{"version":"1.0","provider_name":"BircaHang","provider_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu","author_name":"maxval bircaman","author_url":"https:\/\/maxval.cafeblog.hu\/author\/maxval1967gmail-com\/","title":"A liberalizmus alapjai I.","html":"Mivel sokszor kapunk olyan v\u00e1dakat, hogy kell\u0151 ismeret n\u00e9lk\u00fcl kritiz\u00e1lunk dolgokat, \u00edme ez a cikk a v\u00e1lasz<\/strong>. A liberalismusr\u00f3l lesz sz\u00f3 mint politikai eszm\u00e9r\u0151l. Hozz\u00e1teszem: sok\u00e1ig magam is liber\u00e1lis voltam (el\u0151sz\u00f6r 1984-1993 k\u00f6z\u00f6tt, majd 2000-2008 k\u00f6z\u00f6tt), eleve nevets\u00e9gesnek tartottam a v\u00e1dakat, hogy nem ismerem a liberalizmust.\n\nJelen cikk hasznos abban is, hogy ismertet p\u00e1r alapm\u0171vet, melyek szerintem - meg h\u00e1t szinte minden eszmet\u00f6rt\u00e9nti tank\u00f6nyv szerint is - a liberalizmus alapj\u00e1t alkotj\u00e1k. Meg vagyok gy\u0151z\u0151dve, hogy a legt\u00f6bb mag\u00e1t liber\u00e1lisnak bec\u00e9z\u0151 ember ezeket a m\u0171veket nem olvasta. Egy\u00e9bk\u00e9nt az eredeti m\u0171vek elolvas\u00e1s\u00e1t mindenkinek aj\u00e1nlom: nagyon \u00e9rdekesek, s ismeret\u00fck n\u00e9lk\u00fcl a liberalizmus kritiz\u00e1l\u00e1sa nem t\u00f6bb, mint \u00a0ostoba sz\u00e1jt\u00e9p\u00e9s.\n\nA legalapvet\u0151bb m\u0171 Thomas Hobbes (1588-1679) angol filoz\u00f3fus 1651-ben, \u00edrt Leviat\u00e1n<\/strong> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa. A hossz\u00fa \u00e9letet meg\u00e9lt Hobbes (91 \u00e9vesen halt meg) m\u00e1r hatalmas tapasztalattal a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt,\u00a063 \u00e9ves kor\u00e1ban \u00edrta meg ezt a k\u00f6nyv\u00e9t.\n\n\"hobbes\"<\/a>\n\nA kiindul\u00f3pont<\/strong> a m\u0171ben minden ember szabads\u00e1ga \u00e9s egyenl\u0151s\u00e9ge.\n\nAz emberi egyenl\u0151s\u00e9g<\/strong> mind fizikai, de f\u0151leg szellemi \u00e9rtelemben fenn\u00e1ll. L\u00e9teznek ugyan fizikai egyenl\u0151tlens\u00e9gek, valaki pl. er\u0151sebb a m\u00e1sikn\u00e1l, de ez ravaszs\u00e1ggal, v\u00e9gs\u0151soron pedig t\u00f6bb ember sz\u00f6vetkez\u00e9s\u00e9vel a fizikailag er\u0151sebb ember ellen k\u00f6nnyed\u00e9n lek\u00fczdhet\u0151. Szellemileg pedig, b\u00e1r az emberek elismerik azt, ha m\u00e1s esetleg m\u0171veltebb, de azt nem, hogy okosabb. V\u00e9gs\u0151soron a k\u00f6vetkezm\u00e9ny: minden ember egyenl\u0151nek tekinthet\u0151.\n\nA szabads\u00e1g jelent\u00e9se: minden ember b\u00e1rmit tehet, k\u00fcls\u0151 \u2013 m\u00e1s emberi -\u00a0 k\u00e9nyszert\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl.\n\nAz egyenl\u0151s\u00e9g k\u00f6vetkezm\u00e9nye az \u00f6r\u00f6k\u00f6s harc<\/strong>, mivel mindenkinek hasonl\u00f3 v\u00e1gyai vannak, senki sem mond le semmir\u0151l \u00f6nk\u00e9nt m\u00e1s jav\u00e1ra, s term\u00e9szetes a v\u00e1gy t\u00e1rgyai korl\u00e1tozottak, a javak v\u00e9gesek. \u00cdgy mindenki csak azt tudhatja mag\u00e1\u00e9nak, amit k\u00f6zvetlen fel\u00fcgyelete alatt tart, s ebben az esetben sem lehet biztos semmiben, hiszen valaki m\u00e1s nagyobb er\u0151t alkalmazva b\u00e1rmikor elveheti t\u0151le ezt. M\u00e9g a b\u00e9k\u00e9s term\u00e9szet\u0171, felesleges er\u0151szakra nem hajl\u00f3 ember is k\u00e9nytelen er\u0151szakot ki\u00e9p\u00edteni, ha nem m\u00e1s\u00e9rt, h\u00e1t \u00f6nv\u00e9delem\u00e9rt, hiszen ha nem v\u00e9di meg mag\u00e1t, elveszik t\u0151le azt, ami jelenleg az \u00f6v\u00e9, s\u0151t meg is \u00f6lhetik \u0151t.