00f6rekszenek, azt r\u00f6gt\u00f6n k\u00edv\u00e1nj\u00e1k is. A fegyelmezetlen emberek teh\u00e1t a hitv\u00e1ny dolgokat \u00fagy cselekszik, hogy k\u00f6zben k\u00edv\u00e1nj\u00e1k is. Senki sem cselekszik azonban \u00f6nk\u00e9nt hitv\u00e1ny dolgot, tudva, hogy az hitv\u00e1ny. A fegyelmezetlen ember viszont, a hitv\u00e1nyr\u00f3l tudva, hogy hitv\u00e1ny, s k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1t\u00f3l vez\u00e9relve megcselekszi. Nem \u00f6nk\u00e9nt teszi teh\u00e1t, s a k\u00edv\u00e1ns\u00e1g sem \u00f6nk\u00e9ntes jelleg\u0171.\n\nViszont ez az \u00e9rv megsz\u00fcnteti<\/strong> a fegyelmezetlens\u00e9g \u00e9s fegyelmezetlen fogalm\u00e1t, hiszen ha nem \u00f6nk\u00e9nt cselekszik az ember, nem is marasztalhat\u00f3 el miatta. M\u00e9gis, a fegyelmezetlen ember elmarasztalhat\u00f3<\/strong>, azaz \u00f6nk\u00e9nt cselekszik, teh\u00e1t a k\u00edv\u00e1ns\u00e1g \u00f6nk\u00e9ntes jelleg\u0171.\n\nItt ism\u00e9t ellentmond\u00e1s van. Ennek felold\u00e1s\u00e1hoz<\/strong> meg kell vizsg\u00e1lni az \u00f6nk\u00e9ntess\u00e9g fogalm\u00e1t ism\u00e9t.\n\nMI a k\u00e9nyszer \u00e9s a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g?\n\nA k\u00e9nyszer az, ha egy l\u00e9ny valamit k\u00fcls\u0151 okb\u00f3l<\/strong> tesz, saj\u00e1t term\u00e9szete vagy k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga ellen\u00e9re<\/strong>.\u00a0Ha viszont az ok bels\u0151, az nem k\u00e9nyszer.\nAmikor a hitv\u00e1ny ember azt \u00e1ll\u00edtja, hogy egy hitv\u00e1ny cselekedetre a v\u00e1gya k\u00e9nyszer\u00edtette, az nem igaz, hiszen a v\u00e1gy benne bel\u00fcl<\/strong> van.\n\nNem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 a gy\u00f6ny\u00f6r v\u00e9gett cselekedn\u00fcnk.\u00a0A sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 csak az, ami k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekben jelenik meg,\n\nMivel ki lett z\u00e1rva a t\u00f6rekv\u00e9s, marad<\/strong> az, ami a gondolkod\u00e1sb\u00f3l fakad<\/strong> \u00e9s az elhat\u00e1roz\u00e1s<\/strong>.\n\nAmi nem \u00f6nk\u00e9ntes, az sz\u00fcks\u00e9g\u00adszer\u0171s\u00e9gen, k\u00e9nyszeren alapulva, s nem gondolkod\u00e1ssal p\u00e1rosulva keletkezik.\u00a0Ami a gondolkod\u00e1sb\u00f3l fakad, az sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en<\/strong> \u00f6nk\u00e9ntes.\n\nAz elhat\u00e1roz\u00e1s t\u00f6rekv\u00e9s-e vagy sem?\n\nT\u00f6rekv\u00e9s l\u00e9trej\u00f6n az \u00e1llatokban is, de elhat\u00e1roz\u00e1s nem. Az elhat\u00e1roz\u00e1shoz ugyanis \u00e9rtelem sz\u00fcks\u00e9ges, \u00e9rtelem pedig csak az emberben van. Azaz az elhat\u00e1roz\u00e1s nem azonos<\/strong> a t\u00f6rekv\u00e9ssel.\n\nEsetleg az elhat\u00e1roz\u00e1s k\u00edv\u00e1ns\u00e1g? A k\u00edv\u00e1ns\u00e1g vonatkozhat lehetetlen dolgokra is, de ezeket nem hat\u00e1rozhatjuk el. Tov\u00e1bb\u00e1 az elhat\u00e1roz\u00e1s nem a c\u00e9lra vonatkozik, hanem a c\u00e9lhoz vezet\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kre<\/strong>. A c\u00e9lokat k\u00edv\u00e1njuk, nem az eszk\u00f6z\u00f6ket hozz\u00e1. Azaz az k\u00edv\u00e1ns\u00e1g \u00e9s az elhat\u00e1roz\u00e1s k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151<\/strong> dolog.\n\nAz elhat\u00e1roz\u00e1s teh\u00e1t gondolkod\u00e1son alapul\u00f3 tett? Ez sem, hiszen sok mindent elgondolunk, amit nem hat\u00e1rozunk el.\n\nAz elhat\u00e1roz\u00e1s teh\u00e1t k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n egyikkel a felsoroltak k\u00f6z\u00fcl se azonos, viszont sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171<\/strong>, hogy az elhat\u00e1roz\u00e1s kapcsolatban \u00e1lljon<\/strong> vel\u00fck. Hiszen az elhat\u00e1roz\u00e1sn\u00e1l gondolkodnunk kell az eszk\u00f6z\u00f6k\u00f6n, meg kell fontolnunk \u0151ket, s ily m\u00f3don m\u00e1r l\u00e9tezik bizonyos t\u00f6rekv\u00e9s \u00e9s k\u00edv\u00e1ns\u00e1g is, melyek alapj\u00e1n v\u00e9g\u00fcl az illet\u0151 cselekedetet v\u00e9grehajtjuk.\n\nHa az elhat\u00e1roz\u00e1s egy bizonyos, gondolkod\u00e1ssal p\u00e1rosul\u00f3 megfontolt t\u00f6rekv\u00e9s, akkor az \u00f6nk\u00e9ntes jelleg\u0171 nem azonos az elhat\u00e1roz\u00e1son alapul\u00f3val. Hiszen sok mindent megtesz\u00fcnk \u00f6nk\u00e9nt, m\u00e9g miel\u0151tt gondolkoztunk volna rajta, p\u00e9ld\u00e1ul le\u00fcl\u00fcnk, eff\u00e9le dolgot \u00f6nk\u00e9nt tesz\u00fcnk ugyan, de an\u00e9lk\u00fcl, hogy gondolkozn\u00e1nk rajta, m\u00edg mindaz, ami az elhat\u00e1roz\u00e1son alapul, gondolko\u00add\u00e1ssal p\u00e1rosul.\n\nTeh\u00e1t az \u00f6nk\u00e9ntes jelleg\u0171 nem azonos<\/strong> az elhat\u00e1roz\u00e1son alapul\u00f3val, de ami elhat\u00e1roz\u00e1son alapul, az \u00f6nk\u00e9ntes jelleg\u0171. Hiszen ha megfontoltuk a dolgot, \u00e9s elhat\u00e1roztuk magunkat a cselekv\u00e9sre, \u00f6nk\u00e9nt cseleksz\u00fcnk.\u00a0Ez\u00e9rt szokt\u00e1k s\u00falyosabban b\u00fcntetni a sz\u00e1nd\u00e9kos<\/strong> b\u0171ntetteket.\n\nAz elhat\u00e1\u00adroz\u00e1s teh\u00e1t a tettekben van jelen, m\u00e9gpedig azokban a tettekben, amelyeknek megt\u00e9tele vagy meg nem t\u00e9tele t\u0151l\u00fcnk f\u00fcgg<\/strong>, s melyekben megragadhat\u00f3<\/strong> a cselekv\u00e9s oka.\n\nDe ez az ok nem egyszer\u0171, matematikai jelleg\u0171 ok. itt ugyanis nincs r\u00f6gz\u00edtve semmif\u00e9le meghat\u00e1rozott kiindul\u00f3pont, hanem itt a szabad d\u00f6nt\u00e9s\u00fcnk ez az ok. Hib\u00e1zhatunk cselekedeteinkben.\n\nA gondolkod\u00e1s nem olyan, mint az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s: a l\u00e1t\u00e1ssal senki sem tehet semmi egyebet, mint hogy l\u00e1sson, m\u00edg a gondolkod\u00e1ssal megtehetj\u00fck ezt is \u00e9s azt is. Itt m\u00e1r helye van<\/strong> a megfontol\u00e1snak.\n\nA javak megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1n\u00e1l a hiba nem a c\u00e9lokkal kapcsolatos, hiszen abban p\u00e9ld\u00e1ul mindny\u00e1jan egyet\u00e9rt\u00fcnk, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g j\u00f3, hanem a c\u00e9lszer\u0171vel van kapcsolatban, p\u00e9ld\u00e1ul, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l j\u00f3-e egy adott cselekedet. A gy\u00f6ny\u00f6r \u00e9s a f\u00e1jdalom csalja<\/strong> meg legink\u00e1bb az embert ezekben a dolgokban, az el\u0151bbit v\u00e1lasztjuk, az ut\u00f3bbit ker\u00fclj\u00fck.\n\nMire ir\u00e1nyul<\/strong> az er\u00e9ny, a c\u00e9lra vagy a c\u00e9lhoz vezet\u0151 eszk\u00f6zre?\n\nMinden mesters\u00e9gben ugyanaz \u00e9rt a c\u00e9lhoz \u00e9s az ahhoz vezet\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kh\u00f6z, ugyan\u00edgy \u00e1ll a dolog az er\u00e9nnyel is: ink\u00e1bb feladata<\/strong> a c\u00e9l szemmel tart\u00e1sa, mint a c\u00e9lhoz vezet\u0151 eszk\u00f6z\u00f6knek, hiszen a c\u00e9l az a bizonyos princ\u00ed\u00adpium, melynek kedv\u00e9\u00e9rt vannak a hozz\u00e1 vezet\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen az er\u00e9ny eset\u00e9ben is nyilv\u00e1nval\u00f3<\/strong>, hogy az ink\u00e1bb a c\u00e9lra, mint a c\u00e9lhoz vezet\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kre ir\u00e1nyul.