{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"Argent\u00edna","html":"Az ut\u00f3bbi id\u0151kben sokat hallgattam argent\u00edn elemz\u00e9seket. Zavart, hogy nem mindig \u00e9rtettem az argent\u00edn t\u00f6rt\u00e9nelemre utal\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ikat. Csak 4-5 dolgot ismertem az argent\u00edn t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l, ez\u00e9rt igyekeztem picit ut\u00e1na n\u00e9zni a dolgoknak. Itt most ezt \u00f6sszegzem r\u00f6viden. Aki ismeri a t\u00e9m\u00e1t, annak ez nem fog semmi \u00fajat<\/strong> mondani, csak az alapvet\u0151t \u00edrom le, ami szerintem<\/strong> jelent\u0151s.\n\nAbszol\u00fat saj\u00e1tos<\/strong> Argent\u00edna helyzete a spanyolajk\u00fa amerikai orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt. Az egyik<\/strong> saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy szinte teljesen ki lett irtva (ill. kipusztult\u00a0 term\u00e9szetes m\u00f3don) az eredeti indi\u00e1n lakoss\u00e1g, ma alig a lakoss\u00e1g 2 % az indi\u00e1n, ennek is egy r\u00e9sze azonban k\u00fclf\u00f6ldi eredet\u0171, jellemz\u0151en migr\u00e1nsok Bol\u00edvi\u00e1b\u00f3l \u00e9s Paraguayb\u00f3l. Hozz\u00e1teszem, ez nem csak Argent\u00edn\u00e1ra igaz, hanem pl. Kub\u00e1ra<\/strong> is, ott egyenesen 0 %<\/strong> az indi\u00e1nok ar\u00e1nya. M\u00e1sik<\/strong> saj\u00e1toss\u00e1ga: alig van n\u00e9ger lakoss\u00e1g. B\u00e1r annak idej\u00e9n Argent\u00edn\u00e1ba is \u00e9rkeztek afrikai rabszolg\u00e1k (pontosabban: nem \u201e\u00e9rkeztek\u201d, hanem er\u0151szakkal oda lette v\u00edve),\u00a0 jelent\u0151s\u00e9g\u00fck kisebb volt, s az \u00f3ri\u00e1si eur\u00f3pai migr\u00e1ci\u00f3 miatt m\u00e1ra ar\u00e1nyuk 1 % al\u00e1 esett. Viszont Argent\u00edna harmadik<\/strong> nagy saj\u00e1toss\u00e1ga csak r\u00e1 jellemz\u0151<\/strong>: az eur\u00f3pai eredet\u0171 lakoss\u00e1g z\u00f6me nem spanyol, hanem olasz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa<\/strong>! Ma is Argent\u00edna lakoss\u00e1g\u00e1nak kb. a fele olasz gy\u00f6ker\u0171 (ezt a focirajong\u00f3k j\u00f3l tudj\u00e1k, ez\u00e9rt van sok argent\u00edn focist\u00e1nak olasz neve, de j\u00f3 p\u00e9lda a jelenlegi eretnek r\u00f3mai p\u00e1pa is, aki szint\u00e9n olasz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa argent\u00edn). A spanyol gy\u00f6ker\u0171ek csak<\/strong> a lakoss\u00e1g 30 %-\u00e1t teszik ki!\n\nA spanyol h\u00f3d\u00edt\u00e1s el\u0151tt a mai Argent\u00edna ter\u00fclet\u00e9n t\u00f6bb indi\u00e1n n\u00e9p is \u00e9lt, de egyik se jutott el az \u00e1llamis\u00e1g fok\u00e1ba. Az egyetlen kiv\u00e9tel: a XV. sz. k\u00f6zep\u00e9n az Inka Birodalom<\/strong> mag\u00e1hoz csatolta a mai Argent\u00edna \u00e9szaknyugati r\u00e9sz\u00e9t.\u00a0Teh\u00e1t a spanyol h\u00f3d\u00edt\u00f3k n\u00e1luk sokkal fejletlenebb n\u00e9pekkel ker\u00fcltek szembe a ter\u00fclet megh\u00f3d\u00edt\u00e1sakor. A spanyolok 1516<\/strong>-ban \u00e9rkeztek meg el\u0151sz\u00f6r a t\u00e9rs\u00e9gbe. 1542<\/strong>-ben lett megszervezve a spanyol k\u00f6zizgat\u00e1s, el\u0151sz\u00f6r Lima (a mai Peru) k\u00f6zponttal, majd ebb\u0151l v\u00e1lt ki 1776<\/strong>-ban Buenos Aires k\u00f6zponttal a mai Argent\u00edn\u00e1t, Bol\u00edvi\u00e1t, Parguayt, s Uruguayt mag\u00e1ban foglal\u00f3 R\u00edo de Plata Alkir\u00e1lys\u00e1g<\/strong> (neve a Plata foly\u00f3b\u00f3l ez, ez ma a hat\u00e1rfoly\u00f3 Argent\u00edna \u00e9s Uruguay k\u00f6z\u00f6tt). A mai Argent\u00edna d\u00e9li r\u00e9sze sok\u00e1ig Santiag\u00f3b\u00f3l (mai Chile) volt ir\u00e1ny\u00edtva, k\u00e9s\u0151bb lett a spanyolok \u00e1ltal \u00e1tcsatolva R\u00edo de Plat\u00e1hoz.