{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"Metafizika II.","html":"M\u00e1sodik r\u00e9sz, folytat\u00e1s <a href=\"http:\/\/bircahang.org\/metafizika-i\/\">innen<\/a>.<!--more-->\n\nAz el\u0151z\u0151 r\u00e9sz a I-VI. k\u00f6nyv, itt a VII-IX. k\u00f6nyv.\n\n<strong>A l\u00e9nyeg \u00e9s a l\u00e9tez\u0151<\/strong>\n\nA l\u00e9tez\u0151 egyr\u00e9szt a mibenl\u00e9tet \u00e9s az egyedi l\u00e9tez\u0151t jelenti, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a min\u0151s\u00e9get, a mennyis\u00e9get, s m\u00e1s kateg\u00f3ri\u00e1kat.\u00a0A l\u00e9tez\u0151 nyilv\u00e1nval\u00f3an els\u0151sorban a <strong>mibenl\u00e9t<\/strong>, mely a l\u00e9nyeget jelenti. Minden m\u00e1s, amit l\u00e9tez\u0151nek mondunk, az az el\u0151bbi mennyis\u00e9ge, min\u0151s\u00e9ge, tulajdons\u00e1ga, stb.\u00a0\u00a0Csak a l\u00e9nyeg \u00e1ll meg \u00f6nmag\u00e1ban, a t\u00f6bbi azt hat\u00e1rozza meg. Ami egyszer\u0171en csak van, csak <strong>l\u00e9tezik<\/strong> az a l\u00e9nyeg.\n\nCsak egyed\u00fcl a l\u00e9nyeg \u00e1llhat meg \u00f6nmag\u00e1ban, fogalom szerint is \u0151 a legels\u0151, mert b\u00e1rminek a fogalm\u00e1ban a l\u00e9nyeg fogalm\u00e1nak m\u00e1r benne kell lenni, hiszen akkor ismer\u00fcnk egy dolgot <strong>legjobban<\/strong>, ha azt tudjuk r\u00f3la, hogy mi a l\u00e9nyege, m\u00edg a hat\u00e1rozm\u00e1nyok ismerete csak <strong>akkor<\/strong> sz\u00e1m\u00edt, ha tudjuk, hogy <strong>mire vonatkoznak<\/strong>.\n\nArra a k\u00e9rd\u00e9sre teh\u00e1t, hogy \u201emi l\u00e9tez\u0151?\u201d a legjobb v\u00e1laszt a \u201emi a l\u00e9nyege?\u201d <strong>k\u00e9rd\u00e9s<\/strong> adja.\n\n<strong>Miben van jelen a l\u00e9tez\u0151?<\/strong>\n\nA l\u00e9tez\u00e9s legink\u00e1bb szemmel l\u00e1that\u00f3an a <strong>testekben<\/strong> van jelen. Azonban vajon csak a test l\u00e9tez\u0151?\n\nEgyes v\u00e9lem\u00e9nyek szerint a testek hat\u00e1rai, pl. a s\u00edk, a vonal, a pont, s az egys\u00e9g sokkal ink\u00e1bb val\u00f3s\u00e1gok, mint a testek. Vannak olyanok is, akik \u00fagy v\u00e9lekednek, hogy nincs l\u00e9nyeg, azaz a val\u00f3s\u00e1g az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 dolgokon k\u00edv\u00fcl van. Megint m\u00e1sok - <strong>Plat\u00f3n<\/strong> - ide\u00e1kat \u00e9s matematikai t\u00e1rgyakat, \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 l\u00e9tez\u0151ket felt\u00e9teleznek. K\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t: vannak-e l\u00e9nyegek az \u00e9rz\u00e9ki val\u00f3s\u00e1gokon k\u00edv\u00fcl vagy sem? S ha igen, hogyan vannak? Ennek a tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz azonban el\u0151sz\u00f6r ki kell fejteni mi is a l\u00e9nyeg, azaz a val\u00f3s\u00e1g.\n\n<strong>A l\u00e9nyeg meghat\u00e1roz\u00e1sa<\/strong>\n\nA l\u00e9nyeg sz\u00f3 <strong>n\u00e9gy<\/strong> k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le jelent\u00e9sben haszn\u00e1latos:\n<ul>\n \t<li>a dolog <strong>mibenl\u00e9t<\/strong>e (esszenci\u00e1ja),<\/li>\n \t<li>az \u00e1ltal\u00e1nos (<strong>univerz\u00e1l\u00e9<\/strong>) fogalma,<\/li>\n \t<li>a <strong>nem<\/strong> fogalma,<\/li>\n \t<li>az <strong>alapanyag<\/strong> (szubsztr\u00e1tum) fogalma - ez az amir\u0151l a t\u00f6bbi hat\u00e1rozm\u00e1nyokat \u00e1ll\u00edtjuk, m\u00edg \u0151 maga sohasem lesz m\u00e1snak az \u00e1ll\u00edtm\u00e1nya.<\/li>\n<\/ul>\n<strong>Az alapanyag (szubsztr\u00e1tum)<\/strong>\n\nAz alapanyag l\u00e1tszik legink\u00e1bb val\u00f3s\u00e1gosnak, hiszen ez egyr\u00e9szt az <strong>anyag<\/strong>, m\u00e1sr\u00e9szt a <strong>forma<\/strong>, harmadr\u00e9szt pedig az <strong>el\u0151bbi kett\u0151 egy\u00fctt<\/strong>.\n\nAz alapanyag az, ami <strong>marad<\/strong>, ha elvessz\u00fck a testek tulajdons\u00e1gait, tev\u00e9kenys\u00e9geit, k\u00e9pess\u00e9geit.\n\nAz anyag <strong>\u00f6nmag\u00e1ban<\/strong> se nem valami, se nem mennyis\u00e9g, se m\u00e1s olyasmi, amikkel a l\u00e9tez\u0151t szoktuk meghat\u00e1rozni. A hat\u00e1rozm\u00e1nyokat a l\u00e9nyegr\u0151l \u00e1ll\u00edtjuk, a v\u00e9gs\u0151 mag\u00e1banval\u00f3 l\u00e9tez\u0151 nem lehet se valami, se mennyis\u00e9ggel, se m\u00e1s egy\u00e9b hat\u00e1rozm\u00e1nnyal felruh\u00e1zott, de nem lehet ezek tagad\u00e1sa sem, mert hiszen a tagad\u00e1s is csup\u00e1n esetlegesen illetheti meg a v\u00e9gs\u0151 l\u00e9tez\u0151t. Az anyag teh\u00e1t az, melyet <strong>megfosztottunk<\/strong> minden nem l\u00e9nyegit\u0151l, a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben, azaz mindent ami nem l\u00e9nyegi \u00e1ll\u00edtunk a l\u00e9nyegr\u0151l, m\u00edg mag\u00e1t a l\u00e9nyeget az anyagr\u00f3l \u00e1ll\u00edtjuk\n\nHa \u00edgy n\u00e9zi az ember a dolgokat, akkor arra az eredm\u00e9nyre juthat, hogy az anyag <strong>maga<\/strong> a l\u00e9nyeg. \u00c1mde ez <strong>lehetetlen<\/strong>. Mert az elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 \u00e9s a r\u00e1mutat\u00e1ssal meghat\u00e1rozhat\u00f3 l\u00e9tez\u00e9s els\u0151sorban nyilv\u00e1n a val\u00f3s\u00e1got illeti meg, mivel az egyedis\u00e9g \u00e9s az elv\u00e1laszthat\u00f3s\u00e1g nem az anyagot illeti, hanem a <strong>l\u00e9nyeget<\/strong>. Mindenk\u00e9ppen sokkal <strong>ink\u00e1bb<\/strong> lehetne az anyag \u00e9s a forma kombin\u00e1ci\u00f3ja a l\u00e9nyeg, mint csak az anyag.\n\nAzonban ez az alapanyag szint\u00e9n <strong>elvetend\u0151<\/strong> mint l\u00e9nyeg, mivel nem els\u0151dleges.\n\nMarad m\u00e9g a <strong>forma<\/strong> mint lehet\u0151s\u00e9g, ezt m\u00e9g meg kell vizsg\u00e1lni. (Ezt a szerz\u0151 egyel\u0151re f\u00e9lreteszi.)\n\nK\u00f6vetkeztet\u00e9s teh\u00e1t: az alapanyagon kereszt\u00fcl nem hat\u00e1rozhat\u00f3 meg a l\u00e9nyeg.\n\n<strong>A mibenl\u00e9t<\/strong>\n\nMost a mibenl\u00e9tet vizsg\u00e1ljuk mint lehet\u0151s\u00e9get a l\u00e9nyegre. El\u0151sz\u00f6r is n\u00e9zz\u00fck az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 dolgokat. N\u00e9zz\u00fck\u00a0 a mibenl\u00e9tet <strong>\u00f6nmag\u00e1ban<\/strong> \u00e9s <strong>meghat\u00e1roz\u00e1s szerint<\/strong>.\n\nMinden egyes dolognak az a mibenl\u00e9te, azaz a fogalmi l\u00e9nyege, ami azt <strong>\u00f6nmag\u00e1ban<\/strong> megjel\u00f6li - ami miatt az ami. A mibenl\u00e9t a <strong>mag\u00e1banval\u00f3<\/strong> l\u00e9t. Minden dolog mibenl\u00e9t\u00e9nek a fogalma az a fogalom, amiben a dolog ugyan <strong>nincs<\/strong>\u00a0benne, de ami a dolgot <strong>megjel\u00f6li<\/strong>.\n\nTov\u00e1bb\u00e1, a mibenl\u00e9t az, ami valami, viszont amikor az egyik dolgot egy m\u00e1sikr\u00f3l \u00e1ll\u00edtjuk, ott nincs egy meghat\u00e1rozott egyedi val\u00f3. A mibenl\u00e9t itt azokban a dolgokban rejlik, melyek fogalma <strong>meghat\u00e1roz\u00e1s<\/strong>.\u00a0Az azonban m\u00e9g <strong>nem<\/strong> meghat\u00e1roz\u00e1s, ha a n\u00e9v ugyanazt jelenti, mint a fogalom, hiszen akkor minden fogalom meghat\u00e1roz\u00e1s is volna.