\n\nAz er\u00e9ny c\u00e9lja az erk\u00f6lcsi sz\u00e9p, teh\u00e1t ink\u00e1bb erre ir\u00e1nyul az er\u00e9ny, mintsem azokra, amikb\u0151l az erk\u00f6lcsi sz\u00e9p l\u00e9trej\u00f6n, b\u00e1r ez ut\u00f3bbiak is az er\u00e9ny k\u00f6r\u00e9be tartoznak.\n\nAz er\u00e9nynek feladata<\/strong>, hogy az erk\u00f6lcsi sz\u00e9pet el\u00e9b\u00fcnk \u00e1ll\u00edtsa.\n\nValaki ellentmonhatna: itt mi\u00e9rt nem a tev\u00e9kenys\u00e9g fontosabbnak a birtokl\u00e1sn\u00e1l? Val\u00f3j\u00e1ban ez itt is \u00edgy van, a tev\u00e9kenys\u00e9g jobb a birtokl\u00e1sn\u00e1l. A kiv\u00e1l\u00f3 embert tettei alapj\u00e1n \u00edt\u00e9lik meg, hiszen az, hogy kinek mi az elhat\u00e1roz\u00e1sa, lehetetlens\u00e9g megmutatni. Hiszen ha minden ember n\u00e9zet\u00e9t meg lehetne ismerni, hogy mik\u00e9nt viszonyul az erk\u00f6lcsi sz\u00e9phez, akkor cse\u00adlekv\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl is t\u0171nhetne kiv\u00e1l\u00f3nak az ember.\n\nMost egyes konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1k!\n\nMi a b\u00e1tors\u00e1g<\/strong>? Miben jelentkezik?\n\nA b\u00e1tors\u00e1g sohasem j\u00f6n l\u00e9tre \u00e9rzelmek \u00e9s t\u00f6rekv\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcl. A t\u00f6rekv\u00e9snek az \u00e9rtelemb\u0151l kell fakadnia, s az erk\u00f6lcsi sz\u00e9pre kell ir\u00e1nyulnia. Akinek a t\u00f6rekv\u00e9se teh\u00e1t az \u00e9rtelem r\u00e9v\u00e9n, az erk\u00f6lcsi sz\u00e9p v\u00e9gett ir\u00e1nyul a vesz\u00e9lyre, \u00e9s a vesz\u00e9lyes helyzetekben f\u00e9lelem n\u00e9lk\u00fcl viselkedik, az ilyen ember: b\u00e1tor<\/strong>.\n\nNem b\u00e1tor az, aki tudatlans\u00e1gb\u00f3l<\/strong> nem veszi \u00e9szre a vesz\u00e9lyt, se az aki tapasztalata alapj\u00e1n \u00e1ll ellen egy sokak sz\u00e1m\u00e1ra vesz\u00e9lyesnek tekintetett helyzetben. Az igazi b\u00e1tor ember f\u00e9lelmet \u00e9rez, hiszen val\u00f3s vesz\u00e9lyre reag\u00e1l, de m\u00e9gis k\u00e9pes helyt\u00e1llni<\/strong>.\n\nA m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9g<\/strong> a gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6kkel kapcsolatos m\u00e9rt\u00e9ktelens\u00e9g \u00e9s \u00e9rz\u00e9ketlens\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6z\u00e9phat\u00e1r.\n\nA legjobb lelki alkat a legjobbra ir\u00e1nyul, a legjobb meg a t\u00falz\u00e1s \u00e9s a hi\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6z\u00e9p. Hiszen mindkett\u0151re, a t\u00falz\u00e1sra \u00e9s a hi\u00e1nyra \u00e1ll az, hogy az ezeken alapul\u00f3 tetteket elmarasz\u00adtaljuk.\n\nK\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp, ha a k\u00f6z\u00e9p a legjobb, a m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9gnek valamif\u00e9le k\u00f6z\u00e9pnek kell lennie a m\u00e9rt\u00e9ktelens\u00e9g \u00e9s az \u00e9rz\u00e9ketlens\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt. Nos h\u00e1t, egyr\u00e9szt ezek k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6z\u00e9p, m\u00e1sr\u00e9szt a m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9g a gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6kre \u00e9s a f\u00e1jdalmakra vonatkozik, de nem mindegyikre \u00e9s nem is mindenre, ami ezekkel kapcsolatos.\u00a0Hiszen ha valaki egy k\u00e9p, vagy szobor, vagy m\u00e1s eff\u00e9le dolog szeml\u00e9l\u00e9s\u00e9vel szerez mag\u00e1nak \u00f6r\u00f6met, att\u00f3l m\u00e9g az ilyen nem m\u00e9rt\u00e9ktelen, hasonl\u00f3k\u00e9ppen az sem, akinek az \u00f6r\u00f6me hall\u00e1ssal vagy szagl\u00e1ssal kapcsolatos, hanem a m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9g csup\u00e1n<\/strong> a tapint\u00e1ssal \u00e9s \u00edzlel\u00e9ssel kapcsolatos gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6kre vonatkozik.\n\nAz az ember nem m\u00e9rt\u00e9kletes, akire a gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6k egyike sincs hat\u00e1ssal, az ilyen ugyanis \u00e9rz\u00e9ketlen<\/strong> ember. A m\u00e9rt\u00e9kletes emberre hat a gy\u00f6ny\u00f6r, de nem olyanform\u00e1n<\/strong>, hogy t\u00falz\u00e1sba vigye, s minden egyebet mell\u00e9kesk\u00e9nt kezeljen, tov\u00e1bb\u00e1 mag\u00e1nak az erk\u00f6lcsi sz\u00e9pnek a kedv\u00e9\u00e9rt, nem pedig egy\u00e9b\u00e9rt kell m\u00e9rt\u00e9kletesen cselekednie. Aki ugyanis a t\u00falz\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6kt\u0151l f\u00e9lelemb\u0151l<\/strong> vagy valami m\u00e1s ilyesfajta \u00e9rz\u00e9s miatt tartja t\u00e1vol mag\u00e1t, az nem m\u00e9rt\u00e9kletes.\n\nCsak az ember<\/strong> lehet m\u00e9rt\u00e9k\u00adle\u00adtes, mert a t\u00f6bbi \u00e9l\u0151l\u00e9nyb\u0151l hi\u00e1nyzik az \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9g, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megvizsg\u00e1lhatn\u00e1 az adott dolgot \u00e9s a sz\u00e9pet v\u00e1laszthatn\u00e1.\n
    K\u00f6vetkezik t\u00f6bb m\u00e1s lelki alkat r\u00e9szletes elemz\u00e9se: a szel\u00edds\u00e9g, a nagyvonal\u00fas\u00e1g, a becsv\u00e1gy, az \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9g, a felh\u00e1borod\u00e1s, az \u00f6n\u00e9rzet, a szem\u00e9rem, a bar\u00e1ts\u00e1goss\u00e1g, az igazmond\u00e1s le\u00edr\u00e1sa r\u00e9szletesen. Ezeket kihagyn\u00e1m.<\/blockquote>\n
    Az igazs\u00e1goss\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 r\u00e9szt viszont \u00e9rdemes r\u00e9szletesebben le\u00edrni.<\/blockquote>\nAz igazs\u00e1gos<\/strong> kifejez\u00e9s jelent\u00e9se kett\u0151s: az egyik<\/strong> t\u00f6rv\u00e9ny szerint val\u00f3, ami a saj\u00e1t magunkkal szembeni der\u00e9k magatart\u00e1st jelenti, a m\u00e1sik<\/strong> pedig az, ami m\u00e1sokra vonatkozik.\n\nA t\u00f6rv\u00e9ny azoknak a dolgoknak a megt\u00e9tel\u00e9t \u00edrja el\u0151, melyek az er\u00e9nyen alapulnak, teh\u00e1t az az ember, aki a t\u00f6rv\u00e9nyen alapul\u00f3 igazs\u00e1gos dolgokhoz ragaszkodik, tderekas ember lesz, azaz az igazs\u00e1goss\u00e1g valamif\u00e9le t\u00f6k\u00e9letes er\u00e9ny.\u00a0Azonban a m\u00e1sokra ir\u00e1nyul\u00f3 igazs\u00e1goss\u00e1g m\u00e1sf\u00e9le. Akik m\u00e1ssal szemben igazs\u00e1gosak, nem korl\u00e1tozz\u00e1k az igazs\u00e1gos jelleget \u00f6nmagukra. S \u00e9ppen ezt a t\u00edpus\u00fa igazs\u00e1goss\u00e1got kell<\/strong> meghat\u00e1roznunk.\n\nA m\u00e1ssal szemben megnyilv\u00e1nul\u00f3 igazs\u00e1gos: az egyenl\u0151<\/strong>. Hiszen az igazs\u00e1gtalan meg az egyenl\u0151tlen.