{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"Politika II.","html":"<p style=\"text-align: center\"><em>az <a href=\"http:\/\/bircahang.org\/politika-i\/\">el\u0151z\u0151<\/a> r\u00e9sz folytat\u00e1sa<\/em><!--more--><\/p>\n<a href=\"http:\/\/bircahang.org\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/po.jpg\"><img class=\"aligncenter wp-image-14555 size-full\" src=\"http:\/\/bircahang.org\/wp-content\/uploads\/2018\/06\/po.jpg\" alt=\"\" width=\"650\" height=\"500\" \/><\/a>\n\nMi legyen a demokr\u00e1cia \u00e9s az oligarchia jellemz\u0151i kever\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dja a <strong>politei\u00e1ban<\/strong> teh\u00e1t?\n\nA b\u00edr\u00e1skod\u00e1si k\u00f6telezetts\u00e9g\u00fcket nem teljes\u00edt\u0151k kapjanak b\u00fcntet\u00e9st, de csak ha vagyonosak. Viszont a szeg\u00e9nyek <strong>ne kapjanak<\/strong> fizets\u00e9get ez\u00e9rt a munk\u00e1juk\u00e9rt.\n\nA n\u00e9pgy\u0171l\u00e9sen val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telhez legyen vagyoni cenzus. de legyen <strong>m\u00e9rs\u00e9kelt<\/strong>, azaz a legszeg\u00e9nyebbeket z\u00e1rja ki, de ne kedvezm\u00e9nyezze a leggazdagabbakat se.\n\nA hivatali tiszts\u00e9gek bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9n\u00e9l ne legyen vagyoni cenzus, s <strong>v\u00e1laszt\u00e1s<\/strong> alapj\u00e1n legyenek bet\u00f6ltve.\n\nA legfontosabb teh\u00e1t a 2 rendszer kever\u00e9s\u00e9ben a <strong>k\u00f6z\u00e9par\u00e1nyoss\u00e1g<\/strong>, mindk\u00e9t rend v\u00e9gletei ker\u00fclend\u0151ek. A j\u00f3l \u00f6sszeegyeztetett politei\u00e1nak mindk\u00e9t rendszerhez hasonl\u00edtania kell, de nem lehet azonos egyikkel se.\n\nA szabadon megnyilv\u00e1nul\u00f3 er\u00e9ny szerinti \u00e9let a legboldogabb, az er\u00e9ny pedig mindenben a k\u00f6z\u00e9p\u00fat, ez adja a legnagyobb boldogs\u00e1got, mert az \u00e1tlagoss\u00e1got minden egyes ember el\u00e9rheti, \u00edgy <strong>sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en<\/strong> ezeknek a szempontoknak meghat\u00e1roznia, hogy valamely v\u00e1ros\u00e1llam vagy alkotm\u00e1ny helyes-e vagy sem, mert az alkotm\u00e1ny a v\u00e1ros\u00e1llamnak mintegy \u00e9letm\u00f3dja.\n\nMinden v\u00e1ros\u00e1llamban a lakoss\u00e1gnak <strong>h\u00e1rom<\/strong> oszt\u00e1lya van: a nagyon gazdagok, a nagyon szeg\u00e9nyek, s a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly. Mivel a m\u00e9rs\u00e9klet \u00e9s a k\u00f6z\u00e9p\u00fat a legjobb, nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy valamennyi k\u00f6zt legt\u00f6bbet \u00e9r a <strong>k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly<\/strong>. Az ilyen oszt\u00e1lybeli ember hallgat legk\u00f6nnyebben a j\u00f3zan \u00e9szre, ellenben a sz\u00e9ps\u00e9gben, er\u0151ben, sz\u00e1rmaz\u00e1sban \u00e9s vagyonban kiemelked\u0151, ill. a koldusszeg\u00e9ny, er\u0151tlen \u00e9s len\u00e9zett emberek <strong>nehezen<\/strong> hajlanak a j\u00f3 sz\u00f3ra, az egyikek ink\u00e1bb fennh\u00e9j\u00e1z\u00f3ak \u00e9s nagy gazs\u00e1gokra vetemed\u0151, a m\u00e1sikok pedig gonoszok \u00e9s kis gazembers\u00e9gekre hajlamos, m\u00e1rpedig a b\u0171nt\u00e9nyek egyik r\u00e9sze fennh\u00e9j\u00e1z\u00e1sb\u00f3l, a m\u00e1sik gonoszs\u00e1gb\u00f3l ered.\n\nTov\u00e1bb\u00e1 a k\u00f6z\u00e9p\u00faton j\u00e1r\u00f3k se nem h\u00faz\u00f3doznak a tiszts\u00e9gekt\u0151l, se nem t\u00f6rekszenek fel\u00e9j\u00fck, m\u00e1rpedig mindkett\u0151 k\u00e1ros a v\u00e1ros\u00e1llamra.\n\nAki t\u00fals\u00e1gosan b\u0151velkedik a javakban, az <strong>k\u00e9ptelen<\/strong> engedelmeskedni, m\u00edg aki t\u00fals\u00e1gosan hi\u00e1nyukban van, az pedig <strong>megal\u00e1zkod\u00f3<\/strong> hajlam\u00fa lenni. Az egyik csak uralkodni tud \u00e9s megveti a t\u00f6bbieket, a m\u00e1sik csak szolgaias viselked\u00e9s\u0171 \u00e9s mindenkit irigyel. A k\u00f6z\u00f6s benn\u00fck: <strong>egyform\u00e1n alkalmatlanok<\/strong> a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez vonzalmat \u00e9rezni.\n\nSz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en annak a v\u00e1ros\u00e1llamnak \u00f6sszet\u00e9tele a legjobb, amely azokb\u00f3l az elemekb\u0151l \u00e1ll, melyekb\u0151l a v\u00e1ros\u00e1llam term\u00e9szetszer\u0171leg kialakul. Teh\u00e1t az a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g a legjobb, amelyik a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyra t\u00e1maszkodik, s azokat a v\u00e1ros\u00e1llamokat korm\u00e1nyozz\u00e1k helyesen, amelyekben n\u00e9pes a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly, \u00e9s lehet\u0151leg mindk\u00e9t, de legal\u00e1bbis az egyik f\u00e9ln\u00e9l jelent\u00e9kenyebb, mert \u00edgy a m\u00e1sik, gyeng\u00e9bb f\u00e9llel egy\u00fctt a maga jav\u00e1ra billenti a m\u00e9rleget \u00e9s <strong>megakad\u00e1lyozza<\/strong>, hogy az ellenkez\u0151 v\u00e9glet \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclj\u00f6n.\n\nAz a legnagyobb szerencse, ha az \u00e1llampolg\u00e1roknak k\u00f6zepes, de m\u00e9gis el\u00e9gs\u00e9ges vagyonuk van, mert ahol egyeseknek igen sok jut, m\u00e1soknak pedig semmi, ott vagy t\u00falz\u00f3 demokr\u00e1cia vagy oligarchia fejl\u0151dik ki, s mindkett\u0151 id\u0151vel <strong>zsarnoks\u00e1gba<\/strong> szokott kifejl\u0151dni. A demokr\u00e1ci\u00e1k is az\u00e9rt biztons\u00e1gosabbak \u00e9s maradand\u00f3bbak az oligarchi\u00e1kn\u00e1l, mert nagyobb k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly van benn\u00fck.\n\nA v\u00e1ros\u00e1llamokban sokszor kicsi a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly, \u00edgy vagy a vagyonos oszt\u00e1ly vagy a k\u00f6zn\u00e9p uralkodik, \u00edgy vagy demokr\u00e1cia vagy oligarchia fejl\u0151dik ki. Mivel folytonos harc van a n\u00e9p \u00e9s a vagyonosok k\u00f6z\u00f6tt, amelyik legy\u0151zi ellenfel\u00e9t, az nem hajland\u00f3 azt\u00e1n m\u00e9lt\u00e1nyos \u00e9s egyenl\u0151 jogokat biztos\u00edt\u00f3 alkotm\u00e1nyt adni, hanem gy\u0151zelme ut\u00e1n mag\u00e1hoz ragadja az \u00e1llami f\u0151hatalmat, s vagy demokr\u00e1ci\u00e1t, vagy oligarchi\u00e1t alkot. \u00cdgy sohasem tud l\u00e9trej\u00f6nni egy <strong>m\u00e9rs\u00e9kelt<\/strong> alkotm\u00e1ny.