{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"Az \u00e9rtelmez\u00e9sr\u0151l","html":"Magyarul Hermeneutika<\/strong> n\u00e9ven ismertebb.\n\nEls\u0151 l\u00e1t\u00e1sra r\u00f6vid, k\u00f6nny\u0171 sz\u00f6veg. Azt\u00e1n gyorsan kider\u00fcl: \u00f6sszetett \u00e9s sok helyen nehezen \u00e9rthet\u0151.\n\n\n\n\"\"<\/a>\u00cdr\u00e1s, besz\u00e9d, gondolat<\/strong>\n\nAz \u00edr\u00e1s a besz\u00e9d jelk\u00e9pe, a besz\u00e9d pedig a gondolat\u00e9. M\u00edg az \u00edr\u00e1s \u00e9s a besz\u00e9d emberenk\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00f3, a gondolat nem<\/strong> az. Magyarul: ugyanaz kifejezhet\u0151 t\u00f6bb m\u00f3don, a kifejez\u00e9s meg le\u00edrhat\u00f3 t\u00f6bb m\u00f3don.\n\nA gondolat lehet egyszer\u0171 \u00e9s \u00f6sszetett. Az egyszer\u0171 gondolat k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 dolgokra vonatkozik, n\u00e9vsz\u00f3kra vagy ig\u00e9kre, \u00edgy eset\u00fckben nem lehet sz\u00f3 se igazs\u00e1gr\u00f3l, se hamiss\u00e1gr\u00f3l. Az \u00f6sszetett gondolatok eset\u00e9ben \u00e1ll\u00edt\u00e1s\/tagad\u00e1s hangozhat el, mely lehet<\/strong> igaz vagy hamis.\n\nN\u00e9vsz\u00f3<\/strong>\n\nN\u00e9vsz\u00f3 - ami nem kapcsolatos az id\u0151vel,\n\nEgy n\u00e9vsz\u00f3 tagad\u00e1sa = hat\u00e1rozatlan<\/strong> n\u00e9vsz\u00f3.\n\nA n\u00e9vsz\u00f3k ragozott alakjai n\u00e9vsz\u00f3i esetek.\n\nIge<\/strong>\n\nAz ige - ami kapcsolatos az id\u0151vel. Nincs f\u00fcggetlen \u00e9rtelme, de jelent\u00e9st ad m\u00e1snak.\n\nEg\u00e9szs\u00e9g - f\u0151n\u00e9v, de eg\u00e9szs\u00e9ges - ige, mert m\u00e1snak az \u00e1llapot\u00e1t jelenti.\n\nEgy ige tagad\u00e1sa = hat\u00e1rozatlan<\/strong> ige.\n\nA nem jelent idej\u0171 ige = igeid\u0151.\n\nAz \u00f6nmag\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 ige nem fejez ki \u00e1ll\u00edt\u00e1st vagy tagad\u00e1st, csak felh\u00edvja a figyelmet.\n
Vegy\u00fck itt \u00e9szre, ez az \"ige\" sokkal sz\u00e9lesebb \u00e9rtelm\u0171, mint a kifejez\u00e9s mai jelent\u00e9se.<\/blockquote>\nMondat<\/strong>\n\nA mondat f\u00fcggetlen jelent\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 besz\u00e9dr\u00e9sz.\n\nA mondat t\u00e9tel. ha lehet igaz vagy hamis, s nem az, ha nem lehet az, pl. ilyen az ima.\n\nT\u00e9telek t\u00edpusai<\/strong>\n\nHogy lesz az \u00f6sszetett dolgokb\u00f3l egy?\n\nEgyszer\u0171<\/strong> t\u00e9tel, mely egy adott val\u00f3s t\u00e9nyre utal. K\u00f6telez\u0151en tartalmaz ig\u00e9t vagy igeid\u0151t.\n\n\u00d6sszetett<\/strong> t\u00e9tel - ami t\u00f6bb, \u00f6sszekapcsolt t\u00e9nyre utal, ami \u00edgy lesz egy.\n\n\u00c1ll\u00edt\u00e1s, tagad\u00e1s<\/strong>\n\nAz \u00e1ll\u00edt\u00e1s valaminek a meger\u0151s\u00edt\u00e9se, a tagad\u00e1s az ellenkez\u0151je.\n\nMinden \u00e1ll\u00edt\u00e1snak van tagad\u00e1sa<\/strong>. Ugyanarra az alanyra kell vonatkozniuk, s ez az alany nem lehet k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171.\n\n\u00c1ltal\u00e1nos, egyedi<\/strong>\n\n\u00c1ltal\u00e1nos<\/strong> = ami t\u00f6bb alanyra vonatkozik.\n\nEgyedi<\/strong> = ami nem lehet m\u00e1s hat\u00e1rozm\u00e1nya.\n\nA t\u00e9telek n\u00e9ha egyedi, n\u00e9ha \u00e1ltal\u00e1nos alanyokra vonatkoznak. Maga a t\u00e9tel is lehet \u00e1ltal\u00e1nos (univerz\u00e1lis) \u00e9s nem-\u00e1ltal\u00e1nos (r\u00e9szleges).\n\n\u00c1ltal\u00e1nos jelleg\u0171 t\u00e9tel \u00e1ltal\u00e1nos alanyra pl. a \"minden ember feh\u00e9r\" vagy az \"egyetlen ember se feh\u00e9r\". Nem-\u00e1ltal\u00e1nos jelleg\u0171 \u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e1ltal\u00e1nos alanyra pl. az \"egyes emberek feh\u00e9rek\" vagy az \"egyes emberek nem feh\u00e9rek\".\n