\n\n<strong>Meghat\u00e1roz\u00e1s<\/strong> csak ott van, ahol a fogalom valami <strong>els\u0151t<\/strong>, valami <strong>eredetit<\/strong> fejez ki, s ilyenek azok a meghat\u00e1roz\u00e1sok, amelyek nem \u00fagy j\u00f6nnek l\u00e9tre, hogy valamit egy m\u00e1sik dologr\u00f3l \u00e1ll\u00edtunk.\u00a0Teh\u00e1t ez csak a fajt\u00e1kra igaz, nem a nemekre. Mert a fajt\u00e1k nem \u00fagy vannak, mint azok a l\u00e9tez\u0151k, melyek l\u00e9t\u00fckkel r\u00e9szt vesznek valami m\u00e1s dolog l\u00e9t\u00e9ben, s nem is v\u00e1ltoz\u00f3 tulajdons\u00e1gok vagy esetleges \u00e1ll\u00edtm\u00e1nyok.\n\n<strong>A meghat\u00e1roz\u00e1s<\/strong>\n\nA t\u00edz lehets\u00e9ges meghat\u00e1roz\u00e1sb\u00f3l csak a <strong>mibenl\u00e9t<\/strong> az, ami els\u0151dleges, a t\u00f6bbi kilenc <strong>m\u00e1sodlagos<\/strong>, az el\u0151bbi <strong>felt\u00e9tlen\u00fcl<\/strong> hozz\u00e1tartozik a l\u00e9nyeghez, az ut\u00f3bbiak csak <strong>felt\u00e9telesen<\/strong>.\n\nA mibenl\u00e9t eredetileg \u00e9s <strong>felt\u00e9tlen\u00fcl<\/strong> csak a l\u00e9nyeget illeti meg, annak szoros \u00e9rtelm\u00e9ben, s csak <strong>sz\u00e9lesebb<\/strong> \u00e9rtelemben minden m\u00e1st, ami nem a felt\u00e9tlen mibenl\u00e9tet, hanem a felt\u00e9teles min\u0151s\u00e9get, mennyis\u00e9get, stb. fejezi ki. Ez ut\u00f3bbiak is l\u00e9tez\u0151k, de nem ugyanabban az \u00e9rtelemben.\n\nVil\u00e1gos, hogy az eredeti \u00e9s felt\u00e9tlen meghat\u00e1roz\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben a mibenl\u00e9t a <strong>l\u00e9nyegre<\/strong> vonatkozik\n\nMeghat\u00e1roz\u00e1s csak akkor van jelen, ha a sz\u00f3 egy bens\u0151 egys\u00e9get \u00e9s nem valami k\u00fcls\u0151s\u00e9ges <strong>\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st<\/strong> jelent. Azaz ha olyan egyet jelent, amilyennek szok\u00e1s \u00e9rteni az egys\u00e9g <strong>igazi<\/strong> \u00e9rtelm\u00e9t.\n\n<strong>Meghat\u00e1roz\u00e1sa<\/strong> csakis a l\u00e9nyegnek lehet. Mert ha lenne a t\u00f6bbi kateg\u00f3ri\u00e1nak is, akkor azoknak egym\u00e1s kib\u0151v\u00edt\u00e9seinek kellene lenni\u00fck.\n\nSzigor\u00fa \u00e9rtelemben v\u00e9ve <strong>semmi m\u00e1snak<\/strong> nincs meghat\u00e1roz\u00e1sa \u00e9s mibenl\u00e9te, mint a l\u00e9nyegnek.\n\nAzaz a meghat\u00e1roz\u00e1s a mibenl\u00e9tnek, a fogalmi l\u00e9nyegnek a megjel\u00f6l\u00e9se, s mibenl\u00e9te pedig eredetileg \u00e9s felt\u00e9tlen\u00fcl <strong>csak<\/strong> a l\u00e9nyegnek van.\n\n<strong>Mibenl\u00e9t \u00e9s egyedi val\u00f3s\u00e1g<\/strong>\n\nA mibenl\u00e9t \u00e9s az egyedi val\u00f3s\u00e1g azonosak-e vagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k? Azaz a dolgok <strong>azonosak<\/strong>-e l\u00e9nyeg\u00fckkel, azok meg mibenl\u00e9t\u00fckkel?\n\nA j\u00e1rul\u00e9kosan \u00e1ll\u00edtott dolgokn\u00e1l a fogalom <strong>m\u00e1s<\/strong>, mint a val\u00f3s\u00e1g, hiszen ellenkez\u0151 esetben a nem-azonos fogalmak azonosak lenn\u00e9nek.\n\nDe fogalomnak \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gnak az azonoss\u00e1ga <strong>sz\u00fcks\u00e9ges<\/strong> a magukbanval\u00f3 dolgokban, mert ha lenne m\u00e1s el\u0151zetes l\u00e9nyeg, akkor a m\u00f6g\u00f6tt is kellene lennie m\u00e9g egy <strong>el\u0151zetes<\/strong> l\u00e9nyegnek, s \u00edgy tov\u00e1bb a v\u00e9gtelens\u00e9gig. Tov\u00e1bb\u00e1, ha az idea nem azonos a mibenl\u00e9ttel, s mibenl\u00e9t sem az ide\u00e1val, akkor az el\u0151bbir\u0151l nem fogunk tudni tudom\u00e1st szerezni, m\u00edg az ut\u00f3bbi nem fog l\u00e9tezni. A fogalom \u00e9s l\u00e9tez\u0151 teh\u00e1t nem v\u00e1lhatnak sz\u00e9t egym\u00e1st\u00f3l.\n\nTeh\u00e1t a mibenl\u00e9t \u00e9s az egyedi val\u00f3s\u00e1g <strong>azonos<\/strong> a magukbanval\u00f3 dolgok eset\u00e9ben.\n\n<strong>A dolgok - l\u00e9nyegek - l\u00e9trej\u00f6tte<\/strong>\n\nAmi <strong>keletkezik<\/strong>, az:\n<ul>\n \t<li>term\u00e9szet,<\/li>\n \t<li>m\u0171v\u00e9szet,<\/li>\n \t<li>v\u00e9letlen<\/li>\n<\/ul>\nk\u00f6vetkezt\u00e9ben j\u00f6n l\u00e9tre.\u00a0Minden, ami van, valami \u00e1ltal, valamib\u0151l \u00e9s valamiv\u00e9 lesz.\n\nTerm\u00e9szetes keletkez\u00e9s: anyagb\u00f3l lesz, term\u00e9szeti adotts\u00e1g \u00e1ltal, olyan valamiv\u00e9, amit l\u00e9nyegnek szok\u00e1s nevezni.\n\nMindannak, ami ak\u00e1r term\u00e9szet, ak\u00e1r m\u0171v\u00e9szet szerint keletkezik, van anyaga, hiszen mindegyik a l\u00e9t vagy neml\u00e9t k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel rendelkezik, s ez a k\u00e9pess\u00e9g az anyagukban van.\n\nA keletkez\u00e9s egy\u00e9b m\u00f3djait <strong>mesters\u00e9ges<\/strong> alkot\u00e1soknak szok\u00e1s nevezni. Az alkot\u00e1s <strong>forr\u00e1sa<\/strong>:\n<ul>\n \t<li>a m\u0171v\u00e9szet,<\/li>\n \t<li>a k\u00e9pess\u00e9g,<\/li>\n \t<li>az \u00e9rtelmes gondolat<\/li>\n<\/ul>\nlehet.\n\nAz alkotott dolgok k\u00f6zt is van ami csak \u00fagy mag\u00e1t\u00f3l \u00e9s v\u00e9letlen\u00fcl j\u00f6n l\u00e9tre, ak\u00e1rcsak a term\u00e9szet \u00e1ltal l\u00e9trehozott dolgok k\u00f6z\u00f6tt. Mert itt is \u00fagy van, ak\u00e1rcsak ott: ugyanaz a dolog egyszer magb\u00f3l, m\u00e1skor meg mag n\u00e9lk\u00fcl keletkezik.\n\nA m\u0171v\u00e9sz\u00e9t \u00e1ltal keletkezettnek form\u00e1ja el\u0151bb a <strong>l\u00e9lekben<\/strong> van meg. Forma = egy bizonyos dolog mibenl\u00e9te \u00e9s els\u0151 l\u00e9nyege.\u00a0Ilyen \u00e9rtelemben egy dolognak \u00e9s az ellent\u00e9t\u00e9nek is ugyanaz a form\u00e1ja van, az ellent\u00e9t ugyanis hi\u00e1ny, ellent\u00e9tes \u00e9rtelemben vett val\u00f3s\u00e1g.\u00a0A mibenl\u00e9t itt anyag n\u00e9lk\u00fcli l\u00e9nyeg.\n\nA l\u00e9trehoz\u00e1s folyamat\u00e1nak k\u00e9t eleme: a <strong>gondolkod\u00e1s<\/strong> \u00e9s az <strong>alkot\u00e1s<\/strong>. A gondolkoz\u00e1s elvb\u0151l \u00e9s form\u00e1b\u00f3l indul ki, az alkot\u00e1s pedig a gondolkod\u00e1s utols\u00f3 l\u00e9p\u00e9s\u00e9b\u0151l indul ki.\n\nLehet\u0151s\u00e9g szerint a birtokunkban van a l\u00e9trehoz\u00e1s, megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa teh\u00e1t rajtunk \u00e1ll.\n\n<strong>M\u0171v\u00e9szet<\/strong> \u00e1ltali keletkez\u00e9s eset\u00e9ben a l\u00e9lekben van jelen ez a lehet\u0151s\u00e9g, m\u00edg v\u00e9letlenszer\u0171 keletkez\u00e9s eset\u00e9ben ott, ahol a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s is elkezd\u0151dhet.\n\n<strong>Lehetetlen<\/strong>, hogy valami legyen, ha el\u0151tte nem volt semmi se. Nyilv\u00e1nval\u00f3 enn\u00e9lfogva, hogy a keletkez\u0151 dolog egyik elem\u00e9nek m\u00e1r el\u0151zetesen a meg kell lennie, s ilyen elem az anyag. Ez van benne alkot\u00f3r\u00e9szk\u00e9nt a keletkez\u0151 dologban, s ez alakul, ez fejl\u0151dik valamiv\u00e9.\n\nUgyanez a helyzet a fogalmakkal,. A <strong>fogalomba<\/strong> bele tartozik mind az anyag, mind a forma, ezen az els\u0151 faji fogalmat \u00e9rtve, ami al\u00e1 az egyedet al\u00e1rendelj\u00fck.\n\n<a href=\"http:\/\/bircahang.org\/wp-content\/uploads\/2018\/07\/mtph.jpg\"><img class=\"aligncenter size-full wp-image-15204\" src=\"http:\/\/bircahang.org\/wp-content\/uploads\/2018\/07\/mtph.jpg\" alt=\"\" width=\"610\" height=\"420\" \/><\/a>\n\n<strong>Mi az alkot\u00e1s?