\u00a0Amikor az emberek a javakb\u00f3l maguknak a nagyobb r\u00e9szt, a rossz dolgokb\u00f3l meg a kisebbet juttatj\u00e1k, az egyenl\u0151tlens\u00e9g.\u00a0\u00c1ltal\u00e1nos v\u00e9lem\u00e9ny, hogy ez igazs\u00e1gtalans\u00e1g.\n\nTeh\u00e1t az igazs\u00e1gtalans\u00e1g az egyenl\u0151tlen dolgokban, m\u00edg az igazs\u00e1\u00adgos\u00ads\u00e1g egyenl\u0151s\u00e9gben nyilv\u00e1nul meg. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy az igazs\u00e1goss\u00e1g: valamif\u00e9le k\u00f6z\u00e9p<\/strong> a t\u00falz\u00e1s \u00e9s a hi\u00e1ny, a sok \u00e9s a kev\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt.\n\nAz igazs\u00e1gtalan embernek ugyanis igazs\u00e1gtalankod\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n t\u00f6bbje lesz, annak pedig, akivel igazs\u00e1gtalans\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nik, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben kevesebbje. Ezek k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6z\u00e9p az igazs\u00e1goss\u00e1g<\/strong>.\n\nA k\u00f6z\u00e9p egyenl\u0151, az igazs\u00e1gos ember egyenl\u0151t k\u00edv\u00e1n birtokolni. Legal\u00e1bb k\u00e9t ember viszonya az, amiben az egyenl\u0151 jelleg megnyilv\u00e1nulhat. Teh\u00e1t egyenl\u0151nek lenni a m\u00e1sikhoz val\u00f3 viszonyunkban igazs\u00e1gos dolog.\n\nAz igazs\u00e1goss\u00e1g teh\u00e1t az egyenl\u0151nek \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pnek a kever\u00e9ke. Ez az ar\u00e1nyos egyenl\u0151s\u00e9g.\u00a0Az ar\u00e1nyos egyen\u00adl\u0151s\u00e9g legkevesebb n\u00e9gy tag k\u00f6z\u00f6tt j\u00f6n l\u00e9tre. Mert ahogyan A ar\u00e1nylik B-hez, \u00fagy ar\u00e1nylik C a D-hez. Ar\u00e1nyos p\u00e9ld\u00e1ul az, hogy akinek nagy vagyona van, az sokkal j\u00e1rul hozz\u00e1 valamihez, akinek meg kicsi, az kev\u00e9ssel, viszont ugyan\u00edgy: aki sokat dolgozik, az sokat szerez, aki meg keveset dolgozik, keveset.\n\nAz igaz\u00ads\u00e1goss\u00e1g teh\u00e1t az ar\u00e1myos egyenl\u0151s\u00e9gre vonatkoz\u00f3, a lelki alkaton alapul\u00f3, elhat\u00e1roz\u00e1ssal p\u00e1rosult t\u00f6rekv\u00e9s: az ar\u00e1nyos k\u00f6lcs\u00f6\u00adn\u00f6ss\u00e9g<\/strong>.\n\nAz \u00e1llami igaz\u00ads\u00e1goss\u00e1g<\/strong> els\u0151sorban az egyenl\u0151s\u00e9gben jut kifejez\u00e9sre, ez egyenl\u0151s\u00e9g teljes m\u00e9rt\u00e9kben csak a teljesjog\u00fa polg\u00e1rokat illeti meg.\n\nA jogok k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny<\/strong> a term\u00e9szett\u0151l val\u00f3, m\u00e1sok<\/strong> pedig szok\u00e1son alapulnak. Az el\u0151bbiek is v\u00e1ltozhatnak, de ez jellemz\u0151en csak hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl k\u00f6vetkezik be.\n\nA term\u00e9szeten alapul\u00f3 jogos jobb a szok\u00e1son alapul\u00f3 jogosn\u00e1l, de amit keres\u00fcnk, az az \u00e1llamilag jogos, az pedig szok\u00e1son \u00e9s nem term\u00e9szeten<\/strong> alapul.\n\nA jogtalan dolog \u00e9s a jogtalan tett nem azonos. A jogtalan dolgot ugyanis a t\u00f6rv\u00e9ny hat\u00e1rozza meg, m\u00edg a jogtalan tett az, ha az ember m\u00e1r megtette a jogtalan dolgot. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen a jogos dolog \u00e9s a jogos tett sem azonosak.\n\nMikor besz\u00e9l\u00adhet\u00fcnk jogos dologr\u00f3l? Amikor az ember elhat\u00e1roz\u00e1s alapj\u00e1n \u00e9s \u00f6nk\u00e9nt<\/strong> cselekszik, tudat\u00e1ban annak, hogy kinek az \u00e9rdek\u00e9ben, milyen eszk\u00f6zzel \u00e9s milyen c\u00e9l \u00e9rdek\u00e9ben tesz.\n\nAmikor valaki egyik k\u00f6r\u00fclm\u00e9nynek sincs tudat\u00e1ban, mik\u00f6zben jogtalan dolgot cselekszik, akkor az ilyen nem jogtalan, hanem szerencs\u00e9tlen<\/strong>.\n\nTeh\u00e1t nem mindig k\u00f6vet el jogtalans\u00e1got, aki jogtalanul cselekszik, minthogy tudatlans\u00e1gban van a tette fel\u0151l.\u00a0Mi a tudatlans\u00e1g<\/strong>? Ha a tudatlans\u00e1g az oka annak, hogy valamit cselek\u00adsz\u00fcnk, akkor nem \u00f6nk\u00e9nt cseleksz\u00fcnk, \u00fagyhogy nem k\u00f6vet\u00fcnk el jogtalans\u00e1got. De ha az ember maga az oka a tudatlans\u00e1gnak, s olyan tudatlans\u00e1gb\u00f3l cselekszik valamit, aminek \u0151 maga az oka, az ilyen ember m\u00e1r jogtalans\u00e1got k\u00f6vet el, s joggal<\/strong> nevezik az ilyet jogta\u00adla\u00adnnak.\n\nAkik azonban nem maguk az okai, de az \u0151 eset\u00fckben is a tudatlans\u00e1g okozza, hogy ilyesmit cselekszenek, nem k\u00f6vetnek<\/strong> el jogtalans\u00e1got. Az eff\u00e9le tudatlans\u00e1g a term\u00e9\u00adszetben gy\u00f6keredzik, p\u00e9ld\u00e1ul a kisgyermekek tudatlans\u00e1gukban \u00fctik meg az apjukat.\n\nDe mi a helyzet a jogtalans\u00e1g elszenved\u00e9s\u00e9vel<\/strong>? Vajon \u00f6nsz\u00e1nt\u00e1b\u00f3l szenved-e az ember jogtalans\u00e1got, vagy nem? Mert jogtalans\u00e1got nem \u00f6nk\u00e9nt szenvednek el az emberek.\u00a0Vannak emberek, akik noha jogosan ig\u00e9nyelnek valami egyenl\u0151t, m\u00e9gis engednek az ig\u00e9ny\u00fckb\u0151l m\u00e1sok jav\u00e1ra. M\u00e1rmost ha egyenl\u0151vel rendelkezni jogos, akkor kevesebbel rendelkezni annyi, mint jogtalans\u00e1got elszenvedni. De az ilyen ember \u00f6nk\u00e9nt rendelkezik kevesebbel, teh\u00e1t \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalja, hogy jogtalans\u00e1g t\u00f6rt\u00e9njen vele.\u00a0Viszont nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy nem \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalja. Mindazok, akik a kevesebbet veszik el, ezt vagy kit\u00fcntet\u00e9s\u00e9rt, vagy dics\u00e9ret\u00e9rt, vagy h\u00edrn\u00e9v\u00e9rt, vagy bar\u00e1ts\u00e1gb\u00f3l, vagy valami m\u00e1s hasonl\u00f3\u00e9rt teszik. Aki pedig arra cser\u00e9l el valamit, amire akarta, azzal semmif\u00e9le jogtalans\u00e1g<\/strong> nem t\u00f6rt\u00e9nt.\n\nAz ilyen \u00e9s ehhez hasonl\u00f3 \u00e9rvekkel ellent\u00e9tben \u00e1ll a fegyelmezetlen emberr\u0151l mondott \u00e9rv. A fegyelmezetlen ember ugyanis \u00f6nmag\u00e1nak okoz k\u00e1rt az\u00e1ltal, hogy hitv\u00e1ny dolgokat cselek\u00adszik, m\u00e9gpedig \u00f6nk\u00e9nt cselekszik ilyesmit, teh\u00e1t tudatosan \u00e1rt \u00f6nmag\u00e1nak, \u00edgy \u00f6nk\u00e9nt, \u00f6n\u00admag\u00e1t\u00f3l szenved jogtalans\u00e1got.\n\nDe itt f\u00f6lvethet\u0151 egy olyan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s<\/strong>, amely lerontja ezt az \u00e9rvet. Ez a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s az, hogy jogtalans\u00e1got elszenvedni senki sem k\u00edv\u00e1n. A fegyelmezetlen ember azonban \u00f6nk\u00e9nt cselekszik olyasmit, ami a fegyelmezetlens\u00e9gen alapul, \u00edgy h\u00e1t \u00f6nmag\u00e1val szemben k\u00f6vet el jogtalans\u00e1got, mert h\u00e1t hitv\u00e1ny dolgot akar cselekedni \u00f6nmag\u00e1val szemben. De azt, hogy jogtalans\u00e1got szenvedjen, nem k\u00edv\u00e1nja senki, \u00edgy a fegyelmezetlen ember sem k\u00f6vethet<\/strong> el \u00f6nk\u00e9nt jogtalans\u00e1got \u00f6nmag\u00e1val szemben.