\n\nFontos, hogy a v\u00e1ros\u00e1llamnak az a r\u00e9sze, amelyik az alkotm\u00e1ny megmarad\u00e1s\u00e1t \u00f3hajtja, <strong>er\u0151sebb<\/strong> legyen ann\u00e1l, amelyik azt nem k\u00edv\u00e1nja. Minden v\u00e1ros\u00e1llam pedig min\u0151s\u00e9gi \u00e9s mennyis\u00e9gi. Min\u0151s\u00e9g: a szabads\u00e1g, a gazdags\u00e1g, a m\u0171velts\u00e9g, a nemes sz\u00e1rmaz\u00e1s, mennyis\u00e9g: a sz\u00e1mbeli f\u00f6l\u00e9ny. Ezt a k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151t kell mindig egym\u00e1shoz viszony\u00edtani.\n\nAhol a vagyontalanok t\u00f6mege van t\u00fals\u00falyban, ott term\u00e9szet szerint <strong>demokr\u00e1cia<\/strong> van. Ahol viszont a vagyonosak \u00e9s \u00e9rdemesek oszt\u00e1lya jobban kimagaslik min\u0151s\u00e9g\u00e9vel, mint amennyire sz\u00e1mban alul marad, ott <strong>oligarchia<\/strong> van.\n\nAhol azt\u00e1n a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly t\u00fals\u00falyban van, ak\u00e1r mindkett\u0151, ak\u00e1r csak az egyik f\u00f6l\u00f6tt, ott keletkezhet tart\u00f3s alkotm\u00e1ny, mert att\u00f3l nemigen kell f\u00e9lni, hogy a gazdagok a szeg\u00e9nyekkel valaha is megegyeznek, mert egyik\u00fck sem hajland\u00f3 a m\u00e1siknak al\u00e1rendelni mag\u00e1t, s mindk\u00e9t f\u00e9lnek a politei\u00e1n\u00e1l <strong>nem akad<\/strong> jobb k\u00f6z\u00f6s lehet\u0151s\u00e9ge.\n\nAz alkotm\u00e1ny minden egyes form\u00e1j\u00e1nak <strong>h\u00e1rom<\/strong> alapt\u00e9nyez\u0151je van:\n<ul>\n \t<li>a k\u00f6z\u00fcgyekr\u0151l tan\u00e1cskoz\u00f3 szerv \u00f6sszet\u00e9tele,<\/li>\n \t<li>a magisztr\u00e1tusok hat\u00e1sk\u00f6re \u00e9s megv\u00e1laszt\u00e1suk m\u00f3dja,<\/li>\n \t<li>az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00f3 test\u00fclet jellege.<\/li>\n<\/ul>\nA <strong>tan\u00e1cskoz\u00f3 test\u00fclet<\/strong> hat\u00e1sk\u00f6re kiterjed a h\u00e1bor\u00fara, b\u00e9k\u00e9re, sz\u00f6vets\u00e9gk\u00f6t\u00e9sre, a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1sra, a hal\u00e1lb\u00fcntet\u00e9sre, a sz\u00e1m\u0171z\u00e9sre, a vagyonelkobz\u00e1sra \u00e9s a hivatalos felel\u0151ss\u00e9gvon\u00e1sra. Minden polg\u00e1rnak meg kell adni mindezt a jogot vagy csak egyeseknek valamennyi jogot?\n\nHa mindenkinek joga van mindenben d\u00f6nteni, ez demokratikus, ennek t\u00f6bbf\u00e9le m\u00f3dja van:\n<ul>\n \t<li>a polg\u00e1rok <strong>felv\u00e1ltva<\/strong> gy\u0171lnek \u00f6ssze tan\u00e1cskozni, m\u00edg viszont hivatalhoz v\u00e1ltakozva mindenki hozz\u00e1jut, a hivatalvisel\u00e9sben pedig mindenki sorra ker\u00fcl,<\/li>\n \t<li>valamennyien <strong>egy\u00fcttesen<\/strong> tartanak gy\u0171l\u00e9st, de csup\u00e1n a vezet\u0151k v\u00e1laszt\u00e1sa, a t\u00f6rv\u00e9nyalkot\u00e1s, a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a b\u00e9ke \u00fcgy\u00e9ben val\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s \u00e9s a vezet\u0151k ellen\u0151rz\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, m\u00edg a t\u00f6bbi \u00fcgyet az egyes feladatok v\u00e9gz\u00e9s\u00e9re rendelt hivatalok int\u00e9zik, melyeket az eg\u00e9sz polg\u00e1rs\u00e1gb\u00f3l v\u00e1laszt\u00e1s vagy sorsol\u00e1s \u00fatj\u00e1n t\u00f6ltenek be;<\/li>\n \t<li>a hivatalok bet\u00f6lt\u00e9se \u00e9s azok ellen\u0151rz\u00e9se, valamint a h\u00e1bor\u00far\u00f3l \u00e9s a sz\u00f6vets\u00e9gk\u00f6t\u00e9sr\u0151l val\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s a polg\u00e1rokat illeti, egy\u00e9b \u00fcgyet azonban a vezet\u0151k int\u00e9znek, akik k\u00f6z\u00fcl amennyit csak lehet <strong>szak\u00e9rtelem<\/strong> megl\u00e9te alapj\u00e1n v\u00e1lasztanak,<\/li>\n \t<li>minden \u00fcgyben a polg\u00e1rs\u00e1g <strong>\u00f6sszess\u00e9ge<\/strong> gy\u0171l \u00f6ssze \u00e9s hat\u00e1roz, a vezet\u0151k viszont semmiben sem d\u00f6ntenek.<\/li>\n<\/ul>\nC\u00e9lszer\u0171bb, ha mindenki egy\u00fctt tan\u00e1cskozik, a hivatalok bet\u00f6lt\u00e9se pedig egyenl\u0151 ar\u00e1nyban t\u00f6rt\u00e9nik az egyes oszt\u00e1lyok k\u00f6z\u00fcl, v\u00e1laszt\u00e1s vagy sorsol\u00e1s \u00fatj\u00e1n. Helyes, ha a n\u00e9pgy\u0171l\u00e9s csak arr\u00f3l t\u00e1rgyal, amir\u0151l a vezet\u0151k javaslatot tesznek. A n\u00e9p ezt megszavazhatja vagy elvetheti, de m\u00e1sr\u00f3l nem d\u00f6nthet, \u00edgy a n\u00e9pgy\u0171l\u00e9s <strong>nem tudja<\/strong> megv\u00e1ltoztatni az alkotm\u00e1nyt. A n\u00e9p mindenhez hozz\u00e1sz\u00f3lhat, de a a v\u00e9gleges d\u00f6nt\u00e9s a vezet\u0151k\u00e9. Ha a n\u00e9p elvet valamit, a vezet\u00e9s \u00fajabb d\u00f6nt\u00e9st hoz.\n\nMilyenek legyenek a v\u00e1ros\u00e1llam hivatali tiszts\u00e9gei, ezeket:\n<ul>\n \t<li>kik t\u00f6lts\u00e9k be: minden polg\u00e1r vagy csak a polg\u00e1rs\u00e1g egy r\u00e9sze<\/li>\n \t<li>kik k\u00f6z\u00fcl t\u00f6lts\u00e9k be: mindenki k\u00f6z\u00fcl vagy valamilyen ism\u00e9rvek, pl. vagyon, sz\u00fclet\u00e9s, er\u00e9nyess\u00e9g, stb. alapj\u00e1n,<\/li>\n \t<li>milyen m\u00f3don: v\u00e1laszt\u00e1ssal, vagy sorsol\u00e1ssal, ill. vegyesen?<\/li>\n<\/ul>\n\u00d6sszesem <strong>12 v\u00e1ltozat<\/strong> k\u00e9pzelhet\u0151 el.\n\nEzekb\u0151l a politeia form\u00e1ja: nem az eg\u00e9sz polg\u00e1rs\u00e1g int\u00e9zi egyszerre a hivatalok bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9t, de az eg\u00e9sz polg\u00e1rs\u00e1g k\u00f6r\u00e9b\u0151l vagy egyesek k\u00f6z\u00fcl sorsol\u00e1ssal, v\u00e1laszt\u00e1ssal vagy mindk\u00e9t m\u00f3dszerrel hat\u00e1roznak meg: egyeseket az eg\u00e9sz polg\u00e1rs\u00e1gb\u00f3l, m\u00e1sokat pedig csak annak egy r\u00e9sz\u00e9b\u0151l, sorsol\u00e1ssal \u00e9s v\u00e1laszt\u00e1ssal.\n\nAz igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s lehet\u0151 form\u00e1i, a b\u00edr\u00f3i test\u00fcletek:\n<ul>\n \t<li>kikb\u0151l \u00e1lljanak, minden polg\u00e1rb\u00f3l vagy csak egyes r\u00e9szeib\u0151l,<\/li>\n \t<li>miben illet\u00e9kesek: h\u00e1nyf\u00e9le faja van a b\u00edr\u00f3i test\u00fcleteknek (fel\u00fcgyeleti b\u00edr\u00f3s\u00e1g, k\u00f6z\u00e9rdeks\u00e9relmi b\u00edr\u00f3s\u00e1g, alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g, k\u00f6zigazgat\u00e1si b\u00edr\u00f3s\u00e1g, polg\u00e1ri peres b\u00edr\u00f3s\u00e1g, gyilkoss\u00e1gi \u00fcgyekben illet\u00e9kes b\u00edr\u00f3s\u00e1g, idegeneket \u00e9rint\u0151 perekben illet\u00e9kes b\u00edr\u00f3s\u00e1g, szab\u00e1lys\u00e9rt\u00e9si b\u00edr\u00f3s\u00e1g),<\/li>\n \t<li>hogyan eg\u00e9sz\u00edttetnek ki: vajon sorsol\u00e1ssal-e vagy v\u00e1laszt\u00e1s \u00fatj\u00e1n.