<\/strong>\n\nMiut\u00e1n tiszt\u00e1zva lett, hogy az alkot\u00e1s valamib\u0151l valami \u00e1ltal valamiv\u00e9 t\u00e9tel, vil\u00e1gos, hogy az alkot\u00f3 nem alkotja meg a kiindul\u00f3 valamit: se annak anyag\u00e1t, se form\u00e1j\u00e1t.\n\nAz alkot\u00f3 egy bizonyos anyagba tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel beleviszi a form\u00e1t, e tev\u00e9kenys\u00e9g eredm\u00e9nye az alkot\u00e1s. Minden e k\u00e9t elemre oszthat\u00f3 fel keletkez\u00e9s szempontb\u00f3l.\n\nA forma nem l\u00e9tezik azonban k\u00edv\u00fcl az egyes dolgokon, nem lehetnek ide\u00e1k mint a form\u00e1k okai. De m\u00e9g ha l\u00e9tezn\u00e9nek is, nem adn\u00e1nak magyar\u00e1zatot a keletkez\u00e9sre. A fajta oka benne van mag\u00e1ban.\n\n<strong>V\u00e9letlen keletkez\u00e9s<\/strong>\n\nHogyan lehet keletkez\u00e9s v\u00e9letlen\u00fcl, \u00f6nmag\u00e1ban? Az ok <strong>maga<\/strong> az anyag. Egyes anyagok k\u00e9pesek mozg\u00e1sra, m\u00e1sok csak bizonyos m\u00f3don, megint m\u00e1sok egy\u00e1ltal\u00e1n nem. Ez\u00e9rt egyes dolgok nem j\u00f6hetnek l\u00e9tre m\u0171v\u00e9sz seg\u00edts\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl, m\u00e1sok viszont igen. Ez ut\u00f3bbiakat valami olyan mozgatja ugyanis, ami nem \u00e9rt ugyan a m\u0171v\u00e9szethez, de mozg\u00e1sba tud j\u00f6nni \u00f6nmaga vagy valami m\u00e1s \u00e1ltal, ami szint\u00e9n nem \u00e9rt a m\u0171v\u00e9szethez.\n\nUgyanez igaz minden t\u00f6bbi kateg\u00f3ri\u00e1ra is.\n\nAzaz a l\u00e9nyegnek val\u00f3s\u00e1gosan <strong>eleve<\/strong> meg kell lennie, m\u00edg minden m\u00e1s kateg\u00f3ria elegend\u0151, ha csak lehet\u0151s\u00e9g szerint van meg.\n\n<strong>Meghat\u00e1roz\u00e1s \u00e9s annak r\u00e9szei<\/strong>\n\nA <strong>meghat\u00e1roz\u00e1s<\/strong> fogalmi \u00e1ll\u00edt\u00e1s - k\u00e9plet - \u00e9s mint ilyennek vannak r\u00e9szei. Vajon ezek az alkot\u00f3 r\u00e9szek fogalma benne van-e az eg\u00e9sz fogalm\u00e1ban vagy sem, hiszen \u00fagy t\u0171nik, egyesekben benne van, m\u00e1sokban pedig nem.\n\n<strong>Tov\u00e1bbi<\/strong> k\u00e9rd\u00e9s: a r\u00e9szek az el\u0151bbiek vagy az eg\u00e9sz?\n\nA \u201er\u00e9sz\u201d sz\u00f3 nem egy dolgot jelent. A l\u00e9nyeg eset\u00e9ben ez \u00fagy mer\u00fcl fel: ha egyik r\u00e9sze az anyag, m\u00e1sik a meg forma, valamint van ezek \u00f6sszet\u00e9tele, akkor a val\u00f3s\u00e1g anyag is, forma is, \u00f6sszetett val\u00f3 is, \u00edgy <strong>bizonyos<\/strong> \u00e9rtelemben az anyag a dolog r\u00e9sze, <strong>bizonyos<\/strong> \u00e9rtelemben pedig nem az, mert csak az r\u00e9sz, amib\u0151l a forma fogalma \u00e1ll. Az \u00e9rc az eg\u00e9sz konkr\u00e9t szobor r\u00e9sze; de nem r\u00e9sze, ha a szobrot csup\u00e1n mint form\u00e1t gondoljuk: a form\u00e1t ugyanis n\u00e9ven kell nevezn\u00fcnk, s mindegyik dolog a szerint kap nevet, mi a form\u00e1ja, az anyagi r\u00e9sz azonban sohasem lehet \u00f6nmag\u00e1ban elnevez\u00e9se.\n\nTeh\u00e1t az alkat\u00f3r\u00e9szek nem a l\u00e9nyeg val\u00f3s\u00e1gos r\u00e9szei, hanem az \u0151ket alkot\u00f3 anyag r\u00e9szei, de <strong>nem<\/strong> r\u00e9szei a form\u00e1nak, se az eg\u00e9sz fogalomnak.\n\nEgyszer a dolog fogalm\u00e1ban az ilyen r\u00e9szek fogalma is benne rejlik, <strong>m\u00e1skor<\/strong> meg nincs erre sz\u00fcks\u00e9g.\n\nAz \u00f6sszetett val\u00f3 forma \u00e9s anyag, elpusztul\u00e1sakor sz\u00e9tbomlik anyagra. Ami anyag n\u00e9lk\u00fcli fogalom az pedig nem pusztul el. Teh\u00e1t az el\u0151bbi esetben a fogalmukban benne van az anyagi elv \u00e9s r\u00e9sz, m\u00edg a az ut\u00f3bbiban a form\u00e1nak se nem r\u00e9sze, se nem elve.\n\nA fogalom r\u00e9szei egyes esetekben <strong>visszavezethet\u0151k<\/strong> r\u00e9szeire, m\u00e1sokban nem.\n\nVannak alkot\u00f3r\u00e9szei a form\u00e1nak is, a form\u00e1b\u00f3l \u00e9s anyagb\u00f3l \u00f6sszetett konkr\u00e9t val\u00f3nak, s az anyagnak is. De a fogalom r\u00e9szei csak a forma r\u00e9szei, a fogalom pedig az <strong>\u00e1ltal\u00e1nost<\/strong> jel\u00f6li. A konkr\u00e9t val\u00f3r\u00f3l nincs meghat\u00e1roz\u00e1s. Az anyag pedig \u00f6nmag\u00e1ban megismerhetetlen.\n\n<strong>A forma \u00e9s r\u00e9szei<\/strong>\n\nMely r\u00e9szek tartoznak a form\u00e1hoz, s melyek azok, amik nem hozz\u00e1, hanem az \u00f6sszet\u00e9tel \u00e1ltali <strong>eg\u00e9szhez<\/strong> tartoznak?\n\nLehetetlen egy dolgot meghat\u00e1rozni, m\u00edg ezt nem <strong>tiszt\u00e1zzuk<\/strong>, mert a meghat\u00e1roz\u00e1s az \u00e1ltal\u00e1nost \u00e9s a form\u00e1t jel\u00f6li meg. Azaz tudni kell, mely r\u00e9szek tekintend\u0151k anyagnak, s melyek nem, mert addig a dolog fogalma sem lesz vil\u00e1gos.\n\nAhol egy forma mindig m\u00e1sokon val\u00f3 <strong>keletkez\u00e9s\u00e9ben<\/strong> mutatkozik, ott nyilv\u00e1nval\u00f3nak l\u00e1tszik, hogy keletkezett dolgok nem tartozhatnak a forma l\u00e9nyeg\u00e9hez. Ahol ez a k\u00fcl\u00f6nval\u00f3s\u00e1g nem l\u00e1that\u00f3, ott sincs semmi akad\u00e1lya, hogy a viszony hasonl\u00f3 legyen az el\u0151bbihez, m\u00e9gis neh\u00e9zkes itt a gondolatban val\u00f3 elv\u00e1laszt\u00e1s. Itt a r\u00e9szek minek a r\u00e9szei, a form\u00e1nak vagy a fogalomnak vagy az anyagnak?\n\nVannak esetek, mikor egy bizonyos forma egy <strong>bizonyos<\/strong> anyagban fordul el\u0151, vagy pedig bizonyos m\u00f3don van ez meg az anyaga. Ez a helyzet az \u00e9rz\u00e9ki adotts\u00e1g\u00fa dolgok eset\u00e9ben. A matematikai t\u00e1rgyakban a a r\u00e9szek fogalmai nem r\u00e9szei az eg\u00e9sz fogalm\u00e1nak, mert ilyen adotts\u00e1gok.\n\nAnyaga azonban egyes nem \u00e9rz\u00e9ki adotts\u00e1g\u00fa dolgoknak is van. \u00c1ltal\u00e1ban mindennek van anyaga, ami nem tiszta fogalom \u00e9s mag\u00e1banval\u00f3 forma. A k\u00f6rnek pl. mint \u00e1ltal\u00e1nosnak a f\u00e9lk\u00f6r\u00f6k nem r\u00e9szei, de r\u00e9szei az egyes re\u00e1lis k\u00f6r\u00f6knek, mert az anyag r\u00e9szben \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, r\u00e9szben meg nem, azaz <strong>\u00e9rtelmi<\/strong> term\u00e9szet\u0171.\n\nA l\u00e9nyeg form\u00e1j\u00e1ban az az anyag r\u00e9szei nincsenek jelen, de az egyedi dologban igen. A mibenl\u00e9t \u00e9s az egyedi dolog sok tekintetben azonosak, de ez <strong>nem<\/strong> jelenti valaminek a jelenl\u00e9t\u00e9t valami m\u00e1sban.\n\nDe az anyagi jelleg\u0171 vagy anyagot tartalmaz\u00f3 eg\u00e9szi jelleg\u0171 dolgok <strong>nem<\/strong> azonosak mibenl\u00e9t\u00fckkel.\n\n<strong>Meghat\u00e1roz\u00e1s \u00e9s l\u00e9nyeg<\/strong>\n\nMiben \u00e1ll a l\u00e9nyeg <strong>egys\u00e9ge<\/strong>? Melyik egys\u00e9g j\u00e1rul\u00e9kos \u00e9s melyik l\u00e9nyegi? mikor egys\u00e9g, mikor t\u00f6bbs\u00e9g?\u00a0Az el\u0151bbi esetben a fogalom egyben meghat\u00e1roz\u00e1s, az ut\u00f3bbiban nem.\n\nAz anyag \u00e9s a forma kapcsolata eg\u00e9szen m\u00e1s, mint a l\u00e9nyeg \u00e9s annak j\u00e1rul\u00e9kos tulajdons\u00e1g\u00e1nak kapcsolata. A forma <strong>val\u00f3s\u00e1gos<\/strong>, az anyag pedig lehet\u0151s\u00e9g.