{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"Theait\u00e9tosz","html":"Sz\u00f3krat\u00e9sz tal\u00e1lkozik bar\u00e1tja egyik tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1val, egy Theait\u00e9tosz nev\u0171 fiatalemberrel, akivel a tud\u00e1s mibenl\u00e9t\u00e9nek<\/strong> k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t vitatj\u00e1k meg. Ez a\u00a0Theait\u00e9tosz azonos a h\u00edres \u00f3g\u00f6r\u00f6g matematikussal, de itt ebben a p\u00e1rbesz\u00e9dk\u00e9nt m\u00e9g fiatalk\u00e9nt szerepel.\n\n\"\"<\/a>A k\u00e9rd\u00e9s: mit nevez\u00fcnk<\/strong> tud\u00e1snak?\n\nAz els\u0151 meghat\u00e1roz\u00e1s<\/strong>: a tud\u00e1s az \u00e9szlel\u00e9s<\/strong>. Aki valamit \u00e9szlel, az tudja is azt.\n\nSz\u00f3krat\u00e9sz megjegyzi, ez Pr\u00f3tagorasz<\/strong> \u00e1ll\u00e1spontja is, aki ezt picit m\u00e1sk\u00e9nt magyar\u00e1zva kijelenti: az ember minden dolgok m\u00e9rc\u00e9je<\/strong>, a l\u00e9tez\u0151 dolgoknak \u00fagy, ahogy azok l\u00e9teznek, a neml\u00e9tez\u0151knek meg \u00fagy, ahogy azok nem l\u00e9teznek.\n\nVajon a dolgok teh\u00e1t azok, aminek l\u00e1tszanak? Azaz ami nekem valaminek l\u00e1tszik, az m\u00e1snak is annak l\u00e1tszik? Az \u00e9rz\u00e9kszerveink teh\u00e1t tud\u00e1st adnak? Akkor mi\u00e9rt van az, hogy pl. ugyanazt a szelet<\/strong> egy ember kev\u00e9sb\u00e9 hidegnek \u00e9rzi, mint m\u00e1s? Pr\u00f3tagorasz szerint teh\u00e1t ugyanaz a sz\u00e9l egyszerre t\u00f6bbf\u00e9le, vagy csak az, hogy valakinek ilyen, m\u00e1snak meg olyan? Nyilv\u00e1nval\u00f3an az ut\u00f3bbit \u00e1ll\u00edtja.\n\nMi azonban az \u00e9szlel\u00e9s<\/strong>? Mivel mindig valami l\u00e9tez\u0151re vonatkoz\u00f3 \u00e9s azonos a tud\u00e1ssal, \u00edgy a tud\u00e1s mindig hib\u00e1tlan? Hiszen ha az \u00e9szlel\u00e9s \u00e9s a tud\u00e1s ugyanaz, akkor a tud\u00e1s hib\u00e1tlan<\/strong> kell, hogy legyen.\n\nSz\u00f3krat\u00e9sz megjegyzi, hogy sok filoz\u00f3fus szerint eleve nem lehet a dolgokr\u00f3l besz\u00e9lni, mivel azok mindig mozg\u00e1sban vannak \u2013 l\u00e1sd Pr\u00f3tagorasz, H\u00e9rakleitosz, Empedokl\u00e9sz n\u00e9zeteit -, a nagy kiv\u00e9tel Parmenid\u00e9sz. (Parmenid\u00e9sz a dolgokat l\u00e1tszatoknak hitte.)\n
Plat\u00f3n nem adja vissza teljesen pontosan a megnevezett filoz\u00f3fusok n\u00e9zeteit, ezt vegy\u00fck figyelembe! L\u00e1sd b\u0151vebben itt<\/a>!<\/blockquote>\nDe mi a helyzet az \u00f6r\u00f6k mozg\u00e1ssal<\/strong> \u00e9s az \u00e9szlel\u00e9ssel?