\n\nAz emberis\u00e9g term\u00e9szetes \u00e1llapota teh\u00e1t mindebb\u0151l kifoly\u00f3lag az \u00e1lland\u00f3 h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s<\/strong>. Az \u00e1lland\u00f3 h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s viszont v\u00e9gs\u0151soron senkinek se j\u00f3, hiszen ki akarna pl. egy f\u00f6ldter\u00fcletet megm\u0171velni vagy valamilyen gy\u00e1rt\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9gbe kezdeni, ha nem lehet biztos abban, hogy munk\u00e1ja gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t szabadon \u00e9lvezheti azt\u00e1n?\n\nA h\u00e1bor\u00faban a k\u00e9t legf\u0151bb \u00e9rt\u00e9k a becsap\u00e1s \u00e9s az er\u0151, ezek seg\u00edtenek ugyanis legjobban egy csat\u00e1ban. S ezen \u00e9rt\u00e9kek haszn\u00e1lata nemcsak sz\u00fcks\u00e9ges, hanem egyenesen igazs\u00e1gos<\/strong> is. Hiszen az ember term\u00e9szetes \u00f6szt\u00f6ne saj\u00e1t \u00e9let\u00e9nek meg\u00f3v\u00e1sa m\u00e1sok gyilkos akarat\u00e1val szemben. A saj\u00e1t \u00e9let meg\u00f3v\u00e1snak \u00f6szt\u00f6ne azonban alapot ad a b\u00e9kev\u00e1gyra is, hiszen a saj\u00e1t \u00e9let \u00f3v\u00e1s\u00e1nak k\u00f6telezetts\u00e9ge miatt az ember folyamatos hal\u00e1lf\u00e9lelemben \u00e9l.\n\nInnen az ember kett\u0151s term\u00e9szete<\/strong>: egyr\u00e9szt v\u00e1gyik a b\u00e9k\u00e9re, hiszen ez az ide\u00e1lis \u00e1llapot, ahol a hal\u00e1lf\u00e9lelme a legkisebb, m\u00e1sr\u00e9szt k\u00e9nytelen er\u0151szakot alkalmazni \u00e1lland\u00f3an, hiszen csak tudja megv\u00e9deni mag\u00e1t m\u00e1sok er\u0151szak\u00e1val szemben.\n\nMinden ember lemondhat valamely jog\u00e1r\u00f3l, kiv\u00e9ve az elidegen\u00edthetetlen<\/strong> jogokat. Amikor valaki lemond valamilyen jog\u00e1r\u00f3l, ez az\u00e9rt teszi, hogy cser\u00e9be kapjon valamit, amit \u00e9rt\u00e9knek tekint. Elidegen\u00edthetetlen jog mindaz, ami\u00e9rt cser\u00e9be nem kaphat semmi, pl. senki se mondhat le saj\u00e1t maga\u00a0 v\u00e9delm\u00e9nek jog\u00e1r\u00f3l, hiszen ez\u00e9rt semmit sem kapna cser\u00e9be.\n\nA jogr\u00f3l val\u00f3 lemond\u00e1shoz szerz\u0151d\u00e9s kell.\u00a0 Ezzel biztos\u00edtja a jog\u00e1r\u00f3l lemond\u00f3 szem\u00e9ly, hogy kap cser\u00e9be olyat, ami\u00e9rt \u00e9rdemes lemondani jog\u00e1r\u00f3l.\n\nB\u00e1rmilyen szerz\u0151d\u00e9st is k\u00f6t\u00fcnk azonban, az \u00e9rtelmetlen, ha nincs egy magasabb er\u0151, mely biztos\u00edtja a szerz\u0151d\u00e9s teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t, azaz olyan szankci\u00f3val s\u00fajtja a szerz\u0151d\u00e9sszeg\u0151t, mely nagyobb k\u00e1rt okoz az illet\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, mint amekkora k\u00e1rt okoz neki a szerz\u0151d\u00e9s teljes\u00edt\u00e9se.