\n\n<strong>Az univerz\u00e1l\u00e9k \u00e9s a l\u00e9nyeg<\/strong>\n\nMost j\u00f6n az univerz\u00e1l\u00e9k megvitat\u00e1sa mint a l\u00e9nyeg lehets\u00e9ges meghat\u00e1roz\u00f3ja.\n\nLehet-e a nemet univerz\u00e1l\u00e9knak tekinteni?\u00a0Nem lehet, mert a dolgok l\u00e9nyege egyedi, m\u00edg a nem t\u00f6bb dolgot tartalmaz. Tov\u00e1bb\u00e1, a l\u00e9nyegek nem lehet hat\u00e1rozm\u00e1nyok, m\u00edg a nemek igen.\u00a0\u00a0Azaz a nem nem lehet l\u00e9nyeg. De lehet-e a nem r\u00e9sze a l\u00e9nyegnek? Nem lehets\u00e9ges, mely \u00f6n\u00e1ll\u00f3an csak fajok vannak, nem nemek, minden nemhez tartoz\u00f3 egyben faj is.\n\nAz univerz\u00e1l\u00e9 nem l\u00e9nyeg, hanem hat\u00e1rozm\u00e1ny.\u00a0Viszont ha a val\u00f3s\u00e1g nem \u00e1llhat az \u00e1ltal\u00e1nosb\u00f3l \u00e9s nem is jelenthet egy bizonyos meghat\u00e1rozott t\u00e1rgyat, s az \u00f6sszetett val\u00f3s\u00e1g nem lehet val\u00f3s\u00e1gosan l\u00e9tez\u0151 val\u00f3s\u00e1gokb\u00f3l \u00f6sszet\u00e9ve, akkor minden val\u00f3s\u00e1g \u00f6sszet\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3, s \u00edgy egyetlen val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l sincsen fogalom, hiszen semmi se hat\u00e1rozhat\u00f3 meg. Tal\u00e1n \u00fagy oldhat\u00f3 meg a k\u00e9rd\u00e9s, hogy bizonyos \u00e9rtelemben van, bizonyos \u00e9rtelemben meg nincs univerz\u00e1l\u00e9, ez a k\u00e9s\u0151bbiekben lesz megvitatva. (Teh\u00e1t itt <strong>ellentmond\u00e1s<\/strong> van r\u00e9szben a kor\u00e1bbi \u00e1ll\u00edt\u00e1ssal.)\n\n<strong>Az ide\u00e1k elvet\u00e9se<\/strong>\n\nMilyen k\u00f6vetkezm\u00e9nnyel j\u00e1r, ha az ember az ide\u00e1kat k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 val\u00f3s\u00e1goknak t\u00e9telezi, s ezzel egy\u00fctt a form\u00e1t a fajt\u00e1b\u00f3l \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekb\u0151l sz\u00e1rmaztatja? ha \u00edgy lenne, az ide\u00e1knak egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 tulajdons\u00e1gokkal kellene rendelkezni\u00fck. A p\u00e9lda a l\u00f3 \u00e9s az ember: ha van \u00e9l\u0151l\u00e9ny mint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 l\u00e9tez\u0151, annak egyszerre van 2 \u00e9s 4 l\u00e1ba? Mag\u00e1banval\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9ny pedig <strong>nem<\/strong> l\u00e9tezik.\n\n<strong>A l\u00e9nyeg t\u00edpusai<\/strong>\n\nTeh\u00e1t m\u00e1sf\u00e9le val\u00f3s\u00e1g az \u00f6sszetett eg\u00e9sz \u00e9s m\u00e1s a fogalom:\n<ul>\n \t<li>l\u00e9nyeg = az anyaggal egybefogott forma, mely keletkezik \u00e9s elpusztul,<\/li>\n \t<li>l\u00e9nyeg = anyag n\u00e9lk\u00fcli fogalom \u00e1ltal\u00e1ban, mely \u00f6r\u00f6k - a\u00a0fogalom keletkez\u00e9s \u00e9s pusztul\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl van \u00e9s nincs.<\/li>\n<\/ul>\nAz \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 l\u00e9nyegeknek nincs se meghat\u00e1roz\u00e1suk, se bizony\u00edt\u00e1suk, mert van anyaguk, amelynek olyan a term\u00e9szete, hogy l\u00e9tezhet is, meg nem is. A meghat\u00e1roz\u00e1s mindig <strong>t\u00f6bb dologra<\/strong> vonatkozik.\n\nA l\u00e1tsz\u00f3lag egyedi dolgok eset\u00e9ben is csak arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy az adott fajta egyetlen tagot tartalmaz.\n\nS \u00e9pp\u00edgy egyetlen ide\u00e1t sem lehet meghat\u00e1rozni, hiszen az \u00e1ll\u00edt\u00f3lag egyedi \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 val\u00f3s\u00e1g.\n\n<strong>Lehet\u0151s\u00e9gszerintis\u00e9g<\/strong>\n\nA legt\u00f6bb l\u00e9nyegnek l\u00e1tsz\u00f3 t\u00e1rgy csak lehet\u0151s\u00e9g, pl. az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek r\u00e9szei. A r\u00e9szek nem alkothatnak csak puszt\u00e1n egy t\u00f6meget, egy halmot, hanem val\u00f3s\u00e1gos egys\u00e9gnek kell lenni\u00fck, ami term\u00e9szet szerint <strong>egy \u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg\u0151<\/strong>, s nem mesters\u00e9gesen \u00e9s \u00f6sszen\u00f6v\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben egy.\n\nAz egys\u00e9g itt a l\u00e9t, s az egy val\u00f3s\u00e1ga is egy. Aminek a val\u00f3s\u00e1ga sz\u00e1m szerint egy, az sz\u00e1m szerint is egys\u00e9g.. Teh\u00e1t sem az egys\u00e9g, sem a l\u00e9t nem lehet a dolgok l\u00e9nyege.\n\nA l\u00e9nyeg semmi m\u00e1shoz nem tartozik, csak \u00f6nmag\u00e1hoz, \u00e9s ahhoz, ami hordozza, aminek l\u00e9nyege.\n\nAmi egys\u00e9g, az egyszerre nem lehet meg sokszorosan, ellenben ami k\u00f6z\u00f6s, egyszerre sok esetben megvan. Nyilv\u00e1nval\u00f3 teh\u00e1t, hogy az egyes eseteken k\u00edv\u00fcl nincs \u00e1ltal\u00e1nos l\u00e9tez\u0151.\n\nAz ideaelm\u00e9let az\u00e9rt is t\u00e9ves, mert egyszerre t\u00e9telezi fel, hogy az ide\u00e1k \u00f6n\u00e1ll\u00f3ak \u00e9s univerz\u00e1l\u00e9k, ez pedig k\u00e9ptelens\u00e9g.\nK\u00f6vetkeztet\u00e9s: nincs olyan univerz\u00e1l\u00e9, mely l\u00e9nyeg lenne, s egyetlen l\u00e9nyeg se \u00e1ll l\u00e9nyegekb\u0151l.\n\n<strong>Egy m\u00e1s n\u00e9z\u0151pont<\/strong>\n\nA l\u00e9nyeg egy <strong>\u0151selv<\/strong> \u00e9s egy ok. A l\u00e9nyeg azt jelzi mi\u00e9rt az valami ami.\u00a0Mi\u00e9rt az valami ami? Az, hogy egy dolog mi\u00e9rt az az illet\u0151 dolog, az t\u00e9ny, hiszen egy dolog az ami, s erre egy magyar\u00e1zat \u00e9s egy ok van minden dologn\u00e1l: minden dolog az \u00f6nmag\u00e1val val\u00f3 viszony\u00e1ban oszthatatlan \u00e9s \u00f6nazonoss\u00e1g.\n\nA m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9s mi\u00e9rt mi\u00e9rt tartozik hozz\u00e1 egy alanyhoz egy \u00e1ll\u00edtm\u00e1ny. Ezzel egy dologr\u00f3l egy m\u00e1sik dolgot k\u00e9rdez\u00fcnk. Itt az okra k\u00e9rdez\u00fcnk r\u00e1.\n\nAz egyszer\u0171 dolgok eset\u00e9ben nincs mire r\u00e1k\u00e9rdezni ebben az \u00e9rtelemben, m\u00edg az \u00f6sszetett dolgok eset\u00e9ben a k\u00e9rd\u00e9s az, <strong>mi\u00e9rt<\/strong> van az adott egys\u00e9g. Itt a mibenl\u00e9t vagy a forma nem csup\u00e1n az anyag \u00e9s a forma \u00f6sszess\u00e9g\u00e9nek r\u00e9sze, hanem ok is arra, hogy ezek a r\u00e9szek mi\u00e9rt alkotnak egys\u00e9get\nA l\u00e9nyegek teh\u00e1t kialakulnak vagy saj\u00e1t term\u00e9szet\u00fck alapj\u00e1n, vagy olyan term\u00e9szetes folyamat \u00e1ltal, melyben a term\u00e9szet nem r\u00e9sz, hanem elv.\n\nA mibenl\u00e9t teh\u00e1t egyes dolgokn\u00e1l a c\u00e9l, m\u00e1sokn\u00e1l az els\u0151 mozgat\u00f3. Ez ut\u00f3bbi is ok, Az ut\u00f3bbi fajta okot keress\u00fck a keletkez\u00e9s \u00e9s elm\u00fal\u00e1s folyamatain\u00e1l, az el\u0151bbit pedig a l\u00e9t k\u00e9rd\u00e9seiben.\n\nAz egyszer\u0171 val\u00f3s\u00e1gokra n\u00e9zve nem \u00e1ll fenn a k\u00e9rdez\u00e9snek \u00e9s az okul\u00e1snak a m\u00f3dja. Az \u00f6sszetett val\u00f3s\u00e1gok eset\u00e9ben viszont azoknak mint eg\u00e9sznek saj\u00e1tos l\u00e9te van, ami t\u00f6bb, mint elemeinek a l\u00e9te.\n<blockquote>Az el\u0151bbieket azt hiszem, \u00e9rdemes \u00f6sszefoglalni. Teh\u00e1t ez a VII. k\u00f6nyv nagyon r\u00f6vid \u00f6sszes\u00edt\u00e9se.