\n\nMinden egym\u00e1st\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u00e9sben l\u00e9tezik. Az \u00e9szlel\u00e9s is, hiszen az egy folyamat az \u00e9szlelt \u00e9s az \u00e9szlel\u0151 k\u00f6z\u00f6tt. Ami valakinek valamilyennek t\u0171nik, az nem t\u0171nik ugyanolyannak m\u00e1snak, s\u0151t m\u00e9g ugyannak az embernek<\/strong> sem t\u0171nik ugyanaz mindig ugyanolyannak.\n\n\u00c9szleteink szubjekt\u00edvek, azt se tudjuk biztosan, mikor vagyunk \u00e9bren \u00e9s mikor alszunk. Ugyanez a helyzet egyes betegs\u00e9gekkel, melyek hamis \u00e9szleteket okoznak. Tudjuk-e teh\u00e1t azt amit \u00e9szlelel\u00fcnk? A k\u00f6vetkeztet\u00e9s az, hogy nem.\n\nTov\u00e1bb\u00e1 nem igaz Pr\u00f3tagorasz t\u00e9tele se, hogy az ember minden dolgok m\u00e9rc\u00e9je.\n\nAki valaha megismert valamit, s ez megvan emlkezet\u00e9ben, az vajon k\u00e9pes nem tudni azt? Nem, ez nem lehets\u00e9ges. De ha ez igaz, akkor a k\u00f6vetkeztet\u00e9s az, hogy lehets\u00e9ges tud\u00e1s \u00e9szlel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl is, azaz t\u00e9ves<\/strong> a kor\u00e1bbi felt\u00e9telez\u00e9s, hogy a tud\u00e1s \u00e9szlel\u00e9s. Hiszen az eml\u00e9kez\u00e9snek nem r\u00e9sze<\/strong> az \u00e9szlel\u00e9s.\n\nPr\u00f3tagorasz azonban azt mondan\u00e1 ebben a k\u00e9rd\u00e9sben, hogy a valamir\u0151l az eml\u00e9kezetben l\u00e9tez\u0151 tud\u00e1s nem azonos azzal, amit az illet\u0151 arr\u00f3l a valamir\u0151l szerzett az \u00e9rzekel\u00e9s pillanat\u00e1ban. Azaz ilyen \u00e9rtelemben lehet<\/strong> egyszerre tudni \u00e9s nem tudni valamit. Hiszen az ember is \u00e1lland\u00f3 mozg\u00e1sban van, v\u00e1ltozik \u00e9lete sor\u00e1n. Tov\u00e1bb\u00e1 a tud\u00e1st illet\u0151en az emberek elt\u00e9r\u0151ek: van jobb \u00e9s rosszabb tud\u00e1s, hiszen egy adott t\u00e9ma szak\u00e9rt\u0151je nyilv\u00e1n jobban \u00e9rt az adott t\u00e9m\u00e1hoz, mint m\u00e1s ember. Pr\u00f3tagorasz azt mondan\u00e1, elm\u00e9lete 2 m\u00f3don c\u00e1folhat\u00f3:\n
    \n \t
  • be kell bizony\u00edtania, hogy \u00e9rz\u00e9seink nem egy\u00e9niek \u00e9s viszonylagosak,<\/li>\n \t
  • vagy azok ugyan, de az \u00e9szlel\u00e9sben kialakult \u00e9szlelet nem egy\u00e9ni.<\/li>\n<\/ul>\nHa ezt valaki nem k\u00e9pes igazolni, akkor m\u00e9gis<\/strong> Pr\u00f3tagorasz t\u00e9tele igaz, hogy mindennek a m\u00e9rt\u00e9ke az ember.\n\nHa \u00e1ltalunk nem ismert idegen nyelvet l\u00e1tunk vagy hallunk, l\u00e1tjuk a bet\u0171ket, halljuk a besz\u00e9det, de nem \u00e9rtj\u00fck azokat. A \u201etud\u00e1s\u201d itt azonban jelentheti azt is, hogy felfogjuk a bet\u0171ket \u00e9s a hangokat\n\nN\u00e9zz\u00fck meg azonban a k\u00e9rd\u00e9st m\u00e9g egyszer!\n\nMit jelent teh\u00e1t val\u00f3j\u00e1ban az \u00f6r\u00f6k mozg\u00e1s elve \u00e9s az, hogy az ember mindennek m\u00e9rt\u00e9ke?