\n\nEz a magasabb er\u0151 nem lehet azonban valamely emberek v\u00e9letlenszer\u0171 \u00e9s ideiglenes t\u00e1rsul\u00e1sa, mert ez esetben ez az er\u0151 tagjainak saj\u00e1t \u00e9rdekeit k\u00e9nyszer\u00edten\u00e9 r\u00e1 mindenki m\u00e1sra, s nem azt biztos\u00edtan\u00e1, hogy meglegyen a szerz\u0151d\u00e9sek felt\u00e9tlen hat\u00e1lya. Sz\u00fcks\u00e9ges teh\u00e1t, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g eg\u00e9sze, annak minden\u00a0 tagja lemondjon jogair\u00f3l egy k\u00f6z\u00f6s hatalom jav\u00e1ra, mely azt\u00e1n erej\u00e9t az eg\u00e9sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g v\u00e9delm\u00e9re fogja felhaszn\u00e1lni.\n\n\u00c9rdekes elem, amit \u00e9rdemes megeml\u00edteni. Hobbesban felmer\u00fcl mi\u00e9rt nem lehets\u00e9ges a kommunizmus. Term\u00e9szetesen nem \u00edgy nevezi, ez \u00a0asz\u00f3 m\u00e9g nem l\u00e9tezett kor\u00e1ban, hanem azt igyekszik megv\u00e1laszolni: mi\u00e9rt nem tudnak az emberek is \u00fagy \u00e9lni, mint a hangy\u00e1k \u00e9s a m\u00e9hek.\n
    \n \t
  1. Az emberek folyamatosan versengenek egym\u00e1s k\u00f6zt, m\u00edg a hangy\u00e1k \u00e9s a m\u00e9hek nem.<\/li>\n \t
  2. A hangy\u00e1kn\u00e1l \u00e9s m\u00e9hekn\u00e9l a k\u00f6z\u00e9rdek \u00e9s a mag\u00e1n\u00e9rdek nem k\u00fcl\u00f6n\u00fcl el egym\u00e1st\u00f3l,, m\u00edg az embern\u00e9l igen.<\/li>\n \t
  3. Ezek a rovarok term\u00e9szetesnek tekintik a k\u00f6zt\u00fck megl\u00e9v\u0151 rendek, arr\u00f3l nem vitatkoznak, m\u00edg az emberek azt hiszik, hogy a t\u00e1rsadalom ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa jav\u00edthat\u00f3, \u00edgy folyamatos vit\u00e1k vannak err\u0151l.<\/li>\n \t
  4. A rovarok nem k\u00e9pesek vit\u00e1zni a j\u00f3r\u00f3l \u00e9s rosszr\u00f3l, mindez term\u00e9szetes sz\u00e1mukra.<\/li>\n \t
  5. A rovarok sz\u00e1m\u00e1ra ugyanaz az anyagi k\u00e1r, mint az igazs\u00e1gtalans\u00e1g, m\u00edg az emberek sz\u00e1m\u00e1ra nem ugyanaz a kett\u0151, s\u0151t: min\u00e9l el\u00e9gedettebb anyagilag egy ember, ann\u00e1l t\u00f6bbet gondolkozik a szellemi k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l.<\/li>\n \t
  6. A rovarokn\u00e1l a term\u00e9szetes \u00f6szt\u00f6n\u00f6n alapszik a t\u00e1rsadalmi rend, m\u00edg az emberekn\u00e9l ehhez direkt szerz\u0151d\u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges.<\/li>\n<\/ol>\nDe visszat\u00e9rve a magasabb er\u0151h\u00f6z.\u00a0Ez a magasabb er\u0151 a szuver\u00e9n<\/strong>. Mely lehet egyetlen ember, kev\u00e9s ember, vagy sokas\u00e1g. A szuver\u00e9nnek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g minden egyes tagja visszavonhatatlanul \u00e1tadja term\u00e9szetes jogait, abb\u00f3l a c\u00e9lb\u00f3l, hogy a szuver\u00e9n biztos\u00edtsa a k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 b\u00e9k\u00e9t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra.\n\nAmint a szuver\u00e9n l\u00e9trehoz\u00e1sa megt\u00f6rt\u00e9nt, nincs t\u00f6bb\u00e9 vissza\u00fat<\/strong>. A megk\u00f6t\u00f6tt t\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9sen ut\u00f3lag v\u00e1ltoztatni nem lehet, hiszen ha lehetne, ezzel \u00e9rtelm\u00e9t veszten\u00e9 \u00e9ppen az alap: ha az alattval\u00f3k b\u00e1rmikor v\u00e1ltoztatni tudnak, az azt jelenti, hogy mag\u00e1n\u00e9rdekeik \u00e9rdek\u00e9ben fel\u00fcl tudj\u00e1k \u00edrni a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rdekeit, ami viszont az jelenti, hogy \u00e9ppen az eg\u00e9sz szerz\u0151d\u00e9s eredeti c\u00e9lja nem k\u00e9pes megval\u00f3sulni.