{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"Po\u00e9tika","html":"Miut\u00e1n k\u00e9sz lettem Plat\u00f3nnal<\/a>, k\u00f6vetkezik az \u00f6r\u00f6k kettes sz\u00e1m\u00fa gondolkod\u00f3, Arisztotel\u00e9sz<\/strong>.\n\nArisztotel\u00e9sz Plat\u00f3n legf\u0151bb<\/strong> tan\u00edtv\u00e1nya volt, j\u00f3val fiatalabb volt n\u00e1la. Amikor Arisztotel\u00e9sz fiatalon elkezdte tanulm\u00e1nyait Plat\u00f3n akad\u00e9mi\u00e1j\u00e1n, Plat\u00f3n m\u00e1r 60 \u00e9ves volt.\n\nArisztotel\u00e9sz eset\u00e9ben szeretn\u00e9m lesz\u00f6gezni, hogy - ellent\u00e9tben Plat\u00f3nnal - nem olvastam el<\/strong> minden m\u0171v\u00e9t. Az er\u0151sen term\u00e9szettudom\u00e1nyos ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa m\u0171veit nem olvastam, ez sose \u00e9rdekelt<\/strong>, \u00edgy ezekr\u0151l term\u00e9szetesen nem is fogok \u00edrni, hiszen mi \u00e9rtelme lenne bem\u00e1solni \u00e1ltalam nem olvasott m\u0171vek elemz\u00e9s\u00e9t m\u00e1shonnan? Semmi.\n\nArisztotel\u00e9sz nyelvezete egyszerre nehezebb \u00e9s k\u00f6nnyebb<\/strong> Plat\u00f3n\u00e9n\u00e1l. K\u00f6nnyebb, mert nincsenek a sz\u00f6vegben rejtett tartalmak, viszont nehezebb, mert itt nincs sz\u00e9pirodalmi nyelvezet. Arisztotel\u00e9sz tov\u00e1bb\u00e1 sokkal t\u00f6m\u00f6rebb, \u00edgy a cikkeim is hosszabbak lesznek. Ha egy m\u0171 t\u00fal nagy, r\u00e9szekre fogom bontani a r\u00f3luk \u00edrtakat.\n\nAz els\u0151 m\u0171 a Po\u00e9tika<\/strong>.\n\n\"\"<\/a>\n\nAz irodalom<\/strong> egyes m\u0171fajair\u00f3l sz\u00f3l a m\u0171.\n\nMinden m\u0171v\u00e9szet ut\u00e1nz\u00e1s, az egyes m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak k\u00f6z\u00f6tt az elt\u00e9r\u00e9s<\/strong> alapja, az hogy az ut\u00e1nz\u00e1snak:\n
    \n \t
  • mi a t\u00e1rgya<\/strong>, azaz minek az ut\u00e1nz\u00e1sa,<\/li>\n \t
  • milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel<\/strong> t\u00f6rt\u00e9nik,<\/li>\n \t
  • milyen m\u00f3don<\/strong> t\u00f6rt\u00e9nik.<\/li>\n<\/ul>\nA szavak m\u0171v\u00e9szete lehet pr\u00f3za vagy vers, ezeknek m\u00e1ig nincs \u00f6sszefoglal\u00f3 elnevez\u00e9s\u00fck. (Ez magyarul persze nem igaz, hiszen van r\u00e1 az \u201eirodalom\u201d sz\u00f3, de \u00f3g\u00f6r\u00f6g\u00fcl val\u00f3ban<\/strong> nem l\u00e9tezett ilyen sz\u00f3. Ahol irodalmat \u00edrok, ott az eredetiben \"k\u00f6lt\u00e9szet\" szerepel, innen a m\u0171 c\u00edme is.)\n\nAz ut\u00e1nzott emberek<\/strong> lehetnek:\n
      \n \t
    • kiv\u00e1l\u00f3k,<\/li>\n \t
    • hitv\u00e1nyok,<\/li>\n \t
    • hozz\u00e1nk hasonl\u00f3k.<\/li>\n<\/ul>\nA trag\u00e9dia kiv\u00e1l\u00f3bbakat, a kom\u00e9dia hitv\u00e1nyabbakat ut\u00e1noz.\n\nA szerz\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1si m\u00f3dja<\/strong> lehet:\n
        \n \t
      • az ut\u00e1nzottak sz\u00f3lalnak meg,<\/li>\n \t
      • csak a szerz\u0151 sz\u00f3lal meg,<\/li>\n \t
      • mindkett\u0151 egy\u00fctt.<\/li>\n<\/ul>\nEz a h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van meg teh\u00e1t az ut\u00e1nz\u00e1sn\u00e1l.\n