\n\nTov\u00e1bb\u00e1, aki jogtalankodik, az ezt \u00f6nk\u00e9nt teszi, m\u00edg akivel jogta\u00adlans\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nik, ezt nem \u00f6nk\u00e9nt szenvedi el,\u00a0 \u00edgy h\u00e1t ha lehets\u00e9ges volna, hogy valaki \u00f6n\u00admag\u00e1val szemben k\u00f6vessen el jogtalans\u00e1got, az is lehets\u00e9ges volna, hogy valamit egyidej\u0171leg nem-\u00f6nk\u00e9nt \u00e9s \u00f6nk\u00e9nt cselekedj\u00fcnk. Ez viszont lehetetlen. \u00cdgy nem lehets\u00e9ges<\/strong> teh\u00e1t, hogy az ember \u00f6nmag\u00e1val szemben jogtalans\u00e1got k\u00f6vessen el.\n\nLehet persze l\u00e9leken bel\u00fcli jogtalankod\u00e1s. A l\u00e9leknek ugyanis van rosszabb \u00e9s van jobb r\u00e9sze. ezek egym\u00e1s ellen elk\u00f6vethetik ezt, ha a rosszabb a jobb r\u00e9sz ellen ir\u00e1nyul, azaz az ember mag\u00e1val szemben lehet igazs\u00e1gtalan. De ennek nincs k\u00f6ze<\/strong> az \u00e1llami jelleg\u0171 jogtalan\u00adkod\u00e1shoz.\n\nKi k\u00f6vet el jogtalans\u00e1got \u00e9s kin m\u00falik a jogtalan tett? Azon-e, aki jogtalanul kap valamit, vagy azon, aki igazs\u00e1gtalanul d\u00f6nt \u00e9s juttat valakinek valamit, ahogyan ez a versenyeken szokott t\u00f6rt\u00e9nni?\u00a0Jogtalans\u00e1got nem az k\u00f6vet el, aki pl. elfogadja a d\u00edjat a verseny d\u00f6nt\u0151b\u00edr\u00f3j\u00e1t\u00f3l, m\u00e9g ha az helytelen\u00fcl is d\u00f6nt\u00f6tt, hiszen lehet, hogy az igazs\u00e1gtalans\u00e1got k\u00f6vetett el, de az is lehets\u00e9ges, hogy nem.\n\nMi a szab\u00e1ly<\/strong> teh\u00e1t?\u00a0A l\u00e9leknek van egy \u00e9rtelemmel b\u00edr\u00f3<\/strong> \u00e9s egy \u00e9rtelemmel nem rendelkez\u0151<\/strong> r\u00e9sze. Az \u00e9rtelemmel b\u00edr\u00f3 r\u00e9sznek is k\u00e9t r\u00e9sze<\/strong> van: a megfontol\u00f3<\/strong> \u00e9s a megismer\u0151<\/strong> l\u00e9lekr\u00e9sz, az el\u0151bbi elgondol, az ut\u00f3bbi \u00e9rz\u00e9kel.\n\nM\u00e1s az a l\u00e9lekr\u00e9sz, amely az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151re, \u00e9s megint m\u00e1s, amely az elgondolhat\u00f3ra vonatkozik.\n\nA megfontol\u00f3 - \u00e9s elhat\u00e1roz\u00f3 - l\u00e9lekr\u00e9sz az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151re vonatkozik, mindarra, aminek van keletkez\u00e9se \u00e9s pusztul\u00e1sa. Megfontolni ugyanis olyasmit szoktunk, amivel kapcsolatban t\u0151l\u00fcnk, az elhat\u00e1roz\u00e1sunkt\u00f3l f\u00fcgg mindaz, hogy megtessz\u00fck vagy nem tessz\u00fck meg a dolgot, m\u00e1sban nincs helye se a megfontol\u00e1snak, se az elhat\u00e1roz\u00e1snak.\n\nMilyen is az igazs\u00e1g<\/strong>?\u00a0Mire vonatkoznak a megismer\u00e9s form\u00e1i:\n
      \n \t
    • a tudom\u00e1nyos megismer\u00e9s<\/strong> - arra, amit bizony\u00edt\u00e1s \u00e9s \u00e9rvel\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehet megismerni,<\/li>\n \t
    • a bel\u00e1t\u00e1s<\/strong> - azokra a tettekre, melyeket v\u00e1lasztani \u00e9s elker\u00fclni egyar\u00e1nt lehet, amelyekkel kapcsolatban t\u0151l\u00fcnk f\u00fcgg az is, hogy megtegy\u00fck-e vagy sem: itt a megalkot\u00e1s \u00e9s a megcselekv\u00e9s folyamat\u00e1ban nem azonos az alkot\u00f3 \u00e9s a cselekv\u0151 elem, hiszen m\u00edg az alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9g mellett l\u00e9tezik m\u00e9g egy m\u00e1sik c\u00e9l is, addig a cselekv\u0151 elem eset\u00e9ben a cselekv\u00e9s folyamata mellett nem \u00e1ll semmi egy\u00e9b c\u00e9l (p\u00e9lda h\u00e1z\u00e9p\u00edt\u00e9s \u00e9s lanton j\u00e1tsz\u00e1s) - a cselekv\u00e9sre a bel\u00e1t\u00e1s vonatkozik, az alkot\u00e1sra meg a mesters\u00e9gbeli k\u00e9pess\u00e9g ink\u00e1bb, a bel\u00e1t\u00e1s egy bizonyos lelki alkat, \u00f6nmag\u00e1ban er\u00e9ny, m\u00edg a megismer\u00e9s t\u00f6bbi fajt\u00e1j\u00e1nak van er\u00e9nye, de \u00f6nmag\u00e1ban nem az,<\/li>\n \t
    • az \u00e9sz<\/strong> - a gondolkod\u00e1s t\u00e1rgyainak \u00e9s a l\u00e9tez\u0151knek elveivel kapcsolatos, azaz ellent\u00e9tben a tudom\u00e1nyos megismer\u00e9ssel, itt bizony\u00edthatatlan elvekkel dolgozik, tov\u00e1bb\u00e1 az ezen elvekb\u0151l bizo\u00adny\u00edt\u00e1s \u00fatj\u00e1n nyert t\u00e9telekkel,<\/li>\n \t
    • a b\u00f6lcsess\u00e9g<\/strong> - az \u00e9szb\u0151l \u00e9s a megismer\u00e9sb\u0151l tev\u0151dik \u00f6ssze: foglalkozik az elvekkel is, meg az elvekb\u0151l bizony\u00edt\u00e1s \u00fatj\u00e1n nyert t\u00e9telekkel is, melyekre a megismer\u00e9s vonatkozik,<\/li>\n \t
    • a feltev\u00e9s<\/strong> - olyasmi, aminek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a dologgal kapcsolatban bizonytalans\u00e1gban maradunk.<\/li>\n<\/ul>\nAzonos-e a bel\u00e1t\u00e1s \u00e9s a b\u00f6lcsess\u00e9g? Nem<\/strong>, mert a b\u00f6lcsess\u00e9g t\u00e1rgyai a bizony\u00edthat\u00f3 \u00e9s mindig ugyan\u00fagy l\u00e9tez\u0151 dolgok, a bel\u00e1t\u00e1s viszont nem ezekre, hanem a v\u00e1ltoz\u00e1sban lev\u0151 dolgokra vonatkozik. A hasznos dolgokra teh\u00e1t a bel\u00e1t\u00e1s vonatkozik, \u00e1m a b\u00f6lcsess\u00e9g nem<\/strong> vonatkozik r\u00e1.\n\nEr\u00e9ny<\/strong>-e a b\u00f6lcsess\u00e9g? Nyilv\u00e1n\u00adval\u00f3, hogy az, hiszen a bel\u00e1t\u00e1s er\u00e9ny, \u00e1m a bel\u00e1t\u00e1s kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rt\u00e9kes, mint a b\u00f6lcsess\u00e9g, t\u00e1rgya ugyanis alacso\u00adnyabb rend\u0171<\/strong>, hiszen a b\u00f6lcsess\u00e9g az \u00f6r\u00f6k dolgokkal foglalkozik, m\u00edg a bel\u00e1t\u00e1s a hozz\u00e1juk k\u00e9pest alacsonyabb rend\u0171ekkel.\n\nMi az \u00e9rtelmess\u00e9g<\/strong>? Ugyanazon a ter\u00fcleten nyilv\u00e1nul meg az \u00e9rtel\u00admess\u00e9g, mint a bel\u00e1t\u00e1s, a cselekv\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n. Arra mondjuk, hogy \u00e9rtelmes ember, aki k\u00e9pes a megfontol\u00e1sra, s tud helyesen tud d\u00f6nteni \u00e9s \u00edt\u00e9lni. Csakhogy d\u00f6nt\u00e9se kis dolgokkal kapcsolatos, s jelent\u00e9ktelen helyzetekben nyilv\u00e1nul meg. Az \u00e9rtelmess\u00e9g teh\u00e1t a bel\u00e1t\u00e1snak r\u00e9sze, mely nem lehet meg n\u00e9lk\u00fcle.\n\nHasonl\u00f3 a helyzet az \u00fcgyess\u00e9g<\/strong> eset\u00e9ben is. Az \u00fcgyess\u00e9g nem azonos a bel\u00e1t\u00e1ssal, m\u00e9gis a bel\u00e1t\u00f3 ember \u00fcgyes, ez\u00e9rt a bel\u00e1t\u00e1ssal bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig egy\u00fctt j\u00e1r az \u00fcgyess\u00e9g is. De \u00fcgyesnek szokt\u00e1k nevezni a hitv\u00e1nyat is. Az \u00fcgyess\u00e9g jellemz\u0151je, hogy megvizsg\u00e1lja, milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel hajthatja v\u00e9gre az egyes tetteket, azut\u00e1n megszerzi az eszk\u00f6z\u00f6ket hozz\u00e1.