\n\nA szuver\u00e9n d\u00f6nt\u00e9sei k\u00f6telez\u0151ek, nem vonhat\u00f3k k\u00e9ts\u00e9gbe<\/strong> semmilyen esetben. Hiszen ha ez lehets\u00e9ges lenne, ez b\u00e1rmikor vissza\u00e1ll\u00edthatn\u00e1 az eredeti \u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fa \u00e1llapot\u00e1t. A szuver\u00e9n hatalom l\u00e9nyege, hogy \u0151 maga az egyetlen b\u00edr\u00e1ja annak, hogy mi j\u00f3 \u00e9s mi rossz a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra.\n\nA szuver\u00e9n lehet egyetlen ember, kev\u00e9s ember, vagy sokas\u00e1g, ez az \u00e1llamforma f\u00fcggv\u00e9nye: ez a monarchia, az arisztokr\u00e1cia \u00e9s a demokr\u00e1cia. Jogait illet\u0151en mindegyik t\u00edpus\u00fa szuver\u00e9n abszol\u00fat jogokkal rendelkezik, de a szuver\u00e9n jogai nem oszthat\u00f3k meg, ez ugyanis egyn\u00e9l\u00a0 t\u00f6bb szuver\u00e9n l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t jelenten\u00e9, ami a val\u00f3s\u00e1gban azt jelenten\u00e9: nincs szuver\u00e9n.\n\nB\u00e1r a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g d\u00f6nthet ak\u00e1r a monarchia, ak\u00e1r az arisztokr\u00e1cia, ak\u00e1r a demokr\u00e1cia mellett, m\u00e9gis a legide\u00e1lisabb a monarchia, azaz amikor egyetlen szem\u00e9lyb\u0151l \u00e1ll a szuver\u00e9n hatalom. Mi ennek az oka? Az, hogy ha t\u00f6bben alkotj\u00e1k a szuver\u00e9nt, elker\u00fclhetetlenek az egyes szem\u00e9lyek \u00e9rdekellent\u00e9tei, valamint a mag\u00e1n\u00e9rdekek \u00e9s a k\u00f6z\u00e9rdek k\u00f6zt ellentmond\u00e1s, m\u00edg a monarchia eset\u00e9ben az uralkod\u00f3nak nincsenek az \u00e1llam\u00e9t\u00f3l elt\u00e9r\u0151 mag\u00e1n\u00e9rdekei, s visz\u00e1ly sem t\u00e1madhat saj\u00e1t maga k\u00f6z\u00f6tt. T\u00f6k\u00e9letes \u00e1llamforma nem l\u00e9tezik, azaz m\u00e9g a monarchi\u00e1nak is vannak negat\u00edvumai. Az \u00f6r\u00f6kletes monarchia leggyeng\u00e9bb pontja, ha a tr\u00f3nra kiskor\u00fa vagy eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e1llapota miatt alkalmatlan szem\u00e9ly ker\u00fcl, aki helyett gy\u00e1ms\u00e1gi tan\u00e1cs fog uralkodik, ez azonban nem nagyobb gond, mint amikor eleve egy test\u00fclet a szuver\u00e9n (arisztokr\u00e1cia).\n\nA szuver\u00e9n felett csak Isten \u00e1ll, de az Egyh\u00e1z nem, mivel az Egyh\u00e1z csak az \u00e9gi dolgokban illet\u00e9kes, nem a f\u00f6ldiekben. \u00cdgy Istenre val\u00f3 hivatakoz\u00e1ssal sem vonhat\u00f3 felel\u0151ss\u00e9gre a szuver\u00e9n hatalom.