Azt hiszem, itt \u00e9rdemes lesz az egyszer\u0171s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt a bevett latin eredet\u0171 r\u00f6vid\u00edt\u00e9seket haszn\u00e1lni: AEIO<\/strong>. Ezeket Arisztotel\u00e9sz latin ford\u00edt\u00f3i tal\u00e1lt\u00e1k ki, de szerintem egyszer\u0171bb lesz most \u00edgy le\u00edrni a l\u00e9nyeget.<\/blockquote>\nTeh\u00e1t az \u00e1ltal\u00e1nos alanyra vonatkoz\u00f3 t\u00e9telt\u00edpusok:\n
    \n \t
  • A - Affirmo - \u201eminden ember feh\u00e9r\u201d<\/li>\n \t
  • E - nEgo - \u201eegyetlen ember se feh\u00e9r\u201d<\/li>\n \t
  • I - affIrmo - \u201eegyes emberek feh\u00e9rek\u201d<\/li>\n \t
  • O - negO - \u201eegyes emberek nem feh\u00e9rek\u201d<\/li>\n<\/ul>\n
    (affirmo - \u00e1ll\u00edt, nego - tagad)<\/blockquote>\nN\u00e9gyf\u00e9le<\/strong> kapcsolat lehet az egyes t\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt:\n
      \n \t
    • ellentmond\u00e1s<\/strong>: a k\u00e9t t\u00e9tel nem lehet se egyszerre igaz, se egyszerre hamis, ez \u00e1ll fenn A-O \u00e9s E-I viszonyban, p\u00e9lda: nem lehet egyszerre igaz, hogy minden ember feh\u00e9r \u00e9s egyes emberek nem feh\u00e9rek, de ezen t\u00e9telek egyszerre hamisak se lehetnek, hiszen ez azt jelenten\u00e9, hogy igaz, hogy minden ember nem-feh\u00e9r \u00e9s egyes emberek m\u00e9gis feh\u00e9rek, ami nyilv\u00e1nval\u00f3an k\u00e9ptelens\u00e9g,<\/li>\n \t
    • ellent\u00e9t<\/strong>: a k\u00e9t t\u00e9tel nem lehet egyszerre igaz, de lehet egyszerre hamis, ez \u00e1ll fenn A-E viszonyban, p\u00e9lda: nem lehet egyszerre igaz, hogy minden ember feh\u00e9r \u00e9s egyetlen ember se feh\u00e9r, de ezen t\u00e9telek lehetnek egyszerre hamisak, hiszen ez azt jelenten\u00e9, hogy nem minden ember feh\u00e9r \u00e9s egyes emberek feh\u00e9rek, ami lehets\u00e9ges,<\/li>\n \t
    • ford\u00edtott ellent\u00e9t<\/strong>: a k\u00e9t t\u00e9tel nem lehet egyszerre hamis, de lehet egyszerre igaz, ez \u00e1ll fenn I-O viszonyban, p\u00e9lda: nem lehet hamis egyszerre, hogy egyes emberek feh\u00e9rek, egyesek meg nem feh\u00e9rek, hiszen ez azt jelenten\u00e9, hogy egyetlen emberre se igaz, hogy feh\u00e9r vagy nem-feh\u00e9r, de ezen t\u00e9telek lehetnek egyszerre igazak, hiszen semmi akad\u00e1lya, hogy egyes emberek feh\u00e9rek, egyes emberek pedig nem feh\u00e9rek,<\/li>\n \t
    • al\u00e1rendelts\u00e9g<\/strong>: ha a t\u00e9tel igaz vagy hamis, az al\u00e1rendeltje is ugyanaz, ez \u00e1ll fenn A-I \u00e9s E-O viszonyban, p\u00e9lda ha igaz, hogy minden ember feh\u00e9r, akkor az is sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en igaz, hogy egyes emberek feh\u00e9rek.<\/li>\n<\/ul>\nAz ellentmond\u00e1s eset\u00e9ben a fenti fenn\u00e1ll nem \u00e1ltal\u00e1nos, azaz egyedi alany eset\u00e9ben is: \"Sz\u00f3krat\u00e9sz feh\u00e9r\" \u00e9s \"Sz\u00f3krat\u00e9sz nem feh\u00e9r\", az egyik sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen igaz, a m\u00e1sik meg sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen hamis.\n\n\u00c1lc\u00e1zott \u00f6sszetett t\u00e9tel<\/strong>\n\nHa egy sz\u00f3nak k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n jelent\u00e9se van, a r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1s nem egys\u00e9ges. Ez esetben ez egy \u00f6sszetett t\u00e9tel k\u00e9t alanyra.\n\nIlyen esetben term\u00e9szetes az \u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s a tagad\u00e1s egyszerre igaz vagy egyszerre hamis lehet.