\n\nA ter\u00fclet t\u00e9nyleges megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa t\u00f6bb szakaszban<\/strong> t\u00f6rt\u00e9nt. Az orsz\u00e1g \u00e9szakkeleti r\u00e9sze lett el\u0151sz\u00f6r eur\u00f3paiz\u00e1lva, majd innen kiindulva a nyugatibb \u00e9s a d\u00e9libb r\u00e9szek. A legd\u00e9libb r\u00e9sz, Patag\u00f3nia<\/strong> - m\u00e1rmint Patag\u00f3nia argent\u00edn r\u00e9sze, mert kisebb, chilei r\u00e9sze is van - ma Argent\u00edna ter\u00fclet\u00e9nek a fel\u00e9t teszi ki, de lakoss\u00e1g\u00e1nak alig 5 %-a \u00e9l ott, azaz ez ma is gy\u00e9ren lakott vid\u00e9k, ez a ter\u00fcletet a gyakorlatban m\u00e1r a f\u00fcggetlen Argent\u00edna alatt n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be.\n\nA ter\u00fclet nagy m\u00e9rete \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151z\u00e9ge miatt lassan kialakultak a helyi identit\u00e1sok<\/strong>. Bol\u00edvia \u00e9s Paraguay nagyr\u00e9szt indi\u00e1n maradt, k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151nek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Az egyik az, hogy oda kevesebb eur\u00f3pai telepes ment, a m\u00e1sik pedig az, hogy arrafel\u00e9 a spanyol katolikus szerzetesek<\/strong> hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t sikeres indi\u00e1nv\u00e9d\u0151 programot \u00fczemeltettek, gyakorlatilag megv\u00e9dve az indi\u00e1n lakoss\u00e1g nagy r\u00e9sz\u00e9t a spanyol f\u00f6lbirtokosok \u00f6nk\u00e9ny\u00e9t\u0151l. A szerzetesek szinte kiz\u00e1r\u00f3lag jezsuit\u00e1k voltak, v\u00e9g\u00fcl a f\u00f6ldbirtokosok el\u00e9rt\u00e9k a jezsuit\u00e1k kitilt\u00e1s\u00e1t a XVIII. sz. v\u00e9g\u00e9n, de ez m\u00e1r nem tudott v\u00e1ltoztatni az etnikai \u00f6sszet\u00e9telen. Kev\u00e9ss\u00e9 ismert, hogy a spanyol gyarmatokon m\u00e1r 1542<\/strong>-ben be lett tiltva az indi\u00e1nok rabszolgas\u00e1ga, emiatt ma a volt spanyol gyarmatokon van a legt\u00f6bb indi\u00e1n, s\u0151t egyes ilyen orsz\u00e1gokban m\u00e1ig indi\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 a lakoss\u00e1g, m\u00edg a protest\u00e1ns - angol, holland - gyarmatokon az indi\u00e1nok gyakorlatilag ki lettek irtva.\n\nUruguay<\/strong> \u00e9s Argent\u00edna k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1sa pedig nem identit\u00e1sbeli k\u00e9rd\u00e9s. A lakoss\u00e1g gyakorlatilag ugyanaz. Uruguay egyszer\u0171en hat\u00e1rter\u00fclet volt Portug\u00e1lia \u00e9s Spanyolorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt, fegyveres konfliktusok is t\u00f6rt\u00e9ntek miatta. Uruguay k\u00fcl\u00f6nv\u00e1l\u00e1sa\u00a0 tiszt\u00e1n nagypolitikai k\u00e9rd\u00e9s volt. Ezt m\u00e1ig jelzi Uruguay hivatalos neve - Uruguayi Keleti<\/strong> K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g -, melyben a \u201ekeleti\u201d azt jelenti, keletre vannak Buenos Aireshez k\u00e9pest, a Plata foly\u00f3 keleti oldal\u00e1n.\n\nMa is k\u00f6zeli rokonn\u00e9peknek<\/strong> tekintik egyms\u00e1t az argent\u00ednok \u00e9s az uruguayiak, m\u00edg a t\u00f6bbi szomsz\u00e9dos latin-amerikai n\u00e9peket egy\u00e9rtelm\u0171en idegennek (rokon idegennek, de igennek) tartj\u00e1k, pl. a szeg\u00e9nyebb Bol\u00edvi\u00e1b\u00f3l ma is van migr\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1nd\u00e9k a gazdagabb Argent\u00edn\u00e1ba, s ezt az argent\u00ednok z\u00f6me abszol\u00fat nemk\u00edv\u00e1natosnak tekinti. Az argent\u00ednok \u00e9s az uruguayiak nyelvileg is azonosak, ugyanazt a spanyol nyelvj\u00e1r\u00e1st besz\u00e9lik, m\u00edg Bol\u00edvia \u00e9s Paraguay spanyol nyelve m\u00e1s spanyol nyelvj\u00e1r\u00e1shoz tartozik.\n\n\"\"<\/a>\n