<\/li>\n<\/ul>\nAz gyilkoss\u00e1gi \u00e9s az idegeneket \u00e9rint\u0151 \u00fcgyek nem l\u00e9nyegesek a vitatott k\u00e9rd\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l, \u00edgy azokr\u00f3l kell els\u0151sorban besz\u00e9lni, melyek miatt az alkotm\u00e1nyos rend <strong>vesz\u00e9lybe<\/strong> ker\u00fclhet.\n\nHelyes ha az b\u00edr\u00f3s\u00e1gok egy r\u00e9sze az eg\u00e9sz polg\u00e1rs\u00e1gb\u00f3l, m\u00e1s r\u00e9sze pedig ennek<strong> csak bizonyos oszt\u00e1lyaib\u00f3l<\/strong> szervez\u0151dik. Az alkotm\u00e1nyos \u00fcgyekben a j\u00f3, ha az <strong>eg\u00e9sz polg\u00e1rs\u00e1g<\/strong> d\u00f6nt.\n\nMilyen oka lehet az alkotm\u00e1ny megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak? Mi az, ami az alkotm\u00e1nyt <strong>megingathatja<\/strong>?\n\nSokf\u00e9le \u00e1llamforma van, mert az <strong>igazs\u00e1g<\/strong> \u00e9s a viszonylagos <strong>egyenl\u0151s\u00e9g<\/strong> elv\u00e9t mindenki elfogadja k\u00f6z\u00f6s alapul, csak \u00e9ppen a l\u00e9nyeget t\u00e9vesztik el.\n\nA demokr\u00e1cia \u00fagy keletkezett, hogy az egy bizonyos szempontb\u00f3l egyenl\u0151eket \u00e1ltal\u00e1ban egyenl\u0151knek vett\u00e9k, az oligarchia pedig abb\u00f3l, hogy azokat, akik csak egyvalamely szempontb\u00f3l nem egyenl\u0151ek, \u00e1ltal\u00e1ban is egyenl\u0151tleneknek tartott\u00e1k.\u00a0Azt\u00e1n az egyik r\u00e9sz, abban a hiszemben, hogy m\u00e1sokkal egyenl\u0151, mindenben <strong>egyform\u00e1n<\/strong> akar r\u00e9szesedni, a m\u00e1sik pedig, mivel nem tartja mag\u00e1t egyenl\u0151nek, egyre t\u00f6bb <strong>el\u0151nyt<\/strong> igyekszik szerezni.\u00a0Van teh\u00e1t mindegyik alkotm\u00e1nyban valamelyes igazs\u00e1g, de \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve m\u00e9gis rossz \u00faton j\u00e1rnak.\u00a0Ez a forr\u00e1sa a bels\u0151 zavaroknak.\n\nAz alkotm\u00e1nyv\u00e1ltoz\u00e1s <strong>k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9pp<\/strong> mehet v\u00e9gbe: egyr\u00e9szt az alkotm\u00e1nnyal ellent\u00e9tben, mikor m\u00e1s alkotm\u00e1nyra t\u00e9rnek \u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt nem az alkotm\u00e1nnyal ellent\u00e9tben, hanem elfogadj\u00e1k a megl\u00e9v\u0151 rendszert, de abban fokozatos v\u00e1ltoztat\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9nnek az alkotm\u00e1ny ellenz\u0151i \u00e1ltal.\n\nMinden\u00fctt az egyenl\u0151tlens\u00e9g okozza a bels\u0151 visz\u00e1lyt, m\u00e9gpedig az olyan egyenl\u0151tlens\u00e9g, amely <strong>nincs ar\u00e1nyban<\/strong> az emberek val\u00f3s\u00e1gos egyenl\u0151tlens\u00e9g\u00e9vel.\n\nT\u00e9ves volna mindent egyszer\u0171en az egyik fajta - <strong>mennyis\u00e9gi<\/strong> vagy <strong>min\u0151s\u00e9gi<\/strong> - egyenl\u0151s\u00e9g szerint berendezni. A tapasztalat is bizony\u00edtja, egyetlen alkotm\u00e1ny sem szil\u00e1rd, mely ilyen alapokon \u00e1ll, s pedig az\u00e9rt mert lehetetlen, hogy az els\u0151 \u00e9s kezdeti t\u00e9ved\u00e9snek ne valami rossz legyen a v\u00e9ge.\nEz\u00e9rt teh\u00e1t aj\u00e1nlatos r\u00e9szben mennyis\u00e9gi, r\u00e9szben a min\u0151s\u00e9gi egyenl\u0151s\u00e9get alkalmazni.\n\nM\u00e9gis elmondhat\u00f3, hogy a demokr\u00e1cia szil\u00e1rdabb \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 ingatag, mint az oligarchia. Az oligarchi\u00e1kban ugyanis k\u00e9tf\u00e9le t\u00f6rekv\u00e9s van: az egym\u00e1ssal \u00e9s a n\u00e9ppel szemben folytatott harc, m\u00edg a demokr\u00e1ci\u00e1kban viszont <strong>csak<\/strong> az oligarchi\u00e1val szemben val\u00f3 k\u00fczdelem. A politeia is <strong>k\u00f6zelebb<\/strong> \u00e1ll a demokr\u00e1ci\u00e1hoz, mint az oligarchi\u00e1hoz.\n\nMi az <strong>oka<\/strong> a politikai zavaroknak?\u00a0Az egyik f\u00e9l az egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9rt k\u00fczd \u00e9s az\u00e9rt t\u00e1maszt zavart, mert \u00fagy v\u00e9li, hogy b\u00e1r egyenl\u0151 jog\u00fa azokkal, akik egyre jobban f\u00f6l\u00e9be kerekednek, m\u00e9gis h\u00e1tr\u00e1nyos helyzetben van. A m\u00e1sik f\u00e9l pedig az egyenl\u0151tlens\u00e9g\u00e9rt \u00e9s a maga \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9\u00e9rt harcol, mert \u00fagy v\u00e9li, hogy b\u00e1r m\u00e1sokkal \u00e9ppen nem tekinthet\u0151 egyenl\u0151nek, m\u00e9gsem jut annyihoz, amennyire joga lenne \u00e9rdemei szerint.\n\nA <strong>visz\u00e1lykod\u00e1s<\/strong> lehet nyeres\u00e9g vagy k\u00f6ztisztelet miatt. Tov\u00e1bbi okok: b\u00e1ntalmaz\u00e1s, f\u00e9lelem, t\u00falhatalom, lekicsinyl\u00e9s, ar\u00e1nytalan fejl\u0151d\u00e9s.\n\nA <strong>b\u00e1ntalmaz\u00e1s<\/strong> \u00e9s a <strong>nyeres\u00e9gv\u00e1gy<\/strong> ereje nyilv\u00e1nval\u00f3: ha a vezet\u0151k k\u00f6vetik el a b\u00e1ntalmaz\u00e1st \u00e9s egyre nagyobb vagyonra \u00e1h\u00edtoznak, a polg\u00e1rok l\u00e1zadozni kezdenek egym\u00e1s ellen \u00e9s az alkotm\u00e1ny ellen, amely ezeket a vissz\u00e1ss\u00e1gokat lehet\u0151v\u00e9 teszi.\n\nA <strong>becsv\u00e1gy<\/strong> hatalma is mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151: a jogfosztottak ugyanis l\u00e1tv\u00e1n azt, hogy a m\u00e1sik milyen megbecs\u00fcl\u00e9st \u00e9lvez, el\u00e9gedetlenkedni kezdenek.\n\nA <strong>t\u00falhatalom<\/strong> is bajt okoz, azaz, ha valaki hatalmas befoly\u00e1s\u00e1val jobban kiemelkedik az \u00e1tlagb\u00f3l, mint ahogy azt a v\u00e1ros\u00e1llam viszonyai \u00e9s a politikai hatalom m\u00e9rt\u00e9ke megengedik; az ilyesmib\u0151l rendesen monarchia vagy zsarnoks\u00e1g fejl\u0151dik.\n\nA <strong>f\u00e9lelem<\/strong> is sokszor kelt nyugtalans\u00e1got, egyr\u00e9szt azokban, akik igazs\u00e1gtalans\u00e1got k\u00f6vettek el, s f\u00e9lnek, hogy meg kell lakolniok, m\u00e1sr\u00e9szt azokban, akiket igazs\u00e1gtalan cselekedetek fenyegetnek, mert ezek meg az er\u0151szakoss\u00e1got akarj\u00e1k megel\u0151zni,.\n\nA <strong>lekicsinyl\u00e9s<\/strong> is oka lehet a zavarg\u00e1snak \u00e9pp\u00fagy, mint a felkel\u00e9snek, p\u00e9ld\u00e1ul az olyan oligarchi\u00e1kban, ahol a nagyobb r\u00e9sz ki van z\u00e1rva az alkotm\u00e1nyb\u00f3l, de a demokr\u00e1ci\u00e1kban is, mikor a vagyonos oszt\u00e1ly semmif\u00e9le tekint\u00e9lyt nem ismer el.