\n\nJ\u00f6v\u0151<\/strong>\n\nMi a helyzet a j\u00f6v\u0151re vonatkoz\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal?\n\nA jelenbeli \u00e9s az elm\u00falt dolgok eset\u00e9ben sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171<\/strong>, hogy\u00a0a vonatkoz\u00f3 ellentmond\u00f3 t\u00e9telek valamelyike igaz legyen.\n\nJ\u00f6v\u0151beli egyedi esem\u00e9nyekre vonatkoz\u00f3 t\u00e9telek eset\u00e9ben nem lehet ugyanez a helyzet. Ha az lenne, akkor a j\u00f6v\u0151 el\u0151re meghat\u00e1rozott lenne<\/strong>. Hiszen ebben az esetben a j\u00f6v\u0151re vonatkoz\u00f3 t\u00e9tel igazs\u00e1g\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkezne az illet\u0151 j\u00f6v\u0151beli esem\u00e9ny sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9ge. Nem lehetne a j\u00f6v\u0151 tetsz\u0151leges.\n\nEz esetben megfontol\u00e1sra se lenne sz\u00fcks\u00e9g cselekedeteinket illet\u0151en.\n\nNem is sz\u00fcks\u00e9ges az, hogy valaki megfogalmazzon egy t\u00e9telt a j\u00f6v\u0151r\u0151l. Hiszen semmi se az\u00e9rt k\u00f6vetkezik be, mert valaki \u00e1ll\u00edtotta azt. Elegend\u0151 az a t\u00e9ny, hogy minden id\u0151ben minden igaz \u00e1ll\u00edt\u00e1s a j\u00f6v\u0151r\u0151l mint sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 esem\u00e9nyr\u0151l sz\u00f3lt.\n\nMindez azonban k\u00e9ptelens\u00e9g<\/strong>, hiszen l\u00e1tjuk, hogy a j\u00f6v\u0151beli esem\u00e9nyek kiindul\u00f3pontja a megfontol\u00e1sban \u00e9s tettben van, olyan dolgok ezek, melyeknek megvan mind a megval\u00f3sul\u00e1si, mind a nemmegval\u00f3sul\u00e1si lehet\u0151s\u00e9ge, azaz mindk\u00e9t lehet\u0151s\u00e9gnek megvan az eshet\u0151s\u00e9ge<\/strong>.\n\nNyilv\u00e1nval\u00f3 teh\u00e1t, hogy nincs \u00e9s nem megy v\u00e9gbe minden sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9gb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an. Egyes<\/strong> dolgok tetsz\u0151leges kimenetel\u0171ek, azaz eset\u00fckben semmivel sem ink\u00e1bb igaz az \u00e1ll\u00edt\u00e1s, mint a tagad\u00e1s, m\u00edg m\u00e1s<\/strong> dolgok eset\u00e9ben az egyik kimenetel val\u00f3sz\u00edn\u0171bb, de a m\u00e1siknak is van eshet\u0151s\u00e9ge.\n\nAmi van, az nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en van, s ami nincs, az se sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en nincs. Viszont minden sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen vagy van vagy nincs, lesz vagy nem lesz, de a kett\u0151 egyik\u00e9t nem sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen kell \u00e1ll\u00edtani. Pl. sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171, hogy holnap tengeri csata lesz vagy nem lesz, de nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 se az, hogy legyen, se az, hogy ne legyen. Az azonban, hogy bek\u00f6vetkezzen vagy ne, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171<\/strong>.\n\nIlyen esetekben teh\u00e1t a k\u00e9t t\u00e9tel egyik\u00e9nek igaznak, a m\u00e1siknak meg hamisnak kell lennie, \u00e1m ez tetsz\u0151leges<\/strong>, hogy melyik.\u00a0Azaz nem minden \u00e1ll\u00edt\u00e1s, illetve tagad\u00e1s eset\u00e9n sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen igaz a ellent\u00e9tek egyike \u00e9s hamis a m\u00e1sika.\n\nHat\u00e1rozatlan n\u00e9vszavak<\/strong>\n\nA l\u00e9tige<\/strong> n\u00e9lk\u00fcl nem lehets\u00e9ges \u00e1ll\u00edt\u00e1s vagy tagad\u00e1s.\n