        *<\/p>\nAz irodalom l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek oka van. Az ut\u00e1nz\u00e1s az ember velesz\u00fcletett<\/strong> tulajdons\u00e1ga. Az ut\u00e1nz\u00e1s \u00fatj\u00e1n tanulunk. M\u00e9g azon dolgok ut\u00e1nzat\u00e1t is sz\u00edvesen szeml\u00e9lj\u00fck, mely dolgokat \u00f6nmagukban nem sz\u00edvesen n\u00e9z\u00fcnk. Amikor valaminek az ut\u00e1nzat\u00e1t l\u00e1tjuk, vagy annak \u00f6r\u00fcl\u00fcnk, hogy az illet\u0151 dolgot felismerj\u00fck<\/strong>, vagy annak, hogy az ismeretlen dolog milyen m\u0171v\u00e9szi m\u00f3don<\/strong> lett feldolgozva.\n\nTerm\u00e9szet\u00fcnkt\u0151l fogva megvan benn\u00fcnk az \u00f6sszhang<\/strong> \u00e9rz\u00e9ke, \u00edgy lett a k\u00f6lt\u00e9szetet. A komolyabb k\u00f6lt\u0151k a kiv\u00e1l\u00f3 emberek tetteir\u0151l \u00edrtak, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesebbek pedig a hitv\u00e1nyak\u00e9r\u00f3l, \u00edgy lettek a himnuszok, ill. a g\u00fanydalok.\n\nA iambosz<\/strong> versm\u00e9rt\u00e9k a g\u00fanydalok f\u0151 alakja, \u00edgy ma is iambikus k\u00f6ltem\u00e9nyeknek h\u00edvjuk a g\u00fanydalokat. A himnuszokb\u00f3l lettek az eposzok<\/strong>.\u00a0K\u00e9s\u0151bb a jambikus k\u00f6ltem\u00e9nyekb\u0151l kom\u00e9di\u00e1k<\/strong> lettek, m\u00edg az eposzokb\u00f3l trag\u00e9di\u00e1k<\/strong>. Kezdetben mindkett\u0151 r\u00f6gt\u00f6n\u00f6z\u0151 jelleg\u0171 volt, a trag\u00e9di\u00e1t a dith\u00fcrambosz \u00e9nekesei, a kom\u00e9di\u00e1t pedig a phallikus dalok el\u0151ad\u00f3i fejlesztett\u00e9k ki lassan.\n