\n\nAhogyan az \u00fcgyess\u00e9g viszonyul a bel\u00e1t\u00e1shoz, olyannak t\u0171nik az \u00f6sszes er\u00e9ny<\/strong> viszonya. Vannak<\/strong> er\u00e9nyek, amelyek term\u00e9szett\u0151l fogva is megvannak minden emberben, de vannak olyanok<\/strong> is, amelyek szoktat\u00e1son \u00e9s elhat\u00e1roz\u00e1son alapulnak. Csup\u00e1n a megfontol\u00e1ssal p\u00e1rosultak tekinthet\u0151k teljes er\u00e9nyeknek \u00e9s ezek dics\u00e9retre<\/strong> m\u00e9lt\u00f3ak is, amikor a t\u00f6rekv\u00e9shez csatlakozva megjelennek. A term\u00e9szetes er\u00e9ny megfontol\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3. A megfontol\u00e1st\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edtve csek\u00e9ly m\u00e9rt\u00e9k\u0171, s dics\u00e9retre nem m\u00e9lt\u00f3, de hozz\u00e1t\u00e9ve a megfontol\u00e1shoz \u00e9s az elhat\u00e1roz\u00e1shoz, t\u00f6k\u00e9letess\u00e9 teszi az er\u00e9nyt. Azaz er\u00e9nyre ir\u00e1nyul\u00f3 term\u00e9szetes t\u00f6rekv\u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dik a megfontol\u00e1ssal, s nincs is h\u00edj\u00e1val ennek.\u00a0M\u00e1sr\u00e9szt a megfontol\u00e1s \u00e9s az elhat\u00e1roz\u00e1s sem v\u00e1lhat teljesen t\u00f6k\u00e9letess\u00e9 mint er\u00e9ny a term\u00e9szetes t\u00f6rekv\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Az a cselekv\u00e9s dics\u00e9rend\u0151<\/strong>, mely egy\u00fctt van megfontol\u00e1ssal p\u00e1rosult, az erk\u00f6lcsi sz\u00e9pre ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9ssel.\n\nA bel\u00e1t\u00e1s mi\u00e9rt er\u00e9ny? Mivel az igazs\u00e1goss\u00e1g \u00e9s a b\u00e1tors\u00e1g meg a t\u00f6bbi er\u00e9ny amiatt, hogy az erk\u00f6lcsileg sz\u00e9p dolgok megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa a c\u00e9ljuk, dics\u00e9rend\u0151k is, nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a bel\u00e1t\u00e1s is valamif\u00e9le dics\u00e9rend\u0151<\/strong> dolog, hiszen amely dolgok megcselekv\u00e9s\u00e9re a b\u00e1tors\u00e1g, ugyanazok\u00e9ra ind\u00edt a bel\u00e1t\u00e1s is. Ahogyan a bel\u00e1t\u00e1s rendeli<\/strong>, \u00fagy cselekszik a b\u00e1tors\u00e1g is, teh\u00e1t, ha a b\u00e1tors\u00e1g dics\u00e9rend\u0151, akkor az is, ami ezt elrendeli<\/strong> neki: a bel\u00e1t\u00e1s.\nA bel\u00e1t\u00e1s egyfajta tervez\u0151 mester<\/strong> az er\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, mert ahogyan \u0151 el\u0151\u00edrja, \u00fagy cselekszenek az er\u00e9nyek.\n\nA bel\u00e1t\u00e1s uralkodik a l\u00e9lekben? Nem, hanem egyfajta fel\u00fcgyel\u0151<\/strong> a b\u00f6lcsess\u00e9g mellett, gondoskodik, hogy a t\u00f6bbi l\u00e9lekr\u00e9sz a munk\u00e1j\u00e1t v\u00e9gezze az\u00e1ltal, hogy az \u00e9rzelmeket zabol\u00e1zza \u00e9s m\u00e9rs\u00e9kli.\n\nMi a m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g<\/strong>? A t\u00f6rv\u00e9nnyel szab\u00e1lyozott dolgok enyh\u00edt\u00e9se. Mivel a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1ltal\u00e1nos viszonyokat szab\u00e1lyoz, \u00edgy esetenk\u00e9nt sz\u00fcks\u00e9ges az enyh\u00edt\u00e9s egyes indokolt esetekben. Ez val\u00f3j\u00e1ban a t\u00f6rv\u00e9ny szellem\u00e9nek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se, nem azzal ellent\u00e9tes tev\u00e9kenys\u00e9g.\n\nA meg\u00e9rt\u0151 gondolkod\u00e1s<\/strong> ugyanarra vonatkozik, mint a m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g, azokra az esetekre, melyek a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 pontatlan meghat\u00e1roz\u00e1sai k\u00f6vetkezt\u00e9ben kimaradtak.\n\nAki d\u00f6nt\u00e9st hoz a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 \u00e1ltal elhanyagolt dolgokban, s felismeri, hogy azok jogos dolgok, az meg\u00e9rt\u0151 gondolkod\u00e1s\u00fa. A meg\u00e9rt\u0151 gondolkod\u00e1s felt\u00e9tele a m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1g.\n\nA j\u00f3 megfontol\u00e1snak<\/strong> ugyanaz a t\u00e1rgya, mint a bel\u00e1t\u00e1snak, mivel a v\u00e1laszthat\u00f3 \u00e9s elker\u00fclhet\u0151 dolgokra vonatkozik, s nincs meg a bel\u00e1t\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.\u00a0A bel\u00e1t\u00e1s a cselekv\u0151 elem ezen a ter\u00fcleten, a j\u00f3 megfontol\u00e1s pedig az a lelki alkat, mely alkalmas arra, hogy a cselekv\u00e9sek ter\u00fclet\u00e9n megtal\u00e1lja a legjobbat.\u00a0Azok a dolgok nem tartoznak a j\u00f3 megfontol\u00e1shoz, melyek \u00f6nmagukt\u00f3l a legjobb m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9nnek. Ott ugyanis az \u00e9rtelemnek nincs szerepe.\n\nVajon feladata az igazs\u00e1gos embernek az, hogy a t\u00e1rsadalmi \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n mindenkinek egyenl\u0151t<\/strong> ny\u00fajtson? Legyen mindenkihez hasonl\u00f3? Nem, semmik\u00e9ppen. Viszont mindenkinek meg kell adnia azt, ami \u0151t megilleti<\/strong>.\n\nEllentmond\u00e1s lehet, hogy a jogtalankod\u00e1s azt jelenti, hogy az ember k\u00e1rt okoz \u00f6nk\u00e9nt \u00e9s tudatosan, azaz a jogtalankod\u00f3nak tudnia kell, hogy melyek a j\u00f3 \u00e9s melyek a rossz dolgok, m\u00e1rpedig ez a a be\u00adl\u00e1t\u00e1s jellemz\u0151je, azaz a jogtalans\u00e1ggal a leg\u00adnagyobb j\u00f3, a bel\u00e1t\u00e1s j\u00e1r egy\u00fctt. Val\u00f3j\u00e1ban azonban ez nem \u00edgy van, mert bel\u00e1t\u00e1snak \u00e9ppen<\/strong> az a saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy helyesen k\u00e9pes szeml\u00e9lni a dolgokat. A jogtalan ember is \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban tudja ugyan, hogy mi a j\u00f3. de azt m\u00e1r nem, hogy az sz\u00e1m\u00e1ra j\u00f3-e. Azaz a jogtalans\u00e1ggal nem j\u00e1r egy\u00fctt a bel\u00e1t\u00e1s.\n\nTov\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9s: l\u00e9tezik-e jogtalans\u00e1g a hitv\u00e1ny emberrel szemben is? Ha ugyanis a jogtalans\u00e1g abb\u00f3l \u00e1ll, hogy k\u00e1rt okozunk, a k\u00e1rokoz\u00e1s meg javakt\u00f3l val\u00f3 megfoszt\u00e1sb\u00f3l, akkor \u00fagy t\u0171nik, mintha nem okozhatn\u00e1nk k\u00e1rt az ilyennek, hiszen azok a javak, amelyekr\u0151l \u0151 \u00fagy v\u00e9li, hogy azok j\u00f3k a sz\u00e1m\u00e1ra, azok val\u00f3j\u00e1ban nem azok. Ahogy pl. a gazdags\u00e1g k\u00e1rt okoz a hitv\u00e1ny embernek, mivel nem tud helyesen \u00e9lni vele. Ha teh\u00e1t k\u00e1rt okozunk ilyen embernek, nem k\u00f6vet\u00fcnk el jogtalans\u00e1got. Aki l\u00e9lekben hitv\u00e1ny, annak sz\u00e1m\u00e1ra megfelel\u0151<\/strong> elj\u00e1r\u00e1s, ha nincsenek javai.\n\nL\u00e9tezhet-e t\u00falz\u00e1s<\/strong> az er\u00e9nyekkel , abban az \u00e9rtelemben ahogy ez megesik egyes k\u00fcls\u0151 javakkal, pl. a a nagy vagyon p\u00f6khendiv\u00e9 teheti birtokos\u00e1t. Az er\u00e9nnyel is lehets\u00e9ges ez: azaz pl. ha valaki t\u00fal igazs\u00e1gos, az rosszabb\u00e1 v\u00e1lik? Nem, mert a derekas ember abban is derekas, ahogy \u00e9l er\u00e9nye j\u00f3t\u00e9tem\u00e9nyeivel, hiszen k\u00f6telez\u0151 eleme a k\u00f6z\u00e9p hi\u00e1ny \u00e9s t\u00falz\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. Az er\u00e9ny teh\u00e1t, ha naggy\u00e1 n\u0151, nemhogy nem rosszabb\u00e1, de jobb\u00e1<\/strong> tesz.\n\nH\u00e1rom olyan lelki jelens\u00e9g van, amelynek az alapj\u00e1n hitv\u00e1nynak<\/strong> nevez\u00fcnk embereket:\n