      (Ez persze a magyarra pont nem igaz, jelen id\u0151ben \u00e9s harmadik sz\u00e1mban nem haszn\u00e1lunk l\u00e9tig\u00e9t t\u00e9telekre. Sz\u00f3val k\u00e9pzelj\u00fck oda a \u201evan\u201d sz\u00f3t, ill. ha kell ki\u00edrom mint \u201e(van)\u201d sz\u00f3t.)<\/blockquote>\nA lehets\u00e9ges kombin\u00e1ci\u00f3k, \u00e1ll\u00edt\u00e1s\/tagad\u00e1s \u00e9s megl\u00e9t\/hi\u00e1ny szerint<\/strong>:\n
        \n \t
      • Ember (van) - Ember nem (van)<\/li>\n \t
      • Nem-ember (van) - Nem-ember nem (van)\n(mindk\u00e9t esetben olyan \u00e9rtelemben, hogy \u201eegyes emberek\u201d, ill. meghat\u00e1rozatlanul a \"minden\" \u00e9s az \"egyes\" k\u00f6z\u00f6tt, ez nem igaz\u00e1n vil\u00e1gos sz\u00e1momra)<\/li>\n \t
      • Minden ember (van) - Minden ember nem (van)<\/li>\n \t
      • Minden-ami-nem-ember (van) - Minden-ami-nem-ember nem (van)<\/li>\n<\/ul>\nMinden \u00e1ll\u00edtm\u00e1ny meg is ford\u00edthat\u00f3<\/strong>. L\u00e1ssuk teh\u00e1t az \u201eigazs\u00e1gos\u201d sz\u00f3val az \u00f6sszes lehet\u0151s\u00e9get:\n
          \n \t
        • alfa: \u00e1ll\u00edt\u00e1s: az ember igazs\u00e1gos<\/li>\n \t
        • b\u00e9ta: tagad\u00e1s: az ember nem igazs\u00e1gos<\/li>\n \t
        • gamma: \u00e1ll\u00edt\u00e1s: az ember nem-igazs\u00e1gos<\/li>\n \t
        • delta: tagad\u00e1s: az ember nem nem-igazs\u00e1gos<\/li>\n<\/ul>\nAz alfa-gamma \u00e9s a b\u00e9ta-delta p\u00e1rok egyszerre<\/strong> igazak.\n\nTov\u00e1bb\u00e1::\n
            \n \t
          • alfa1<\/sup>: \u00e1ll\u00edt\u00e1s: minden ember igazs\u00e1gos<\/li>\n \t
          • b\u00e9ta1<\/sup>: tagad\u00e1s: nem minden ember igazs\u00e1gos<\/li>\n \t
          • gamma1<\/sup>: \u00e1ll\u00edt\u00e1s: minden ember nem-igazs\u00e1gos<\/li>\n \t
          • delta1: tagad\u00e1s: nem minden ember nem-igazs\u00e1gos<\/sup><\/li>\n<\/ul>\nItt az alfa1-gamma1 p\u00e1r nem lehet<\/strong> egyszerre igaz, de a b\u00e9ta1-delta1 p\u00e1r igen<\/strong>.\n
              \n \t
            • alfa2<\/sup>: \u00e1ll\u00edt\u00e1s: a nem-ember igazs\u00e1gos<\/li>\n \t
            • b\u00e9ta2<\/sup>: tagad\u00e1s: a nem-ember nem igazs\u00e1gos<\/li>\n \t
            • gamma2<\/sup>: \u00e1ll\u00edt\u00e1s: a nem-ember nem-igazs\u00e1gos<\/li>\n \t
            • delta2<\/sup>: tagad\u00e1s: a nem-ember nem nem-igazs\u00e1gos<\/li>\n<\/ul>\nEzek azonosak<\/strong> az els\u0151 n\u00e9gy esettel.\n\nUgyanez<\/strong> a helyzet van, ha a l\u00e9tige helyett m\u00e1s ige van a mondatban.\n\nA \u201eminden\u201d ellentmond\u00e1sa nem a \u201enem minden\u201d, hanem az \u201eegyetlen se\u201d, l\u00e1sd \u201eminden ember \u00e9lvezi az eg\u00e9szs\u00e9get\u201d \u00e9s \u201eegyetlen ember se \u00e9lvezi az eg\u00e9szs\u00e9get\u201d.\n\nEgyedi alany<\/strong> eset\u00e9ben a helyzet: ha igaz a tagad\u00e1s, akkor az ellent\u00e9tes \u00e1ll\u00edt\u00e1s igaz. L\u00e1sd: ha igaz, hogy \u201eSz\u00f3krat\u00e9sz nem b\u00f6lcs\u201d, akkor igaz, hogy \u201eSz\u00f3krat\u00e9sz nem-b\u00f6lcs\u201d\n\nUgyanez \u00e1ltal\u00e1nos alany eset\u00e9ben term\u00e9szetesen<\/strong> nem \u00edgy van, hiszen ha igaz annak tagad\u00e1sa, hogy \u201eminden ember b\u00f6lcs\u201d, abb\u00f3l nem k\u00f6vetkezik, az, hogy \u201eminden ember nem-b\u00f6lcs\u201d. Itt a levonhat\u00f3 helyes k\u00f6vetkeztet\u00e9s a \u201enem minden ember b\u00f6lcs\u201d. Az el\u0151bbi az ellent\u00e9tes, m\u00edg az ut\u00f3bbi az ellentmond\u00f3 mondat.\n\nA \u201eminden-ami-nem-embet igazs\u00e1gos\u201d \u00e9s ennek ellentmond\u00e1sa nem azonos egyetlen m\u00e1s mondattal se. De a \u201eminden-ami-nem-ember nem igazs\u00e1gos\u201d azonos \u201esemmi-ami-nem-ember igazs\u00e1gos\u201d mondattal.\n