        Iambosz - versm\u00e9rt\u00e9k: egy r\u00f6vid \u00e9s egy hossz\u00fa sz\u00f3tag (\u03c5 \u2013).\n\nDith\u00fcrambosz - vall\u00e1si \u00e9nek, egyfajta ima az istenekhez\n\nPhallikus dal - a Dion\u00fcszosz-kultusz term\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnnep\u00e9n el\u0151adott \u00e9nek.<\/blockquote>\nA trag\u00e9dia<\/strong> lassan \u00e9rte el mai alakj\u00e1t, megjelent a d\u00edszlet, a p\u00e1rbesz\u00e9d, cs\u00f6kkent a kar szerepe, n\u0151tt a sz\u00edn\u00e9szek sz\u00e1ma. A p\u00e1rbesz\u00e9d megjelen\u00e9se miatt a iambosz<\/strong> a f\u0151 versm\u00e9rt\u00e9k, mert az besz\u00e9lhet\u0151 a legjobban.\n\nA kom\u00e9di\u00e1t<\/strong> kezdetben nem vett\u00e9k komolyan, \u00edgy kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l kevesebb<\/strong> adat van. M\u00e1ra elt\u0171nt szem\u00e9lyes g\u00fanyol\u00f3d\u00f3 jellege, m\u00e1r \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9ny\u0171<\/strong> ig\u00e9nnyel l\u00e9p fel mondand\u00f3ja.\n\nAz eposz sokban megegyezik a trag\u00e9di\u00e1val, mindkett\u0151 komoly tettekr\u0151l sz\u00f3l, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek<\/strong> versm\u00e9rt\u00e9kben \u00e9s terjedelemben. A trag\u00e9dia ugyanis jellemz\u0151en egyetlen nap idej\u00e9re terjed, m\u00edg az eposznak nincs meghat\u00e1rozott id\u0151tartama.\n\nA trag\u00e9dia teh\u00e1t komoly, befejezett \u00e9s meghat\u00e1rozott terjedelm\u0171 cselekm\u00e9ny ut\u00e1nz\u00e1sa, ritmikus, dallamos, harmonikus nyelvezettel. Benne a szerepl\u0151k cselekedetei r\u00e9v\u00e9n<\/strong>, s nem elbesz\u00e9l\u00e9s \u00fatj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik a cselekm\u00e9ny bemutat\u00e1sa.\n\nA szerepl\u0151k rendelkeznek bizonyos meghat\u00e1rozott<\/strong> jelleggel jellem\u00fcknek \u00e9s gondolkod\u00e1suknak megfelel\u0151en; ezen az alapon \u00e1llap\u00edtjuk meg a cselekedetek jelleg\u00e9t is, s a cselekedeteknek okuk van: ez a jellem<\/strong> \u00e9s a gondolkod\u00e1sm\u00f3d<\/strong>.\n\nA t\u00f6rt\u00e9net a cselekm\u00e9nyek \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1sa<\/strong>. A jellem a cselekv\u0151k jellege, a gondolkod\u00e1sm\u00f3d pedig az, ahogy a besz\u00e9l\u0151k gondolataikkal kifejezik magukat.\n\nA trag\u00e9di\u00e1nak \u00f6sszesen hat alkot\u00f3 eleme<\/strong> kell hogy legyen:\n
          \n \t
        • eszk\u00f6zk\u00e9nt<\/strong>: a nyelv, az \u00e9nek,<\/li>\n \t
        • m\u00f3dk\u00e9nt<\/strong>: a d\u00edszlet,<\/li>\n \t
        • t\u00e1rgyk\u00e9nt<\/strong>: a t\u00f6rt\u00e9net, a jellemek, a gondolkod\u00e1sm\u00f3d.<\/li>\n<\/ul>\nA legfontosabb<\/strong> a t\u00f6rt\u00e9net, a tettek \u00f6sszekapcsol\u00e1sa, mert a trag\u00e9dia nem az emberek, hanem a tettek ut\u00e1nz\u00e1sa<\/strong>. Jellemek nyilatkoznak meg a tettek \u00e1ltal, s nem ford\u00edtva<\/strong>. Cselekm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl nem is l\u00e9tezne trag\u00e9dia, de jellemek n\u00e9lk\u00fcl m\u00e9g lehetne<\/strong>.\n\nA t\u00f6rt\u00e9net legfontosabb t\u00e9nyez\u0151i: a fordulat<\/strong> \u00e9s a felismer\u00e9s<\/strong>. A fordulat a v\u00e9gbemen\u0151 dolgok ellenkez\u0151j\u00fckre<\/strong> val\u00f3 \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1sa, val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g \u00e9s\/vagy sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g szerint. A felismer\u00e9s a tudatlans\u00e1gb\u00f3l a tud\u00e1sba<\/strong> val\u00f3 \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s.\n\nA k\u00f6vetkez\u0151 elem fontoss\u00e1gi sorrendben a gondolkod\u00e1sm\u00f3d<\/strong>, vagyis a k\u00e9pess\u00e9g annak kifejez\u00e9s\u00e9re, ami lehets\u00e9ges \u00e9s a helyzetnek megfelel\u0151. A gondolkod\u00e1sm\u00f3d \u00e1ltal kimutatj\u00e1k, hogy valami van vagy nincs, vagy \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban jelentenek ki valamit.\n\nA jellem<\/strong> az, ami megvil\u00e1g\u00edtja a t\u00f6rekv\u00e9st, hogy mif\u00e9le.\n\nSorrendben a nyelv<\/strong> k\u00f6vetkezik - a szavak \u00e1ltal val\u00f3 k\u00f6zl\u00e9s.\n\nAz \u00e9nek<\/strong> a kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 elemek legfontosabbika. A d\u00edszletez\u00e9s<\/strong> figyelemfelkelt\u0151, de a legkev\u00e9sb\u00e9 tartozik a k\u00f6lt\u00e9szethez.\n