a XVIII. sz. v\u00e9gi helyzet (a mai hat\u00e1rokkal)<\/em><\/p>\n

r\u00f3zsasz\u00edn: \u00daj Spanyolorsz\u00e1g Alkir\u00e1lys\u00e1g, s\u00e1rga: \u00daj Granada Alkir\u00e1lys\u00e1g, s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k: Perui Alkir\u00e1lys\u00e1g, lila: R\u00edo de Platai Alkir\u00e1lys\u00e1g, narancss\u00e1rga: Venezuelai F\u0151kapit\u00e1nys\u00e1g, z\u00f6ld: Chilei F\u0151kapit\u00e1nys\u00e1g,\u00a0sz\u00fcrke : nem-spanyol ter\u00fclet<\/em><\/p>\n

(a mai Fakland-szigeteket z\u00f6lddel jel\u00f6ltem, de lehetett volna lil\u00e1val is, ez spanyol ter\u00fclet volt, de nem rendelkezett \u00e1lland\u00f3 lakoss\u00e1ggal)<\/em><\/p>\nA helyi, azaz a spanyolt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 identit\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1nak kezdeti oka mindenk\u00e9ppen gazdas\u00e1gi<\/strong>. M\u00edg a korai spanyol gyarmatos\u00edt\u00f3 politika telepes jelleg\u0171<\/strong> volt, azaz az \u00faj f\u00f6ldeket az orsz\u00e1g szerves r\u00e9sz\u00e9nek<\/strong> tekintette, az oda kiv\u00e1ndoroltakat pedig a saj\u00e1t n\u00e9p egyenrang\u00fa r\u00e9sz\u00e9nek, ami azt jelentette, hogy a ter\u00fclet egy hatalmas birodalom egyrang\u00fa r\u00e9sz\u00e9nek \u00e9rezhette mag\u00e1t, addig a XVIII. sz. elej\u00e9t\u0151l a spanyol k\u00f6zponti hatalom m\u00e1r els\u0151sorban kizs\u00e1km\u00e1nyoland\u00f3 gyarmatk\u00e9nt<\/strong>, hasznot termel\u0151 idegen f\u00f6ldk\u00e9nt kezdett tekinteni a ter\u00fcletre: a helyi sz\u00fclet\u00e9s\u0171ek diszkrimin\u00e1lva lettek a Madridb\u00f3l kik\u00fcld\u00f6tt tisztvisel\u0151k rov\u00e1s\u00e1ra, a helyi gazdag r\u00e9teg \u00e9rdekei is el lettek nyomva az anyaorsz\u00e1g gazdag r\u00e9tege \u00e9rdekeivel szemben. A politikav\u00e1lt\u00e1s egybeesett a spanyol uralk\u00f3d\u00f3h\u00e1z v\u00e1lt\u00e1s\u00e1val: a spanyol tr\u00f3non 1516-1700 k\u00f6z\u00f6tt a Habsburgok<\/strong> \u00fcltek, m\u00edg 1700-t\u00f3l - kis megszak\u00edt\u00e1ssal eg\u00e9szen m\u00e1ig - a Bourbon<\/strong>-h\u00e1z. \u00cdgy a Bourbonok lettek a f\u0151 ellens\u00e9gek.\n\nA XVIII. sz. v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171en nem tekintette mag\u00e1t spanyolnak az argent\u00edn lakoss\u00e1g. Ekkort\u00f3l lehet besz\u00e9lni olyan fogalomr\u00f3l, mint argent\u00edn nemzet, nemzetis\u00e9g<\/strong>. Az \u00e9rtelmis\u00e9g a Bourbon-ellenes franci\u00e1kkal szimpatiz\u00e1lt, a francia monarchia buk\u00e1sa 1789<\/strong>-ben pedig hatalmas l\u00f6k\u00e9st adott annak az eszm\u00e9nek, hogy Argent\u00edn\u00e1nak f\u00fcggetlen \u00e1llamm\u00e1 kellene v\u00e1lnia.\n\nA f\u00fcggetlens\u00e9g el\u00e9r\u00e9se hossz\u00fa folyamat volt. Az els\u0151 felkel\u00e9s 1810<\/strong>-ben el\u0171zte a spanyol vezet\u0151ket, hely\u00fckre argent\u00ednok ker\u00fcltek, hivatalosan a f\u00fcggetlens\u00e9g csak 1816<\/strong>-ban lett kiki\u00e1ltva (Spanyolorsz\u00e1g ezt csak 1863-ban ismerte el), m\u00e9g Egyes\u00fclt R\u00edo de Plata-i Tartom\u00e1nyok<\/strong> n\u00e9v alatt, melynek r\u00e9sze volt m\u00e9g a mai Uruguay, Paraguay, s Bol\u00edvia is.\n\n\"\"<\/a>\n