\n\nEl\u0151id\u00e9zheti az alkotm\u00e1ny megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t az <strong>ar\u00e1nytalan fejl\u0151d\u00e9s<\/strong> is. Mert mik\u00e9nt a test r\u00e9szekb\u0151l \u00e1ll, s ez\u00e9rt ar\u00e1nyosan kell fejl\u0151dnie, hogy r\u00e9szeivel \u00f6sszhangban maradjon, \u00edgy a v\u00e1ros\u00e1llam is r\u00e9szekb\u0151l \u00e1ll, amelyek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9melyik sokszor \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl megn\u00f6vekszik, mint p\u00e9ld\u00e1ul a vagyontalanok t\u00f6mege a demokr\u00e1ci\u00e1ban \u00e9s a politei\u00e1ban.\n\nAz oligarchi\u00e1kban a <strong>n\u00e9p<\/strong> szokott l\u00e1zongani az\u00e9rt, mert szerinte jogtalans\u00e1g \u00e9ri azzal, hogy nem r\u00e9szes\u00fcl egyenl\u0151 elb\u00e1n\u00e1sban, hab\u00e1r egyenl\u0151 jog\u00fa, a demokr\u00e1ci\u00e1kban pedig a <strong>nemess\u00e9g<\/strong>, mivel csak egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kkel m\u00e9rnek neki is, holott \u0151 nem egyenrang\u00fa m\u00e1sokkal.\n\nTal\u00e1n m\u00e9g legnagyobb ellent\u00e9tet alkotnak az <strong>er\u00e9ny<\/strong> \u00e9s a <strong>gonoszs\u00e1g<\/strong>, m\u00e1sodsorban a gazdags\u00e1g \u00e9s a szeg\u00e9nys\u00e9g.\n\nA demokr\u00e1ci\u00e1kban legink\u00e1bb a <strong>n\u00e9pvez\u00e9rek<\/strong> f\u00e9ktelens\u00e9ge miatt \u00e1ll el\u0151 a v\u00e1ltoz\u00e1s, mert usz\u00edtanak a vagyonos emberek ellen, s ezzel p\u00e1rtba t\u00f6m\u00f6r\u00edtik \u0151ket, mert hisz m\u00e9g a haragosokat is \u00f6sszehozza a k\u00f6z\u00f6s f\u00e9lelem.\n\nAz oligarchi\u00e1kban f\u0151leg k\u00e9t, igen nyilv\u00e1nval\u00f3 ok miatt t\u00e1mad forradalom. Egyik az, hogy a n\u00e9ppel <strong>er\u0151szakoskodnak<\/strong>, ilyenkor ak\u00e1rki fell\u00e9phet a n\u00e9p vezet\u0151j\u00e9\u00fcl, de ez legink\u00e1bb akkor siker\u00fcl, ha maguk az oligarch\u00e1k k\u00f6z\u00fcl l\u00e9p fel a vez\u00e9r. A m\u00e1sik, hogy a\u00a0visz\u00e1lyt azok a <strong>vagyonos polg\u00e1rok<\/strong> kezdik, akiknek nem jut vezet\u0151 szerep. Az oligarchi\u00e1kat sokszor maguk az uralkod\u00f3k\u00a0buktatj\u00e1k meg azzal, hogy rivaliz\u00e1l\u00e1sb\u00f3l n\u00e9pvez\u00e9rkednek.\n\nEl\u0151fordul azonban az is, hogy az esem\u00e9nyek <strong>v\u00e9letlen<\/strong> \u00f6sszej\u00e1tsz\u00e1sa id\u00e9z el\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1st. Sokszor az els\u0151 \u00edzben meg\u00e1llap\u00edtott cenzus az akkori vagyoni \u00e1llapotokhoz van szabva, ami csak keveseket enged hatalomhoz, majd valamilyen szerencs\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny folyt\u00e1n megn\u0151 a gazdags\u00e1g, s mindenki teljes\u00edti a cenzus k\u00f6vetelm\u00e9nyeit.\n\nAz\u00e9rt szokott megbomlani a politeia, mert mag\u00e1ban az alkotm\u00e1nyban van valami, ami <strong>elt\u00e9r<\/strong> az igazs\u00e1gt\u00f3l. A baj rendesen akkor keletkezik, ha a demokr\u00e1ci\u00e1t \u00e9s az oligarchi\u00e1t <strong>helytelen\u00fcl<\/strong> ar\u00e1nyos\u00edtott\u00e1k benne.\n\nValamennyi alkotm\u00e1ny vagy <strong>bel\u00fclr\u0151l<\/strong>, vagy <strong>k\u00edv\u00fclr\u0151l<\/strong> j\u00f6v\u0151 okokb\u00f3l bomlik meg, ha pl. egy ellent\u00e9tes alkotm\u00e1ny van a szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban, vagy ha messzebb is, de el\u00e9g hatalmas.\n\nVil\u00e1gos, hogy ha ismerj\u00fck azon okokat, amelyek k\u00f6vetkezt\u00e9ben az alkotm\u00e1nyok megd\u0151lnek, akkor azokat is ismerj\u00fck, amelyek ett\u0151l <strong>meg\u00f3vj\u00e1k<\/strong> azokat, A helyesen megval\u00f3s\u00edtott alkotm\u00e1nyokban, ha valamire, h\u00e1t arra kell \u00fcgyeln\u00fcnk, hogy senki ne s\u00e9rtse meg a t\u00f6rv\u00e9nyt, ss legink\u00e1bb az apr\u00f3 s\u00e9relmekre kell vigy\u00e1zni, mert alattomban lopakodik be a t\u00f6rv\u00e9nys\u00e9rt\u00e9s.\n\nEgyes arisztokr\u00e1ci\u00e1k \u00e9pp\u00fagy, mint egyes oligarchi\u00e1k nem az\u00e9rt nem tudj\u00e1k magukat fenntartani, mert azok, akik a hivatalokba ker\u00fclnek nem tudnak <strong>helyesen<\/strong> tudnak b\u00e1nni mind az alkotm\u00e1nyb\u00f3l kirekesztettekkel, mind a korm\u00e1nyz\u00e1sban r\u00e9sztvev\u0151kkel.\n\n<strong>H\u00e1rom<\/strong> jellemz\u0151 tulajdons\u00e1gnak kell meglennie azokban, akik a legf\u0151bb vezet\u0151 hivatalokat v\u00e1llalni akarj\u00e1k:\n<ul>\n \t<li>a fenn\u00e1ll\u00f3 alkotm\u00e1nyhoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1snak,<\/li>\n \t<li>a vezet\u00e9s munk\u00e1j\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges legteljesebb k\u00e9pess\u00e9gnek,<\/li>\n \t<li>az er\u00e9nynek \u00e9s annak az igazs\u00e1g\u00e9rzetnek, mely az egyes alkotm\u00e1nyokban az illet\u0151 alkotm\u00e1nynak megfelel.<\/li>\n<\/ul>\nMi\u00a0 a teend\u0151, ha nincs meg a jel\u00f6lytben mind a h\u00e1rom k\u00e9pess\u00e9g? Egyes tiszts\u00e9gek eset\u00e9ben fontosabb a <strong>szak\u00e9rtelem<\/strong>, mnt pl. a hadvezer\u00e9kn\u00e9l, m\u00edg m\u00e1s, az alkotm\u00e1ny meg\u0151rz\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l fontosabb tiszts\u00e9gekn\u00e9l a legfontosabb az <strong>er\u00e9nyess\u00e9g<\/strong>.\n\nA kir\u00e1lys\u00e1g az arisztokr\u00e1ci\u00e1nak felel meg, a zsarnoks\u00e1g pedig a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges oligarchi\u00e1b\u00f3l \u00e9s demokr\u00e1ci\u00e1b\u00f3l tev\u0151dik \u00f6ssze, ez\u00e9rt is a leg\u00e1rtalmasabb az alattval\u00f3kra, mert hisz k\u00e9t rosszb\u00f3l alakul, \u00e9s \u00edgy <strong>mindk\u00e9t alkotm\u00e1nynak<\/strong> a botl\u00e1sait \u00e9s t\u00e9ved\u00e9seit mag\u00e1ban hordja.\n\nA legt\u00f6bb zsarnok a <strong>n\u00e9pvez\u00e9rek<\/strong> soraib\u00f3l ker\u00fclt ki, a n\u00e9p megb\u00edzik benn\u00fck, mert r\u00e1galmazz\u00e1k az el\u0151kel\u0151eket.\u00a0A zsarnoks\u00e1g kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek m\u00e1sik m\u00f3dja, ha a kir\u00e1lyok elt\u00e9rnek a hagyom\u00e1nyokt\u00f3l \u00e9s korl\u00e1tlan hatalom ut\u00e1n v\u00e1gyakoznak, vagy olyan oligarchi\u00e1b\u00f3l alakul, ahol egyetlen embert v\u00e1lasztanak meg a legf\u0151bb tiszts\u00e9gre.\n\nA zsarnoks\u00e1g buk\u00e1s\u00e1nak lehets\u00e9ges egyik oka <strong>k\u00fcls\u0151<\/strong>, azaz ha egy ellent\u00e9tes elv\u0171, er\u0151sebb alkotm\u00e1nnyal ker\u00fcl szembe. A lehets\u00e9ges m\u00e1sik ok <strong>bels\u0151<\/strong>: a gy\u0171l\u00f6let \u00e9s a megvet\u00e9s a zsarnokkal szemben. A zsarnok kih\u00edvja maga ellen a megvet\u00e9st, a gy\u0171l\u00f6letet, a felh\u00e1borod\u00e1st is, ez pedig er\u0151s ellenreakci\u00f3t sz\u00fcl.