\n\nPr\u00f3tagorasz teh\u00e1t azt \u00e1ll\u00edtja: minden az egy embernek, ahogy az t\u0171nik neki. Viszont mindenki valamiben b\u00f6lcsnek, m\u00e1sban tudatlannak tartja mag\u00e1t. S amikor ez sz\u00fcks\u00e9ges, mindenki megb\u00edzik a b\u00f6olcsess\u00e9gen, pl. haj\u00f3t\u00f6r\u00e9s eset\u00e9ben a tapasztalt tenger\u00e9szben. A b\u00f6lcsess\u00e9g igaz tud\u00e1s<\/strong>, m\u00edg a tudatlans\u00e1g hamis v\u00e9lem\u00e9ny az emberek szerint. Ahogy a betegnek egy \u00e9des \u00e9tel keser\u0171nek t\u0171nhet, majd amikor eg\u00e9szs\u00e9ges lesz, m\u00e1r \u00e9desnek \u00e9rzi.\n\nNincs ember, aki ne tartana valaki m\u00e1st tudatlannak vagy t\u00e9ved\u0151nek. Pedig ez ellentmond Pr\u00f3tagorasz t\u00e9tel\u00e9nek. Mi\u00e9rt? Mert ha valaki valamit igaznak nyilv\u00e1n\u00edt, akkor vagy azt kell felt\u00e9telezni, hogy mindenki m\u00e1s szint\u00e9n igaznak mondja ugyanazt vagy azt, hogy mindenki m\u00e1s v\u00e9lem\u00e9nye nem sz\u00e1m\u00edt. Viszont t\u00e9ny: mindig van ellenv\u00e9lem\u00e9ny. Amib\u0151l az k\u00f6vetkezik<\/strong>: ami valakinek igaz, az m\u00e1snak hamis. Ugyanez k\u00f6vetkezik abb\u00f3l is, ha az felt\u00e9telezz\u00fck, hogy m\u00e1sok v\u00e9lem\u00e9nye nem sz\u00e1m\u00edt.\n\nMag\u00e1nak Pr\u00f3tagorasznak se lehet igaza, hiszen sokan nem \u00e9rtenek vele egyet. Azaz ha mindennek a m\u00e9rt\u00e9ke az ember, akkor ha az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge szerint nem igaz Pr\u00f3tagorasz t\u00e9tele, akkor az nem igaz. Hiszen \u0151 azt \u00e1ll\u00edtja, m\u00e1sok v\u00e9lem\u00e9nye igaz, m\u00edg ezek a m\u00e1sok nem \u00e1ll\u00edtj\u00e1k ugyanezt m\u00e1sokr\u00f3l, k\u00f6zt\u00fck Pr\u00f3tagoraszr\u00f3l!\n\nViszont Pr\u00f3tagorasznak igaza van, hiszen t\u00e9ny: a legt\u00f6bb alapvet\u0151 \u00e9rz\u00e9s igaz, pl. a sz\u00e1razs\u00e1g, melegs\u00e9g azonosan \u00e9rz\u0151dik mindenki \u00e1ltal. Azaz azok az \u00e9szleletek, melyeket k\u00f6zvetlen\u00fcl<\/strong> \u00e9rz\u00fcnk \u00e9rz\u00e9kszerveinkkel. Ezekben teh\u00e1t tud\u00e1sunk helyes, lesz\u00e1m\u00edtva a m\u00e1r eml\u00edtett betegs\u00e9g eset\u00e9t. Pr\u00f3togarasz a nem k\u00f6zvetlen \u00e9rzetekre \u00e9rti, hogy azok azok, amilyenek, pl. az, hogy mi igazs\u00e1gos csak att\u00f3l f\u00fcgg<\/strong>, hogy az emberek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge mit tart annak.\n\nK\u00f6nny\u0171 bizony\u00edtani, hogy nem minden ember tud\u00e1sa igaz. De azt neh\u00e9z bizony\u00edtani, hogy egyes ember \u00e9rzete valamir\u0151l t\u00e9ves, m\u00e1rpedig ezt kell bizony\u00edtani, ha elfogadjuk, hogy a tud\u00e1s \u00e9szlell\u00e9s.\n\nL\u00e1ssuk most azokat, akik szerint minden mozg\u00e1sban van.\n\nMit \u00e9rt\u00fcnk mozg\u00e1s alatt. K\u00e9t dolgot:\n