Jos\u00e9 de San Mart\u00edn, Argent\u00edna, Chile \u00e9s Peru f\u0151 felszabad\u00edt\u00f3j\u00e1nak a szobra Buenos Aires kz\u00f6pontj\u00e1ban<\/em><\/p>\nA spanyolokkal v\u00edvott h\u00e1bor\u00fa 1818-ig tartott, t\u00f6bb bels\u0151 konfliktus is volt, ennek eredm\u00e9nye, hogy v\u00e9g\u00fcl\u00a0 Argent\u00edna, Bol\u00edvia. Paraguay, Uruguay k\u00fcl\u00f6n \u00e1llamok lettek. Paraguayt csak 1852-ben ismerte el Argent\u00edna, addig kitartott amellett, hogy az a\u00a0 r\u00e9sze. M\u00edg Bol\u00edvia kiv\u00e1l\u00e1s\u00e1t hamar elfogadta, Uruguay esete pedig m\u00e1r v\u00e1zolva lett fentebb.\n\nA szeparatista \u00e9rzelmek mag\u00e1n Argent\u00edn\u00e1n bel\u00fcl is folytat\u00f3dtak. A XIX. sz. 70-es \u00e9veig kisebb megszak\u00edt\u00e1sokkal polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa zajlott. A k\u00e9t f\u0151 t\u00e1bor az egys\u00e9ges nemzet\u00e1llam h\u00edvei<\/strong> (vezet\u0151j\u00fck: Buenos Aires Tartom\u00e1ny vezet\u0151i) \u00e9s a laza \u00e1llamsz\u00f6vets\u00e9g h\u00edvei<\/strong> (gyakorlatilag az \u00f6sszes t\u00f6bbi tartom\u00e1ny vezet\u0151i). Az unitarist\u00e1k<\/strong> csak p\u00e1r \u00e9vig voltak az \u00e9len, nem tudt\u00e1k elfogadtatni a tartom\u00e1nyokkal 1819-es alkotm\u00e1nytervezet\u00fcket, 1827-ben pedig teljesen elvesztett\u00e9k a hatalmat. (Az orsz\u00e1g neve ekkort\u00f3l lett Argent\u00edna<\/strong>.) \u00c9ppen egy Buenos Aires-i vezet\u0151 vette \u00e1t a hatalmat 1828-ban, Juan Manuel de Rosas<\/strong> t\u00e1bornok, aki 1852-ig marad hatalomban, 1835-1852 k\u00f6z\u00f6tt teljhatalm\u00fa dikt\u00e1rork\u00e9nt: sz\u00fclet\u00e9snapja nemzeti \u00fcnnepp\u00e9 volt kiki\u00e1ltva.\n\nA f\u00f6deralist\u00e1k \u00e9s az unitarist\u00e1k k\u00f6zti ellent\u00e9t nem ter\u00fcleti volt, hanem koncepci\u00f3beli \u00e9s szoci\u00e1lis<\/strong>. A f\u00f6deralist\u00e1k t\u00e1masza a f\u00f6ldbirtokosok \u00e9s a szabad gazd\u00e1lkod\u00f3k voltak, m\u00edg a unitarist\u00e1k\u00e9 az ipari t\u0151ke \u00e9s a liber\u00e1lis \u00e9rtelmis\u00e9g. A p\u00e9lda nem teljesen j\u00f3, de kb. mint az amerikai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00faban d\u00e9l \u00e9s \u00e9szak harca, azzal az elt\u00e9r\u00e9ssel, hogy Argent\u00edn\u00e1ban az \"\u00e9szak\" sokkal fejletlenebb volt, a \"d\u00e9l\" pedig nem volt rabszolgatart\u00f3.\n\nRosas stabiliz\u00e1lta<\/strong> az argent\u00edn \u00e1llamis\u00e1got, megv\u00e9dte azt mind belf\u00f6ldi, mind k\u00fclf\u00f6ldi t\u00e1mad\u00e1sok ellen, kiterjesztette a t\u00e9nyleges hatalmat az orsz\u00e1g d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9re. A gyakorlatban a f\u00f6deralizmus keretein bel\u00fcl el\u0151k\u00e9sz\u00edtette az unitarista \u00e1llamot. T\u00falhatalm\u00e1t megunta a t\u00f6bbi tartom\u00e1ny, \u00edgy 1852-ben puccsal el lett t\u00e1vol\u00edtva hatalm\u00e1b\u00f3l: \u00a0Justo Jos\u00e9 de Urquiza<\/strong> t\u00e1bornok, Entre R\u00edos Tartom\u00e1ny\u00a0 feje brazil \u00e9s uruguayi t\u00e1mogat\u00e1ssal Rosas ellen vonult hadsereg\u00e9vel, a csat\u00e1t Rosas elvesztette, majd sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sbe vonult Angli\u00e1ba. Urquiza lesz az els\u0151 argent\u00edn eln\u00f6k<\/strong>, kor\u00e1bban az argent\u00edn \u00e1llam olyannyira laza \u00e1llamsz\u00f6vets\u00e9g volt, hogy m\u00e9g k\u00f6z\u00f6s eln\u00f6ke \u00e9s korm\u00e1nya se volt, kiv\u00e9ve egy r\u00f6vid id\u0151szakot (1826-1827).\n\nEz megnyitotta az utat a komromisszumra<\/strong>\u00a0a unitarist\u00e1k \u00e9s\u00a0 a f\u00f6deralist\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. 