\n\nA kir\u00e1lys\u00e1g viszont a legkev\u00e9sb\u00e9 bukik meg k\u00fcls\u0151 okokb\u00f3l, rendszerint hossz\u00fa \u00e9let\u0171, buk\u00e1s\u00e1nak oka legt\u00f6bbsz\u00f6r \u00f6nmag\u00e1ban rejlik. <strong>K\u00e9tf\u00e9le<\/strong> m\u00f3don lehets\u00e9ges:\n<ul>\n \t<li>a kir\u00e1lyi csal\u00e1d tagjai k\u00f6zt visz\u00e1lykod\u00e1s t\u00f6r ki,<\/li>\n \t<li>a a kir\u00e1ly egyre zsarnokiabb hajlam\u00fa lesz.<\/li>\n<\/ul>\nMin\u00e9l kisebb egy hatalom, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en ann\u00e1l hosszabb ideig \u00e1ll fenn,\u00a0 mert maguk az uralkod\u00f3k nem lesznek annyira \u00f6nk\u00e9nyesek, \u00e9s szok\u00e1saikban is ink\u00e1bb fenntartj\u00e1k az egyenl\u0151s\u00e9get, valamint az alattval\u00f3k nem irigylik \u0151ket annyira.\n\nA zsarnoks\u00e1g k\u00e9t m\u00f3don tarthat\u00f3 fenn hosszasan:\n<ul>\n \t<li>a <strong>tot\u00e1lis<\/strong> uralom, azaz biztoms\u00e1gi int\u00e9zked\u00e9sek, a a kimagasl\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9gek kiv\u00e9geztet\u00e9se, az \u00f6sszej\u00f6vetelek tilt\u00e1sa, k\u00e9mh\u00e1l\u00f3zat fenntart\u00e1sa, a n\u00e9p elszeg\u00e9ny\u00edt\u00e9se, folyamatos h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s,<\/li>\n \t<li>a <strong>ravasz<\/strong> uralom, azaz a zsarnok ne k\u00f6ltekezzen mag\u00e1ra, amivel hergeln\u00e9 a n\u00e9pet, ne legyen durva, legyen m\u00e9rt\u00e9ktart\u00f3 az \u00e9lvezetekben, legyen buzg\u00f3 a vall\u00e1sban, hitesse el mind a vagyontalanokkal, mind a vagyonosokal, hogy az \u0151 \u00e9rdekeit v\u00e9di a m\u00e1sik r\u00e9reggel szemben, s ha valamelyik r\u00e9teg l\u00e1zadozna ellen, nyerje meg mag\u00e1nak az ellen\u00e9rdek\u0171 r\u00e9teget.<\/li>\n<\/ul>\nMelyik \u00e9letm\u00f3d a legk\u00edv\u00e1natosabb? Ett\u0151l f\u00fcgg melyik a legjobb alkotm\u00e1ny.\n\nA javak h\u00e1rom csoportra oszthat\u00f3k: rajtunk k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3kra, testiekre \u00e9s lelkiekre. Mind a <strong>h\u00e1rom<\/strong> hozz\u00e1tartozik a boldogs\u00e1ghoz. A l\u00e9lek a vagyonn\u00e1l \u00e9s a testn\u00e9l \u00e9rt\u00e9kesebb, azonban minden j\u00f3 a l\u00e9lek kedv\u00e9\u00e9rt van.\n\nA v\u00e1ros\u00e1llamnak <strong>ugyanarra<\/strong> van sz\u00fcks\u00e9ge, mint amire a j\u00f3zan embernek.\u00a0Sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen az az alkotm\u00e1ny a legt\u00f6k\u00e9letesebb, amelyben b\u00e1rki a legjobban boldogulhat \u00e9s a legmegel\u00e9gedettebben \u00e9lhet, azok k\u00f6z\u00f6tt, akik elismerik, hogy az er\u00e9nyes \u00e9let a legk\u00edv\u00e1natosabb.\n\nK\u00e9t <strong>er\u00e9nyes<\/strong> \u00e9letforma l\u00e9tezik: a k\u00f6z\u00e9leti m\u0171k\u00f6d\u00e9s, a tev\u00e9keny \u00e9let, valamint a k\u00f6z\u00e9leti szerepl\u00e9st\u0151l elh\u00faz\u00f3d\u00f3 filozofikus \u00e9let. Nem helyes a t\u00e9tlens\u00e9g, mert a boldogs\u00e1g cselekv\u00e9s, hiszen sok \u00e9s sz\u00e9p c\u00e9lt szolg\u00e1lnak az igazs\u00e1gszeret\u0151 \u00e9s m\u00e9rs\u00e9kelt f\u00e9rfi\u00fa tettei. Az \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt val\u00f3 elm\u00e9lked\u00e9s \u00e9s okoskod\u00e1s azonban c\u00e9lj\u00e1t \u00f6nmag\u00e1ban hordja, mert a c\u00e9l a helyes cselekv\u00e9s, teh\u00e1t ez egy\u00fattal mindig valamilyen cselekv\u00e9s is, \u00edgy az elz\u00e1rk\u00f3zott \u00e9let is r\u00e9sze ennek.\n\nA hatalom sz\u00fcks\u00e9ges a legszebb cselekedetek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1hoz. Viszont az egym\u00e1shoz hasonl\u00f3 er\u00e9nyes emberek k\u00f6zt az az igazs\u00e1gos, ha <strong>v\u00e1ltj\u00e1k egym\u00e1st<\/strong> a hatalomban.\n\nMilyen alapelvei legyenek az ide\u00e1lis v\u00e1ros\u00e1llamnak?\n\nMennyi legyen a <strong>lakoss\u00e1g<\/strong> \u00e9s mennyi legyen az \u00e1llam <strong>ter\u00fckete<\/strong>?\u00a0A tapasztalat azt mutatja, hogy igen neh\u00e9z t\u00fals\u00e1gos n\u00e9pess\u00e9g eset\u00e9n helyesen korm\u00e1nyozni. A t\u00fals\u00e1gosan nagysz\u00e1m\u00fa n\u00e9pess\u00e9gn\u00e9l a rend nem tarthat\u00f3 fenn, erre csak az az isteni er\u0151 volna k\u00e9pes, amely ezt a vil\u00e1got is \u00f6sszetartja. Ha meg nagyon kev\u00e9s polg\u00e1ra van az \u00e1llamnak, akkor nincs meg a sz\u00fcks\u00e9ges \u00f6nelegend\u0151s\u00e9gi er\u0151.\u00a0Vil\u00e1gos teh\u00e1t, hogy a v\u00e1ros\u00e1llam legkedvez\u0151bb lakoss\u00e1gsz\u00e1ma az, mely \u00e9ppen biztos\u00edtja a megfelel\u0151 \u00f6nelegend\u0151s\u00e9g\u00e9t.\n\nA ter\u00fcletet illet\u0151en fontos, hogy a rajta \u00e9l\u0151k k\u00e9nyelemben \u00e9lhessenek, szabadon \u00e9s m\u00e9rt\u00e9kletesen. A ter\u00fclet legyn k\u00f6nnyen v\u00e9delmezhet\u0151, legyen nyitott mind a a tenger, mind a a sz\u00e1razf\u00f6ld fel\u00e9, legyenek meg rajta sz\u00fcks\u00e9ges nyersanyagok.\n\nA g\u00f6r\u00f6g n\u00e9pek \u00e9ppen a megfelel\u0151 \u00e9ghajlaton \u00e9lnek, a legt\u00f6bb eur\u00f3pai n\u00e9p t\u00fal hideg \u00e9ghajlaton \u00e9l, \u00edgy er\u0151sek \u00e9s szabads\u00e1gszeret\u0151k ugyan, de kev\u00e9sb\u00e9 tehets\u00e9gesek, kisebb a mesters\u00e9gekre val\u00f3 k\u00e9szs\u00e9g\u00fck, m\u00edg az \u00e1zsiaiak tehets\u00e9gesek \u00e9s a mesters\u00e9geket is kedvelik, de gy\u00e1v\u00e1k, ami miatt szolgalek\u0171ek.\n\nA v\u00e1ros\u00e1llam <strong>feladatai<\/strong>:\n<ul>\n \t<li>az \u00e9lelmez\u00e9s,<\/li>\n \t<li>a mesters\u00e9gek fenntat\u00e1sa<\/li>\n \t<li>a fegyverkez\u00e9s<\/li>\n \t<li>a vagyoni j\u00f3l\u00e9t biztos\u00edt\u00e1sa<\/li>\n \t<li>a vall\u00e1s \u00e1pol\u00e1sa<\/li>\n \t<li>a legfontosabb: a hasznoss\u00e1g \u00e9s a jogoss\u00e1g egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti eld\u00f6nt\u00e9se.<\/li>\n<\/ul>\nMinthogy a hadvisel\u00e9s, a k\u00f6z\u00e9rdekekben val\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s, \u00e9s a peres \u00fcgyekben val\u00f3 \u00edt\u00e9lkez\u00e9s is v\u00e1ros\u00e1llami f\u00f6ladat, ezeket is k\u00fcl\u00f6n szem\u00e9lyekre b\u00edzzuk, vagy mindkett\u0151t ugyanarra ruh\u00e1zzuk r\u00e1? Az egyikben \u00e9les \u00edt\u00e9l\u0151k\u00e9pess\u00e9g kell, a m\u00e1sikban pedig tetter\u0151, eszerint kell m\u00e1sra b\u00edzni azokat, viszont lehetetlen, hogy azok, akik mindent ki tudnak k\u00e9nyszer\u00edteni \u00e9s mindent k\u00e9pesek megakad\u00e1lyozni, al\u00e1vess\u00e9k magukat m\u00e1sok uralm\u00e1nak, \u00edgy h\u00e1t nem marad m\u00e1s h\u00e1tra, minthogy mindk\u00e9t feladatot ugyanazokra ruh\u00e1zzuk a korm\u00e1nyz\u00e1sban, de nem egyszerre, hanem a feladatokat megosztva.