      \n \t
    • a dolog helyv\u00e1ltoztat\u00e1st,<\/li>\n \t
    • a dolog v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t.<\/li>\n<\/ul>\nA dolgokra jellemz\u0151 mind a kett\u0151.\n\nAz \u00e9szlel\u00e9s folyamata az \u00e9szlelt \u00e9s az \u00e9szlel\u0151 viszonya, melyben mindkett\u0151 mozg\u00e1sban van. Ez a mozg\u00e1s mindk\u00e9t fenti mozg\u00e1st\u00edpus megl\u00e9t\u00e9t jelenti. Ebben az esetben viszont semmit se tudunk, hiszen mire k\u00e9pzetet alkotunk valamir, az m\u00e1r meg is v\u00e1ltozott<\/strong> \u00e9s a mi \u00e9rzekel\u00e9s\u00fcnk is megv\u00e1ltozott vele egyid\u0151ben. Ez pedig azt jelenti, hogy minden v\u00e1lasz helyes. Val\u00f3j\u00e1ban m\u00e9g az \u201eez\u201d, \u201eaz\u201d, stb. szavak haszn\u00e1lata is probl\u00e9m\u00e1s a folytonos v\u00e1ltoz\u00e1s miatt. Az \u00f6r\u00f6k mozg\u00e1s tan\u00e1nak h\u00edvei k\u00e9nytelenek leszek valamilyen \u00faj nyelvezetet kital\u00e1lni.\n\nVisszat\u00e9rve most az eredeti kiindul\u00f3pontra, mely szerint a tud\u00e1s \u00e9szlel\u00e9s, felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, maguk az \u00e9rz\u00e9kszervek adj\u00e1k a tud\u00e1st vagy azokon kereszt\u00fcl lesz tud\u00e1s. Ha pl. feh\u00e9r sz\u00ednt l\u00e1tunk, a feh\u00e9rs\u00e9get, a feh\u00e9rs\u00e9get maga a szem \u00e1llap\u00edtja meg vagy a feh\u00e9rs\u00e9g be\u00e9rkezik a szembe, amit azt\u00e1n valami m\u00e1s<\/strong> \u2013 pl. nevezz\u00fck l\u00e9leknek \u2013 dolgoz fel? Nyilv\u00e1nval\u00f3an az ut\u00f3bbi az igaz, hiszen t\u00f6bb \u00e9rz\u00e9kszerv\u00fcnk van, s azok sok esetben ugyanazt \u00e9szlelik, a k\u00f6z\u00f6s \u00e9szleletet pedig nem dolgozhatj\u00e1k ki egyenk\u00e9nt. (Amit Plat\u00f3n itt l\u00e9leknek nevez, azt ma \u00e9rtelemnek nevezn\u00e9nk, Plat\u00f3n a l\u00e9lek sz\u00f3t j\u00f3val sz\u00e9lesebb \u00e9rtelemben haszn\u00e1lta, ahogy azt manaps\u00e1g szok\u00e1s.)\n\nViszont az \u201eazonos\u201d, \u201ek\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151\u201d, \u201esok\u201d k\u00e9pzetek nem \u00e9rz\u00e9kszerveink k\u00f6zvetlen m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek eredm\u00e9nye, ezeket egyetlen \u00e9rz\u00e9kszervvel se lehet megmagyar\u00e1zni, hiszen pl. az azonoss\u00e1got nem \u00e9szleli egyik \u00e9rz\u00e9kszerv\u00fcnk se. Azaz ezeket az \u00e9rtelem \u2013 a l\u00e9lek \u2013 \u00e9rz\u00e9kszervek n\u00e9lk\u00fcl tudja<\/strong>.