          *<\/p>\nMilyennek kell lennie a t\u00f6rt\u00e9netnek, a cselekm\u00e9ny \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1nak?\n\nKell kezdet, k\u00f6z\u00e9p \u00e9s v\u00e9g. A k\u00f6z\u00e9p<\/strong> az, ami m\u00e1s ut\u00e1n k\u00f6vetkezik, s ami ut\u00e1n is van valami m\u00e1s.\n\nA terjedelmet illet\u0151en a megfelel\u0151 az, ha a szerencs\u00e9b\u0151l szerencs\u00e9tlens\u00e9gbe val\u00f3 \u00e1tfordul\u00e1s v\u00e9gre tud menni<\/strong> kell\u0151 m\u00f3don.\n\nA t\u00f6rt\u00e9net akkor lesz egys\u00e9ges, ha teljes cselekm\u00e9nyt ut\u00e1noz; a cselekm\u00e9ny r\u00e9szeinek pedig \u00fagy kell \u00f6sszekapcsol\u00f3dniuk, hogy egyetlen r\u00e9sz kihagy\u00e1sa nyom\u00e1n sz\u00e9tessen az eg\u00e9sz, hiszen ami megl\u00e9t\u00e9vel vagy hi\u00e1ny\u00e1val nem befoly\u00e1solja a m\u0171 \u00e9rtelm\u00e9t, az felesleges<\/strong>.\n\nNem sz\u00fcks\u00e9ges, hogy a t\u00f6rt\u00e9net val\u00f3s legyen, csak az, hogy az lehets\u00e9ges<\/strong> legyen. Az irodalom \u00e1ltal\u00e1nos elvekre t\u00f6rekszik, akkor is, ha megnevez val\u00f3s szem\u00e9lyeket. A k\u00f6lt\u0151nek teh\u00e1t ink\u00e1bb<\/strong> a t\u00f6rt\u00e9net, mint a versforma mester\u00e9nek kell lennie.\n\nA trag\u00e9dia f\u00e9lelmetes \u00e9s sz\u00e1nalmat kelt\u0151 esem\u00e9nyek ut\u00e1nz\u00e1sa, az \u00e9rzelmeket legink\u00e1bb az v\u00e1ltja ki, ha az esem\u00e9nyek a v\u00e1rakoz\u00e1s ellen\u00e9re, de egym\u00e1sb\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151leg<\/strong> t\u00f6rt\u00e9nnek. \u00cdgy a csod\u00e1latos is jobban hat, mintha mag\u00e1t\u00f3l vagy v\u00e9letlen\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nne, mert a v\u00e9letlenek k\u00f6z\u00fcl is azok a legcsod\u00e1latosabbak, amelyek mintegy c\u00e9lzatosan k\u00f6vetkeztek be.\n\n\u0391 t\u00f6rt\u00e9net lehet egyszer\u0171 \u00e9s bonyolult. Egyszer\u0171<\/strong> az, ha folyamatos \u00e9s egys\u00e9ges menetben fordulat vagy fel\u00adis\u00admer\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl<\/strong> k\u00f6vetkezik be a v\u00e1ltoz\u00e1s. Bonyolult<\/strong> pedig az, ha fordulat \u00e9s\/vagy fel\u00adis\u00admer\u00e9s r\u00e9v\u00e9n j\u00f6n l\u00e9tre a v\u00e1ltoz\u00e1s, itt azonban a cselekm\u00e9ny szerkezet\u00e9b\u0151l kell l\u00e9trej\u00f6nnie mindennek, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g vagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g alapj\u00e1n, a szimpla id\u0151beli k\u00f6vetkez\u00e9s nem elegend\u0151.\n\nA legszebb<\/strong> ha a felismer\u00e9s egyben fordulat is.\n\nA t\u00f6rt\u00e9net harmadik eleme a szenved\u00e9s<\/strong>.\n

          *<\/p>\nA trag\u00e9dia feloszt\u00e1sa:\n

            \n \t
          • bevezet\u0151<\/strong> - a kar bevonul\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151 jelenet,<\/li>\n \t
          • kibontakoz\u00f3 jelenet<\/strong> - amely k\u00e9t kardal k\u00f6z\u00f6tt foglal helyet,<\/li>\n \t
          • befejez\u00e9s<\/strong> - jelenet, mely ut\u00e1n m\u00e1r nincs kardal,<\/li>\n \t
          • kardal<\/strong> - 3 t\u00edpus lehet: a \"bej\u00f6vetel\" a teljes kar els\u0151 megsz\u00f3lal\u00e1sa, a \"mozdulatlans\u00e1g\" a kar t\u00f6bbi megsz\u00f3lal\u00e1sa, a \"gy\u00e1szol\u00e1s\" pedig a kar \u00e9s a sz\u00edn\u00e9szek k\u00f6z\u00f6s dala.<\/li>\n<\/ul>\n