1853-ban elfogadj\u00e1k az \u00faj argent\u00edn alkotm\u00e1nyt (mely m\u00e1ig hat\u00e1lyos), ez k\u00f6zponti korm\u00e1nyt \u00edr el\u0151, kimondja az alkotm\u00e1ny els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t a tartom\u00e1nyok felett, de jelent\u0151s tartom\u00e1nyi auton\u00f3mi\u00e1t hat\u00e1roz meg. K\u00f6z\u00e9p\u00faton az egyik oldal \u00e1ltal k\u00edv\u00e1nt egys\u00e9ges \u00e1llam \u00e9s a m\u00e1sik oldal \u00e1ltal akart laza \u00e1llamsz\u00f6vets\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt. Buenos Aires Tartom\u00e1ny elszakad Argent\u00edn\u00e1t\u00f3l, mert ez nem fogadja el. 1859-ben az argent\u00edn csapatok legy\u0151zik Buenos Aires csapatait a hercmez\u0151n, megindul a tartom\u00e1ny visszacsatol\u00e1sa, de egy \u00fajabb csat\u00e1ban (1861) Bartolom\u00e9 Mitre<\/strong>, Buenos Aires vezet\u0151j\u00e9nek csapatai nyernek. Az eredm\u00e9ny: Buenos Aires felt\u00e9telei mellett<\/strong> \u00e1ll vissza a nemzeti egys\u00e9g, azaz de facto lassan cs\u00f6kken a tartom\u00e1nyok auton\u00f3mi\u00e1ja, s ki\u00e9p\u00fcl az egys\u00e9ges \u00e1llam<\/strong>, b\u00e1r az formailag sz\u00f6vets\u00e9gi \u00e1llam marad. Ennek f\u0151 oka: Buenos Aires gazdas\u00e1gi hatalma j\u00f3val er\u0151sebb az \u00f6sszes t\u00f6bbi tartom\u00e1ny\u00e9n\u00e1l. Maga Mitre Argent\u00edna eln\u00f6ke lesz 1868-ig. A k\u00f6vetkez\u0151 eln\u00f6k\u00a0Domingo Faustino Sarmiento, aki egyben a legnagyobb XIX. sz\u00e1zadi argent\u00edn \u00edr\u00f3<\/strong> volt,\u00a0 eln\u00f6ki mand\u00e1tuma (1868-1874) alatt v\u00e9gleg le lett gy\u0151zve a f\u00f6deralizmus minden maradv\u00e1nya. M\u00e1ig ez a helyzet: Argent\u00edna jogilag sz\u00f6vets\u00e9gi \u00e1llam, de a val\u00f3s\u00e1gban ez nem jelent t\u00f6bbet, mint mondjuk a magyar megy\u00e9k hatalma a k\u00f6zponttal szemben, gyakorlatilag ez szimpla \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1g, de sz\u00f3 sincs itt val\u00f3s sz\u00f6vets\u00e9gi \u00e1llamr\u00f3l.\n\nA k\u00f6vetkez\u0151 szakaszban eg\u00e9szen az I. vh. id\u0151szak\u00e1ig gazdas\u00e1gi sikert\u00f6rt\u00e9net zajlik: Argent\u00edna beker\u00fcl a vil\u00e1g 10 leggazdagabb orsz\u00e1ga k\u00f6z\u00e9, az amerikai kontinensen pedig a m\u00e1sodik helyet \u00e9ri, r\u00f6gt\u00f6n az USA ut\u00e1n. Ez els\u0151sorban annak volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy kedvez\u0151 \u00e1ron siker\u00fclt eladni az argent\u00edn mez\u0151gazdas\u00e1gi term\u00e9keket. A lakoss\u00e1gon bel\u00fcl viszont hatalmas k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek alakultak ki. 1890-ben sikertelen kis\u00e9rlet t\u00f6rt\u00e9nt a radik\u00e1lis (baloldalnak mondhat\u00f3) er\u0151k \u00e1ltal a korm\u00e1ny megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9re, v\u00e9g\u00fcl ezek az er\u0151k 1916-ban t\u00f6rv\u00e9nyesen ker\u00fcltek hatalomra.\u00a0Hip\u00f3lito Yrigoyen eln\u00f6k (1916-1922 \u00e9s 1928-1930) volt az \u00faj korszak f\u0151 vezet\u0151je. A kor\u00e1bbi angol- \u00e9s amerikap\u00e1rti vonal helyett a semlegess\u00e9get v\u00e1lasztott\u00e1k - az I, vh.-ban nem is vett r\u00e9szt Argent\u00edna -, gazdas\u00e1gilag pedig a f\u00fcggetlens\u00e9get t\u0171zt\u00e9k ki c\u00e9lul: a k\u00fclf\u00f6ldi hiteleket visszafizett\u00e9k, a k\u00fclf\u00f6ldi befektet\u0151k tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t korl\u00e1toztak, er\u0151s \u00e1llami szektort akartak ki\u00e9p\u00edtnei. Az 1929-es vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g<\/strong> el\u0151l azonban nem tudott a korm\u00e1nyzat megmenek\u00fclni, sz\u00e9les el\u00e9gedetlens\u00e9g alakult ki.