              (Bevallom, hogy ezt nem \u00e9rtem.)<\/blockquote>\nAz alany \u00e9s az \u00e1ll\u00edtm\u00e1ny felcser\u00e9l\u00e9se nem v\u00e1ltoztat<\/strong> az \u00e9rtelmen.\n\n Val\u00f3di egys\u00e9g<\/strong>\n\nMikor van val\u00f3di<\/strong> egys\u00e9g? Azaz ha egy alanyt t\u00f6bb sz\u00f3 jel\u00f6l vagy egy alanyr\u00f3l t\u00f6bbszavas \u00e1ll\u00edtm\u00e1nyt mondunk.\u00a0Ugyanis nem lehet t\u00f6bb dologr\u00f3l \u00e1ll\u00edtani vagy tagadni valamit, hacsak ez a t\u00f6bb dolog val\u00f3j\u00e1ban nem alkot egys\u00e9get. A val\u00f3di egys\u00e9g akkor \u00e1ll fenn, ha az elemek az adott alany l\u00e9nyeg\u00e9t fejezik ki. A \u201ek\u00e9tl\u00e1b\u00fa \u00e1llat\u201d egys\u00e9g, mert az embert jelenti, de a \u201ej\u00f3 cip\u00e9sz\u201d nem az.\u00a0Az se egys\u00e9g, ha olyan szavakat haszn\u00e1lunk egyszerre, melyekb\u0151l az egyik tartalmazza a m\u00e1sikat, pl. \u201ek\u00e9tl\u00e1b\u00fa ember\u201d.\u00a0Nem mondhat\u00f3 azonban olyasmi egy alanyr\u00f3l, ami ellent\u00e9tes l\u00e9nyeg\u00e9vel. A halott ember nem mondhat\u00f3 embernek.\n\nAz egyedr\u0151l azonban elmondhat\u00f3<\/strong> az ami a fajt\u00e1ja, ak\u00e1r fajt\u00e1ja kombin\u00e1lva valamely j\u00e1rul\u00e1kos elemmel. Nem tehet\u0151 ez meg, ha ez a j\u00e1rul\u00e9kos elem ellentmond a fajta l\u00e9nhyeg\u00e9nek. Azaz egy adott emberr\u0151l elmondhat\u00f3, hogy feh\u00e9r ember, de egy halott ember nem nevezhet\u0151 szimpl\u00e1n embernek.\nAz egyed teh\u00e1t lehet alany mind egyszer\u0171, mind \u00f6sszetett t\u00e9telek eset\u00e9ben, ha nincs az \u00f6sszetett \u00e1ll\u00edtm\u00e1ny r\u00e9szei k\u00f6zt ellentmond\u00e1s, vagy amikor az \u00e1ll\u00edtm\u00e1ny r\u00e9szei l\u00e9nyegiek.\n\nA k\u00e9t \u201evan\u201d<\/strong>\n\nArisztotel\u00e9sz megjegyzi a \u201evan\u201d k\u00e9t<\/strong> \u00e9rtelm\u00e9t:\n
                \n \t
              • mint valami van, azaz l\u00e9tezik,<\/li>\n \t
              • mint l\u00e9tige k\u00f6t\u0151sz\u00f3k\u00e9nt.<\/li>\n<\/ul>\nLehet\u0151s\u00e9g, eshet\u0151s\u00e9g, lehetetlens\u00e9g, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g<\/strong>\n\nEzek a kifejez\u00e9sek az \u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s a tagad\u00e1s \u201ehat\u00e1rvid\u00e9ke\u201d.\n\nAz igazi tagad\u00e1s<\/strong> az, mely az \u00e1ll\u00edtm\u00e1nyt tagadja. Ugyan\u00edgy itt a \u201elehet\u201d ellent\u00e9te a \u201enem lehet\u201d. Azonban ami lehet, pl. amikor egy ember s\u00e9t\u00e1lhat az azt is jelenti, hogy az illet\u0151 tart\u00f3zkodhat is a s\u00e9t\u00e1t\u00f3l. K\u00e9ptelens\u00e9g, hogy ellentmond\u00f3 mondatok igazak ugyanarra az alanyra, \u00edgy ebb\u0151l az k\u00f6vetkezik, hogy a \u201enem lehet\u201d nem ellentmond\u00f3 tagad\u00e1s a \u201dlehet\u201d \u00e1ll\u00edt\u00e1ssal szemben.\n\nA megold\u00e1s:\n
                  \n \t
                • egyszerre igaz ugyanarra az \u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s a tagad\u00e1s, vagy,<\/li>\n \t
                • nem a l\u00e9tez\u00e9s \u00e9s neml\u00e9tez\u00e9s a k\u00e9rd\u00e9s itt.<\/li>\n<\/ul>\nAz el\u0151bbi nyilv\u00e1nval\u00f3an k\u00e9ptelens\u00e9g<\/strong>, \u00edgy marad az ut\u00f3bbi. Teh\u00e1t: a \u201elehet, hogy legyen\u201d ellentmond\u00e1sa a \u201enem lehet, hogy legyen\u201d. Ellent\u00e9tesen pedig: \u201elehet, hogy ne legyen\u201d \u00e9s \u201enem lehet, hogy ne legyen\u201d. Ugyanez igaz a t\u00f6bbi esetre.\n\n\u00cdme az \u00f6sszes egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 mondatp\u00e1r:\n