\n\nAz \u0151 kez\u00fckben kell lenni a vagyonnak is, mert a polg\u00e1roknak felt\u00e9tlen\u00fcl j\u00f3l\u00e9tben kell \u00e9lni\u00fck, m\u00e1rpedig \u00e9ppen \u0151k a polg\u00e1rok. A <strong>k\u00e9zm\u0171vesek<\/strong> ugyanis nem r\u00e9szes\u00fclnek a polg\u00e1rjogokban, valamint m\u00e1s olyan oszt\u00e1ly sem, amelyik nem az er\u00e9nyt gyakorolja.\n\nA <strong>papi rend<\/strong>et illet\u0151en a koruk miatt egy\u00e9b m\u0171k\u00f6d\u00e9st\u0151l m\u00e1r visszavonult polg\u00e1rokra kell sz\u00e1m\u00edtani.\n\nSzigor\u00faan kett\u00e9 kell v\u00e1lasztani a v\u00e1ros\u00e1llam polg\u00e1rs\u00e1g\u00e1t <strong>hivat\u00e1s<\/strong> szerint. A ter\u00fcletnek a fegyvervisel\u0151k \u00e9s a polg\u00e1rjog tulajdonosainak kez\u00e9ben kell lennie.\n\nA <strong>k\u00f6z\u00f6s \u00e9tkez\u00e9s<\/strong> int\u00e9zm\u00e9nye el\u0151ny\u00f6s dolog, \u00e1mde a szeg\u00e9ny embereknek a maguk\u00e9b\u00f3l nem volna k\u00f6nny\u0171 beszolg\u00e1ltatni a kiszabott illetm\u00e9nyt, s amellett m\u00e9g csal\u00e1djuk t\u00f6bbi tagj\u00e1t is eltartani. Ezenk\u00edv\u00fcl az isteneknek j\u00e1r\u00f3 \u00e1ldozatok is az eg\u00e9sz v\u00e1ros\u00e1llamot k\u00f6z\u00f6sen terhelik. Ez\u00e9rt a ter\u00fcletet k\u00e9t r\u00e9szre kell osztani: az egyik k\u00f6z\u00f6s, a m\u00e1sik pedig mag\u00e1ntulajdon legyen. Ak\u00f6z\u00f6s f\u00f6ldbirtok egyik r\u00e9sze menjen az isteneknek ny\u00fajtand\u00f3 szolg\u00e1ltat\u00e1sokra, a m\u00e1sik pedig a k\u00f6z\u00f6s \u00e9tkez\u00e9s k\u00f6lts\u00e9geire. A mag\u00e1n f\u00f6ldbirtok egyik r\u00e9sze pedig kint legyen a k\u00fcls\u0151 hat\u00e1rban, a m\u00e1sik a v\u00e1ros fel\u00e9 es\u0151 r\u00e9szen, hogy \u00edgy, minthogy k\u00e9t telek jut mindenkinek, mindenki mind a k\u00e9t f\u00f6ldr\u00e9szb\u0151l kapjon. Ez megfelel az egyenl\u0151s\u00e9gnek \u00e9s az igazs\u00e1gnak, s a szomsz\u00e9dos h\u00e1bor\u00fak eset\u00e9n is nagyobb lesz az egyet\u00e9rt\u00e9s.\n\nA <strong>f\u00f6ldm\u0171vesek<\/strong> leghelyesebb, ha rabszolg\u00e1k, ne legyenek mind azonos t\u00f6rzsb\u0151l, s ne legyenek b\u00e1trak, \u00edgy a munk\u00e1ra is legalkalmasabbak \u00e9s a legmegb\u00edzhat\u00f3bbak, mert nem l\u00e1zonganak. Ha nem rabszolg\u00e1k, lehetnek bennsz\u00fcl\u00f6tt barb\u00e1rok, akik jellemben az el\u0151bbiekhez hasonl\u00f3k. \u0150k is legyenek r\u00e9szben mag\u00e1ntulajdonban, r\u00e9szben a k\u00f6z\u00f6s f\u00f6ldbirtokon, k\u00f6z\u00f6s tulajdonban.\n\nAz \u00e1ltal\u00e1nos j\u00f3l\u00e9t <strong>k\u00e9t dologt\u00f3l<\/strong> f\u00fcgg; a sz\u00e1nd\u00e9k \u00e9s a v\u00e9gc\u00e9l helyes legyen, valamint a a c\u00e9lhoz vezet\u0151 elj\u00e1r\u00e1s m\u00f3dja is helyes legyen.\nHogyan lesz valaki er\u00e9nyess\u00e9?Ha lehets\u00e9ges volna is, hogy a polg\u00e1rs\u00e1g \u00f6sszess\u00e9ge an\u00e9lk\u00fcl legyen becs\u00fcletes, hogy az egy\u00e9n az volna, m\u00e9g akkor is ink\u00e1bb ezt kellene v\u00e1lasztanunk, mert a r\u00e9sszel \u00f6sszef\u00fcgg az eg\u00e9sz.\n\nJellemess\u00e9 \u00e9s becs\u00fcletess\u00e9 h\u00e1rom dolog teheti az embert: a <strong>term\u00e9szet<\/strong>, a <strong>szok\u00e1s<\/strong>, s az <strong>\u00e9rtelem<\/strong>.\n\nEl\u0151sz\u00f6r is term\u00e9szet szerint emberr\u00e9 kell sz\u00fcletni, nem pedig valami m\u00e1s \u00e9l\u0151l\u00e9nny\u00e9, azut\u00e1n <strong>testileg<\/strong> \u00e9s <strong>lelkileg<\/strong> is ilyenn\u00e9. De vannak tulajdons\u00e1gok, amelyek hi\u00e1ba sz\u00fcletnek vel\u00fcnk, a szok\u00e1s <strong>megv\u00e1ltoztathatja<\/strong> \u0151ket, a szok\u00e1s folyt\u00e1n rosszabbak vagy jobbak lehetnek. V\u00e9g\u00fcl, minden egy\u00e9b \u00e9l\u0151l\u00e9ny ink\u00e1bb csak a term\u00e9szet szerint \u00e9l \u00e9s csak kev\u00e9ss\u00e9 idomul a szok\u00e1shoz, az ember, egyed\u00fcl az \u00e9l\u00fa\u0151l\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl, <strong>\u00e9rtelmes<\/strong> is. Mindezeknek \u00f6sszhangban kell lenni\u00fck egym\u00e1ssal. Sok mindent tesz az ember a szok\u00e1s \u00e9s a term\u00e9szet ellen\u00e9re, az \u00e9rtelem k\u00f6vetkezt\u00e9ben, ha <strong>meggy\u0151z\u0151dik<\/strong> r\u00f3la, hogy \u00edgy helyesebben j\u00e1r el.\n\nA term\u00e9szetes tulajdons\u00e1gokat m\u00e1r meg\u00e1llap\u00edtottuk, minden m\u00e1s pedig a nevel\u00e9s dolga, mert hiszen mindent vagy megszok\u00e1s vagy tanul\u00e1s \u00fatj\u00e1n saj\u00e1t\u00edtunk el.\u00a0Minthogy minden v\u00e1ros\u00e1llami k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vezet\u0151kb\u0151l \u00e9s alattval\u00f3kb\u00f3l \u00e1ll, ehhez a megosztotts\u00e1ghoz kell igazodnia a nevel\u00e9snek is.\n\nA l\u00e9leknek <strong>k\u00e9t r\u00e9sze<\/strong> van: az egyikben van az \u00e9rtelem, a m\u00e1sikban nincs meg ugyan \u00f6nmag\u00e1ban az \u00e9rtelem, de k\u00e9pes annak engedelmeskedni. A l\u00e9lek e k\u00e9t r\u00e9sz\u00e9hez csatlakoznak azok az er\u00e9nyek, amelyek a der\u00e9k f\u00e9rfi\u00fat jellemzik. Mindig a t\u00f6k\u00e9letlenebb van a t\u00f6k\u00e9letesebb kedv\u00e9\u00e9rt. Az \u00e9rtelmes r\u00e9sz is <strong>feloszlik<\/strong> gyakorlati \u00e9rtelemre \u00e9s gondolkoz\u00f3 \u00e9rtelemre.\n\nAz eg\u00e9sz \u00e9let ugyan\u00edgy oszthat\u00f3 fel. a h\u00e1bor\u00fa a b\u00e9k\u00e9\u00e9rt van, a munka a pihen\u00e9s\u00e9rt, a sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9s hasznos cselekedetek pedig a becs\u00fcletesek\u00e9rt. Ugyanaz legyen az ir\u00e1nyad\u00f3 az \u00e9letre \u00e9s a cselekv\u00e9sek megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ra: tudjunk dolgozni \u00e9s harcolni is, de ink\u00e1bb \u00e9lj\u00fcnk b\u00e9k\u00e9ben \u00e9s nyugalomban, k\u00e9pesek legy\u00fcnk elv\u00e9gezni az \u00e9letfenntart\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9s hasznos tennival\u00f3kat, de ink\u00e1bb gyakoroljuk az er\u00e9nyt.\n\nEzek teh\u00e1t azok a k\u00f6vetend\u0151 c\u00e9lok, amelyekre m\u00e1r a gyermekeket is neveln\u00fcnk kell.