\n\n<strong>Mi a l\u00e9nyeg?<\/strong>\n\nA l\u00e9nyeg az, ami meghat\u00e1rozza a l\u00e9tez\u0151t.\n\nA l\u00e9nyeg a mibenl\u00e9t, m\u00edg a h\u00e1rom m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g - univerz\u00e1l\u00e9, nem, alapanyag - elvet\u00e9sre ker\u00fcl.\n\nAz alapanyag: az anyag, a forma, s ezek \u00f6sszes\u00edt\u00e9se. Az anyag nem lehet l\u00e9nyeg, mert nem rendelkezik elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151s\u00e9ggel. Az \u00f6sszes\u00edt\u00e9s se lehet az, mert nem els\u0151rend\u0171. Mi viszont a forma? Ez a v\u00e9g\u00e9n der\u00fcl ki.\n\nAz univerz\u00e1l\u00e9k nem l\u00e9nyegek. Itt univerz\u00e1l\u00e9k\u00e9nt a nem mer\u00fcl fel. Azaz Arisztotel\u00e9sz egyszerre c\u00e1folja a kett\u0151t. Ezek az\u00e9rt nem lehetnek l\u00e9nyegek, mert a l\u00e9nyeg fajtai, s nem lehet egyszerre igaz egy nem minden fajt\u00e1j\u00e1ra, ez ugyanis azt okozn\u00e1, hogy a l\u00e9nyeg inkoherens lenne. Tov\u00e1bb\u00e1: a l\u00e9nyeg jellegzetess\u00e9ge, hogy nem lehet hat\u00e1rozm\u00e1ny, m\u00edg az univerz\u00e1l\u00e9 lehet az, s\u0151t \u00e9ppen hogy az els\u0151sorban.\n\nM\u00e9g \u00fagy se lehet az univerz\u00e1l\u00e9 l\u00e9nyeg, hogy annak r\u00e9sz\u00e9t alkotja, mert nincsenek olyan fajt\u00e1k, melyek csak nemek, an\u00e9lk\u00fcl, hogy fajt\u00e1k is lenn\u00e9nek.\n\nTeh\u00e1t a mibenl\u00e9t az ami a dolgot mag\u00e1ban meghat\u00e1rozza k\u00fcls\u0151 \u00e9rtelemben. A meghat\u00e1roz\u00e1s egyfajta k\u00e9plet, de nem minden k\u00e9plet meghat\u00e1roz\u00e1s, csak az, mely nem \u00e1ll\u00edt a dologr\u00f3l egy m\u00e1sik dolgot, hanem azt egyedi \u00e9s els\u0151dleges m\u00f3don meghat\u00e1rozza. Ilyen csak a nemek fajt\u00e1inak van.\n\nViszont k\u00e9t \u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00f6sszet\u00e9tele m\u00e9g nem felt\u00e9tlen\u00fcl meghat\u00e1roz\u00e1s. Lehet ez ugyanis csak j\u00e1rul\u00e9kos egys\u00e9g. A meghat\u00e1roz\u00e1sr\u00f3l m\u00e9g sz\u00f3 lesz.\n\nEls\u0151dleges dolgok eset\u00e9ben igaz, hogy a dolog egyezik annak l\u00e9nyeg\u00e9vel, minden m\u00e1s dolog eset\u00e9ben nem.\n\nK\u00e9tf\u00e9le l\u00e9nyeg van: \u00f6sszetett (anyag \u00e9s forma), fogalom (forma anyag n\u00e9lk\u00fcl).\n\n<strong>Keletkez\u00e9s<\/strong>\n\nKeletkez\u00e9s: term\u00e9szetes \u00e9s mesters\u00e9ges. Az anyag \u00e9s a forma mindk\u00e9t esetben m\u00e1r el\u0151zetesen megvan, egyiket se hozzuk l\u00e9tre. A l\u00e9trehoz\u00e1s nem m\u00e1s, mint anyag form\u00e1ba helyez\u00e9se. Az egyes fajt\u00e1k egyes egyedei azonos form\u00e1k, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyagban.\n\nA l\u00e9trehoz\u00e1s lehet v\u00e9letlenszer\u0171 \u00e9s m\u0171v\u00e9szi. Egyes dolgok csak a kett\u0151 egyike \u00fatj\u00e1n j\u00f6hetnek l\u00e9tre, m\u00e1sok mindk\u00e9t m\u00f3don. Az ok: egyes anyagokban m\u00e1r benne van az az er\u0151, mely el\u0151id\u00e9zi a v\u00e9letlenszer\u0171 l\u00e9trehoz\u00e1st, m\u00edg m\u00e1sokb\u00f3l ez hi\u00e1nyzik, ez ut\u00f3bbiak eset\u00e9ben sz\u00fcks\u00e9ges egy k\u00fcls\u0151 er\u0151.\n\n<strong>Az ide\u00e1k elvet\u00e9se<\/strong>\n\nAz ide\u00e1k nem alkalmasak a dolgok magyar\u00e1z\u00e1s\u00e1ra. Az ide\u00e1k nem lehetnek l\u00e9nyegek \u00e9s univerz\u00e1l\u00e9k egyszerre.\n\nAz eg\u00e9sz \u00e9s a r\u00e9sz fogalm\u00e1nak viszonya.\n\nEgyes esetekben a r\u00e9szek fogalma megel\u0151zi az eg\u00e9sz fogalm\u00e1t, m\u0171s esetekben ez ford\u00edtva van. A magyar\u00e1zat: ha a r\u00e9sz az anyagot jelenti, akkor nem r\u00e9sze a r\u00e9sz fogalma az eg\u00e9sz\u00e9nek, ha viszont forma, akkor igen.\n\nAz anyag \u00e9s a forma egys\u00e9ge mint egyedi dolog nem rendelkezhet meghat\u00e1roz\u00e1ssal, mert a benne l\u00e9v\u0151 anyag \u00f6nmag\u00e1ban nem ismerhet\u0151 meg, legyen az \u00e9rz\u00e9ki vagy \u00e9rtelmi val\u00f3s\u00e1g.\n\nHa az anyag mivolta nyilv\u00e1nval\u00f3an nem r\u00e9sze a dolog l\u00e9nyeg\u00e9nek, akkor az anyag nem r\u00e9sze a l\u00e9nyegnek. De az anyag akkor se r\u00e9sze a l\u00e9nyegnek, amikor egy adott dolog anyaga jellemz\u0151en egy bizonyos anyag.\n\nViszont minden dologban van anyag, akkor is, ha az \u00e9rtelmi.\n\n<strong>Fajta \u00e9s egyed<\/strong>\n\nA fajta k\u00e9t univerz\u00e1l\u00e9 \u00f6sszes\u00edt\u00e9se: forma univerz\u00e1l\u00e9\u00e9 \u00e9s anyag univerz\u00e1l\u00e9\u00e9. Az egyed pedig ugyanezen forma univerz\u00e1l\u00e9\u00e9 \u00e9s egy adott konkr\u00e9t anyag\u00e9. Innen az elt\u00e9r\u00e9s a fajt\u00e1n bel\u00fcli egyedek k\u00f6z\u00f6tt.\n\nAz egyedi l\u00e9nyegek nem meghat\u00e1rozhat\u00f3ak, mert anyaguk van. Ez akkor is igaz, ha egyetlen egyed tartozik egy adott fajt\u00e1hoz, akkor is csak a fajt\u00e1nak van meghat\u00e1roz\u00e1sa.\n\n<strong>A meghat\u00e1roz\u00e1s pontos\u00edt\u00e1sa<\/strong>\n\nMit\u0151l lesz egy k\u00e9plet meghat\u00e1roz\u00e1s, az egys\u00e9g? A meghat\u00e1roz\u00e1s nem lehet j\u00e1rul\u00e9kos egys\u00e9g. Az anyag \u00e9s a forma kapcsolata nem ilyen, mert benne az anyag lehet\u0151s\u00e9g szerint, m\u00edg a forma val\u00f3s\u00e1g szerint van jelen.\n\nViszont hogyan \u00e1llhat a l\u00e9nyeg univerz\u00e1l\u00e9kb\u00f3l? Ha pedig nem \u00e1ll ezekb\u0151l, akkor semmi se hat\u00e1rozhat\u00f3 meg, hiszen minden l\u00e9nyeg egyben univerz\u00e1l\u00e9 is lenne. Tov\u00e1bb\u00e1: az egyszer\u0171 dolgoknak hogyan is lehet meghat\u00e1roz\u00e1suk, ha a meghat\u00e1roz\u00e1s mindig \u00f6sszetett k\u00e9plet.\nA l\u00e9nyeg jellemz\u0151en lehet\u0151s\u00e9g. Az l\u00e9nyeg val\u00f3di egys\u00e9g, nem csup\u00e1n j\u00e1rul\u00e9kos egys\u00e9g.\n\nEgyetlen univerz\u00e1l\u00e9 se l\u00e9nyeg. Egyetlen l\u00e9nyeg se \u00e1ll tov\u00e1bbi l\u00e9nyegekb\u0151l.\n\nA l\u00e9nyeg alapelv \u00e9s ok. Az ok arra utal, mi\u00e9rt van egy adott dolog \u00fagy ahogy az van.\n\nA mibenl\u00e9t val\u00f3j\u00e1ban a forma, de nem abban az \u00e9rtelemben, mint az alapanyag r\u00e9sze, hanem mint mint ok hogy az anyag mi\u00e9rt egy adott m\u00f3don van egy adott form\u00e1ban.<\/blockquote>\n<strong>Az alapanyag (szubsztr\u00e1tum) mint l\u00e9nyeg<\/strong>\n\nAz alapanyag is l\u00e9nyeg, de csak <strong>lehet\u0151s\u00e9g<\/strong> szerint. Minden v\u00e1ltoz\u00e1sn\u00e1l ugyanis valami a szubsztr\u00e1tum szolg\u00e1l a v\u00e1ltoz\u00e1sok alapj\u00e1ul. A l\u00e9nyeg v\u00e1ltoz\u00e1sa maga ut\u00e1n vonja a t\u00f6bbi v\u00e1ltoz\u00e1st is, m\u00edg a t\u00f6bbi v\u00e1ltoz\u00e1s egyik\u00e9vel vagy kett\u0151j\u00e9vel rendesen nem j\u00e1r egy\u00fctt a l\u00e9nyeg v\u00e1ltoz\u00e1sa.\n\nMi azonban az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 dolgokban az anyag mint l\u00e9nyeg? A dolgok \u00e1llapota ez: az, amiben egym\u00e1st\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek. E k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek maguk nem l\u00e9nyegek, m\u00e9g anyaggal egybek\u00f6tve se, de l\u00e9nyegszer\u0171ek. Az egyik esetben az \u00f6sszet\u00e9tel, a m\u00e1sikban a kever\u00e9s, a harmadikban pedig valamely egy\u00e9b eml\u00edtett k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g lesz a d\u00f6nt\u0151 mozzanat. Az a megjel\u00f6l\u00e9s, mely a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket emeli ki, a form\u00e1ra \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gos l\u00e9tre ir\u00e1nyul, m\u00edg amely az alkatr\u00e9szeket hangs\u00falyozza, ink\u00e1bb az anyagot jel\u00f6li meg.