                    \n \t
                  • lehet -\u00a0nem lehet<\/li>\n \t
                  • elfogadhat\u00f3 -\u00a0nem elfogadhat\u00f3<\/li>\n \t
                  • lehetetlen -\u00a0nem lehetetlen<\/li>\n \t
                  • sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 -\u00a0nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171<\/li>\n \t
                  • igaz - nem igaz<\/li>\n<\/ul>\nEgyes \u00e1ll\u00edt\u00e1sokb\u00f3l \u00e9s egyes tagad\u00e1sokb\u00f3l ugyanaz<\/strong> a jelent\u00e9s k\u00f6vetkezik.\u00a0\u00cdme a 4 azonos jelent\u00e9s\u0171 mondat:\n

                    A:\nlehet, hogy legyen\nelfogadhat\u00f3, hogy legyen\nnem lehetetlen, hogy legyen\nnem sz\u00fcks\u00e9ges, hogy legyen<\/p>\n

                    B:\nnem lehet, hogy legyen\nnem elfogadhat\u00f3, hogy legyen\nlehetetlen, hogy legyen\nsz\u00fcks\u00e9ges, hogy ne legyen<\/p>\n

                    C:\nlehet, hogy ne legyen\nelfogadhat\u00f3, hogy ne legyen\nnem lehetetlen, hogy ne legyen\nnem sz\u00fcks\u00e9ges, hogy ne legyen<\/p>\n

                    D:\nnem lehet, hogy ne legyen\nnem elfogadhat\u00f3, hogy ne legyen\nlehetetlen, hogy ne legyen\nsz\u00fcks\u00e9ges, hogy legyen<\/p>\nA lehetetlen \u00e9s a nem lehetetlen az elfogadhat\u00f3b\u00f3l, a nem elfogadhat\u00f3b\u00f3l, a lehet\u0151b\u0151l \u00e9s a nem lehet\u0151b\u0151l k\u00f6vetkeznek ellentmond\u00e1s alapon.\u00a0Ford\u00edtva pedig, a \u201elehetetlen\u201d tagad\u00e1sa k\u00f6vetkezik a 'lehet\u201d-b\u0151l.\u00a0Azaz minden A ellentmond\u00e1sa minden B-nek, s minden C minden D-nek, az els\u0151 h\u00e1rom-h\u00e1rom<\/strong> mondat eset\u00e9ben.\n\nA negyedik, a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g<\/strong> esete viszont m\u00e1s. Itt l\u00e1that\u00f3, hogy a \u201enem sz\u00fcks\u00e9ges, hogy legyen\u201d nem tagad\u00e1sa a \u201esz\u00fcks\u00e9ges, hogy ne legyen\u201d \u00e1ll\u00edt\u00e1snak, hiszen mindkett\u0151 lehet egyszerre igaz. Hiszen amikor egy dolog nem lehet, akkor sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171, hogy ne legyen, m\u00edg amikor viszont egy dolog nem lehet, hogy ne legyen, akkor sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171, hogy legyen.\n\nTeh\u00e1t m\u00edg a lehetetlens\u00e9get vagy nem lehetetlens\u00e9get kifejez\u0151 mondatok az alany v\u00e1ltoztat\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6vetkeznek az adott \u00e1ll\u00edtm\u00e1nyokb\u00f3l, addig a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9get kifejez\u0151k eset\u00e9ben az alany<\/strong> ellent\u00e9t\u00e9re kell vonatkozniuk az \u00e1ll\u00edt\u00e1soknak. Hiszen a \"lehetetlen\" \u00e9s a \"sz\u00fcks\u00e9ges\" nem egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171ek, hanem ford\u00edtott<\/strong> kapcsolatban \u00e1llnak egym\u00e1shoz.\n\nViszont ha egy dolognak sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en lennie kell, akkor az is igaz r\u00e1, hogy lehet, hogy legyen. (A m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g, hogy \u201enem lehet, hogy legyen\u201d abszurd.)\u00a0A gond: a \u201elehet, hogy legyen\u201d k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy \u201enem lehetetlen\u201d, abb\u00f3l viszont az, hogy \u201enem sz\u00fcks\u00e9ges\u201d. Ennek az az abszurd<\/strong> k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy ami sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en van az nincs sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en.