\n\nA szuver\u00e9n uralma az alattval\u00f3k felett nem s\u00e9rti<\/strong> azok szabads\u00e1g\u00e1t, hiszen az alattval\u00f3kat \u00e9rint\u0151 korl\u00e1toz\u00e1sok a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, teh\u00e1t az egyes egy\u00e9nek \u00e9rdek\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nnek. Ahogy a term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nyeknek val\u00f3 al\u00e1vetetts\u00e9g nem s\u00e9rti a szabads\u00e1got, ugyan\u00fagy az \u00e1llam t\u00f6rv\u00e9nyeinek val\u00f3 al\u00e1vetetts\u00e9g sem, mivel ezek a t\u00f6rv\u00e9nynek annak a szerz\u0151d\u00e9snek a k\u00f6vetkezm\u00e9nyei, mellyel az emberek lemondtak term\u00e9szetes szabads\u00e1gukr\u00f3l annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy sz\u0171nj\u00f6n meg az \u00e1lland\u00f3 h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s \u00e1llapota. A term\u00e9szetes szabads\u00e1g csak a szuver\u00e9nn\u00e9l maradt meg, annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy az k\u00e9pes legyen biztos\u00edtani azt a c\u00e9lt, aminek c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l l\u00e9tre lett hozva. Az alattval\u00f3k szabads\u00e1ga azt jelenti: joguk van elj\u00e1rniuk a t\u00f6rv\u00e9nyek keretein bel\u00fcl, valamint joguk van mindazon jogaikkal is rendelkezni\u00fck, melyeket nem ruh\u00e1ztak \u00e1t a szuver\u00e9nre. Ez ut\u00f3bbiak a m\u00e1r eml\u00edtett elidegen\u00edthetetlen jogok.\n\nR\u00e9szben Hobbesra \u00e9p\u00edtve el\u0151sz\u00f6r John Locke<\/strong> (1632-1704) fogalmazza meg tiszta form\u00e1ban a liberalizmus eszm\u00e9j\u00e9t. F\u0151m\u0171ve az 1689-ben megjelent K\u00e9t \u00e9rtekez\u00e9s a korm\u00e1nyz\u00e1sr\u00f3l<\/strong>.\n\n\"locke\"<\/a>\n\nLocke ugyanabb\u00f3l indul ki, mint Hobbes: minden ember egyenl\u0151 \u00e9s szabad, azonban ellent\u00e9tben Hobbesszal, arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jut, hogy ennek nem sz\u00fcks\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nye<\/strong> az \u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fa az emberek k\u00f6z\u00f6tt, mivel az ember term\u00e9szetes jellemz\u0151je a j\u00f3zan \u00e9sz, a j\u00f3zan \u00e9sz pedig k\u00e9pes az embert arra vezetni, hogy meg\u00e9rtse: az er\u0151szak elker\u00fcl\u00e9se \u00e9rdeke.\u00a0A szabads\u00e1g nem f\u00fcggetlen az \u00e9rtelemt\u0151l. Az emberek k\u00e9pesek \u00e9rtelmesen felhaszn\u00e1lni szabads\u00e1gukat.\n\nA tulajdon<\/strong> term\u00e9szeti t\u00e9ny. Az els\u0151 emberek annyit vettek el a term\u00e9szetb\u0151l, amennyit fel tudtak haszn\u00e1lni saj\u00e1t ig\u00e9nyeik kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re. A munk\u00e1n kereszt\u00fcl lett a mag\u00e1ntulajdon: azaz az adott ember \u00e1ltal a gazd\u00e1tlan, senki tulajdon\u00e1b\u00f3l feldolgozott, munka \u00e1ltal elsaj\u00e1t\u00edtott r\u00e9sz az illet\u0151 mag\u00e1ntulajdon\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik.\n\nAz emberek k\u00f6zti anyagi egyenl\u0151tlens\u00e9g oka az, hogy ki tudott szorgalmasabban<\/strong>, t\u00f6bbet dolgozni, s ki volt lust\u00e1bb. A gazdags\u00e1g mor\u00e1lis, mert a t\u00f6bb munka, a nagyobb szorgalom eredm\u00e9nye.\n\nAz emberek feletti hatalom sosem lehet \u00f6nc\u00e9l\u0171<\/strong>. Ez olyan, mint a sz\u00fcl\u0151k hatalma gyermeikeik felett: a gyerekek \u00e9rdekeit szolg\u00e1lja, s ideiglenes csup\u00e1n, m\u00edg a gyerek feln\u0151tt\u00e9 v\u00e1lik.