\n\n<strong>Az ellent\u00e9tek<\/strong>\n\nAz anyagb\u00f3l lehetnek ellent\u00e9tes dolgok egy adott dologban, Ennek m\u00f3dja, hogy a dolog el\u0151bb anyag\u00e1ra bomlik, majd \u00fajra lesz m\u00e1s dologk\u00e9nt.\n\n<strong>A l\u00e9tez\u0151 mint lehet\u0151s\u00e9g<\/strong>\n\nLehet\u0151s\u00e9g az ami a <strong>v\u00e1ltoz\u00e1s elve<\/strong>: m\u00e1sban vagy mag\u00e1ban a hat\u00f3 alanyban, az el\u0151bbi akt\u00edv, az ut\u00f3bbi passz\u00edv. Az elv lehet pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv is, azaz v\u00e1ltoz\u00e1s\/v\u00e1ltoztat\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge vagy v\u00e1ltoz\u00e1snak ellen\u00e1ll\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge.\n\nAz akt\u00edv \u00e9s a passz\u00edv elv egyszerre hasonl\u00f3 \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151: hasonl\u00f3, mert az elv ugyanaz, s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, mert m\u00e1shol van a v\u00e1ltoz\u00e1s elve, a hat\u00f3 dologban vagy a hat\u00e1st elszenved\u0151ben. A kett\u0151 nem lehet meg egyben valahol, mert ott csak egys\u00e9g van, ahol nincs meg egyik hat\u00e1s se.\n\n<strong>Lehetetlens\u00e9g<\/strong>\n\nA lehet\u0151s\u00e9g ellent\u00e9te a lehetetlens\u00e9g hi\u00e1nyt jelenti, \u00edgy a lehet\u0151s\u00e9g \u00e9s a lehetetlens\u00e9g mindig egyugyanazon dologra, s ugyanazon tekintetben \u00e1llnak egym\u00e1ssal szemben.\n\nA hi\u00e1ny fogalma azonban azt is jelenti, hogy valaminek valamije nincs meg, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha term\u00e9szet szerint meg kellene lennie az illet\u0151 valaminek, ak\u00e1r \u00e1ltal\u00e1ban, ak\u00e1r olyankor, mikor term\u00e9szet szerint meg kellene lennie, ak\u00e1r m\u00e1sk\u00e9pp.\n\n<strong>\u00c9rtelmi \u00e9s nem-\u00e9rtelmi lehet\u0151s\u00e9g<\/strong>\n\nAz \u00e9rtelmi lehet\u0151s\u00e9g a lelkes l\u00e9nyekben fordul el\u0151, a nem-\u00e9rtelmi pedig a l\u00e9lek n\u00e9lk\u00fcliekben.\n\nMinden m\u0171v\u00e9szet, alkot\u00e1sra ir\u00e1nyul\u00f3 tud\u00e1s\u00e9rtelmi lehet\u0151s\u00e9g. Az \u00e9rtelmi lehet\u0151s\u00e9gek egy\u00fattal az ellent\u00e9teikre is vonatkoznak, m\u00edg a nem-\u00e9rtelmiek csak egy csak egy bizonyos hat\u00e1shoz k\u00f6t\u00f6ttek.\n\nEnnek oka: a a tud\u00e1s fogalom, a fogalom pedig egy \u00e9s ugyanaz <strong>marad<\/strong>, ak\u00e1r a dolgot, ak\u00e1r annak hi\u00e1ny\u00e1t t\u00e1rja f\u00f6l el\u0151tt\u00fcnk. Els\u0151sorban a tud\u00e1s szoros \u00e9rtelemben pozit\u00edv tud\u00e1s, de m\u00e1sodsorban, mintegy j\u00e1rul\u00e9kos m\u00f3don annak tagad\u00e1sa, hi\u00e1nya is. Ezzel szemben egy nem-\u00e9rtelmi lehet\u0151s\u00e9g, pl. a meleg\u00edt\u00e9s csak meleg\u00edteni tud, h\u0171teni nem.\n\nA kell\u0151en hatni tud\u00e1s fogalm\u00e1ban benne van az \u00e1ltal\u00e1ban csak hatni, illetve szenvedni tud\u00e1s fogalma is, m\u00edg ez ut\u00f3bbiban az el\u0151bbi nem foglaltatik benne sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en.\n\n<strong>A lehet\u0151s\u00e9g \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gszer\u0171s\u00e9g<\/strong>\n\nA lehet\u0151s\u00e9g azt jelenti, hogy egy dologban nincs semmi, ami <strong>lehetetlenn\u00e9<\/strong> tenn\u00e9 az illet\u0151 lehet\u0151s\u00e9g megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t.\n\nA megval\u00f3sul\u00e1s f\u0151leg mozg\u00e1snak t\u0171nik, ez\u00e9rt van, hogy azokr\u00f3l, amik nincsenek, nem is mondjuk, hogy mozognak, hanem m\u00e1s kateg\u00f3ri\u00e1kat alkalmazunk r\u00e1juk pl. elgondolhat\u00f3nak mondjuk \u0151ket, de mozg\u00f3nak nem.\n\n<strong>A l\u00e9tez\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge<\/strong>\n\nAmi l\u00e9tezhet, az l\u00e9tezik is. Nem ugyanaz a hazugs\u00e1g \u00e9s a lehetetlens\u00e9g, ami hazug az nem igaz, de nem lehetetlen.\n\nHa A l\u00e9t\u00e9b\u0151l sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pen k\u00f6vetkezik \u0412 l\u00e9te, akkor A lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pen adva kell lenni \u0412 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek is. Ha A l\u00e9t\u00e9b\u0151l sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pen k\u00f6vetkezik \u0412 l\u00e9te, akkor A lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pen adva kell lennie. Hiszen ha \u0412 lehet\u0151s\u00e9ge nem sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pen val\u00f3, akkor nincs akad\u00e1lya, hogy ez a lehet\u0151s\u00e9g ne legyen meg. Tov\u00e1bb\u00e1: ha \u0410-ban megvan a l\u00e9tez\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge, B-nek is sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pen lennie kell, de ha \u0412 sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pen lehetetlen, akkor sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pen ilyennek kell lennie A-nak is, viszont mivel A lehets\u00e9ges, \u00edgy \u0412 is az.\n\n<strong>Az \u00e9rtelmi lehet\u0151s\u00e9gek helye<\/strong>\n\nA lehet\u0151s\u00e9gek vagy velesz\u00fcletettek, vagy gyakorl\u00e1s \u00e9s tanul\u00e1s \u00fatj\u00e1n megszerzettek. Amihez \u00e9rtelem kell, az csak \u00e9l\u0151l\u00e9nyben lehet meg, a nem \u00e9rtelemhez k\u00f6t\u00f6ttek pedig \u00e9l\u0151l\u00e9nyekben \u00e9s m\u00e1s dolgokban is meglehetnek.\n\nAz \u00e9rtelem n\u00e9lk\u00fcli lehet\u0151s\u00e9geknek, amikor a k\u00e9pess\u00e9gnek megfelel\u0151en a cselekv\u0151 \u00e9s a szenved\u0151 egym\u00e1s k\u00f6zels\u00e9g\u00e9be jutnak, egyr\u00e9szt hat\u00e1sra, m\u00e1sr\u00e9szt szenved\u00e9sre k\u00e9pesnek kell lenni\u00fck, az eszes lehet\u0151s\u00e9gekn\u00e9l ez a sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g nem \u00e1ll fenn. Az ut\u00f3bbiakn\u00e1l sz\u00fcks\u00e9ges a sz\u00e1nd\u00e9k is, hiszen k\u00e9t ellent\u00e9tes ir\u00e1ny\u00fa megval\u00f3sul\u00e1s is lehets\u00e9ges.\n\nAz \u00e9rtelmi lehet\u0151s\u00e9g, ha egyszer k\u00edv\u00e1n valamit, k\u00e9nytelen mindig azt cselekedni, aminek megt\u00e9tel\u00e9re lehet\u0151s\u00e9ge van, ahogyan lehet\u0151s\u00e9ge van r\u00e1. Ez a lehet\u0151s\u00e9g akkor van birtok\u00e1ban, ha a szenved\u0151 t\u00e1rgy - amire sz\u00e1nd\u00e9ka ir\u00e1nyul - jelen van \u00e9s vele a cselekv\u00e9s k\u00edv\u00e1nta viszonyban van.\n\n<strong>Val\u00f3s\u00e1gszer\u0171s\u00e9g<\/strong>\n\nA val\u00f3s\u00e1g annyit jelent, hogy a dolog megvan, de persze nem \u00fagy, mint ahogyan a lehet\u0151s\u00e9g szerint l\u00e9tez\u0151t mondjuk megl\u00e9v\u0151nek.