\n\nDe a \"sz\u00fcks\u00e9ges, hogy legyen\" nem k\u00f6vetkezik<\/strong> a \u201elehet, hogy legyen\u201d \u00e1ll\u00edt\u00e1sb\u00f3l. Val\u00f3j\u00e1ban a \"nem sz\u00fcks\u00e9ges, hogy ne legyen\" k\u00f6vetkezik bel\u0151le. A\u00a0\u201enem sz\u00fcks\u00e9ges, hogy ne legyen\u201d a \"nem lehet\" ellentmond\u00e1s\u00e1b\u00f3l j\u00f6n. Hiszen a \u201enem lehet\" mondatb\u00f3l k\u00f6vetkezik,, hogy \"lehetetlen, hogy legyen\" \u00e9s \"sz\u00fcks\u00e9ges, hogy ne legyen\", \u00e9s ezek ellentmond\u00e1sa a \"nem sz\u00fcks\u00e9ges, hogy ne legyen\".\n\nK\u00e9rd\u00e9ses teh\u00e1t, hogy vajon a \u201elehet\u201d \u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkezik-e a \"sz\u00fcks\u00e9ges, hogy legyen\" \u00e1ll\u00edt\u00e1sb\u00f3l. Ha nem, akkor az ellentmond\u00e1sa k\u00f6vetkezik bel\u0151le, azaz a \u201enem lehet\u201d, vagy ha valaki szerint ez nem az ellentmond\u00e1sa, akkor a \u201elehet, hogy ne legyen\u201d k\u00f6vetkezik. Mindkett\u0151 azonban nyilv\u00e1nval\u00f3an t\u00e9ves, hiszen ellenkez\u0151 esetben az k\u00f6vetkezne, hogy aminek sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en lennie kell az lehet, hogy m\u00e9gse legyen.\n\nNyilv\u00e1nval\u00f3 azonban, hogy nem minden eset olyan, melyben a lehet\u0151s\u00e9g k\u00e9toldal\u00fa. Vannak kiv\u00e9telek<\/strong> ugyanis. Els\u0151sorban ilyenek az \u00e9rtelem n\u00e9lk\u00fcli dolgok, l\u00e1sd a \u201et\u0171z meleg\u00edthet\u201d, hiszen ebben az esetben a t\u0171z nem k\u00e9pes nem meleg\u00edteni.\u00a0\u00c9rtelem sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy a lehet\u0151s\u00e9g egyn\u00e9l t\u00f6bb eredm\u00e9nyt hozhasson, azaz ellent\u00e9tes eredm\u00e9nyek is lehessenek. Viszont egyes \u00e9rtelem n\u00e9lk\u00fcli dolgok is k\u00e9pesek ellent\u00e9tes eredm\u00e9nyekre. A l\u00e9nyeg: nem minden lehet\u0151s\u00e9g ad ellenkez\u0151 eredm\u00e9nyeket, akkor is, ha a sz\u00f3t egy \u00e9rtelemben haszn\u00e1ljuk.\n\nEgyes esetekben viszont a sz\u00f3t k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171en haszn\u00e1lj\u00e1k. Az \"lehets\u00e9ges\" kifejez\u00e9s k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171<\/strong>:\n

                      \n \t
                    • val\u00f3s\u00e1gszer\u0171re val\u00f3 hivatkoz\u00e1sk\u00e9nt, pl. valaki s\u00e9t\u00e1lhat, mert m\u00e1r s\u00e9t\u00e1l, azaz egy lehet\u0151s\u00e9gszer\u0171s\u00e9g val\u00f3s\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt,<\/li>\n \t
                    • amikor a val\u00f3s\u00e1gszer\u0171s\u00e9g felt\u00e9telei fenn\u00e1llnak, pl. a s\u00e9ta lehets\u00e9ges valaki sz\u00e1m\u00e1ra, azaz a s\u00e9ta, b\u00e1r nem felt\u00e9tlen\u00fcl val\u00f3sul meg, nem lehetetlen.<\/li>\n<\/ul>\nAz ut\u00f3bbi csak muland\u00f3 dolgokn\u00e1l lehet, az el\u0151z\u0151 \u00f6r\u00f6k dolgokn\u00e1l is.\u00a0A sz\u00f3 sz\u0171k \u00e9rtelm\u00e9ben a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g csak az el\u0151bbire<\/strong> igaz.\n\nA k\u00f6vetkeztet\u00e9s: mivel az \u00e1ltal\u00e1nos az egyedib\u0151l van, az ami sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 az egyben lehets\u00e9ges is, b\u00e1r nem a sz\u00f3 minden \u00e9rtelm\u00e9ben.\u00a0Tal\u00e1n a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g \u00e9s annak hi\u00e1nya a l\u00e9tez\u00e9s \u00e9s a nem-l\u00e9tez\u00e9s alapelvei, s minden m\u00e1s ut\u00e1nuk k\u00f6vetkezik.