\n\nMinthogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek ugyanaz a c\u00e9lja, mint az egyes embereknek, s mivel sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen ugyanazon meghat\u00e1roz\u00e1s illik a legt\u00f6k\u00e9letesebb emberre \u00e9s a legt\u00f6k\u00e9letesebb korm\u00e1nyz\u00e1sra is, vil\u00e1\u00e1gos, hogy a b\u00e9k\u00e9s er\u00e9nyek a legfontosabbak, hiszen a h\u00e1bor\u00fa c\u00e9lja a b\u00e9ke, a munk\u00e1\u00e9 pedig a nyugalom.\nEz\u00e9rt kell, hogy a v\u00e1ros\u00e1llam b\u00f6lcs, vit\u00e9z \u00e9s kitart\u00f3 legyen, mert aki nem k\u00e9pes a vesz\u00e9lyben helyt\u00e1llni, az az ellens\u00e9g <strong>rabszolg\u00e1j\u00e1v\u00e1<\/strong> lesz.\n\nB\u00e1tors\u00e1gra \u00e9s kitart\u00e1sra m\u00e9gis ink\u00e1bb a munk\u00e1ban, b\u00f6lcsess\u00e9gre ellenben a pihen\u00e9sn\u00e9l van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, j\u00f3zans\u00e1gra \u00e9s igazs\u00e1g\u00e9rzetre pedig mindk\u00e9t esetben. A h\u00e1bor\u00fa igazs\u00e1g\u00e9rzetre \u00e9s j\u00f3zan m\u00e9rs\u00e9kletre k\u00e9nyszer\u00edt, m\u00edg a j\u00f3l\u00e9t \u00e9lvezete \u00e9s a b\u00e9k\u00e9s nyugalom ink\u00e1bb f\u00e9ktelenn\u00e9 tesz. Ez\u00e9rt van teh\u00e1t sz\u00fcks\u00e9g\u00fck nagy igazs\u00e1gszeretetre \u00e9s fokozott m\u00e9rs\u00e9kletre azoknak, akik l\u00e1that\u00f3lag a legjobb m\u00f3dban \u00e9lnek. Az is sz\u00e9gyen, ha valaki nem k\u00e9pes \u00e9lni a javakkal, de m\u00e9g nagyobb, ha a nyugalom idej\u00e9ben nem tudja f\u00f6lhaszn\u00e1lni azokat, s m\u00edg munk\u00e1ban \u00e9s harcban derekasnak mutatkozik, b\u00e9k\u00e9ben \u00e9s nyugalomban \u00fagy viselkedik, ak\u00e1r egy rabszolga.\n\nAz indulat, az akarat \u00e9s a v\u00e1gy m\u00e1r sz\u00fclet\u00e9s\u00fckkor megvan a gyermekekben, viszont a gondolkod\u00e1s term\u00e9szete \u00e9s az \u00e9sz csak k\u00e9s\u0151bb alakul ki. Ez\u00e9rt el\u0151sz\u00f6r is a test \u00e1pol\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen meg kell el\u0151znie a l\u00e9lek\u00e9t, azt\u00e1n az akarat nevel\u00e9s\u00e9nek kell k\u00f6vetkeznie, csakhogy az akarat nevel\u00e9s\u00e9nek az \u00e9sz, a test nevel\u00e9s\u00e9nek pedig a<strong> l\u00e9lek kedv\u00e9\u00e9rt<\/strong> kell t\u00f6rt\u00e9nnie.\n\nA serd\u00fcl\u0151 nemzed\u00e9k testileg a <strong>legeg\u00e9szs\u00e9gesebb<\/strong> legyen, el\u0151sz\u00f6r is t\u00f6r\u0151dnie kell a h\u00e1zass\u00e1ggal, azaz, hogy mily korban \u00e9s mily egy\u00e9nek l\u00e9pjenek egym\u00e1ssal h\u00e1zast\u00e1rsi viszonyba.\n\nA t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3nak f\u0151k\u00e9ppen az ifjak nevel\u00e9s\u00e9n kell f\u00e1radoznia, mert ha ez nem t\u00f6rt\u00e9nik meg a v\u00e1ros\u00e1llamban, akkor ezt az alkotm\u00e1ny s\u00ednyli meg.\u00a0A nevel\u00e9st az egyes alkotm\u00e1nyoknak megfelel\u0151 saj\u00e1toss\u00e1g tartja fenn, pl. a demokratikus lelk\u00fclet a demokr\u00e1ci\u00e1t, az oligarchikus az oligarchi\u00e1t.\u00a0Mivel pedig az eg\u00e9sz v\u00e1ros\u00e1llamnak egy a c\u00e9lja, vil\u00e1gos, hogy sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en mindenkit ugyanabban a nevel\u00e9sben kell r\u00e9szes\u00edteni, az err\u0151l val\u00f3 gondoskod\u00e1s <strong>k\u00f6z\u00f6s<\/strong> feladat, nem pedig az egyes emberek\u00e9.\u00a0Teh\u00e1t t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1si \u00faton kell gondoskodni a nevel\u00e9sr\u0151l, s pedig k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gileg.\n\nA hasznos dolgok k\u00f6z\u00fcl a mindennapi \u00e9letben <strong>sz\u00fcks\u00e9gest<\/strong> tanulni kell, az eg\u00e9szen term\u00e9szetes, de az is nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy nem minden ilyet kell megtanulni, mivel k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van a szabadokhoz m\u00e9lt\u00f3 \u00e9s m\u00e9ltatlan foglalkoz\u00e1s k\u00f6zt, ez\u00e9rt teh\u00e1t csak oly hasznos dolgokkal szabad t\u00f6r\u0151dn\u00fcnk, melyek a vel\u00fck foglalkoz\u00f3t nem alacsony\u00edtj\u00e1k le.\n\nLealacsony\u00edt\u00f3 az a munka, mesters\u00e9g vagy tudom\u00e1nyt, mely a szabad ember test\u00e9t, lelk\u00e9t vagy \u00e9rtelm\u00e9t az er\u00e9ny alkalmaz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s gyakorl\u00e1s\u00e1ra k\u00e9ptelenn\u00e9 teszi. Ez\u00e9rt <strong>alantas<\/strong> foglalkoz\u00e1s mindaz a mesters\u00e9g, mely a testet eltorz\u00edtja, az elm\u00e9t lek\u00f6ti, pl. a napsz\u00e1mos munka.\n\nM\u00e9g a szabad tudom\u00e1nyok n\u00e9melyik\u00e9ben is csak akkor nem lesznek szolgalelk\u0171v\u00e9 az emberek, ha csak egy bizonyos fokig m\u00e9lyednek el benn\u00fck.\n\nAz is nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get jelent, hogy ki mi\u00e9rt tesz vagy tanul valamit: ha mag\u00e1\u00e9rt, bar\u00e1tai\u00e9rt vagy az er\u00e9ny\u00e9rt teszi, ez nem m\u00e9ltatlan egy szabad emberhez; de ha ugyanazt <strong>m\u00e1sok kedv\u00e9\u00e9rt<\/strong> teszi, ez megfizetett vagy rabszolgai munk\u00e1nak sz\u00e1m\u00edthat\u00f3.\n\nManaps\u00e1g rendszerint n\u00e9gy t\u00e1rgyat oktatnak: \u00edr\u00e1s-olvas\u00e1st, testgyakorl\u00e1st, zen\u00e9t, rajzot.\n\nAz emberi term\u00e9szet is arra t\u00f6rekszik, hogy ne csak a munk\u00e1ban \u00e1llja meg j\u00f3l a hely\u00e9t, hanem a szabad id\u0151t is nemesen tudja \u00e9lvezni. Mindkett\u0151re egyar\u00e1nt sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van, m\u00e9gis <strong>ink\u00e1bb<\/strong> kell v\u00e1lasztanunk a nyugalmat, mint a munk\u00e1t, \u00e9s ez is a c\u00e9l. De mivel foglalkozzunk a nyugalomban? K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy nem csupa sz\u00f3rakoz\u00e1ssal: hiszen akkor sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen a sz\u00f3rakoz\u00e1snak kellene lennie \u00e9let\u00fcnk c\u00e9lj\u00e1nak. Ink\u00e1bb az \u00e1lland\u00f3 elfoglalts\u00e1gn\u00e1l kell a sz\u00f3rakoz\u00e1shoz folyamodnunk, a dolgoz\u00f3 ugyanis nyugalomra szorul, a sz\u00f3rakoz\u00e1s pedig \u00e9ppen a nyugalom\u00e9rt van, mert a munka f\u00e1rads\u00e1ggal \u00e9s er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel j\u00e1r.\n\nA nyugalom <strong>\u00f6nmag\u00e1ban<\/strong> hordja a gy\u00f6ny\u00f6rt, boldogs\u00e1got \u00e9s a megel\u00e9ged\u00e9st. Ez pedig a munk\u00e1lkod\u00f3knak nem jut oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00fcl, csak a nyugalmat \u00e9lvez\u0151knek, mert az, aki dolgozik, egy oly c\u00e9l\u00e9rt munk\u00e1lkodik, amit m\u00e9g nem \u00e9rt el, m\u00e1rpedig a boldogs\u00e1g v\u00e9gc\u00e9l, \u00e9s mindenki azt tartja, hogy nem f\u00e1rads\u00e1ggal, hanem gy\u00f6ny\u00f6rrel j\u00e1r.