\n\nA val\u00f3s\u00e1g ugyanis egyszer azt a viszonyt jelenti, ami van a mozg\u00e1s \u00e9s a lehet\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt, m\u00e1skor meg azt, ami van a l\u00e9nyeg \u00e9s az anyag k\u00f6z\u00f6tt.\n\n<strong>A v\u00e9gtelen<\/strong>\n\nA v\u00e9gtelen \u00e9s az \u0171r m\u00e1s jelent\u00e9s\u0171ek, mint a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges t\u00e1rgyak. Az ut\u00f3bbiakn\u00e1l ugyanis az \u00e1ll\u00edt\u00e1s minden tov\u00e1bbi n\u00e9lk\u00fcl igaznak bizonyulhat, hiszen a l\u00e1tott az\u00e9rt ilyen, mert l\u00e1tjuk, vagy mert meg lehet l\u00e1tni. Viszont a v\u00e9gtelen nem ilyen \u00e9rtelemben l\u00e9tez\u0151, hanem csak a gondolatban lehet val\u00f3s\u00e1goss\u00e1.\n\n<strong>Mozg\u00e1s \u00e9s val\u00f3s\u00e1gszer\u0171s\u00e9g<\/strong>\n\nAmi a cselekv\u00e9seket illeti, az olyan cselekv\u00e9s, aminek v\u00e9ge van, egy se c\u00e9l, hanem csak eszk\u00f6z a c\u00e9l fel\u00e9 viv\u0151 \u00faton. Az ilyen cselekv\u00e9s nem befejezett, mert hiszen nem c\u00e9l.\n\nViszont az a folyamat, melyben benne van a c\u00e9l, befejezett cselekv\u00e9s.\n\nBefejezett cselekv\u00e9s pl. a \u201el\u00e1tja\u201d, mert akkor m\u00e1r megl\u00e1tta a t\u00e1rgyat, Ellenben nem ugyanaz a \u201etanul\u201c \u00e9s a \u201emegtanulta\u201c.\n\nEgyes folyamatok mozg\u00e1sok, m\u00e1sok beteljesed\u00e9sek. Minden mozg\u00e1s befejezetlen. Nem ugyanaz keletkezni \u00e9s m\u00e1r meglenni.\n\nViszont most is l\u00e1thatja az ember azt, amit m\u00e1r egyszer megpillantott. Azaz az ilyen folyamat beteljesedett.\n\nTeh\u00e1t a beteljesed\u00e9s az a val\u00f3s\u00e1ggal l\u00e9tez\u00e9s.\n\n<strong>Lehet\u0151s\u00e9g szerinti dolgok elvei<\/strong>\n\n<strong>Mikor<\/strong> l\u00e9tezik egy dolog lehet\u0151s\u00e9g szerint \u00e9s mikor nem?\n\nLehet\u0151s\u00e9g szerint l\u00e9tezni annyit tesz, mint valakinek az akarat\u00e1b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nni, ha semmi k\u00fcls\u0151 akad\u00e1ly nincs. Mindazon dolgokra igaz ez, melyek keletkez\u00e9si elve rajtuk k\u00edv\u00fcl es\u0151 dolog.\n\nHa viszont az elv \u00f6nmag\u00e1ban benne van a dologban, azaz \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l lesz, akkor az nem lehet\u0151s\u00e9g szerinti l\u00e9tez\u0151, mert el\u0151bb saj\u00e1t bens\u0151 elve k\u00f6vetkezt\u00e9ben m\u00e1r el kell jutnia az illet\u0151 \u00e1llapotba.\n\n<strong>Alapanyag<\/strong>\n\nA lehet\u0151s\u00e9g szerinti, mikor val\u00f3s\u00e1goss\u00e1 lesz, nem egy a lehet\u0151s\u00e9g szerintivel, hanem abb\u00f3l val\u00f3. A l\u00e1da pl. nem fa t\u00f6bb\u00e9, hanem f\u00e1b\u00f3l val\u00f3.\n\nS minden alkalommal ez a m\u00e1s, ami a sorban k\u00e9s\u0151bbi, az igazi \u00e9rtelemben lehet\u0151s\u00e9g szerint val\u00f3. A l\u00e1da pl. nem f\u00f6ldb\u0151l val\u00f3 \u00e9s nem is f\u00f6ld, hanem f\u00e1b\u00f3l val\u00f3.\n\nHa pedig van e sorban egy els\u0151 tag, amire nem mondjuk t\u00f6bb\u00e9 egym\u00e1ssal val\u00f3 vonatkoz\u00e1sban, hogy abb\u00f3l van, akkor az lesz az els\u0151, az alapanyag.\n\nAbban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s az alapanyag, hogy az ut\u00f3bbi l\u00e9nyeg, az el\u0151bbi pedig nem.\n\nAhol teh\u00e1t ilyen m\u00f3don j\u00e1rul hozz\u00e1 egy l\u00e9nyeghez egy tulajdons\u00e1g, ott a v\u00e9gs\u0151 hordoz\u00f3 egy l\u00e9nyeg, ahol azonban nem \u00edgy \u00e1ll a dolog, hanem az \u00e1ll\u00edtm\u00e1ny forma \u00e9s egyedi val\u00f3, ott a v\u00e9gs\u0151 hordoz\u00f3 anyag \u00e9s anyagi l\u00e9nyeg\n\n<strong>A val\u00f3s\u00e1gszer\u0171s\u00e9g els\u0151bbs\u00e9ge<\/strong>\n\nA beteljes\u00fclt val\u00f3s\u00e1g <strong>kor\u00e1bbi<\/strong>, mint a lehet\u0151s\u00e9g. Ez nem csak arra a lehet\u0151s\u00e9gre \u00e9rtend\u0151, amikor a v\u00e1ltoz\u00e1snak az elve m\u00e1sban vagy olyasvalamiben, amit m\u00e1snak vesz\u00fcnk, tal\u00e1lhat\u00f3, hanem minden mozg\u00e1st illet\u0151en.\n\nA val\u00f3s\u00e1g kor\u00e1bbi, mind fogalom, mind l\u00e9nyeg szerint, s\u0151t id\u0151 szerint is.\n\nFogalom szerint el\u0151bbi, hiszen az lehet\u0151, amir\u0151l feltehet\u0151, hogy val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 tud lenni, s a val\u00f3s\u00e1g fogalm\u00e1nak \u00e9s ismeret\u00e9nek meg kell el\u0151znie a lehet\u0151s\u00e9g fogalm\u00e1t \u00e9s ismeret\u00e9t.\n\nId\u0151ben is megel\u0151zi a val\u00f3s\u00e1g a lehet\u0151s\u00e9get fajilag, sz\u00e1m szerint viszont nem. A l\u00e1t\u00f3 l\u00e9nyn\u00e9l <strong>id\u0151ben<\/strong> el\u0151bbi a l\u00e1t\u00f3k\u00e9pess\u00e9g, de ezt id\u0151ben megel\u0151zi m\u00e1s val\u00f3s\u00e1gos l\u00e9ny, melyb\u0151l l\u00e9trej\u00f6n. Azaz a val\u00f3s\u00e1gosan l\u00e9tez\u0151 mindig a lehet\u0151s\u00e9g szerint l\u00e9tez\u0151b\u0151l keletkezik egy val\u00f3s\u00e1gosan l\u00e9tez\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra. Mindig valami els\u0151, eredeti l\u00e9ny ind\u00edtja meg a mozg\u00e1st, ez a mozgat\u00f3 l\u00e9ny pedig m\u00e1r val\u00f3s\u00e1gosan l\u00e9tezik.\n\nMinden, ami keletkezik, valamib\u0151l, valamiv\u00e9 \u00e9s valami \u00e1ltal lesz, \u00e9s pedig olyasmi \u00e1ltal, ami forma szerint vele azonos. A val\u00f3s\u00e1g ily \u00e9rtelemben is el\u0151tte j\u00e1r a lehet\u0151s\u00e9gnek \u00fagy a keletkez\u00e9s, valamint az id\u0151 tekintet\u00e9ben, pl. aki tanul, annak m\u00e1r rendelkeznie kell a tud\u00e1s egy r\u00e9sz\u00e9vel.\n\nL\u00e9nyeg szerint is megvan a val\u00f3s\u00e1gnak az els\u0151bbs\u00e9ge. Ami keletkez\u00e9s szerint k\u00e9s\u0151bbi, az forma \u00e9s l\u00e9nyeg szerint kor\u00e1bbi. Minden keletkez\u0151 dolog egy elv \u00e9s c\u00e9l fel\u00e9 tart. Elv ugyanis az, ami\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nik valami, a keletkez\u00e9s pedig a c\u00e9l\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nik. C\u00e9l viszont a megval\u00f3sults\u00e1g, s ennek kedv\u00e9\u00e9rt jut valami a lehet\u0151s\u00e9ghez. Pl. az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek nem az\u00e9rt l\u00e1tnak, hogy szem\u00fck legyen, hanem az\u00e9rt van szem\u00fck, hogy l\u00e1thassanak.\n\nAz anyag lehet\u0151s\u00e9g szerint van, mert esetleg form\u00e1ba mehet \u00e1t, s mikor azt\u00e1n val\u00f3s\u00e1gosan l\u00e9tezik, akkor m\u00e1r form\u00e1ltan l\u00e9tezik. S \u00edgy van ez m\u00e1sokn\u00e1l is, azokn\u00e1l is, melyekn\u00e9l a mozg\u00e1sban rejlik a c\u00e9l. A term\u00e9szet teh\u00e1t \u00fagy tesz, mint a tan\u00edt\u00f3, aki azt hiszi, hogy m\u00e1r el\u00e9rte c\u00e9lj\u00e1t, ha megmutatja, hogy a tan\u00edtv\u00e1ny m\u00e1r val\u00f3s\u00e1ggal tud.\n\nVannak esetek, mikor a v\u00e9gs\u0151 a lehet\u0151s\u00e9g haszn\u00e1lata, pl. a l\u00e1t\u00f3k\u00e9pess\u00e9g haszn\u00e1lata a l\u00e1t\u00e1s. Viszont m\u00e1s esetekben a tev\u00e9kenys\u00e9gen t\u00fal m\u00e9g egy\u00e9b is j\u00f6n l\u00e9tre, mint pl. az \u00e9p\u00edt\u0151k\u00e9pess\u00e9gb\u0151l az \u00e9p\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gen t\u00fal a fel\u00e9p\u00fclt h\u00e1z. Az\u00e9rt a megval\u00f3sul\u00e1s ott \u00e9pp\u00fagy c\u00e9l, itt pedig m\u00e9g ink\u00e1bb c\u00e9l, mint a k\u00e9pess\u00e9g.