            *<\/p>\nA trag\u00e9di\u00e1nak f\u00e9lelmetes \u00e9s sz\u00e1nalmat kelt\u0151 esem\u00e9nyek ut\u00e1nz\u00e1s\u00e1nak kell lennie. Nem szabad der\u00e9k embereket \u00fagy bemutatni, amint boldog\u00ads\u00e1gb\u00f3l szerencs\u00e9tlens\u00e9gbe hullnak, mert ez nem f\u00e9lelmetes vagy sz\u00e1nalmat kelt\u0151, hanem felh\u00e1bor\u00edt\u00f3<\/strong>. Hitv\u00e1nyakat sem szabad \u00fagy bemutatni, amint szerencs\u00e9tlens\u00e9gb\u0151l szerencs\u00e9s \u00e1llapotba jutnak, mert ez illik a legkev\u00e9sb\u00e9 a trag\u00e9di\u00e1hoz. Hitv\u00e1nyakat sem szabad \u00fagy bemutatni, amint boldogs\u00e1gb\u00f3l szerencs\u00e9tlen\u00ads\u00e9gbe hullnak: az ilyen t\u00f6rt\u00e9net emberi \u00e9rz\u00e9seket kelt ugyan, sz\u00e1nalmat \u00e9s f\u00e9lelmet viszont nem<\/strong>.\n\nMarad teh\u00e1t a k\u00f6zb\u00fcls\u0151 lehet\u0151s\u00e9g: az olyan ember, aki nem emelkedik ugyan ki er\u00e9ny\u00e9vel \u00e9s igazs\u00e1goss\u00e1g\u00e1val, de nem gonoszs\u00e1ga \u00e9s hitv\u00e1nys\u00e1ga miatt zuhan szerencs\u00e9b\u0151l szerencs\u00e9tlens\u00e9gbe<\/strong>, hanem valamilyen hiba<\/strong> k\u00f6vetkezt\u00e9ben.\n\nA f\u00e9lelem \u00e9s sz\u00e1nalom l\u00e9trej\u00f6het a dr\u00e1ma l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, de mag\u00e1b\u00f3l a cselekm\u00e9nyb\u0151l is. Ez ut\u00f3bbi az el\u0151ny\u00f6sebb<\/strong>, \u00e9s ez illik a j\u00f3 k\u00f6lt\u0151h\u00f6z. Mert l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl is \u00fagy kell megalkot\u00adni a t\u00f6rt\u00e9netet, hogy a hallgat\u00f3t maguk az esem\u00e9nyek is megrend\u00edts\u00e9k \u00e9s sz\u00e1nalomra ind\u00edts\u00e1k.\n\nMi t\u0171nik f\u00e9lelmetesnek vagy sz\u00e1nalomkelt\u0151nek?\n\nMinden tett vagy bar\u00e1tok, vagy ellens\u00e9gek, vagy k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s emberek k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9n\u00adik meg.:\n

              \n \t
            • ha ellens\u00e9g tesz valamit ellens\u00e9ggel, abban nincs<\/strong> semmi sz\u00e1nalomkelt\u0151, sem ha megteszi, sem ha csak akarja megtenni, kiv\u00e9ve mag\u00e1t a szenved\u00e9st<\/li>\n \t
            • ugyanez<\/strong> a helyzet egym\u00e1s ir\u00e1nt k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s emberek eset\u00e9ben,<\/li>\n \t
            • ha azonban bar\u00e1ti vagy rokoni viszonyokon bel\u00fcl megy v\u00e9gbe a szenved\u00e9s, ez sz\u00e1nalmat<\/strong> kelt; ilyen t\u00e9m\u00e1kat kell keresni.<\/li>\n<\/ul>\nA tett v\u00e9gbemehet, a k\u00f6vetkez\u0151 m\u00f3dokon::\n
                \n \t
              • a cselekv\u0151 szem\u00e9ly tudatosan k\u00f6veti el tett\u00e9t - itt a legrosszabb az, ha valaki tudatosan akar cselekedni, de m\u00e9gsem cselekszik: ez visszatasz\u00edt\u00f3, de nem tragikus, mivel a tragikus szenved\u00e9s nincs<\/strong> meg benne,<\/li>\n \t
              • tudatukon k\u00edv\u00fcl k\u00f6vetik el a sz\u00f6rny\u0171s\u00e9get, s csak k\u00e9s\u0151bb ismerik fel - nincs benne vissza\u00adtasz\u00edt\u00f3, s a felismer\u00e9s megrend\u00edt\u0151v\u00e9 v\u00e1lik<\/li>\n \t
              • a tudatlans\u00e1ga miatt valami j\u00f3v\u00e1tehetetlenre k\u00e9sz\u00fcl\u0151 ember felismeri a val\u00f3s\u00e1got, m\u00e9g miel\u0151tt cselekedn\u00e9k - a leghat\u00e1sosabb<\/strong> lehet\u0151s\u00e9g.<\/li>\n<\/ul>\n

                *<\/p>\nA jellemekkel kapcsolatban n\u00e9gy<\/strong> dologra kell t\u00f6rekedni:\n

                  \n \t
                • der\u00e9k legyen, azaz besz\u00e9de vagy cselekv\u00e9se vil\u00e1gosan mutasson valamilyen c\u00e9lt, b\u00e1rmilyen legyen az,<\/li>\n \t
                • h\u0151sh\u00f6z ill\u0151 legyen,<\/li>\n \t
                • hagyom\u00e1nyh\u0171s\u00e9g,<\/li>\n \t
                • k\u00f6vetkezetess\u00e9g.<\/li>\n<\/ul>\nA jellemekn\u00e9l is mindig t\u00f6rekedni kell a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9gre vagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gre, \u00fagyhogy az, amit egy bizonyos ember egy bizonyos m\u00f3don mond vagy\u00a0cselekszik, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 vagy val\u00f3sz\u00edn\u0171 legyen, s egyik dolog a m\u00e1sik ut\u00e1n sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en vagy val\u00f3sz\u00edn\u0171en k\u00f6vetkezzen.\n