\n\n1930-ban jelent\u0151s t\u00e1mogatotts\u00e1gal v\u00e9rtelen puccs d\u00f6nt\u00f6tte meg a korm\u00e1nyt, katonai diktat\u00fara lett bevezetve. Az 1930-1943 k\u00f6zti id\u0151szakot Argent\u00edn\u00e1ban Sz\u00e9gyenletes \u00c9vtizednek<\/strong> nevezik, annak ok\u00e1n, hogy a korm\u00e1nyzat el\u0151nytelen szerz\u0151d\u00e9seket k\u00f6t Angli\u00e1val, a korrupci\u00f3 hatalmas lesz, a leg\u00e1lis ellenz\u00e9ket betiltj\u00e1k, az utc\u00e1kon pedig sz\u00e9ls\u0151balosok \u00e9s sz\u00e9ls\u0151jobbosok csat\u00e1znak egym\u00e1ssal. A hadsereg megoszlik a sz\u00f6vets\u00e9gesek \u00e9s a tengelyhatalmok k\u00f6zti szimp\u00e1ti\u00e1ban.\n\n1943-ben \u00fajabb puccs zajlik le. Az \u00faj hatalom szimpatiz\u00e1l a tengelyhatalmakkal, de nem v\u00e1ltoztat a semlegess\u00e9gi politik\u00e1n, s\u0151t 1944-ben - amikor m\u00e1r nyilv\u00e1nval\u00f3 Hitler veres\u00e9ge - hadat \u00fczen N\u00e9metorsz\u00e1gnak, de ez nagyr\u00e9szt jelk\u00e9pes, mert nem k\u00fcld egyetlen katon\u00e1t se harcba.\n\n\"\"<\/a>\n

Per\u00f3n \u00e9s feles\u00e9ge<\/em><\/p>\nAz 1943-as puccsban r\u00e9szt vesz - nem vezet\u0151i poz\u00edci\u00f3ban -\u00a0Juan Domingo Per\u00f3n<\/strong>, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg minden id\u0151k legismertebb argent\u00edn politikusa, aki a katonai diktat\u00fara munka\u00fcgyi \u00e9s n\u00e9pj\u00f3leti miniszterek\u00e9nt lesz n\u00e9pszer\u0171 az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban. 1946-ban eln\u00f6kk\u00e9 v\u00e1lasztj\u00e1k, innen kezd\u0151dik a r\u00f3la elnevezett peronizmus<\/strong> nev\u0171 saj\u00e1tos argent\u00edn populista ideol\u00f3gia, mely v\u00e9get vet a kor\u00e1bbi nacionalista kontra liber\u00e1lis harcnak az argent\u00edn politikai \u00e9letben. F\u0151 jelszavai \"se nem jenki, se nem marxista\", azaz semlegess\u00e9g mind az USA-val, mind a Szovjet\u00fani\u00f3val szemben, tov\u00e1bb\u00e1 se nem a jobboldali (liber\u00e1lis), se nem baloldali (kommunista), valamint a \"h\u00e1rom z\u00e1szl\u00f3 elve\": t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1g, gazdas\u00e1gi f\u00fcggetlens\u00e9g, nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9g. A t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g az els\u0151 helyen, innen az \u00e1ltala alap\u00edtott p\u00e1rt, az Igazs\u00e1gp\u00e1rt<\/strong> neve is. A c\u00e9l mind a szovjet t\u00edpus\u00fa szocializmus, mind a nyugati t\u00edpus\u00fa kapitalizmus meghalad\u00e1sa. Mik\u00f6zben a hatalmi elit szinte minden r\u00e9sze Per\u00f3n ellens\u00e9ge lett - b\u00e1r m\u00e1s-m\u00e1s okokb\u00f3l mindenki t\u00e1madta \u0151t - hatalmas n\u00e9pi t\u00e1mogat\u00e1sban volt r\u00e9sze, sok esetben a sz\u00e9ls\u0151bbos \u00e9s a sz\u00e9lbalos h\u00edvek is benne l\u00e1tt\u00e1k meg egyszerre az ide\u00e1lis vez\u00e9rt, tov\u00e1bb\u00e1 a szakszervezetek teljes m\u00e9rt\u00e9kben m\u00f6g\u00e9 \u00e1lltak. A k\u00fclf\u00f6ld ir\u00e1nti semlegess\u00e9g\u00e9re<\/strong> jellemz\u0151 adal\u00e9k: egyszerre adott mened\u00e9ket Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l menek\u00fcl\u0151 n\u00e1ciknak \u00e9s ismerte el Izrael \u00c1llamot els\u0151k\u00e9nt a d\u00e9l-amerikai \u00e1llamok k\u00f6z\u00fcl. Ugyanez a belpolitik\u00e1ban: betiltotta a sztr\u00e1jkokat, viszont \u0151 maga vette \u00e1t a szakszervezeti k\u00f6vetel\u00e9sek kik\u00e9nyszer\u00edt\u00e9s\u00e9t. A mag\u00e1ntulajdont nem t\u00f6r\u00f6lte el, kiv\u00e9ve az \u00f3ri\u00e1sc\u00e9geket, melyeket \u00e1llamos\u00edtott<\/strong>, azonban olyan munkav\u00e9delmi szab\u00e1lyokat vezetett be, melyek kor\u00e1bban sosem l\u00e9teztek (magas minim\u00e1lb\u00e9r, k\u00f6telez\u0151 \u00e9ves szabads\u00e1g, stb.), tov\u00e1bb\u00e1 teljesen ingyenes lesz minden lakos sz\u00e1m\u00e1ra az oktat\u00e1s, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy. \u00e1llami b\u00e9rlak\u00e1sok j\u00f6ttek l\u00e9tre a szeg\u00e9nyeknek, stb. Per\u00f3n els\u0151 feles\u00e9g\u00e9nek - Mar\u00eda Eva Duarte, ismertebb nev\u00e9n Evita Per\u00f3n<\/strong> - hatalmas n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge szint\u00e9n seg\u00edtette, Evita m\u00e9lyszeg\u00e9nys\u00e9gb\u0151l felemelkedett sorb\u00f3l lett \u00fcnnepelt sz\u00edn\u00e9szn\u0151, 1945-ben h\u00e1zasodtak \u00f6ssze. Nem csak feles\u00e9ge volt, hanem fontos politikai szerepl\u0151 is: alap\u00edtv\u00e1nya hatalmas \u00f6sszegekkel rendelkezett, amit a legszeg\u00e9nyebb r\u00e9tegek \u00e9s az \u00e1rv\u00e1k r\u00e9sz\u00e9re haszn\u00e1lt fel, az alap\u00edtv\u00e1ny bev\u00e9teleit r\u00e9szben az \u00e1llam (a kaszin\u00f3kra \u00e9s szerencsej\u00e1t\u00e9kokra kivetett k\u00fcl\u00f6nad\u00f3k az alap\u00edtv\u00e1nyhoz folytak be), r\u00e9szben egyes t\u0151k\u00e9sek adt\u00e1k (ut\u00f3bbiak k\u00f6z\u00fcl sok esetben k\u00e9nyszerb\u0151l, Evita ugyanis az \"\u00f6nk\u00e9ntes\" adom\u00e1nyt megtagad\u00f3kra rendszerint ad\u00f3ellen\u0151rz\u00e9st rendelt el). Ami meglep\u0151: Per\u00f3n\u00e9k ellenfelei is elismert\u00e9k<\/strong>, hogy nem haszn\u00e1ltak fel szem\u00e9lyes c\u00e9lokra semmit az alap\u00edtv\u00e1ny p\u00e9nz\u00e9b\u0151l. (Per\u00f3n megd\u00f6nt\u00e9se ut\u00e1n viszont az \u00faj vezet\u00e9s ellopta a felhalmoz\u00f3dott p\u00e9nzt.)\n\n\"\"<\/a> \"\"<\/a>\n

a baloldal szerint fasiszta, a jobboldal szerint kommunista<\/em><\/p>\nAz 50-es \u00e9vekt\u0151l rosszabbodik<\/strong> a gazdas\u00e1gi helyzet, az argent\u00edn fejl\u0151d\u00e9s lassul. Megn\u0151 az ellenz\u00e9ki aktivit\u00e1s, amire Per\u00f3n er\u0151szakkal v\u00e1laszol. Az argent\u00edn katolikus egyh\u00e1z is Per\u00f3n ellen fordul. K\u00f6zben az USA sz\u00e1m\u00e1ra is kellemetlenn\u00e9 v\u00e1lik Per\u00f3n politik\u00e1ja. Az 1955-\u00f6s puccsot az argent\u00edn hadsereg USA-bar\u00e1t vezet\u0151i hajtj\u00e1k v\u00e9gre, csak a szakszervezetek kelnek Per\u00f3n v\u00e9delm\u00e9re, de \u0151, megel\u0151zend\u0151 a tov\u00e1bbi v\u00e9ront\u00e1st, ink\u00e1bb lemond, majd sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sbe vonul, r\u00e9gi bar\u00e1tja, Franco ad neki mened\u00e9ket Spanyolorsz\u00e1gban.\n\nAz \u00faj katonai diktat\u00fara v\u00e1laszt\u00e1sokat tart, de azon a per\u00f3nista p\u00e1rt nem indulhat, 1962<\/strong>-ben ism\u00e9t katonai puccs zajlik, miut\u00e1n az eln\u00f6k \u00fajrarenged\u00e9lyezi a per\u00f3nista p\u00e1rtot. 1966-ban ism\u00e9t puccs, majd megint 1976-ban. Ezek m\u00e1r ink\u00e1bb a hadsereg vezet\u00e9s\u00e9nek bels\u0151 konfliktusait<\/strong> t\u00fckr\u00f6zik. K\u00f6zben 1973-ban szabad v\u00e1laszt\u00e1sok zajlanak, melyen Per\u00f3n nyer - p\u00e1rtja \u00fajra lett enged\u00e9lyezve -, de meghal 1974-ben, majd posztj\u00e1n m\u00e1sodik feles\u00e9ge \u00f6r\u00f6kli (Evita meghal m\u00e9g 1952-ben), aki azonban alkalmatlan<\/strong> politikusnak bizonyul. A per\u00f3nista p\u00e1rt ny\u00edltan 2 ellens\u00e9ges r\u00e9szre szakad<\/strong>, a balsz\u00e1rny illegalit\u00e1sba vonul, a jobbsz\u00e1rny pedig