\u00a0A sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g teh\u00e1t val\u00f3s\u00e1gszer\u0171<\/strong>. Ami \u00f6r\u00f6k az el\u0151bbi, \u00edgy a val\u00f3s\u00e1gszer\u0171s\u00e9g a lehet\u0151s\u00e9gszer\u0171s\u00e9g el\u0151tt \u00e1ll.\n\nN\u00e9h\u00e1ny<\/strong> dolog val\u00f3s\u00e1gszer\u0171 lehet\u0151s\u00e9gszer\u0171s\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl, ezek az els\u0151 elvek. M\u00e1s<\/strong> dolgok val\u00f3s\u00e1gszer\u0171ek \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gszer\u0171ek is, ezeknek a dolgoknak ezek val\u00f3s\u00e1gszer\u0171s\u00e9ge a term\u00e9szetben megel\u0151zi a lehet\u0151s\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u00fcket, de id\u0151ben ez ford\u00edtva van. S ism\u00e9t a dolgok m\u00e1s<\/strong> csoportja, melyek soha nem val\u00f3sulnak meg, azaz tiszta lehet\u0151s\u00e9gszer\u0171ek.\n\nTagad\u00e1sok<\/strong>\n\nAz \u00e1ll\u00edt\u00e1s ellent\u00e9te a tagad\u00e1s vagy egy m\u00e1sik \u00e1ll\u00edt\u00e1s: l\u00e1sd \u201eminden ember igazs\u00e1gos\u201d - \u201eegyetlen ember se igazs\u00e1gos\u201d - \u201eminden ember igazs\u00e1gtalan\u201d.\n\nAz \u00e9rtelmi \u00edt\u00e9letb\u0151l k\u00f6vetkezik-e az adott kimondott mondat? Ha igen, akkor pl. a \u201eminden ember igazs\u00e1gos\u201d ellent\u00e9te a \u201e,minden ember igazs\u00e1gtalan\u201d. Ha viszont az \u00e9rtelem szerint sincs ez a kett\u0151 ellent\u00e9tben, akkor ink\u00e1bb a tagad\u00e1s az igazi ellent\u00e9t, azaz az \u201eegyetlen ember se igazs\u00e1gos\u201d.\u00a0Ez a megvizsg\u00e1land\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s.\n\nHa 3 mondatot n\u00e9z\u00fcnk, az els\u0151 igaz, mert a j\u00f3r\u00f3l azt \u00e1ll\u00edtja, hogy j\u00f3, m\u00edg a m\u00e1sik azt, hogy az nem j\u00f3, m\u00edg a harmadik azt, hogy az rossz, akkor az ut\u00f3bbi 2 k\u00f6z\u00fcl melyik az els\u0151 ellent\u00e9te? Ha pedig mindkett\u0151 az, mi a 2 k\u00f6z\u00f6tt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g<\/strong>?\n\nAz ami j\u00f3 az egyszerre<\/strong> j\u00f3 \u00e9s nem rossz. Az el\u0151bbi l\u00e9nyegi<\/strong>, az ut\u00f3bbi j\u00e1rul\u00e9kos<\/strong> tulajdons\u00e1g. Az igazi mondatnak a l\u00e9nyegre kell vonatkoznia. Az az \u00e1ll\u00edt\u00e1s a j\u00f3r\u00f3l, hogy nem j\u00f3 hamis \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hiszen a l\u00e9nyeget illet\u0151en t\u00e9ves. Az az \u00e1ll\u00edt\u00e1s r\u00f3la viszont, hogy rossz, j\u00e1rul\u00e9kos tulajdons\u00e1got illet. A l\u00e9nyegi t\u00e9ved\u00e9s a fontosabb<\/strong>.\n\nViszont az az \u00e1ll\u00edt\u00e1s a j\u00f3r\u00f3l, hogy rossz \u00f6sszetett, hiszen aki ezt \u00e1ll\u00edtja, az azt is \u00e1ll\u00edtja, hogy a j\u00f3 nem j\u00f3.\n\nAz ellentmond\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1s a legink\u00e1bb<\/strong> ellent\u00e9tes.\n\nAz \u00e1ltal\u00e1nos tagad\u00e1s teh\u00e1t ellent\u00e9t: \u201eminden ember j\u00f3\u201d - \u201eegyetlen ember se j\u00f3\u201d. Az ellentmond\u00e1s pedig: \u201eminden ember j\u00f3\u201d - \u201eminden ember rossz\u201d. Az ellent\u00e9tek nem lehetnek egyszerre igazak.\u00a0Az ellent\u00e9t<\/strong> tagadja valaminek a megl\u00e9t\u00e9t az alanyban, ami megvan benne, azaz hamis, az ellentmond\u00e1s<\/strong> pedig egy hamis \u00e1ll\u00edt\u00e1s ugyanarr\u00f3l az alanyr\u00f3l ugyanabban a tekintetben. Harmadik lehet\u0151s\u00e9g nincs<\/strong> igaz \u00e9s a hamis k\u00f6z\u00f6tt.","type":"rich","thumbnail_url":null,"thumbnail_width":null,"thumbnail_height":null}