                  *<\/p>\nA felismer\u00e9snek \u00f6t<\/strong> fajt\u00e1ja van:\n

                    \n \t
                  • a leg\u00adke\u00adv\u00e9sb\u00e9 m\u0171v\u00e9szi a jelek \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fel\u00adis\u00admer\u00e9s,<\/li>\n \t
                  • a k\u00f6lt\u0151 \u00e1ltal kital\u00e1lt jelek alkalmaz\u00e1sa; ezek sem m\u0171v\u00e9sziek,<\/li>\n \t
                  • az eml\u00e9kezet \u00e1ltali felismer\u00e9s, amikor valaki l\u00e1t valamilyen megind\u00edt\u00f3 dolgot,<\/li>\n \t
                  • a negyedik a k\u00f6vetkeztet\u00e9s alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felismer\u00e9s,<\/li>\n \t
                  • a legjobb<\/strong> az a felismer\u00e9s, amely mag\u00e1b\u00f3l a cselekm\u00e9nyb\u0151l, meglepet\u00e9s bek\u00f6vet\u00adkezt\u00e9vel, a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g alapj\u00e1n j\u00f6n l\u00e9tre.<\/li>\n<\/ul>\n

                    *<\/p>\nEl\u0151sz\u00f6r nagyj\u00e1b\u00f3l kell felv\u00e1zolnia a t\u00f6rt\u00e9netet, azut\u00e1n kell az egyes szerepl\u0151knek nevet adva megalkotni az epiz\u00f3dokat is, hogy szerves alkot\u00f3r\u00e9szei\u00a0legyenek az eg\u00e9sznek..\n\nA dr\u00e1m\u00e1kban az epiz\u00f3dok r\u00f6vidre fogottak, az eposz viszont \u00e1ltaluk lesz terjedelmess\u00e9.\n\nAz eg\u00e9sz trag\u00e9dia egyik r\u00e9sze a bonyodalom<\/strong>, a m\u00e1sik a megold\u00e1s<\/strong>. A bonyo\u00addalom\u00ad a fordulatig tart\u00f3 r\u00e9sz, a megold\u00e1s onnan tart a v\u00e9g\u00e9ig.\n\nA trag\u00e9di\u00e1nak n\u00e9gy<\/strong> fajt\u00e1ja van:\n

                      \n \t
                    • az els\u0151 a bonyodalmas, amelynek l\u00e9nyege a fordulat vagy a felismer\u00e9s;<\/li>\n \t
                    • a m\u00e1sodik a szenved\u00e9\u00adlyes,<\/li>\n \t
                    • a harmadik a jellem\u00e1br\u00e1zol\u00f3,<\/li>\n \t
                    • a negyedik a csod\u00e1s.<\/li>\n<\/ul>\nEpikus alkot\u00e1st nem szabad<\/strong> trag\u00e9di\u00e1nak feldol\u00adgozni; az eposzban ugyanis az eg\u00e9sz terjedelme \u00e1ltal kapj\u00e1k meg az egyes r\u00e9szek a megfelel\u0151 nagys\u00e1got, a dr\u00e1m\u00e1kban viszont \u00e9pp ez t\u00e1vol\u00edtana el a c\u00e9lt\u00f3l.\n\nA karnak mintegy a sz\u00edn\u00e9szek egyik\u00e9nek<\/strong> szerep\u00e9t kell bet\u00f6ltenie \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnie a j\u00e1t\u00e9k eg\u00e9sz menet\u00e9vel.\n

                      *<\/p>\nA gondolkod\u00e1sm\u00f3d<\/strong> k\u00f6r\u00e9be tartozik mindaz, amit a besz\u00e9d \u00e1ltal kell elv\u00e9gezni: a bizony\u00edt\u00e1s, a c\u00e1fol\u00e1s, az \u00e9rzelmek felkelt\u00e9se, ezenk\u00edv\u00fcl a nagy\u00edt\u00e1s \u00e9s kicsiny\u00edt\u00e9s is. Mindennek magyar\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl<\/strong> kell kialakulnia a n\u00e9z\u0151ben.\n\nA nyelvi kifejez\u00e9sm\u00f3dra vonatkoz\u00f3 dolgok k\u00f6z\u00fcl az elm\u00e9let egyik \u00e1ga: a kifejez\u00e9s form\u00e1i.\n\nA besz\u00e9dnek eg\u00e9sz\u00e9ben ezek a r\u00e9szei: bet\u0171, sz\u00f3tag, k\u00f6t\u0151sz\u00f3, n\u00e9vel\u0151, n\u00e9vsz\u00f3, ige, ragoz\u00e1s, mondat.\n