        \n \t
      • lelki rosszas\u00e1g,<\/li>\n \t
      • fegyelmezetlens\u00e9g,<\/li>\n \t
      • \u00e1llatiass\u00e1g.<\/li>\n<\/ul>\nAz els\u0151r\u0151l m\u00e1r volt sz\u00f3, l\u00e1ssuk a fegyelmezetlen\u00ads\u00e9get \u00e9s az \u00e1llatiass\u00e1got.\n\nAz \u00e1llatiass\u00e1g<\/strong> t\u00falzott rosszas\u00e1g. Ez az erk\u00f6lcsi rossz t\u00fal van az emberi m\u00e9rt\u00e9ken, ugyan\u00fagy a vele szemben \u00e1ll\u00f3 er\u00e9ny is, mely az istenek term\u00e9szete.\n\nSz\u00f3krat\u00e9sz azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy fegyelmezetlens\u00e9g nem l\u00e9tezik, mondv\u00e1n, hogy senki sem v\u00e1lasztan\u00e1 a hitv\u00e1ny dolgot, ha tudn\u00e1, hogy az hitv\u00e1ny. Viszont a fegyelmezetlen ember nem ilyen, hanem olyan, aki tudja<\/strong>, hogy valami hitv\u00e1ny dolog, de m\u00e9gis - \u00e9rzelm\u00e9t\u0151l sarkallva - azt v\u00e1lasztja.\n\nVajon a fegyelmezetlen embernek van-e valamif\u00e9le meghat\u00e1rozott ismerete, amelynek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel szeml\u00e9li \u00e9s vizsg\u00e1lja a hitv\u00e1ny dolgot?\u00a0Ez nem lehet \u00edgy, mert \u00e9rtelmetlens\u00e9g volna, hogy ami benn\u00fcnk a leger\u0151sebb \u00e9s legszil\u00e1rdabb, al\u00e1 legyen vetve m\u00e1snak. Ugyanis a tud\u00e1s az, amely a benn\u00fcnk lev\u0151 \u00f6sszes dolog k\u00f6z\u00fcl a leg\u00e1lland\u00f3bb \u00e9s legink\u00e1bb k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 erej\u0171, azaz a fegyelmezetlen ember nem tud\u00e1s alapj\u00e1n cselekszik.\n\nDe ha nem tud\u00e1s, akkor v\u00e9leked\u00e9s<\/strong>-e? Ha a fegyelmezetlen embernek v\u00e9leked\u00e9se van, nem marasztalhatjuk el, hiszen ha valami hitv\u00e1ny\u00ads\u00e1got cselekszik, annak nincs pontosan tudat\u00e1ban, csup\u00e1n v\u00e9lekedik r\u00f3la, \u00edgy meg kellene bocs\u00e1tani neki amiatt, hogy hitv\u00e1nys\u00e1got cselekszik, hiszen nem tudja pontosan, hogy az hitv\u00e1nys\u00e1g, csup\u00e1n t\u00e9vesen v\u00e9lekedik.\u00a0De m\u00e9gis elmarasztaljuk a fegyelmezetlen embereket. Itt teh\u00e1t ellentmond\u00e1s van.\n\n\u00dajabb ellentmond\u00e1s, hogy mivel a m\u00e9rt\u00e9kletes ember fegyelmezett, k\u00e9pes-e benne b\u00e1rmi heves v\u00e1gyakoz\u00e1st \u00e9breszteni? Hiszen ha fegyelmezett, akkor heves kell hogy legyen ez a v\u00e1gyakoz\u00e1s, mert k\u00fcl\u00f6nben miben fegyelmezett? De ha viszont v\u00e1gyai hevesek, akkor meg ez az ember nem m\u00e9rt\u00e9kletes<\/strong>, hiszen az a m\u00e9rt\u00e9kletes, aki sem nem v\u00e1gyakozik semmire, sem nem szenved semmit\u0151l.\n\nTov\u00e1bb\u00e1, n\u00e9ha a fegyelmezetlen ember dics\u00e9rend\u0151, a fegyelmezett meg elmarasztaland\u00f3<\/strong>. Hiszen aki t\u00e9ved a megfontol\u00e1sban, de v\u00e1gy\u00e1t\u00f3l vez\u00e9relve a sz\u00e9pet v\u00e1lasztja, az dics\u00e9rend\u0151. A fegyelmezett ember eset\u00e9ben ez nem fog megt\u00f6rt\u00e9nni, hiszen \u00e9rtelme nem fogja megengedni neki, hogy hallgasson v\u00e1gy\u00e1ra. Azaz fegyelmezetlen ember v\u00e1laszt helyesen, \u00edgy dics\u00e9retre m\u00e9lt\u00f3. A fegyelmezett ember pedig elmarasztaland\u00f3, hiszen t\u00e9ved\u00e9se miatt nem v\u00e1lasztja a sz\u00e9pet. Ez persze abszurd k\u00f6vetkeztet\u00e9s.\n\nMi a megold\u00e1s<\/strong>? El\u0151sz\u00f6r is, az er\u0151s v\u00e9leked\u00e9s \u00e9s a tud\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt ebb\u0151l a szempontb\u00f3l nincs k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Fegyelmezetlen az olyan ember, akinek van ugyan tud\u00e1sa az erk\u00f6lcsileg sz\u00e9p dolgokr\u00f3l, de nem aszerint cselekszik. A benn\u00fck lev\u0151 tud\u00e1s nem tev\u00e9keny<\/strong>. A fegyelmezetlen ember rendelkezik ugyan \u00e1ltal\u00e1nos tud\u00e1ssal arra vonatkoz\u00f3an, hogy az eff\u00e9le dolgok hitv\u00e1nyak \u00e9s k\u00e1rt\u00e9konyak, r\u00e9szlegesen azonban nem ismeri, hogy az \u00e9ppen adott dolog rossz, \u00fagyhogy az eff\u00e9le tud\u00e1s birtok\u00e1ban fog hib\u00e1zni. Mert az \u00e1ltal\u00e1nos tud\u00e1ssal rendelkezik ugyan, de a r\u00e9szlegessel m\u00e1r nem. Teh\u00e1t egy\u00e1ltal\u00e1n nem lehetetlen az sem, hogy ez t\u00f6rt\u00e9nik a fegyelmezetlen emberrel: a tud\u00e1s birtok\u00e1ban valami hitv\u00e1nys\u00e1got cselekszik.\n\nTov\u00e1bb\u00e1, a fegyelmezett ember az, aki a helyes szab\u00e1ly birtok\u00e1ban \u00e9s ezt alkalmazva \u00edt\u00e9li meg a rosszat \u00e9s a j\u00f3t, s akit nem a v\u00e1gyai vezetnek. Azaz akkor se \u00e9rdemelhet<\/strong> dics\u00e9retet a fegyelmezetlens\u00e9g, ha az a j\u00f3t v\u00e1lasztja, s akkor se megrov\u00e1st a fegyelmezetts\u00e9g, ha t\u00e9vesen \u00edt\u00e9l.\n\nAki a testi vagy a k\u00fcls\u0151 javakkal kapcsolatban fegyelmezetlen, az felt\u00e9tlen\u00fcl fegyelmezet\u00adlennek sz\u00e1m\u00edt. A felt\u00e9tlen\u00fcl fegyelmezetlen<\/strong> ember ugyanis a testi gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6kkel \u00e9s f\u00e1jdalmakkal kapcsolatban ilyen.\n\nAzonos-e vajon a m\u00e9rt\u00e9ktelen \u00e9s a fegyel\u00admezetlen Nem, mert m\u00e9rt\u00e9ktelen<\/strong> az olyasf\u00e9le ember, aki \u00fagy v\u00e9li, hogy amit tesz, az sz\u00e1m\u00e1ra a legjobb \u00e9s a legkedvez\u0151bb, s aki nem rendelkezik semmif\u00e9le helyes szab\u00e1llyal, mely ellenkez\u00e9sbe ker\u00fclne mindazzal, ami sz\u00e1m\u00e1ra gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9gnek t\u0171nik. A fegyelmezetlen<\/strong> emberben viszont megvan a helyes szab\u00e1ly, mely ellenkez\u00e9sbe ker\u00fcl vele, amikor v\u00e1gy\u00e1t k\u00f6veti.\n\nVajon melyik gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3 k\u00f6nnyebben<\/strong>, a m\u00e9rt\u00e9ktelen vagy a fegyelmezetlen ember? A fegyelmezetlen emberben az alapelve megvan j\u00f3 \u00e1llapotban van, a m\u00e9rt\u00e9ktelen emberben viszont nincs meg, ez\u00e9rt a fegyelmezetlen ember jobb<\/strong> a m\u00e9rt\u00e9ktelenn\u00e9l, s k\u00f6nnyebben gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3.\n\nA fegyelmezetlens\u00e9gnek k\u00e9t<\/strong> fajt\u00e1ja van. Az egyik valamif\u00e9le megfontolatlans\u00e1g, mely hirtelen keletkezik \u00e9s hirtelen cselekedetre k\u00e9sztet, a m\u00e1sik egyfajta er\u0151tlen jelens\u00e9g, amely akad\u00e1lyoz\u00f3 jelleg\u0171 megfontol\u00e1ssal p\u00e1rosul.