\n\nA k\u00f6vetkeztet\u00e9s: a tud\u00e1s nem lehet \u00e9szlel\u00e9s, hanem az \u00e9szleletek feldolgoz\u00e1sa, melyhez viszont olyan tud\u00e1s is tartozik, mely nem \u00e9szlel\u00e9s eredm\u00e9nye! Azaz a kiindul\u00f3 t\u00e9zis c\u00e1folva<\/strong> lett: a tud\u00e1s nem \u00e9szlel\u00e9s<\/strong>.\n\nK\u00f6zben Sz\u00f3krat\u00e9sz elveti Parmenid\u00e9sz \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1nak megvitat\u00e1s\u00e1t, mely Pr\u00f3tagorasz \u00e9s H\u00e9rakletosz t\u00e9teleinek t\u00f6k\u00e9letes ellent\u00e9te. Hozz\u00e1teszem: val\u00f3j\u00e1ban erre nincs is sz\u00fcks\u00e9g a tud\u00e1s meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz, hiszen Parmenid\u00e9sz szerint minden l\u00e1tszat, az egyetlen egys\u00e9ges l\u00e9tez\u0151t kiv\u00e9ve.\n\nMi teh\u00e1t a tud\u00e1s?\n\nA m\u00e1sodik meghat\u00e1roz\u00e1s<\/strong>: a tud\u00e1s a dolgokr\u00f3l az \u00e9rtelem \u00e1ltal alkotott v\u00e9lem\u00e9ny.\n\nNyilv\u00e1n mem lehet minden v\u00e9lem\u00e9ny tud\u00e1s, hiszen maga a v\u00e9lem\u00e9ny sz\u00f3 m\u00e1r jelzi, lehet igaz \u00e9s hamis v\u00e9lem\u00e9ny is.\n\nAki valamir\u0151l v\u00e9lem\u00e9nyt alkot, arr\u00f3l alkot v\u00e9lem\u00e9nyt amir\u0151l tud vagy arr\u00f3l amir\u0151l nem tud. Az el\u0151bbi.\n\nLehets\u00e9ges-e az, hogy valaki tud valamit \u00e9s m\u00e9gsem tudja azt? Nem.\n\nAki hamis v\u00e9lem\u00e9nyt alkot, \u00fagy gondolja, hogy az a dolog, melyr\u0151l tud nem az a dolog, melyr\u0151l tud, hanem valamilyen m\u00e1s dolog, melyr\u0151l tud, \u00edgy tudva mindkett\u0151r\u0151l tudatlan? Ez nem lehets\u00e9ges<\/strong>.\n\nS ford\u00edtva? Azaz aki nem tud egy dologr\u00f3l, gondolja-e azt, hogy az egy m\u00e1sik dolog, melyr\u0151l szint\u00e9n nem tud. Ez sem lehets\u00e9ges<\/strong>.\n\nViszont az teljesen lehetetlen, hogy aki tud egy dologr\u00f3l, az azt olyan dolognak gondolja, amir\u0151l nem tud.\u00a0 S az is, hogy nem tud egy dologr\u00f3l, s azt olyan dolognak gondolja, amir\u0151l tud. S\u0151t ezek ellent\u00e9te abszurdum.\n\nDe akkor mikor lesz valamir\u0151l hamis v\u00e9lem\u00e9ny? Hiszen az ember vagy tud egy dologr\u00f3l vagy nem tud r\u00f3la, harmadik eshet\u0151s\u00e9g nem l\u00e9tezik.\n\nA k\u00e9rd\u00e9st nem a tud\u00e1s \u00e9s nemtud\u00e1s oldal\u00e1r\u00f3l<\/strong> kell teh\u00e1t vizsg\u00e1lni, hanem a meg\u00edt\u00e9l\u00e9s szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l<\/strong>: valaki hiheti azt t\u00e9vesen, hogy tud valamir\u0151l, mik\u00f6zben nem tud r\u00f3la, s ford\u00edtva.\n\nA v\u00e9lem\u00e9ny mindenk\u00e9ppen valamilyen l\u00e9tez\u0151 dologr\u00f3l van, neml\u00e9tez\u0151r\u0151l nem lehet v\u00e9lem\u00e9ny.