\n\nAmikn\u00e9l ellenben a megval\u00f3sul\u00e1s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9n t\u00fal egy\u00e9b m\u0171 nincsen, ott a val\u00f3s\u00e1g magukban a t\u00e1rgyakban \u00e1ll fenn, ahogy pl. a l\u00e1t\u00e1s a l\u00e1t\u00f3ban van. A boldogs\u00e1g is, a boldogs\u00e1g ugyanis egy bizonyos min\u0151s\u00e9g\u0171 \u00e9let.\n\nVil\u00e1gos teh\u00e1t, hogy id\u0151ben egy val\u00f3s\u00e1g mindig megel\u0151z egy m\u00e1sikat eg\u00e9szen az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 els\u0151 mozgat\u00f3ig.\n\n<strong>Az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3<\/strong>\n\nAmi \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3, l\u00e9nyege szerint megel\u0151zi a muland\u00f3 dolgokat, s nincs lehet\u0151s\u00e9g szerinti \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3. Ami nem l\u00e9tezhet, nem is lesz meg soha, aminek azonban megvan a l\u00e9tez\u00e9sre val\u00f3 lehet\u0151s\u00e9ge, az k\u00e9pes meg nem val\u00f3sulni is. Enn\u00e9lfogva az, ami l\u00e9tezhet, \u00e9pp\u00fagy k\u00e9pes l\u00e9tezni is, meg nem l\u00e9tezni is. Teh\u00e1t ugyanaz a dolog k\u00e9pes arra is, hogy legyen, meg arra is, hogy ne legyen. Viszont ami k\u00e9pes arra, hogy ne legyen, az romland\u00f3. Ami azonban felt\u00e9tlen\u00fcl nem l\u00e9tezik, az l\u00e9nyeg szerint nem l\u00e9tezik. Teh\u00e1t semmif\u00e9le, \u00e1ltal\u00e1ban romland\u00f3 dolog nem lehet \u00e1ltal\u00e1ban lehet\u0151s\u00e9g szerint val\u00f3, de persze annak nincs semmi akad\u00e1lya, hogy bizonyos vonatkoz\u00e1sban, pl. min\u0151s\u00e9gre vagy helyre n\u00e9zve ne legyen lehet\u0151s\u00e9g szerint val\u00f3.\n\nUgyan\u00edgy nem lehet lehet\u0151s\u00e9g szerinti l\u00e9tez\u0151 az sem, ami sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pen l\u00e9tezik. Hiszen ezek az els\u0151 l\u00e9tez\u0151k: ha \u0151k nem voln\u00e1nak, semmi sem l\u00e9tezne.\n\nAz \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3t ut\u00e1nozza a v\u00e1ltoz\u00e1snak al\u00e1vetett is, mint pl. a f\u00f6ld \u00e9s a t\u0171z. Ezek is \u00f6r\u00f6k tev\u00e9kenys\u00e9gben vannak: \u00f6nmaguk szerint \u00e9s \u00f6nmagukban mozognak. A t\u00f6bbi lehet\u0151s\u00e9gek azonban mind ellent\u00e9tekre k\u00e9pesek: ami ugyanis k\u00e9pes \u00edgy mozdulni, az arra is k\u00e9pes, hogy ne mozduljon \u00edgy, ha \u00e9sz szerinti mozg\u00e1sa van.\n\n<strong>J\u00f3 val\u00f3s\u00e1gszer\u0171s\u00e9g \u00e9s j\u00f3 lehet\u0151s\u00e9gszer\u0171s\u00e9g<\/strong>\n\nA val\u00f3s\u00e1g egy j\u00f3 lehet\u0151s\u00e9ggel \u00f6sszehasonl\u00edtva jobb. Ami lehets\u00e9ges, annak az ellenkez\u0151j\u00e9re is lehets\u00e9ges, m\u00e9g pedig ugyanabban az id\u0151ben, ellenben ki van z\u00e1rva, hogy az ellenkez\u0151 egyszerre val\u00f3s\u00e1ggal l\u00e9tezzen.\n\n<strong>A rossz<\/strong>\n\nSz\u00fcks\u00e9ges, hogy a rossz dolgokban a c\u00e9l \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g rosszabb legyen, mint a lehet\u0151s\u00e9g, mivel a lehet\u0151s\u00e9g m\u00e9g egyform\u00e1n j\u00f3 is \u00e9s rossz is lehet. Teh\u00e1t a rossz nem l\u00e9tezik a dolgokon t\u00fal, mert a rossz term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva k\u00e9s\u0151bbi, mint a lehet\u0151s\u00e9g. Ez\u00e9rt a legf\u0151bb elvekben \u00e9s az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 dolgokban nincsen semmi rossz, t\u00f6bbek k\u00f6zt hiba, roml\u00e1s, pusztul\u00e1s.\n\n<strong>M\u00e9rtani viszonyok<\/strong>\n\nA m\u00e9rtani alakok tulajdons\u00e1gait is a megval\u00f3sul\u00e1s \u00fatj\u00e1n tal\u00e1ljuk meg: az alakok oszt\u00e1sa \u00fatj\u00e1n tal\u00e1l r\u00e1juk az ember. Ha a lehet\u0151s\u00e9g szerint l\u00e9tez\u0151 dolgokat a tev\u00e9keny \u00e1llapotra vezetj\u00fck vissza, mindig megtal\u00e1ljuk a t\u00e9telt. Ennek az az oka, hogy a gondolat val\u00f3s\u00e1g. A val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmazik teh\u00e1t a lehet\u0151s\u00e9g, s ez\u00e9rt jutnak ismerethez azok, akik a lehet\u0151s\u00e9get val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 teszik. A val\u00f3s\u00e1g ugyanis, mint sz\u00e1mszer\u0171leg meghat\u00e1rozott valami, keletkez\u00e9s szerint k\u00e9s\u0151bbi.\n\n<strong>L\u00e9tez\u00e9s mint igazs\u00e1g<\/strong>\n\nA l\u00e9tez\u0151 \u00e9s a neml\u00e9tez\u0151 a kateg\u00f3ri\u00e1k form\u00e1i szerint szoktak megjel\u00f6ltetni, tov\u00e1bb\u00e1 a lehet\u0151s\u00e9g\u00fck \u00e9s a val\u00f3s\u00e1guk vagy ezek ellent\u00e9te szerint, de legf\u0151k\u00e9ppen a szerint, hogy igazak-e vagy t\u00e9vesek.\n\nMikor \u00e1ll fenn az, amit mi igaznak \u00e9s t\u00e9vesnek mondunk, s mikor nem? Bizonyos, hogy nem az\u00e9rt vagy feh\u00e9r, mert mi azt gondoljuk, hogy igaz\u00e1n feh\u00e9r vagy, hanem mert feh\u00e9r vagy, az\u00e9rt van igazunk, amikor ezt \u00e1ll\u00edtjuk.\n\nVannak dolgok, melyek \u00e1lland\u00f3an egy\u00fctt vannak, ezeket lehetetlen egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1lasztani, vannak, melyek \u00e1lland\u00f3an k\u00fcl\u00f6n vannak, ezeket lehetetlen egyes\u00edteni, s v\u00e9g\u00fcl vannak, melyek mind a k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen lehetnek. A l\u00e9t annyi, mint egy\u00fctt lenni \u00e9s egynek lenni, a neml\u00e9t pedig nem egy\u00fctt lenni. Teh\u00e1t esetleges t\u00e9nyekn\u00e9l lehet ugyanaz az \u00e1ll\u00edt\u00e1s egyszer igaz, m\u00e1sszor hamis, hiszen a dolog lehet egyszer \u00edgy, m\u00e1sszor \u00fagy. Sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 t\u00e9nyekn\u00e9l az \u00e1ll\u00edt\u00e1s vagy igaz vagy hamis, nem v\u00e1ltozhat.\n\nA nem \u00f6sszetett l\u00e9nyegekn\u00e9l nem lehets\u00e9ges a csal\u00f3d\u00e1s. Ezek val\u00f3s\u00e1gosan vannak \u00e9s nem lehet\u0151s\u00e9g szerint, mert nem keletkeznek \u00e9s nem m\u00falnak el. Ami felt\u00e9tlen\u00fcl van \u00e9s felt\u00e9tlen val\u00f3s\u00e1g, efel\u0151l az ember nem lehet t\u00e9ved\u00e9sben: csup\u00e1n megragadhatja gondolattal vagy nem. Ellenben a vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s arra ir\u00e1nyulhat az ilyen t\u00e1rggyal szemben, hogy micsoda, azaz: hogy ilyen \u00e9s ilyen tulajdons\u00e1gai vannak-e vagy sem.\n\nA l\u00e9t pedig mint igazi l\u00e9t \u00e9s a neml\u00e9t mint t\u00e9ves l\u00e9t, az egyik esetben \u00edgy van: ha a val\u00f3s\u00e1gban is egy\u00fctt van az, ami az \u00e1ll\u00edt\u00e1sban, igaz, ha ellenben nincsen egy\u00fctt, t\u00e9ves.\n\nAz \u00f6r\u00f6k t\u00e1rgyakat illet\u0151en ki van z\u00e1rva a t\u00e9ved\u00e9s az id\u0151 tekintet\u00e9ben. Ellenben azt hiheti az ember, hogy az illet\u0151 t\u00e1rgy valami, vagy hogy nem az, de mivel ezek \u00f6r\u00f6k dolgok, az ember igazat fog \u00e1ll\u00edtani vagy t\u00e9vedni fog.\n<p style=\"text-align: center\"><em>folytat\u00e1sa <a href=\"http:\/\/bircahang.org\/metafizika-iii\/\">itt<\/a><\/em><\/p>","type":"rich","thumbnail_url":null,"thumbnail_width":null,"thumbnail_height":null}