\n\nAz els\u0151<\/strong> fajta nem k\u00e1rhoztathat\u00f3 t\u00fals\u00e1gosan, hiszen megjelenik a derekas emberekben is, m\u00e9gpedig azokban, akik forr\u00f3v\u00e9r\u0171ek \u00e9s tehets\u00e9gesek. A m\u00e1sik<\/strong> fajta viszont a hideg \u00e9s melankolikus emberekben jelenik meg; az ilyenek megrov\u00e1st \u00e9rdemelnek.\n\nAki \u00e9rtelm\u00e9vel el\u0151re tiszt\u00e1zza a dolgokat, m\u00e9g ha a friss \u00e9lm\u00e9nyekkel kapcsolatban fegyelmezetlen is, akkor sem ragadja el a szenved\u00e9ly. De aki \u00e9rtelm\u00e9vel l\u00e1tja ugyan, hogy ezt meg ezt nem kellene megtennie, m\u00e9gis \u00e1tadja mag\u00e1t a gy\u00f6ny\u00f6rnek, fokozottabb m\u00e9rt\u00e9kben \u00e9rdemel megrov\u00e1st. A derekas ember soha nem is lehet<\/strong> ilyen m\u00f3don fegyelmezetlen.\n\nEzek ut\u00e1n a gy\u00f6ny\u00f6rr\u0151l kell besz\u00e9lni, mivel boldogs\u00e1g a gy\u00f6ny\u00f6r \u00e9s kellemes \u00e9let, vagy legal\u00e1bbis olyan \u00e9let, mely nincs h\u00edj\u00e1n a gy\u00f6ny\u00f6rnek.\u00a0A gy\u00f6ny\u00f6r nem felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9geltetik<\/strong> a f\u00e1jdalomban, ez csak egyes testi gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6kre igaz. A l\u00e1t\u00e1s, a hall\u00e1s \u00e9s a szagl\u00e1s eset\u00e9ben nincs sz\u00f3 el\u0151zetes f\u00e1jdalomr\u00f3l, hiszen senki sem \u00e9rezt f\u00e1jdalmat azel\u0151tt, hogy a l\u00e1t\u00e1s vagy a szagl\u00e1s gy\u00f6ny\u00f6rt okoz neki. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen a gondolkod\u00e1s eset\u00e9ben se: aki szeml\u00e9l valamit, az gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9get \u00e9rez an\u00e9lk\u00fcl<\/strong>, hogy el\u0151bb f\u00e1jdalma lett volna.\n\nA gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6ket fajta szerint meg kell k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni.\u00a0Vannak bizonyos hitv\u00e1ny<\/strong> gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6k is. Minthogy a term\u00e9szetek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k, ez\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k a gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6k is, s mert a gy\u00f6ny\u00f6r visszat\u00e9r\u00e9s a saj\u00e1t term\u00e9szet szerinti<\/strong> \u00e1llapothoz, a hitv\u00e1ny term\u00e9szet eset\u00e9ben hitv\u00e1ny, derekas term\u00e9szet eset\u00e9n pedig ez derekas gy\u00f6ny\u00f6r.\n\nNyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a l\u00e1t\u00e1sb\u00f3l, hall\u00e1sb\u00f3l, gondolkod\u00e1sb\u00f3l fakad\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6k jobbak<\/strong>, mint a testi gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6k, melyek a felt\u00f6lt\u00e9sb\u0151l \u2013 az \u00fcres \u00e1llapotb\u00f3l a tel\u00edtett \u00e1llapotig tart\u00f3 folyamatb\u00f3l - sz\u00e1rmaznak.\n\nA cselekv\u0151 ember cselekv\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6r nem akad\u00e1ly, hiszen a gy\u00f6ny\u00f6r, ha a tev\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l fakad, m\u00e9g fokozottabb tev\u00e9kenys\u00e9gre serkenti<\/strong>. A derekas ember cselekv\u00e9se az er\u00e9nyen alapul, s sz\u00e1m\u00e1ra kellemes<\/strong>, hogy ezt cselekszi. Cselekv\u00e9se ezut\u00e1n m\u00e9g tev\u00e9kenyebb lesz. Ha \u00f6r\u00f6mmel cselekszik, derekas ember, ha meg f\u00e1j neki, hogy erk\u00f6lcsileg sz\u00e9p dolgot cselekszik, akkor nem derekas. F\u00e1jdalom ugyanis ott van, ahol k\u00e9nyszerb\u0151l<\/strong> t\u00f6rt\u00e9nik valami, \u00edgy h\u00e1t ha f\u00e1jdalmat \u00e9rez valaki, amikor sz\u00e9p dolgot cselekszik, akkor azt k\u00e9nyszerb\u0151l cselekszi. Aki pedig k\u00e9nyszerb\u0151l cselekszik, az nem derekas<\/strong> ember.\n\nNincs olyan, az er\u00e9nyen alapul\u00f3 dolog, amit ne f\u00e1jdalommal vagy \u00f6r\u00f6mmel tenn\u00e9nk. K\u00f6z\u00e9p\u00fat nincs<\/strong>, mert az er\u00e9ny az \u00e9rzelmekben nyilv\u00e1nul meg, az \u00e9rzelem meg a f\u00e1jdalomban \u00e9s a gy\u00f6ny\u00f6rben, s nincs semmi, ami a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt lenne. Nyilv\u00e1nval\u00f3 teh\u00e1t, hogy az er\u00e9ny is f\u00e1jdalommal \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6rrel p\u00e1rosul.\n\nA k\u00fcls\u0151 javak n\u00e9lk\u00fcl, melyeknek a ter\u00fclet\u00e9n d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszik a szerencse, lehetetlens\u00e9g boldognak lenni. Ki a szerencs\u00e9s ember?\u00a0A szerencse oka nem lehet a a term\u00e9szet, mert ha \u00edgy lenne, akkor a szerencse szab\u00e1lyszer\u0171 lenne, m\u00e1rpedig ennek \u00e9ppen ellenkez\u0151je a helyzet: rendszertelen<\/strong> \u00e9s v\u00e9letlenszer\u0171<\/strong> a szerencse.\n\nA szerencse az \u00e9szre se vezethet\u0151 vissza, hiszen itt is jellemz\u0151 a rendszeress\u00e9g \u00e9s a szab\u00e1lyszer\u0171s\u00e9g. S\u0151t ahol a legink\u00e1bb<\/strong> van jelen a szerencse, ott van legkev\u00e9sb\u00e9 jelen az \u00e9sz.\n\nA szerencse esetleg valamif\u00e9le isteni gondvisel\u00e9s? Kiz\u00e1rt<\/strong>, hogy az istens\u00e9g \u00e9rdemtelen\u00fcl osztana javakat.\n\nA szerencse egyszer\u0171en v\u00e9letlen\u00fcl keletkezik. Ami viszont a term\u00e9szet r\u00e9sze. Ez ellentmond\u00e1s<\/strong>.\n\nA szerencse \u00e9s a sors a nem t\u0151l\u00fcnk f\u00fcgg\u0151 dolgok k\u00f6z\u00e9 tartoznak, hanem azok k\u00f6z\u00e9, amelyeknek nem vagyunk urai \u00e9s amelyeket megcselekedni nem \u00e1ll hatalmunkban. Ez\u00e9rt pl. az igazs\u00e1gos embert mint igazs\u00e1gos embert senki sem mondhatja szerencs\u00e9snek, hiszen t\u0151le f\u00fcgg, hogy olyan amilyen.\u00a0Ugyanez igaz m\u00e1s er\u00e9nyekre is.\n\nDe egyes esetekben m\u00e1r megfelel\u0151bb szerencs\u00e9r\u0151l besz\u00e9lni. Az el\u0151kel\u0151 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa embert ugyanis szerencs\u00e9snek nevezz\u00fck, ahogy \u00e1ltal\u00e1ban azt, akinek olyan javak jutnak oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00fcl, amelyeknek nem \u0151 az ura. De itt sem teljesen hely\u00e9nval\u00f3 tal\u00e1n szerencs\u00e9r\u0151l besz\u00e9lni. A szerencs\u00e9s kifejez\u00e9st ugyanis t\u00f6bb<\/strong> \u00e9rtelemben haszn\u00e1ljuk. Akinek a sz\u00e1m\u00edt\u00e1sa ellen\u00e9re siker\u00fcl valami j\u00f3t cselekednie, szerencs\u00e9snek mondjuk, s akinek sz\u00e1m\u00edt\u00e1sa szerint vesztes\u00e9ggel kellene z\u00e1rnia egy \u00fcgyet, de m\u00e9gis nyeres\u00e9ges, szint\u00e9n szerencs\u00e9snek nevezz\u00fck. Akkor besz\u00e9l\u00fcnk teh\u00e1t szerencs\u00e9r\u0151l, ha sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk ellen\u00e9re j\u00f6n l\u00e9tre valami j\u00f3, s ha nem szenvedj\u00fck el azt a k\u00e1rt, amire sz\u00e1m\u00edthatunk. De ink\u00e1bb van jelen a szerencse ott, ahol az ember valami j\u00f3ra tesz szert. Hiszen az, hogy szert tesz\u00fcnk a j\u00f3ra, m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban szerencs\u00e9s esetnek sz\u00e1m\u00edt, m\u00edg az, hogy nem szenved\u00fcnk k\u00e1rt, csak j\u00e1rul\u00e9kos m\u00f3don szerencs\u00e9s eset. A szerencse teh\u00e1t \u00e9rtelem n\u00e9lk\u00fcli term\u00e9szet<\/strong>.