                      Itt a szerz\u0151 r\u00e9szletesen elemzi mindegyiket, ezt azonban kihagyn\u00e1m, mert ez ink\u00e1bb nyelv\u00e9szeti elemz\u00e9s, s nem k\u00f6t\u0151dik szorosan a t\u00e9m\u00e1hoz. Csak azt v\u00e1zolom, ami kapcsol\u00f3dik.<\/blockquote>\nMetafora<\/strong> a sz\u00f3 m\u00e1s jelent\u00e9sre val\u00f3 \u00e1tt\u00e9tele, m\u00e9gpedig vagy a nemr\u0151l a fajra, vagy a fajr\u00f3l a nemre, vagy a fajr\u00f3l a fajra.\nAnal\u00f3gia<\/strong> - ha a m\u00e1sodik \u00fagy viszonylik az els\u0151h\u00f6z, mint a negyedik a harmadikhoz.\nMesters\u00e9gesen k\u00e9pzett<\/strong> sz\u00f3 - amelyet addig senki sem haszn\u00e1lt, hanem a k\u00f6lt\u0151 alkotta meg.\n\nA nyelv kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1ga abban nyilv\u00e1nul meg, hogy vil\u00e1gos<\/strong>, de nem k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges<\/strong>. Akkor a leg\u00advil\u00e1gosabb a kifejez\u00e9s, ha k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges szavakb\u00f3l \u00e1ll, ekkor azonban alacsonyrend\u0171v\u00e9 v\u00e1lik, viszont emelkedett \u00e9s v\u00e1laszt\u00e9kos lesz a kifejez\u00e9s, ha a k\u00f6zhaszn\u00e1lat\u00fa szavakat szokatlanokkal vegy\u00edtik. A szokatlan lehet idegenszer\u0171 sz\u00f3, metafora, s \u00e1ltal\u00e1ban mindazt \u00e9rtem, ami elt\u00e9r a k\u00f6zhaszn\u00e1lat\u00fat\u00f3l.\n\nDe ha valaki csak ilyeneket haszn\u00e1lna, abb\u00f3l vagy rejtv\u00e9ny<\/strong> sz\u00fclet\u00adik, vagy barb\u00e1rs\u00e1g<\/strong>. Ha teh\u00e1t elt\u00falozza<\/strong> valaki ezt a m\u00f3dszert, nevets\u00e9gess\u00e9<\/strong> v\u00e1lhat, ebben is m\u00e9rt\u00e9ket kell tartani. Ha ugyanis a metafor\u00e1kat, az idegen szavakat \u00e9s a t\u00f6bbi ilyesmit \u00fcgyetlen\u00fcl alkalmazz\u00e1k, az ugyanazt a hat\u00e1st v\u00e1ltja ki, mintha sz\u00e1nd\u00e9kosan<\/strong> nevettet\u00e9si c\u00e9llal haszn\u00e1ln\u00e1k.\n\nAz\u00e1ltal ugyanis, hogy m\u00e1sk\u00e9ppen hangzik, mint a mindennapi besz\u00e9d, a kifejez\u00e9s szokatlann\u00e1 lesz, elv\u00e1lik a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gest\u0151l, viszont az\u00e1ltal, hogy a megszokotthoz kapcsol\u00f3dik, vil\u00e1gos is marad.\n\nIgen fontos az eml\u00edtett form\u00e1kkal, \u00f6sszet\u00e9telekkel \u00e9s szokatlan szavakkal helyesen \u00e9lni, m\u00e9gis legfontosabb a metafor\u00e1k haszn\u00e1lata, mert csak ezt nem lehet m\u00e1sokt\u00f3l eltanulni, ez a tehets\u00e9g<\/strong> jele.\n\nAz eposzban hasonl\u00f3 elvek \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek, a m\u00e1r elmondottak lesz\u00e1m\u00edtva: nagys\u00e1g<\/strong> \u00e9s versm\u00e9rt\u00e9k<\/strong>. A nagys\u00e1g meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1nak alapja az \u00e1ttekinthet\u0151s\u00e9g. Az eposz f\u0151 versm\u00e9rt\u00e9ke a hexam\u00e9ter.\n