\u00a0Ugyanez a helyzet a t\u00e1rsadalommal: az emberek nem az\u00e9rt mondanak le term\u00e9szetes szabad\u00e1llapotukr\u00f3l az \u00e1llam jav\u00e1ra, hogy azt\u00e1n az k\u00e9nye-kedv\u00e9re azt tehessen vel\u00fck, amit akar, hanem egy bizonyos c\u00e9l<\/strong> \u00e9rdek\u00e9ben. Ez a c\u00e9l pedig az \u00e1llamtalan szabad \u00e1llapot negat\u00edv oldal\u00e1nak elker\u00fcl\u00e9se, mely abban fejez\u0151dik ki, hogy a term\u00e9szetes szabadon \u00e1llapotban minden ember egyszerre korm\u00e1nyz\u00f3 \u00e9s b\u00edr\u00f3, ami elker\u00fclhetetlen ellent\u00e9tekhez vezet. Az \u00e1llamalap\u00edt\u00e1s c\u00e9lja egy olyan hatalom l\u00e9trehoz\u00e1sa, mely maxim\u00e1lisan semlegesen k\u00e9pes elj\u00e1rni az egy\u00e9nek \u00f6gyeiben, az egy\u00e9nek \u00e9rdek\u00e9t szem el\u0151tt tartva. Az embere term\u00e9szetes szabads\u00e1gukr\u00f3l egy ilyen \u00e1llam<\/strong> jav\u00e1ra mondanak le, s nem \u00e1ltal\u00e1ban<\/strong> b\u00e1rmilyen \u00e1llam jav\u00e1ra.\n\nA szabads\u00e1got senki sem veheti el<\/strong> az egy\u00e9nt\u0151l, att\u00f3l az egy\u00e9n csak \u00f6nk\u00e9nt mondhat le m\u00e1s egyen\u00e9kkel szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6tve, mely szerz\u0151d\u00e9s c\u00e9lja a nagyobb biztons\u00e1g minden egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra. \u00cdgy j\u00f6n l\u00e9tra az \u00e1llam, melyben a d\u00f6nt\u00e9s joga a szerz\u0151d\u00f6tt egy\u00e9nek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t illeti meg,\n\nAz \u00e1llam d\u00f6nt\u00e9se teh\u00e1t a t\u00f6bbs\u00e9g d\u00f6nt\u00e9sei. A t\u00f6bbs\u00e9g d\u00f6nt\u00e9se k\u00f6telez\u0151<\/strong> az egyet nem \u00e9rt\u0151 kisebbs\u00e9gre is, hiszen \u0151k is megk\u00f6t\u00f6tt\u00e9k a t\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9st, mellyel v\u00e1llalt\u00e1k, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g d\u00f6nt\u00e9seit el fogj\u00e1k ismerni. Ha nem \u00edgy lenne, nem lenne \u00e9rtekme az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9snek, hiszen ha mindenki sz\u00e1m\u00e1ra csak azok a t\u00e1rsadalmi szab\u00e1lyok lenn\u00e9nek k\u00f6telez\u0151ek, melyekkel egyet\u00e9rt, az ugyanaz, mintha nem lenne t\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9s, hanem maradna a term\u00e9szetes \u00e1llapot, melyben az egy\u00e9nek csak ad hoc alapon szerz\u0151dnek egym\u00e1ssal.\n\nFelmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s: az \u00e1llam megalap\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n hogyan marad fenn az egy\u00e9ni szabads\u00e1ga, hiszen egy mai ember m\u00e1r nem k\u00f6t\u00f6tt senkivel<\/strong> szerz\u0151d\u00e9st. A szerz\u0151 v\u00e1lasza: azzal, hogy valaki r\u00e9sze egy adott \u00e1llamnak, \u00e9lvezi annak el\u0151nyeit, hallgat\u00f3lagosan elfogadta az illet\u0151 \u00e1llamot alap\u00edt\u00f3 t\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9st. Aki nem fogadja el ezt, az szabadon kiv\u00e1ndorolhat az illet\u0151 \u00e1llamb\u00f3l, vagy valamely \u00e1llammentes ter\u00fcleten alap\u00edthat \u00faj \u00e1llamot (a szerz\u0151 idej\u00e9ben, a korabeli elk\u00e9pzel\u00e9sek szerint m\u00e9g l\u00e9teztek ilyen ter\u00fcletek).