\n\nA hamis v\u00e9lem\u00e9ny felcser\u00e9lt v\u00e9lem\u00e9ny<\/strong>. Pl. egy ember egy l\u00e9tez\u0151 dolgot m\u00e1s l\u00e9tez\u0151 dolognak v\u00e9l, melyr\u0151l tudom\u00e1sa van, \u00edgy t\u00e9ves v\u00e9lem\u00e9ny alakul ki benne: a k\u00e9t dolgot felcser\u00e9li elm\u00e9je.\n\nAmikor ez t\u00f6rt\u00e9nik, az ember mindk\u00e9t dologra kell, hogy gondoljon, vagy csak az egyikre a kett\u0151 k\u00f6z\u00fcl? Mink\u00e9t eset lehets\u00e9ges.\n\nMi a gondolkoz\u00e1s? Az elme \u00e1ltal lefolytatott egyfajta \u00f6nmag\u00e1val val\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9s<\/strong>, melyben az elme meggy\u0151zi mag\u00e1t az \u00e9rzetek alapj\u00e1n valamir\u0151l.\n\nAmikor valaki hamisan \u00edt\u00e9l, akkor meg van gy\u0151z\u00f6dve, hogy az egyik dolog valamely m\u00e1sik dolog. De ez nem lehets\u00e9ges akkor, ha az illet\u0151 ismeri mindk\u00e9t dolgot. S akkor se, ha csak az egyiket. Azaz az el\u0151bbi t\u00e9tel k\u00e9ptelens\u00e9g: azaz nem \u00e1ll<\/strong>, hogy a t\u00e9ves \u00edt\u00e9let felcser\u00e9l\u00e9st jelent.\n\nA k\u00f6vetkeztet\u00e9s az, hogy t\u00e9ves<\/strong> az a kiindul\u00f3pont, mely szerint aki tud egy dologr\u00f3l, az azt olyan dolognak gondolja, amir\u0151l nem tud \u00e9s az is, hogy nem tud egy dologr\u00f3l, s azt olyan dolognak gondolja, amir\u0151l tud. Pl. lehet, hogy l\u00e1tok egy ismeretlen szem\u00e9lyt, akit t\u00e1volr\u00f3l egy ismer\u0151s\u00f6mnek hiszek. Ez az\u00e9rt lett eddig kiz\u00e1rva, mert az jelenten\u00e9, hogy egyszerre tudok \u00e9s nem tudok valamit.\n\nLehets\u00e9ges, hogy valaki nem tud valamit, majd megtanulja azt? Term\u00e9szetesen lehets\u00e9ges<\/strong>.\n\nK\u00e9pzelj\u00fck el az \u00e9rtelmet, mint egy viaszt\u00f6mb\u00f6t, mely lehet tiszta \u00e9s lehet kev\u00e9sb\u00e9 tiszta! \u00c9szleleteink \u00e9s gondolataink ebbe a viaszt\u00f6mbbe jegyz\u0151dnek fel, s ott vannak addig, m\u00edg nem t\u00f6rl\u0151dnek ki onnan, ami a felejt\u00e9st jelenti. \u00cdgy lehet, hogy valaki egyszerre tud \u00e9s nem tud valamit. Ez azt jelenti, hogy \u00e9szlelek valamit, amir\u0151l tudok, de azt nem annak a tud\u00e1snak a viaszlenyomat\u00e1nak feleltetem meg, hanem valamely m\u00e1s dolog\u00e9nak, ugyan\u00fagy ahogy pl. valaki felcser\u00e9li a cip\u0151j\u00e9t. Ennek az lehet az oka, hogy a dolog \u00e9rzete nem egyezik annak viaszlenyomat\u00e1val az \u00e9rtelmemben. Ebb\u0151l az k\u00f6vetkezik, hogy hamis v\u00e9lem\u00e9ny csak olyan tud\u00e1s lehet<\/strong>, ami megvan benn\u00fcnk, hiszen nem gondolhatunk semmir\u0151l se olyat, amit nem tudunk.