\n\nAzonban ezt a gy\u00f6ny\u00f6rt m\u00e1r nem mindenki \u00e9rtelmezi egyform\u00e1n, hanem mindenki mag\u00e1ra vonatkoztatva \u00e9s a maga helyzete szerint, teh\u00e1t a legt\u00f6k\u00e9letesebb ember a legt\u00f6k\u00e9letesebbnek \u00e9s a legszebbnek k\u00e9pzeli. Vil\u00e1gos teh\u00e1t, hogy ennek a nyugalomnak <strong>szempontj\u00e1b\u00f3l<\/strong> is kell bizonyos dolgokat tanulnunk \u00e9s azokba bele kell nevel\u0151dn\u00fcnk.\n\nAz oktat\u00e1sban a gyermekek nem az\u00e9rt r\u00e9szes\u00fclnek, mert az haszonnal j\u00e1r, sem nem az\u00e9rt, mert az sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171, hanem az\u00e9rt, mert az <strong>szabad \u00e9s nemes<\/strong>. Erre p\u00e9lda a zene tan\u00edt\u00e1sa. De az \u00edr\u00e1s-olvas\u00e1s c\u00e9lja is az, hogy r\u00e9v\u00e9n sok m\u00e1s tud\u00e1sra is szert tehet\u00fcnk, s a rajz\u00e9 is az, hogy k\u00e9pess\u00e9 legy\u00fcnk a sz\u00e9p megl\u00e1t\u00e1s\u00e1ra. A mindenben a <strong>hasznos keres\u00e9se<\/strong> illik legkev\u00e9sb\u00e9 az emelkedett lelk\u00fclet\u0171 \u00e9s a szabad emberhez.\n\nA gyermekeket el\u0151sz\u00f6r a tornatan\u00e1rra kell b\u00edzni, ez ugyanis a testalkatot form\u00e1lja meg. Serd\u00fcl\u0151 korig csak k\u00f6nnyebb testgyakorlatokat szabad v\u00e9geztetni, s el kell tiltani az er\u0151ltetett t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1st \u00e9s a k\u00e9nyszer\u0171 dolgoztat\u00e1st. A serd\u00fcl\u0151 kor ut\u00e1n m\u00e9g h\u00e1rom \u00e9vet egy\u00e9b tanulm\u00e1nyokban elt\u00f6lt\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra k\u00edv\u00e1natos, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9veket er\u0151s testi munk\u00e1ra \u00e9s er\u0151ltetett t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sra ford\u00edts\u00e1k. Azonban az elm\u00e9vel \u00e9s a testtel egyszerre dolgozni nem szabad, mert mindegyik m\u00e1s-m\u00e1s munka v\u00e9gz\u00e9s\u00e9re van hivatva, s a test f\u00e1radts\u00e1ga <strong>akad\u00e1lyozza<\/strong> az elme m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, ez\u00e9 meg a test\u00e9t.\n\nA zene bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben az er\u00e9nyre vezet, a zene k\u00e9pes form\u00e1lni a lelk\u00fcletet is, mert r\u00e1 tud szoktatni benn\u00fcnket az igazi \u00f6r\u00f6mre, s a m\u0171velt id\u0151t\u00f6lt\u00e9shez \u00e9s gondolkoz\u00e1shoz j\u00e1rul hozz\u00e1. A zsenge kor\u00fa ifj\u00fa term\u00e9szet\u00e9hez illik is a zenei oktat\u00e1s, az ifjak ugyanis korukn\u00e1l fogva nem foglalkoznak sz\u00edvesen azzal, ami kellemetlen, m\u00e1rpedig a zene term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva is kellemes. A l\u00e9lek term\u00e1szetes jellemz\u0151he ugyanis a hangnemhez \u00e9s a ritmus, maga a <strong>l\u00e9lek<\/strong> is felfoghat\u00f3 harm\u00f3niak\u00e9nt.\u00a0Ahogy a csecsem\u0151knek szok\u00e1s adni cs\u00f6rg\u0151t, \u00fagy a nagyobbacsk\u00e1kn\u00e1l is helyes ez: a gyermekek \u00edgy maguk is cselekv\u0151en r\u00e9szt vesznek a zen\u00e9ben, \u00edgy k\u00e9s\u0151bb\u00a0 az \u00edt\u00e9l\u0151k\u00e9pess\u00e9g kifejlett lesz.\n\n\u00d6sszegezve, a nevel\u00e9s h\u00e1rom szempontja: a k\u00f6z\u00e9pszer (m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9g), a lehet\u0151s\u00e9g, s az illend\u0151s\u00e9g.\n<blockquote>V\u00e9g\u00fcl p\u00e1r adat, mert egyes r\u00e9szek furcs\u00e1k mai szemmel. Az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g v\u00e1ros\u00e1llamok lakoss\u00e1g\u00e1nak \u00e1tlagosan a 20 %-a rabszolga volt, a jellemz\u0151 a polg\u00e1rcsal\u00e1donk\u00e9nti 1-2 rabszolga volt, enn\u00e9l t\u00f6bb csak a leggazdagabbaknak volt, m\u00edg a legszeg\u00e9nyebb polg\u00e1roknak egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt rabszolg\u00e1juk. A legolcs\u00f3bb rabszolg\u00e1k (a gyerekrabszolg\u00e1k) is legal\u00e1bb 150 drachm\u00e1ba ker\u00fcltek, ez egy\u00a0szakk\u00e9pzett munk\u00e1s f\u00e9l\u00e9v\u00e9s b\u00e9r\u00e9nek felelt meg, m\u00edg a szakk\u00e9pzett rabszolg\u00e1kat 500-600 drachm\u00e1\u00e9rt \u00e1rultak. A tr\u00e1k rabszolgan\u0151k\u00e9rt enn\u00e9l is t\u00f6bbet adtak, a szinte kiz\u00e1r\u00f3lag s\u00f6t\u00e9t hajsz\u00edn\u0171 g\u00f6r\u00f6g\u00f6k valami rejt\u00e9lyes okb\u00f3l meg voltak \u0151r\u00fclve a t\u00f6bbnyire v\u00f6r\u00f6s haj\u00fa tr\u00e1kok\u00e9rt. Sz\u00f3val nem volt olcs\u00f3 dolog rabszolg\u00e1t venni, majd azt eltartani.\n\nA lakoss\u00e1g tov\u00e1bbi kb. 60 %-a polg\u00e1rs\u00e1gjog n\u00e9lk\u00fcli szabad ember volt, legnagyobb r\u00e9sz\u00fck \"f\u00f6ldm\u0171ves\", ahogy nevezi Arisztotel\u00e9sz, ill. kisebb sz\u00e1mban ketelepedett k\u00fclf\u00f6ldiek. A f\u00f6lm\u0171veseknek k\u00fcl\u00f6n ad\u00f3t kellett fizetni\u00fck. Tov\u00e1bb\u00e1 nagy h\u00e1bor\u00fas sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9ben k\u00f6telesek voltak katonai szolg\u00e1latra, a norm\u00e1l polg\u00e1rkaton\u00e1k seg\u00e9derejek\u00e9nt.\n\nAzaz alig a lakoss\u00e1g 20 %-a volt polg\u00e1r, a val\u00f3s\u00e1gban persze ennek is a t\u00f6red\u00e9ke, hiszen se a polg\u00e1rn\u0151k, se a polg\u00e1rok m\u00e9g kiskor\u00fa gyerekei nem rendelkeztek polg\u00e1rjoggal.\n\nAz egyes r\u00e9tegek k\u00f6zt nem volt \u00e9les v\u00e1laszt\u00f3vonal. Voltak szeg\u00e9ny polg\u00e1rok, aki r\u00e1k\u00e9nyszer\u00fcltek az \"alantas\" munk\u00e1ra. S voltak d\u00fasgazdag \"f\u00f6ldm\u0171vesek\", De a politikai jogaikat ez nem \u00e9rintette: a nyomorg\u00f3 polg\u00e1r szavazhatott, a d\u00fasgazdag \"f\u00f6ldm\u0171ves\" meg nem.\n\nA rabszolg\u00e1k t\u00e1rgynak sz\u00e1m\u00edtottak, m\u00e9gis voltak bizonyos emberi jogaik. Lehetett saj\u00e1t tulajdonuk, ez nem volt elvehet\u0151 t\u0151l\u00fck a gazd\u00e1juk \u00e1ltal, tov\u00e1bb\u00e1 az ellen\u00fck ir\u00e1nyul\u00f3 indokolatlan kegyetlens\u00e9g t\u00f6rv\u00e9nyes volt ugyan, de mor\u00e1lisan al\u00e1val\u00f3 cselekedetnek min\u0151s\u00fclt. A gazdag rabszolg\u00e1knak a gazd\u00e1juk \u00e1ltal\u00e1ban megengedte, hogy megvegy\u00e9k saj\u00e1t szabads\u00e1gukat. Az ilyen volt rabszolg\u00e1k \u00e1tker\u00fcltek \"f\u00f6ldm\u0171ves\" st\u00e1tuszba.<\/blockquote>","type":"rich","thumbnail_url":null,"thumbnail_width":null,"thumbnail_height":null}