\n\nMi\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9ges val\u00f3j\u00e1ban t\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6tni? Mert a term\u00e9szetes \u00e1llapot neh\u00e9zk\u00e9s \u00e9s kedvez\u0151tlen az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra, hiszen \u00e1lland\u00f3an v\u00e9denie kell mag\u00e1t, m\u00edg a megalap\u00edtott \u00e1llam ezt a terhet leveszi<\/strong> a v\u00e1ll\u00e1r\u00f3l. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik mi az \u00e1llam f\u0151 c\u00e9lja: az egy\u00e9nek \u00e9let\u00e9nek \u00e9s tulajdon\u00e1nak v\u00e9delme. Innen viszont az j\u00f6n, hogy az \u00e1llam nem t\u00f6rhet tagjai \u00e9let\u00e9re \u00e9s tulajdon\u00e1ra. Az az \u00e1llam, mely t\u00fall\u00e9p eredeti feladat\u00e1n nem legit\u00edm \u00e1llam.\n\nAz \u00e1llamforma l\u00e9nyegtelen, lehet az b\u00e1rmilyen, amennyiben megfelel a fenti c\u00e9loknak: a l\u00e9nyeg a t\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9snek megfelel\u0151 alkotm\u00e1nyoss\u00e1g.\n\nAz \u00e1llamban a legf\u0151bb hatalom a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 hatalom, mely hatalom azonban a n\u00e9p \u00e1ltal \u00e1tadott hatalom, viszont a n\u00e9p k\u00f6zvetlen\u00fcl nem gyakorolhatja<\/strong> ezt a hatalmat, hiszen ez az eredeti \u00e1llapot vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1sa lenne. A k\u00f6zvetlen hatalom akkor lehets\u00e9ges, ha az \u00e1llam megsz\u0171nik valamilyen okb\u00f3l, ez esetben a hatalom visszasz\u00e1ll a n\u00e9pre, mely \u00faj \u00e1llamot alap\u00edt.\n\nA v\u00e9grehajt\u00f3 hatalom vezeti az \u00e1llamot, de \u00f6nmaga nem abszol\u00fat t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 hatalom, csup\u00e1n annak v\u00e9grehajt\u00f3ja. Ez a v\u00e9grehajt\u00f3 hatalom teh\u00e1t \u2013 akkor is, ha egyetlen ember kez\u00e9ben van \u2013 al\u00e1 van rendelve<\/strong> a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1snak.\n\nHa az \u00e1llami vezet\u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyellenes vezeti az \u00e1llamot, az az \u00e1llam sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9hez<\/strong> vezet, mely \u00e1llapotban a n\u00e9p ism\u00e9t k\u00f6zvetlen\u00fcl hatalmat gyakorol, \u00fajra megv\u00e1lasztja az \u00e1llami hatalmat. A t\u00f6rv\u00e9nyelleness\u00e9g legf\u0151bbjele az, ha az \u00e1llam tagjai \u00e9let\u00e9t vagy vagyon\u00e1t \u00f6nk\u00e9nyesen elveszi. Ha ez bek\u00f6vetkezik, a n\u00e9p \u00faj hatalmi szerveket hatalmazhat fel. Ez a jog nem jelent vesz\u00e9lyt az \u00e1llamra, hiszen a n\u00e9p t\u00f6bbs\u00e9ge mindig a megl\u00e9v\u0151 hatalmat fogja t\u00e1mogatni, am\u00edg az nem l\u00e9p fel a t\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9se alapjai ellen, a t\u00f6bbs\u00e9g mindig csak a legv\u00e9gs\u0151 esetben fogja elhat\u00e1rozni mag\u00e1t a megl\u00e9v\u0151 hatalom ellen val\u00f3 fell\u00e9p\u00e9sre.\n\nLehetne m\u00e9g m\u00e1s szerz\u0151ket id\u00e9zni, de azt hiszem ez a k\u00e9t legfontosabb klasszikus. Legk\u00f6zelebbi cikkem a t\u00e9m\u00e1ban a legfontosabb modern<\/strong> liber\u00e1lis eszmegazd\u00e1kr\u00f3l fogok \u00edrni.","type":"rich"}