\n\nAmikor a viszat\u00f6mb\u00fcnk tiszta \u00e9s m\u00e9ly, gyorsan tanulunk, j\u00f3 az eml\u00e9kez\u0151tehets\u00e9g\u00fcnk, s nem keverj\u00fck a dolgokat. Ha ez nem \u00edgy van, vagy gyors tanul\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g rossz eml\u00e9kez\u0151tehets\u00e9ggel, vagy lass\u00fa tanul\u00e1s gyors eml\u00e9kez\u0151tehets\u00e9ggel.\n\nA v\u00e9gk\u00f6vetkeztet\u00e9s: hamis v\u00e9lem\u00e9ny nem l\u00e9tezik sem az \u00e9szlel\u00e9sek egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti viszony\u00e1ban, sem a gondolatokban, hanem a gondolatoknak az \u00e9szlel\u00e9ssekkel val\u00f3 viszony\u00e1ban<\/strong>. Erre viszont ellen\u00e9rv, hogy pl. lehets\u00e9ges t\u00e9vedni egy matematikai m\u0171veletben, ahol csak gondolatokr\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, nem \u00e9szlel\u00e9sekr\u0151l. Azaz m\u00e9gis lehets\u00e9ges, ami m\u00e1r ki lett z\u00e1rva: hogy egy ember egy tudott dologr\u00f3l azt gondolja, az egy m\u00e1sik tudott dolog. A k\u00f6vetkeztet\u00e9s: a hamis v\u00e9lem\u00e9ny m\u00e9gse hat\u00e1rozhat\u00f3 meg<\/strong> \u00fagy mint a gondolatoknak az \u00e9szlel\u00e9ssekkel val\u00f3 viszonyukban l\u00e9tez\u0151 valami.\n\nVisszat\u00e9rve az eredei k\u00e9rd\u00e9sre: mi a tud\u00e1s?\n\nTegy\u00fcnk k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a tud\u00e1s megl\u00e9te\/birtokl\u00e1s<\/strong>a \u00e9s a vele val\u00f3 rendelkez\u00e9s<\/strong> k\u00f6z\u00f6tt! Ahogy aki vesz egy ruh\u00e1t, annak a ruha megvan, birtokosa annak, de ha nem haszn\u00e1lja azt, akkor nem rendelkezik vele..\n\nVagy a ford\u00edtottja: akinek vadgalambjai vannak, az rendelkezik vel\u00fck, de nem birtokolja \u0151ket.\n\nUgyanez\u00a0 a helyzet a tud\u00e1ssal, megszerezz\u00fck, de nem felt\u00e9tlen\u00fcl rendelkez\u00fcnk vele. Ez\u00e9rt lehets\u00e9ges, hogy b\u00e1r k\u00e9ptelens\u00e9g az, hogy valaki nem tud valamit, amit tud, m\u00e9gis t\u00e9vedhet az illet\u0151. Ugyanaz, mint amikor valaki el akar kapni egy madarat, de m\u00e1sik madarat fog meg a mad\u00e1rketrec\u00e9b\u0151l. Ennek k\u00f6vetkezm\u00e9nye: semmi se k\u00e9pes<\/strong> megv\u00e9deni minket a tudatlans\u00e1gt\u00f3l.\n\nAzaz ez a t\u00e9telt is el kell vetn\u00fcnk.\n\nA harmadik meghat\u00e1roz\u00e1s<\/strong> a tud\u00e1sr\u00f3l: a tud\u00e1s a dolgokr\u00f3l az \u00e9rtelem \u00e1ltal alkotott, \u00e9sszel indokolt igazv\u00e9lem\u00e9ny. Arra adhat\u00f3 ilyen \u00e9szbeli indokl\u00e1s ami megismerhet\u0151, a megismerhetetlen nem indokolhat\u00f3 \u00e9sszel.\n\nSz\u00f3krat\u00e9sz megjegyzi: egyesek szerint a vil\u00e1g alapelemei<\/strong> nem magyar\u00e1zhat\u00f3ak, azaz ezek az elemek csak \u00e9szlelhet\u0151ek, de nem magyar\u00e1zhat\u00f3ak, ez csak azokra a dolgokra lehets\u00e9ges, melyek ezekb\u0151l az elemekb\u0151l \u00e1llnak. De tarthat\u00f3-e ebben az esetben az, hogy a tud\u00e1s a dolgokr\u00f3l az \u00e9rtelem \u00e1ltal alkotott, \u00e9sszel indokolt igazv\u00e9lem\u00e9ny, hiszen ebben az esetben ez ellentmond az alapvet\u0151 elemek tud\u00e1s\u00e1val.