illeg\u00e1lis katonai szervezett hoz l\u00e9tre a \"marxist\u00e1k\" elleni harcra (mindenki marxist\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt, aki ellenz\u00e9ki), mik\u00f6zben a balsz\u00e1rny is rendelkezett hasonl\u00f3 szervezettel, mely er\u0151sen rokonszenvezett a Che Guevara \u00e1ltal hirdetett kommunista eszm\u00e9kkel, valami az \u00e1ltala javasolt \"v\u00e1rosi partiz\u00e1nmozgalommal\". Am\u00edg Per\u00f3n \u00e9lt, k\u00e9pes volt a mozgalom sz\u00e9ls\u0151balos \u00e9s sz\u00e9ls\u0151jobbos ir\u00e1nyzatait is \u00f6sszeb\u00e9k\u00edteni, mivel szem\u00e9ly\u00e9t tisztelte mindk\u00e9t t\u00e1bor. hal\u00e1la ut\u00e1n azonban nem akadt m\u00e1r senki, aki k\u00e9pes lett volna erre.\n\n\"\"<\/a>\n

Jorge Videla, az 1976-os puccs vezet\u0151je egy perui b\u00e9lyegen<\/em><\/p>\nA k\u00e1osz ellen zajlott az utols\u00f3 argent\u00edn puccs 1976<\/strong>-ban. Az amerikai korm\u00e1ny \u00e1llt a puccs m\u00f6g\u00f6tt, a magyar\u00e1zat ugyanaz volt, mint az 1973-es chilei puccs<\/strong> eset\u00e9ben: meg kell akad\u00e1lyozni, hogy szovjet csatl\u00f3s\u00e1llam<\/strong> j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre. Az 1976-1983 k\u00f6zti argent\u00edn diktat\u00far\u00e1nak kb. k\u00e9tszer-h\u00e1romszor annyi \u00e1ldozata volt, mint a Pinochet-f\u00e9le diktat\u00far\u00e1nak, de - r\u00e9szben a\u00a0 korabeli szovjet propaganda hat\u00e1s\u00e1ra - Chile k\u00f6r\u00fcl sokkal nagyobb h\u00edrver\u00e9s lett, mivel Chile eset\u00e9ben egy marxista ellen volt\u00a0 a puccs, m\u00edg Argent\u00edna eset\u00e9ben nem. Ez egy \u00e9rdekes adal\u00e9k arr\u00f3l, hogy a m\u00e9di\u00e1k hogyan k\u00e9pesek deform\u00e1lni<\/strong> a t\u00f6rt\u00e9nelemtudatot: az argent\u00edn diktat\u00fara \u00e1ldozatair\u00f3l csak azok tudnak, akik kifejezetten foglalkoztak az esettel, m\u00edg Pinochet \u00e1ldozatair\u0151l mindenki tud.\n\nA katonai diktat\u00fara v\u00e9g\u00e9t az elvesztett falklandi h\u00e1bor\u00fa hozta. A Fakland-szigetek<\/strong> esete f\u00e1j\u00f3 pont Argen\u00edt\u00e1ban. Jogilag itt mindk\u00e9t f\u00e9lnek igaza van: az argent\u00edn oldal szerint - \u00e9s ez t\u00e9ny - Argent\u00edna f\u00fcggetlens\u00e9gekor a Falkland-szigetek elismerten spanyol ter\u00fclet volt, a brit oldal szerint viszont - \u00e9s ez is t\u00e9ny - a spanyolok\u00a0 a ter\u00fcletet elhagyt\u00e1k k\u00e9s\u0151bb, \u00edgy az els\u0151 \u00e1lland\u00f3 lakoss\u00e1g - brit telepesek - \u00fcres ter\u00fcletre \u00e9rkeztek.\n\n\"\"<\/a>\n

Cristina Fern\u00e1ndez<\/em><\/p>\n1983 \u00f3ta<\/strong> demokr\u00e1cia van Argent\u00edn\u00e1ban. Mivel a per\u00f3nizmus felosztotts\u00e1ga ma is t\u00e9ny, megesik, hogy per\u00f3nista politikusok eg\u00e9szen m\u00e1s politik\u00e1t folytatnak. Pl. Carlos Menem (eln\u00f6k 1989-1999) jobboldali, liber\u00e1lis politik\u00e1t folytatott, m\u00edg N\u00e9stor Kircher \u00e9s feles\u00e9ge, Cristina Fern\u00e1ndez (eln\u00f6k: 2003-2007, ill. 2007-2015 k\u00f6z\u00f6tt) baloldali populist\u00e1k, mik\u00f6zben ugyanannak<\/strong> a p\u00e1rtnak a sz\u00edneiben politiz\u00e1ltak. Jelenleg az argent\u00edn parlamentben 50 %-a van a per\u00f3nizmusnak, az \u00f6sszes ir\u00e1nyzatot sz\u00e1m\u00edtva (30 % baloldal, 20 % jobboldal). A per\u00f3nist\u00e1kon k\u00edv\u00fcl van az argent\u00edn politikai \u00e9letben egy\u00a0 konzervat\u00edv-liber\u00e1lis jobboldali t\u00f6mb (40 %), valamint kisebb p\u00e1rtok, k\u00f6z\u00fcl\u00fck a baloldal 4 %-ot, sz\u00e9ls\u0151bal pedig 2 %-ot tesz ki.","type":"rich"}