                      Hexam\u00e9ter - hat versl\u00e1bb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 versforma, az els\u0151 4 versl\u00e1b dakhtilosz (\u2013 \u03c5 \u03c5) vagy szpondeiosz (\u2013 \u2013), az \u00f6t\u00f6dik dakhtilosz, a hatodik szpondeiosz vagy trokhaiosz (\u2013 \u03c5).<\/blockquote>\nAz eposzokban \u00e9s a trag\u00e9di\u00e1kban is alkalmazni kell a csod\u00e1s<\/strong> elemet. Az eposz azonban jobban elb\u00edrja az \u00e9sszer\u0171tlens\u00e9get, ami a csod\u00e1latost legink\u00e1bb el\u0151id\u00e9zi, hiszen nem lehet l\u00e1tni a cselekv\u0151 szem\u00e9lyt.\n\nA sz\u00f6vegez\u00e9sre a szeg\u00e9nyesebb r\u00e9szekben kell nagy gondot ford\u00edtani, ahol sem a jellem\u00e1br\u00e1zol\u00e1snak, sem a gondolatis\u00e1gnak nincs k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb szerepe. A t\u00fals\u00e1gosan pomp\u00e1z\u00f3 sz\u00f6veg elhom\u00e1lyos\u00edtja<\/strong> a jellem\u00e1br\u00e1zol\u00e1st \u00e9s a gondolatokat.\n\nA probl\u00e9m\u00e1kr\u00f3l \u00e9s megold\u00e1sukr\u00f3l, sz\u00e1mukr\u00f3l \u00e9s jelleg\u00fckr\u0151l a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1ttekint\u00e9ssel lehet felvil\u00e1gos\u00edt\u00e1st nyerni, hogy mik a \u00e1br\u00e1zol\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek:\n
                        \n \t
                      • valami milyen volt vagy milyen,<\/li>\n \t
                      • milyennek mondj\u00e1k vagy l\u00e1tszik, illetve<\/li>\n \t
                      • milyennek kell lennie.<\/li>\n<\/ul>\nMag\u00e1nak a k\u00f6lt\u00e9szetnek k\u00e9tf\u00e9le hib\u00e1ja<\/strong> lehet: az egyik saj\u00e1t mag\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkezik, a m\u00e1sik j\u00e1rul\u00e9kos. Ha ugyanis lehetetlens\u00e9get v\u00e1laszt ut\u00e1nz\u00e1sa t\u00e1rgy\u00e1ul, ez a hiba saj\u00e1t maga l\u00e9nye\u00adg\u00e9hez tartozik, de ha helyes t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1s mellett hib\u00e1t k\u00f6vet el, ez nem tartozik a l\u00e9nyeghez. Lehetet\u00adlens\u00e9geket alkotni hiba; de m\u00e9gis helyeselhet\u0151, ha az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s el\u00e9ri a maga saj\u00e1tos c\u00e9lj\u00e1t. C\u00e9ltudatosan ugyanis akkor alkot a k\u00f6lt\u0151, ha a v\u00e1lasztott m\u00f3don hat\u00e1sosabb\u00e1 teszi az egyik vagy m\u00e1sik r\u00e9szt. Ha azonban ezt a c\u00e9lt jobban vagy ugyan\u00edgy el\u00e9rhette volna a m\u0171v\u00e9szetnek megfelel\u0151 \u00faton is, semmi nem igazoln\u00e1 a hib\u00e1t - hiszen, ha lehets\u00e9ges, egy\u00e1ltal\u00e1n nem szabad hib\u00e1t elk\u00f6vetni.\n\nA lehets\u00e9ges kifog\u00e1sok<\/strong>: lehetetlens\u00e9g, \u00e9sszer\u0171tlens\u00e9g, \u00e1rtalmass\u00e1g, ellentmond\u00e1soss\u00e1g, a m\u0171v\u00e9szet szab\u00e1lyai ellen v\u00e9t\u00e9s.\n\nVajon jobb-e az epikus ut\u00e1nz\u00e1s, mint a tragikus? A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gt\u0151l f\u00fcgg.\n\nA trag\u00e9dia l\u00e1tv\u00e1ny n\u00e9lk\u00fcl<\/strong> is megteszi a maga hat\u00e1s\u00e1t, ak\u00e1rcsak az eposz, hiszen olvas\u00e1s \u00fatj\u00e1n is \u00e9lvezhet\u0151.\n\nAz epikusok ut\u00e1nz\u00e1sa kev\u00e9sb\u00e9 egys\u00e9ges. Ezt bizony\u00edtja, hogy ak\u00e1rmelyik ilyen ut\u00e1nz\u00e1sb\u00f3l t\u00f6bb trag\u00e9dia is kitelne. Ezek a m\u0171vek a lehet\u0151s\u00e9geken bel\u00fcl a legkiv\u00e1l\u00f3bbak \u00e9s viszonylag egys\u00e9ges cselekm\u00e9nyek ut\u00e1nzatai.\n\nA trag\u00e9dia mindenben el\u0151nyben van, \u00e9rt\u00e9kesebb<\/strong>, mivel az eposzn\u00e1l jobban \u00e9ri el a c\u00e9lj\u00e1t.","type":"rich","thumbnail_url":null,"thumbnail_width":null,"thumbnail_height":null}