\n\nA szerencs\u00e9s ember ugyanis az, aki az \u00e9rtelem ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl rendelkezik a j\u00f3ra ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9ssel, s el is \u00e9ri a c\u00e9lj\u00e1t. Ez a term\u00e9szet hat\u00e1sa.\nMert a l\u00e9lekben term\u00e9szett\u0151l fogva megvan az, aminek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az \u00e9rtelem ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl t\u00f6reksz\u00fcnk arra, ahol megvan sz\u00e1munkra a j\u00f3 \u00e1llapot lehet\u0151s\u00e9ge. Ez olyan, mint az ihletett<\/strong> \u00e1llapotban l\u00e9v\u0151k esete: \u00e9rtelem n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s alapj\u00e1n cselekszenek.\n\nA szerencse a dolgok v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1b\u00f3l ered, ahol mag\u00e1ban az emberben benne van a javakra ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s<\/strong> princ\u00edpiuma.\n\n\u00d6sszefoglal\u00e1sk\u00e9nt az egyes er\u00e9nyeket al\u00e1 kell rendeln\u00fcnk valaminek. Ez a kalokagathia<\/strong>, azaz \u201esz\u00e9pj\u00f3s\u00e1g\u201d.\n\nVannak sz\u00e9p \u00e9s vannak j\u00f3 dolgok, az er\u00e9nyek egyszerre<\/strong> vannak a k\u00e9t kateg\u00f3ri\u00e1ban.\u00a0Vannak felt\u00e9tlen\u00fcl j\u00f3 \u00e9s sz\u00e9p dolgok, s vannak olyanok, melyek nem felt\u00e9tlen\u00fcl azok.\u00a0Az erk\u00f6lcsileg sz\u00e9p \u00e9s j\u00f3 ember sz\u00e1m\u00e1ra a felt\u00e9tlen\u00fcl j\u00f3 dolgok j\u00f3k, s a felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00e9p dolgok sz\u00e9pek. Az er\u00e9nyeken alapul\u00f3 helyes cselekv\u00e9s a helyes szab\u00e1ly alapj\u00e1n val\u00f3 cselekv\u00e9s.\n\nDe mi ez a helyes szab\u00e1ly? Azt jelenti, hogy a l\u00e9lek \u00e9rtelem n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3 r\u00e9sze nem akad\u00e1lyozza<\/strong> az \u00e9rtelemmel b\u00edr\u00f3 l\u00e9lekr\u00e9szt abban, hogy az a maga tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t v\u00e9gezze. Ahogy a test van a l\u00e9lek kedv\u00e9\u00e9rt, \u00fagy van a l\u00e9lek gyeng\u00e9bb r\u00e9sze van a jobbik r\u00e9sz\u00e9\u00e9rt. A test akkor m\u0171k\u00f6dik helyeen, ha nem akad\u00e1lyozza, s\u0151t el\u0151seg\u00edti a l\u00e9lek munk\u00e1j\u00e1t. Ugyan\u00edgy: az \u00e9rzelmek helyes m\u0171k\u00f6d\u00e9se az, ha nem akad\u00e1lyozz\u00e1k az \u00e9sz munk\u00e1j\u00e1t.\n\nMilyen \u00e1llapotban legyenek az \u00e9rzelmek, hogy ne akad\u00e1lyozzanak?\u00a0Ez neh\u00e9z k\u00e9rd\u00e9s<\/strong>, hiszen az embernek mag\u00e1nak is hozz\u00e1 kell j\u00e1rulnia, hogy \u00e9szrevehesse ezt. Nem el\u00e9g maga a tud\u00e1s, hanem annak haszn\u00e1lata<\/strong> is sz\u00fcks\u00e9ges. A boldogs\u00e1g nem abban \u00e1ll, hogy ismerj\u00fck mindazt, amib\u0151l l\u00e9trej\u00f6n, hanem akkor j\u00f6n l\u00e9tre, ha mindazt haszn\u00e1ljuk is.\n\nMi a bar\u00e1ts\u00e1g<\/strong>?\u00a0A bar\u00e1ts\u00e1g t\u00f6k\u00e9letes fajt\u00e1ja a derekas emberek saj\u00e1tja, bel\u0151le sz\u00e1rmaznak a bar\u00e1ts\u00e1g egy\u00e9b form\u00e1i: a kellemesen \u00e9s a hasznoson alapul\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1g.\u00a0Van tov\u00e1bb\u00e1 egyenl\u0151 \u00e9s egyenl\u0151tlens\u00e9g bar\u00e1ts\u00e1ga \u00e9s a t\u00f6k\u00e9letes bar\u00e1ts\u00e1g.\u00a0A bar\u00e1ts\u00e1g \u00f6sszes eml\u00edtett form\u00e1i k\u00f6z\u00fcl a rokonok bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1ban jelentkezik legink\u00e1bb a szeretet, ott is az apa fia ir\u00e1nti bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1ban.\n\nA j\u00f3akarat<\/strong> nem azonos a bar\u00e1ts\u00e1ggal, de felt\u00e9tele annak.\n\nAz egyet\u00e9rt\u00e9s<\/strong> k\u00f6zeli kapcsolatban \u00e1ll a bar\u00e1ts\u00e1ggal, a cselekv\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n jelentkezik, p\u00e1rosulva az azonos c\u00e9lra vonatkoz\u00f3 k\u00edv\u00e1ns\u00e1ggal.\n\nL\u00e9tezik \u00f6nmagunk<\/strong> ir\u00e1nti<\/strong> bar\u00e1ts\u00e1g is. Az \u00f6nz\u0151en \u00f6nmag\u00e1t szeret\u0151 ember, aki mindent \u00f6nmaga \u00e9rdek\u00e9ben cselekszik, hitv\u00e1ny, m\u00edg a derakas ember m\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben cselekszik, nincs \u00f6nz\u0151 \u00f6nszeretet. Viszont minden ember a javakra t\u00f6rekszik, s mindegyik \u00fagy v\u00e9li, els\u0151sorban neki kell hogy legyenek javai. A derekas ember lemond a javakr\u00f3l - els\u0151sorban a gazdags\u00e1gr\u00f3l \u00e9s a hivatalr\u00f3l - m\u00e1s jav\u00e1ra, nem mintha nem \u0151t illetn\u00e9 meg legink\u00e1bb, hanem mert l\u00e1tja, hogy m\u00e1s ezekkel t\u00f6bbre k\u00e9pes, mint \u0151. A t\u00f6bbiek tudatlans\u00e1guk folyt\u00e1n nem tesznek \u00edgy, mert nem gondolnak arra, hogy \u0151k esetleg rosszul \u00e9lnek ezekkel a javakkal.\n\nA derekas emberben egyed\u00fcl<\/strong> a sz\u00e9ppel kapcsolatban lehet \u00f6nz\u0151 \u00f6nszeretet, ez az az egyetlen, amit nem enged \u00e1t m\u00e1snak, m\u00edg a hasznost \u00e9s kellemest \u00e1tengedi.\n\nVajon \u00f6nmag\u00e1t szereti-e legink\u00e1bb a derekas ember? Nos, egyr\u00e9szt<\/strong> \u00f6nmag\u00e1t szereti legink\u00e1bb, m\u00e1sr\u00e9szt<\/strong> meg nem. Hiszen a derekas a hasznos javakr\u00f3l lemond a bar\u00e1tja jav\u00e1ra, ekkor a bar\u00e1tj\u00e1t jobban szereti \u00f6nmag\u00e1n\u00e1l, de amikor ezt teszi, saj\u00e1t mag\u00e1nak \u00f6r\u00f6m\u00f6t szerez, azaz \u00f6nmag\u00e1nak adja a sz\u00e9pet, ez\u00e9rt is mond le a hasznos dolgokr\u00f3l. Ez azonban a j\u00f3 szeretete<\/strong>, nem pedig \u00f6nz\u0151 \u00f6nszeretet, hiszen \u00f6nmag\u00e1t egyed\u00fcl saj\u00e1t j\u00f3s\u00e1ga miatt szereti.\n\nAz \u00f6nmaga sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9gs\u00e9ges embernek van-e sz\u00fcks\u00e9ge bar\u00e1ts\u00e1gra? Igen, mert \u00f6nmagunkat megismerni egyr\u00e9szt a legnehezebb dolog, de a legkellemesebb is, viszont \u00f6nmagunkb\u00f3l kiindulva nem szeml\u00e9lhetj\u00fck \u00f6nmagunkat, a bar\u00e1t pedig m\u00e1sodik \u00e9n\u00fcnk<\/strong>. Sok bar\u00e1t kell vagy kev\u00e9s? Egyik se.","type":"rich","thumbnail_url":null,"thumbnail_width":null,"thumbnail_height":null}