\n\nOlyan ez, mint a sz\u00f3tagok \u00e9s a hangok kapcsolata. A hangok \u00f6nmagukban nem hordanak jelent\u00e9st, m\u00edg a bel\u0151l\u00fck \u00e1ll\u00f3 sz\u00f3tagok igen. A p\u00e9lda Sz\u00f3ktat\u00e9sz nev\u00e9nek els\u0151 sz\u00f3taja (\u201esz\u00f3\u201d), mely magyar\u00e1zhat\u00f3, m\u00edg elemei nem azok. Viszont egy sz\u00f3tag nem mondhat\u00f3 ki elemei ismerete n\u00e9lk\u00fcl. A sz\u00f3tag teh\u00e1t vagy egy eg\u00e9sz, mely nem tartalmaz elemeket vagy a benne l\u00e9v\u0151 elemek \u00f6sszege nem azonos vele \u2013 mindk\u00e9t elk\u00e9pzel\u00e9s abszurd<\/strong>.\n\nN\u00e9zz\u00fck meg azonban mit \u00e9rt\u00fcnk \u00e9sszel val\u00f3 indokl\u00e1s alatt! Ez lehet:\n
        \n \t
      • a dolog sz\u00f3beli kifejt\u00e9se<\/strong>, ez viszont nyilv\u00e1nval\u00f3an nem igaz, hiszen mindenki k\u00e9pes b\u00e1rmit kifejteni,<\/li>\n \t
      • alapemeinek felsorol\u00e1sa<\/strong>, ez abszurdum, hiszen pl. egy kocsi megmagyar\u00e1zhat\u00f3 an\u00e9lk\u00fcl, hogy valaki ismern\u00e9 annak minden egyes r\u00e9sz\u00e9t,<\/li>\n \t
      • a dolog m\u00e1s dolgokt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s\u00e9nek<\/strong> elmond\u00e1sa, ami viszont k\u00f6rkj\u00f6r\u00f6s \u00e9rvel\u00e9sbe torkollik, hiszen ahhoz, hogy valaminek a m\u00e1s dolgokt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s\u00e9t el tdjuk mondani, tudni kell azt, azaz \u00edgy a meghat\u00e1roz\u00e1s az lenne: a tud\u00e1s a dolgokr\u00f3l az \u00e9rtelem \u00e1ltal alkotott, tud\u00e1ssal indokolt igazv\u00e9lem\u00e9ny.<\/li>\n<\/ul>\nA v\u00e9gk\u00f6vetkeztet\u00e9s: nem tudtuk<\/strong> meghat\u00e1rozni mi a tud\u00e1s.\n\nK\u00e9t mell\u00e9kt\u00e9ma is van az \u00edr\u00e1sban.\n\nAz egyik<\/strong>: a filoz\u00f3fusok esetlenek a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9letben. Sokszor mik\u00f6zben a dolgok h\u00e1tt\u00e9r\u00e9r\u0151l elml\u00e9lkednek, megfeledkeznek az alapvet\u0151 h\u00e9tk\u00f6znapi dolgokr\u00f3l, azokat nem k\u00e9pesek megfelel\u0151en ell\u00e1tni. A\u00a0 b\u00edr\u00f3s\u00e1gon se k\u00e9pesek magukat kell\u0151 m\u00f3don kifejezni.\n\nA m\u00e1sik<\/strong>: Sz\u00f3krat\u00e9sz mag\u00e1t sz\u00fcl\u00e9sen seg\u00e9dkez\u0151 b\u00e1b\u00e1hoz hasonl\u00edtja, azaz seg\u00edti a tan\u00edtv\u00e1nyait, besz\u00e9lget\u0151t\u00e1rsait, hogy azok \u201emegsz\u00fclj\u00e9k\u201d saj\u00e1t gondolataikat.","type":"rich"}